Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

^-NÉPÚJSÁG 1982. július 1. Tolna melyei siker az ODOT-on Győzelem - lelkesen ! Az élen Tolna, Budapest Borsod Egy cím és egy kép az ODOT-újságból Tizedszer Szakáidban Kapos menti fiatalok találkozója FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Európa legjobb tv-show- jaként emlegetik az esseni rock- palotából közvetített koncertes­teket, amelyekből már a ma­gyar televíziónézők is láthattak jó néhányat. Ezeken a műsoro­kon a zenéé a főszerep, mert itt nem hangozhatnak el az elő­adókkal és zenekarokkal kap­csolatos reklámszövegek. 1977-ben Roly Gallagher mű­sora nyitotta meg ezt a soro­zatot. Azóta a rock, palotának már kialakult műsorrendje van. Egy-egy alkalommal 4-5 kevés­bé ismert zenekar, vagy előadó után a nagy sztárok lépnek a színpadra. A televízió nagy ap­parátussal dolgozik, hiszen a színpadot és a közönséget 8 kamerával figyelik. A progra­mok általában a hajnali órákig tartanak. A szüneteket filmvetí­téssel töltik ki. Az 5000 főnyi, helyszínen jelenlevő közönségen kívül több millió televíziónéző lehet tanúja az eseményeknek. Ezekben a hónapokban válto­zatlanul sok új együttes kap lehetőséget a bemutatkozásra Euópa-szerte. Ezek főiként az új hullám jegyében dolgoznak. Kö­zülük idáig a legnagyobb sike­reket az UKW és a nyugat-ber­lini Ideál érte el. KINDL GABOR I TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az elmúlt héten érkezett meg Kiliántelepről az országjáró diá­kok XV. országos találkozójáról a megyénket képviselő 105 kö­zépiskolás fiatal és pedagógus. A találkozó mindig nagy le­hetőség arra, hogy az ország­járó diákkörök tagjai és az őket felkészítő pedagógusok számot adjanak elméleti és gyakorlati tudásukról, jártasságukról a természetjárásban, a honvé­delmi ismeretekben és a tájfu­tásban. A lelkes Tolna megyei csapat nagy gondot fordított a felkészülésre, hiszen eddig nem síkerült átütő sikert elérnünk a különböző országos versenye­ken. örömünkre a gondos fel­készítő munkának volt értelme és a versenyszámok többségé­ben mindig az első között talál­tuk megyénket. Vasárnap rendezték meg a tájfutó versenyeket, ohol egyé­niben a 17 éves lányok kategó­riájában 27 induló versenyző közül Rauth Katalin a negye­dik lett. A csapatverseny még nagyobb sikert hozott számunk­ra. A Molnár Ferenc vezette 5 fős csapat 3619 pontos telje­sítménnyel, csupán 7 ponttal a Békés megyeiek után második helyezést ért el. Az esti programokon - már a siker tudatában - kiváló han­gulatban vettek részt fiaink és lányaink. Este a Dunántúl—Ti­szántúl vetélkedőn az első he­lyezettnek járó jutalmakat ve­hette át 30 fős csapatunk. Az igazi sikert a hétfői nap hozta. Tolna megye Győr-Sop- ron és Komárom megyével Aj­kán vett részt városismereti ver­senyen. Mivel már a megyei ta­lálkozón is Veszprém megyéről rendeztük a városismereti ver­senyt, sikerre számítottunk. Az eredmény azonban még a mi várakozásunkat is felülmúlta. Az induló 17 csapat közül az első három csapat dombóvári volt. Ügy gondoltuk, hogy a si­kerből ennyi bőven elég. Visz- sza volt azonban még egy ver­seny, a harci túra, amire az ODOT 3. napiján került sor, Ki- liántelep és Zán'ka körött 10,5 kilométeres távon. A három ka­tegóriában induló 1370 fő kö­zött 80 Tolna megyei vágott ne­ki az állomásokkal tűzdelt táv­nak. Fiaink 170 ponttal, hét ponttal lemaradva az elsőtől, hatodikak lettek. A tábor legnagyobb sikerét a dombóvárii lányok érték el. Csapatunk megnyerte a ver­senyt úgy, hogy eredményükkel egyben a három kategória ab­szolút győztesei lettek. Köszö­netét érdemel valamennyi Tolna megyei részt vevő fiatal. Ki kell emelni a Dombóvári Gőgös Ig­nác Gimnáziumot és Boda Ist­ván ODK-tanárt. A jó szereplés meghatározta csöpatun'k hangulatát a talál­kozó időtartama alatt és a sza­bad idős programokon is felsza­badultan, jókedvvel vettünk részt. A rendezőket dicséri, hogy ebben nem volt hiány. Az öt nap alatt volt zenés hajókirán­dulás, filmvetítés, disco, count- ry-lfesztivál, badacsonyi kirándu­lás és még sok-sok érdekes program. HIKÁDI ATTILA Mint arról már beszámoltunk, a KISZ Tamási járási Bizottsá­ga június 27-én tizedik alka­lommal rendezte meg a Kapos menti fiatalok találkozóját Szakályban. A járás és a me­gye fiataljai gépkocsikkal, kü­lönjáratú autóbuszokkal érkez­tek a megnyitóra és az ezt kö­vető versenyekre. A nevezéseknél derült ki, hogy újabb csúcs született a férfi kispályás labdarúgásban indulók számában, összesen negyvenkét csapat várta a sor­solást. Ezt követően az első két körben kieséses rendszer­ben, majd körmérkőzések for­májában alakult ki a végső sorrend: 1. Siky Rt (Tamási), 2. Gyönk, 3. Temaforg (Tolnané- medi). A női mérkőzésekre szintén rekord nevezés érkezett, a tíz csapat „öldöklő" küzdelméből Szekszárd került ki győztesen, másodikak Gyönk, harmadikak Szakcs lányai, asszonyai lettek. A női kézilabdában hét csapat indult. 1. Dombóvári Unió, 2. Szakcs, 3. Ozora csapata. A lövészet vonzotta a legtöbb érdeklődőt, itt egyéni és csa­patversenyt hirdettek. Győzött Hőgyész IV. csapata, Hőgyész I. és Tamási I. előtt. Egyéniben Szél Erika (Tamási) és Tóth György (Tolnanémedi) célzottá legjobban. A csapatversenyek mellett több egyéni számban is avattak győztest. Görkorcsolyában Né­A szekszárdi strand területén az Express Ifjúsági és Diákuta­zási Iroda a KISZ szekszárdi Vá­rosi Bizottságával közösen ze­nés, táncos progfamsorozatot szervez július 5-i kezdettel, min­den hétfőn, délután négytől es­te kilenc óráig. meth Tibor (Tamási), gördesz­kában Szekeres József (Sza­bály), hátrafelé futásban Né­meth Tibor (Tamási), gerenda­hajításban Erdélyi László (Fel­sőnyék), sodrófahajításban Sző­ke Éva Csilla (Szakály), kismo­tor ügyességi versenyben Máté József (Hőgyész), ugrókötéllel László József (Hőgyész), sörös- krigli-emelésben Kuligin Anna (Szekszárd) és Horváth János (Tamási), hula-hopban Tösma* gi Zita (Csibrák), bűvöskoc'k'a- tekerésben Petrovics Zoltán (Hőgyész), mezei futásban Ti­borc László (Dúzs) lett az első. Az összetett pontversenyben a Kapos Vándorkupa 1982. évi nyertese Tamási, megelőzve Gyönk és Szakcs múlt évi győz­tes csapatát. A délutáni műsor kulturális programjában fellépett Muzsay András pol-beat énekes, a fő­műsort a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének programjai biztosították a találkozón meg­jelent 1300—4 500 érdeklődő számára. E rendezvényen sze­repelt Borsányi Irén pol-beat énekes, a Karsai-pantomim, a chilei Victor Jard-együttes, a Rajkó zenekar, valamint a KISZ Központi Művészegyütte­sének néptáncegyüttese. A nap szabadtéri programjait a hirte­len jött eső szakította meg, így az Interfolk együttes koncertjé­re, valamint az ifjúsági bálra a művelődési házban került sor. A találkozó tábortűz helyett tűzijátékkal zárult. A programokban helyet kap­nak játékos víziiversenyek, ama­tőr úszóversenyek, játékos sport- és váltómérkőzések, filmvetíté­sek, élménybeszámolók és ter­mészetesen diszkó is. A helyhez illően, a medencében. Diszkó a medencében Apuka gyesen Eszter huszonkét hónapos. Most izgatottan topog a kony­ha és az erkély között. Mert igaz, hogy anyu nemrég hagy­ta abba o tanulást és jó len­ne most már vele lenni, de az erkélyről hallatszó kopácsolás - Apu barkácsolásának hang­ja - is sok új izgalmat ígér. így a kicsi ingázik a két szülő között. A plafonig érő — házilag készült — térelválasztó köny­vespolc előtt kényelmes, sa­rokra állított ü'lágdrnitúra. A falon, velem szemben busó- álarcra emlékeztető hatalmas texti llkom pozíci ó. Horváth Mihály ezelőtt négy hónappal ment gyesre. A fér­fiak közül elsőként Tolna me­gyében. Rágyújt, mielőtt vála­szolna. — Nem tudom... Talán nem kellene ennek propagandát csinálni. Még nekem is na­gyon vegyes érzéseim vannak... — Miért? — Úgy érzem, a gyest vá­lasztó apának még fokozot­tabban kell megküzdenie azok­kal a problémákkall, amelyek a nőknél is jelentkeznek. — Mire gondol? — Ilyen hosszú időre kiesni o munkából, nem szerencsés. Fennáll annak a veszélye, hogy az ember szakmailag, esetleg fizetésben is elmarad a többiektől. A gyest nagyon sok kívülálló még a nőknél is valamiféle nyaralásnak tekin­ti, ha férfiről van szó, még inkább annak. Most az apró szurkálódásoknól, gúnyolódá­sokról ne is beszéljünk. Ügy tapasztaltam, még messze ál­lunk attól, hogy ezt az idő­szakot mindenki természetes­nek, a gyermeknevelés egyik hatékony lehetőségének tekint­se. — Mikor született oz ötlet? — Eszter tizennyolc hónapos volt és nagyon sokat beteges­kedett. Orvostól orvosig cipel­tük, de nem sok eredménye lett a hosszadalmas kezelés­nek. Azt tanácsolták, hogy ve­gyük ki a bölcsődéből. A KSH-SZÜV szekszárdi számító- központjában dolgoztam prog­ramozóként és akkor már egy éve gyakorlatilag távol voltam a családtól. Csak hétvégeken jöttem haza, így a gyakran beteg gyerek ápolása, nevelé­se szinte teljesen a feleségem­re maradt. Amikor már nem látszott más megoldás, mint, hogy egyikünk itthon marad, leültünk beszélgetni és úgy döntöttünk, hogy én maradok. — Tehát az állandó vidékre járás is számított?- Nem elsősorban. A leg­fontosabb Eszter egészsége volt. Nem mellékes az sem, hogy feleségem lényegesen többet keres, mint én. Ifjúság­mozgalmi területen dolgozik, számára még nagyobb kiesést jelentett volna ez az idő. — Az ifjúsági mozgalomban van még egy pár évem - ve­szi át a szót a feleség, Hor- váthné Kiss Ida, a megyei KlSZ-bizottság politikai munka­társa. - Ha eredményeket sze­retnék elérni, hatékonyan dol­gozni, akkor most nem vonul­hatok el két évre, mert utána már nem is lenne érdemes ezt a munkát újrakezdeni.- Mit szóltak a kollégák, ismerősök, hogy az „anya.sze­repet” átengedte a férjének? — Ez így fel sem merült. Tu­lajdonképpen nagy csodának se tartották. Inkább arról fag­gattak, hogyan sikerült Misit rábeszélnem:, hogy vállalja ezt az áldozatot. Közben a kis Eszter édes­anyja ölébe mászik és rajzért ostromolja. Az elkészült színes lovacskát szeretné átvinni a szobájába. Nehezen értené, hogy „oda van nőve" a papír­hoz, így előkerül az olló. Újra az édesapához fordulok.- Hogyan telik egy napja?- Reggél Eszter ébreszt - neveti el magát. Egy kicsit ját­szunk az ágyban, aztán a szo­kásos reggeli programok kö­vetkeznék. Azt minden körül­mények között betartom, hogy délelőtt néhány órát sétálunk a városban. Ebéd után Eszter két-három órát alszik. Ez elég arra, hogy a pelenkát kimos­sam, elmosogassak. Szeren­csés esetben egy fél órát ol­vashatok is. Amikor Eszter fel­ébred, már minden percemet leköti. Huszonkét hónapos, ilyen korban már bármelyik perdben kárt tud okozni,_ eset­leg saját magában is, így mindig rajta ván a szemem. Amikor a feleségem hazajön, már kettőnk között oszlik meg ez a munka. — Tud főzni? — Nem. Amikor gyesre jöt­tem, eldöntöttem, hogy meg­tanulok főzni, de az elmúlt négy hónapiban erre még nem volt időm. Ida megfőzi estén­ként a másnapi ebédet, ne­kem csak melegítenem kell. — Esztert ki fürdeti? — Megnézheti - pillant kar­órájára a házigazda —, úgyis itt az ideje. Ezután negyedóra önfeledt pancsolás következett, amikor Eszter még a fényképezőgép­ről is megfeledkezve, boldo­gan játszott édesapjával a vízben. Majd tiszta gumibugyi, pizsama került a kislányra, és anyu máris várta a finom, me­leg vacsorával. — önmagában hogy számolt el a gyessel? - kérdezem, amikor újra visszatelepedünk a nagyszobába. Kétszer is szív a cigarettá­ból mielőtt válaszolna. — Az apró gúnyolódások, meg hogy sokan azt hitték, a munka elől szököm meg „nya­ralni", ezek a kezdettől sem érdekeltek... Ha pedig ez ál­dozat, akkor ennyi áldozatot Eszterért bármikor meg kell hoznom... De még egy gyere­ket nem vállalnék — neveti el magát... Régebben vitorlázó- repülőként sportoltam. A múlt­kor az utcán találkoztam egyik volt klubtársammal. Mondja, régen látott a repülőtéren. El­meséltem, hogy a gyerekkel vagyok, azért nincs időm. Nem értette, nem is hitte el, hogy valóban emiatt nem tudok ki­menni. A legtöbben ma is azt hiszik, hogy az itthoni mankó­kat továbbra is a feleségem végzi... — A példám talán csak azért érdekes, mert itt, Tolna me­gyében még egyedi. Talán né­hány év múlva nem lesz érde­mes az újságban a gyesen lé­vő apákról írni, mert természe­tes lesz. hogy a házastársak maguk döntik el, melyikük vál­lalja a gyermeknevelést erre az időre - mondja búcsúzóul az ajtóban Horváth Mihály. * Hazafelé, a szekszárdi mo­dern lakótelepen bandukolva azon gondolkodom, hogy az úttörők, a kezdők, az először újat vállalók útja miért volt mindig sokak számára moso- lyogtató, miiért volt rosszindu­latú feltételezésekkel, esetleg gáncsokkal övezett? Odább, a tenyérnyi lakótelepi sportpályán tíz év körüli gyerekek kergetik a labdát. Köztük egy apuka is fut a labda után. A már hí­zásnak indult férfi igyekezete a neki derékig érő apróságok között megállít, mosolyogtató. Csak tudnám, hogy miért mosolyogtam... TAMÁSI JÁNOS Gyakorlott mozdulatok pelenkázáskor „Rajzolj nekem lovacskát...” Horváth Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom