Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

12 ivÉPÜJSÀG 1982. július 31. I MAGAZIN MAGAZIN â MAGAZIN MAGAZIN % MAGAZIN 11 < ' ' Í MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Ilii MAGAZIN MAGAZIN r MAGAZIN MAGAZIN ;iV A természet „Egyetlen földrészen sem ha­lad előre olyan kíméletlen ütem­ben a természet kiárusítása, mint Európában". Ezt a keserű igazságot röviddel ezelőtt a Nemzetiközi Természetvédelmi Unió tette közzé: a települések, az ipar és az erőművek céljaira évente közel egymillió hektár föld megy veszendőbe. Annál inkább növekszik a nemzeti parkok és más védett területek jelentősége. Ilyenekből 100 000 négyzetkilométernyi van Euró­kiárusítása pában — a földrész összterüle­tének mindössze egy százaléka. És részben még ezt az egy szá­zalékot is veszély fenyegeti ! A fekete-tengeri Duna-idelta pél­dául mintegy 300 madárfaj köl­tőtelepe. Éppen itt szabályoz­zák a folyamot és fúrnak olajat keresve. Példamutató például az olasz Abruzzi nemzeti park: 300 négyzetkilométeren élnek még barnamedvék, farkasok és parlagi sasok. ■ P A legmodernebb üzemekben is érhetik a dolgozóikat olyan hatások, amelyek egészségűket időszakosan vagy tartósan ve­szélyeztetik. A veszélyek elhárí­tása részben a tedbnóTógia ja­vításával, részben szervezéssel, részben pedig egyéni védőesz­közök használatával lehetséges, s természetesen döntő fontossá­gú az időszakos és rendszeres egészségügyi ellenőrzés. Sok üzemben ilyen veszélyt jelenthet a zaj. A zaj az ember­ben kellemetlen érzést okoz. psziehikaiilag idegesítő, és el­vonja a figyelmet. Hatására a szervezetben átmeneti változá­sok vagy maradandó károsodá­sok alakulhatnak ki. A zaj kü­lönböző frekvenciájú és erőssé­gű hangok rendszertelen keve­réke. A hang Vagy raj magas­ságát a frekvencia, erősségét pedig a hangnyomás határoz­za meg. A különböző iparágaik m u n Ica folyamata inai ke I e tkez ő zajt összefoglaló néven ipari zaijnaik nevezzük. időbeli lefolyás alaipján a za­jok állandóak vagy folyamato­sak, illetve impül rívok lehetnék, ez utóbbiak nitmusosan vagy váratlanul jelentkeznek. Egyen­letes intenzitású zaja van példá. ul az elektromos motornak, vi­szont időben erősen, változó, erős lökésékből álló zaj kelet­kezik kóla pácsolás kor. Frekven­ciaösszetevőik szerint a zajok magasakra és mélyekre, illetve a zajt okozó frekvenciák széles­sége szerint keskeny sávú és széles sávú zajokra oszthatóik. A sípoló hangok élesek és ma­gasak, s a keskeny nyílásból ki­áramló gázok vagy gőzök okoz­zák. A járművek zaja általában mélytónusú. A különböző üzemek zajának jellegét a munkafolyamatokhoz használt gépek és eszközök hangjának keveréke és a mun- kaihély akusztikai viszonyai «■ i' (hangelnyelés, hangv'issza.verő- dés adják meg. Ennek megfele­lően az üzemi zajt vagy állan­dó morajnak, Vagy időközön­ként Visszatérő Zörejnek, de igen sokszor nem várt időben keletkező erős csOttanásnak halijuk. Állandó, de közel azo­nos frekvenciájú zajt okoz pél­dául a fúvókazörej, levegőmoz- gás csövekben vagy nyílásokon keresztül, erőműveknél a gőzle- fúvó zaja, a szirénák, körfűré­szék, gyalirk, transzformátorok, gózsugármotorök kompresszora. Impulzusszerű zaj a gőzkala­pács, a lyukasztógépek, a prés­gépek hangja, a kutyaugatás, a pisztolylövés, a vonatfütty, ajtó- csapódás stb. Az ipari üzemek zaja általában széles sávú, te­hát többféle minőségű és for­rásból eredő zajok keveréke. Időszakosan jelentkezik a re­pülőgépek, gépjárművek, fúró­gépek. zaja. A nehézipari üzemekben sokféle eszköztől különféle minőségű zajok keletkeznek. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A fogorvosi gyakorlatban egyes műfogakat ma is készíte­nek különféle anyagokból: aranyból, porcelánból. A bosto­ni egyetemen majomkísérletek során a frissen húzott fogak he­lyére olyan műanyag fogakat ültettek be, amelyek mindenfé­le támaszték nélkül, maradan­dóan rögzülhetnek az eredeti fogágyban. A foghúzás után közvetlenül az eredti fog helyé­re ültették be a műanyagból készített fogakat, és kezdetben rögzítették a szomszéd fogakhoz. Az átültetést 'követően a majmo­kat hónapokon át pépes étren­den tartották. Azt tapasztalták, hogy fél év múlva a szövetba­rát műanyag fogak a régiek he­lyén az állkapocsban — az íny és a kötőszövet segítségével — szilárdan rögzültek. A kísérletek arra utalnak, hogy idővel embereken is sike­rül majd ezzel a speciális mű­anyag foggal elérni, hogy a he­lyén maradjon. A hét karikatúrája A béke követe .. (Lengyel Gyula rajza - KS) Hogyan mozog a szem? Amerikai kutatók olyan be­rendezést szerkesztettek, amely filmre veszi a szem mozgásait, tehát rögzíti, hogy mikor, hová fókuszál a szem. Az egész ké­szülék fejre szerelhető, és így ellenőrizhető, hogy például az autóvezető vagy a pilóta mi mindent lát, és ebből mennyit vesz tudomásul .tudatosan. Álta­lános tapasztalat, hogy a kettő ritkán azonos. Érdekesek a szemmozgások például olvasás közben. Az olvasó ember nem minden szót vesz 'külön szem- ügyre, és más a szemmozgás akkor, ha a szöveg érdekes vagy unalmas. Felnőtt ember általában a körvonalakra össz­pontosít a gyerekek érdektelen, homogén részleteket is tanul­mányoznak. Azt is tapasztalták, hogy rémfilmek nézésénél, még a legvérengzőbb jeleneteknél is a néző a szereplő arcára össz­pontosít, és nem például a fegyverekre. Közép-Európában melegebb lett Parabolaantenna tv-vételhez A HETVENES ÉVEKBEN A LEGMAGASABB ATLAG Közép-Európában melegebb lett az időjárás. A múlt évtized volt az utóbbi 200 év legmele­gebb időszaka. A négy meteo­rológiai állomás — Utrecht, Potsdam, Basel és Bécs — min­den mérésének átlaga, 1971-től 1980-ig 9,3 °C középhőmérsék­letet mutatott. Ezzel a hőmér­séklet fél fokkal haladja meg az 1761—1980 évek közötti hosszútávú átlagát. Kari Rocznik regensburgi me­teorológus a négy állomás mé­rési sorozatainak kiértékelésénél felismerte, hogy az évszázad kö­zepétől kezdve melegedési ten­dencia tapasztalható. A méré­sek kiterjedtek mind a tenger által befolyásolt Nyugat- mind pedig Közép-Európa inkább kontinentális területeire. A tu­dósok véleménye szerint a hő­mérséklet-emelkedés mindenek­előtt az utóbbi évtizedek vi­szonylag enyhe teleire vezethe­tő vissza. 1971—1980 között az 1,8 °C-os átlagos téli hőmérsék­let másfél fokkal haladta meg a sok évi összehasonlítási érté­ket. A csapadék növekedésének tendenciája viszont a huszas évek óta nem folytatódott. Az egy négyzetméterre jutó évi 673 liter csapadékkal az 1971— 1980 közötti évtized még talán valamivel szárazabb is vált, mint a százéves átlag. 'Francia dégek bemutatták azt a parabola-tűkörantennát, amelynek segítségével lehetővé válik televíziós műholdak jelei­nek közvetlen vétele. A tervek szerint 1983-:han vagy 1984-ben Ariane rakéta segítségével két hírközlő műholdat lőnek fel a világűrbe, a TDiF—1-e.t és a Te- lecon—1-et. A TDF—1 televíziós műhold tv-képeket közvetít, s azok egész F.ranoiaország területén fogha­tók lesznek parabolaantennák segítségévéi. Ezeket az anten­nákat a házak tetejére fogják felszerelni. Felmérések szerint a 80-a,s évtizedben az ország te­rületén mintegy 6 millió lakás­ba szereltetik fel a parabola­antennát, amely több csatornás képvétóit tesz lehetővé. A tele­víziós műhold képeit természe­tesen nemcsak Franciaország­ban, de az NSZ'K-lban és más európai országokban is fogni lehet. Kb. 100-120 millió euró­pai ember számára, sugároz ké­peket majd a műhold. A másik hírközlő hold, a Te­lecom 1. különféle információ­kat, bamk'a'datokat, video-korv- ferenciá'k anyagát sugározza a francia szervek számára. Ez a hírközlő hold kitűnő összekötte­tést biztosit az anyaország és Franciaország tengerentúli me­gyéi, területei között. Párizst köti össze tehát Oj-iKa'ledómá­val, Guadeloupe és Martinique szigetekkel, Franci a -Guya na­val és az egyéb tengerentúli területekkel. Függöny nélkül 'Vége a színházi évadnak, a kősz'inlházaik bezárták kapuikat. Ám a színészeik nem pihennek, várják őket a függöny nélküli színiházak, a szabadtéri színpa­dok. Az idei nyár gazdag szín­házi programjából válogattunk néhány előadást - ajánlva az olvasó figyelmébe -, melyhez jó szórakozást kívánunk eső­nap nélkül. VÍZSZINTES: 1. Fundamen­tum. 4. A Bolero francia zene­szerzője. 9. Dupla áldás a csa­ládiban. 13. Talál. 14. Róza. ide­gen változata. 16. Ez a háború, villámlással 'kísért zivatar. 17. A Szentendrei Teátrumban Schu­bert egyik híres daljátéka ke­rül bemutatásra a nyári esté­ken. 20. Az arany vegyjele. 21. 1150 római szómimdl. 22. Vívó­fegyver. 23. SA. 25. Holland és NSZK-beli autójélek. 27. Az egervári esték keretében, a Vár­kastély színpadán ez a Goldoni- vígjáték kerül bemutatásra. 30. Szorgalmas méztermelő. 31. Kanjaiba zár. 33. Égési termék. 34. Régi falióráik tartozéka. 35. Minden hiba nélkül. 37. Rövid lírai költemény. 38. Heves me­gyei község, a Torna-patak mel­lett. 39. Úgyszintén, 41. Kamio­nok felirata. 42. össze-vi'ssza mairü! 43. L'atín kötőszó. 44. Pe­reme. 46. Az Alföldre jellemző. 48. Vékonyabb faág. 50. Regény a gólyáról, szerzője Fekete Ist­ván. 51. A leningrádi operaház névadója. 52. Tegező viszony­ban lévő, tájszólással. 53. Nyol- cadrét. 55. Hajdani tetőfedő. 56. A hordó alakja. 57. Igekö­tő. 58. Tiltakozás. 60. Minden rendben! — mondja az angol. 61. Részvénytársaság. 62. Bá­nát, szomorúság költői szóval. 64. Môtériia. 67. A második leg­hosszabb európai folyó. 69. Az NDK-beíi Zeiss Qptika'i Művek városából való. 70. Hajl'ííhatat- lan. 71. Pezsgőgyártásáról is­mert olasz város. 72. Roham. 73. Népszerű színművész (Sán­dor). FÜGGŐLEGES: 1. A Duna egyik szép szakasza. 2. „Az őszi fáknak ágirul (Sárga levél köny- nyen..." (Tompa Mihály). 3. Ná­la lentebbre. 4. Használhatat­lanná válás. 5. Fotófilmek fény­érzékenységének jdle. 6. A Gyu­lai Várszínház, Székely János erdélyi író ezen harmadik drá­máját tűzte júliusi műsorára. 7. Félig elítél! 8. Lajstromok. 10. Sárga színű, könnyen gyulladó elem. 11. Ebben van az igazi erő! 12. Sír a kisgyerek. 14. Ez a színház a Sztárcsinálók cimű rockoperát mutatja be július­ban a fővárosban, augusztus­ban pedig több vidéki város­ban. 15. Futásiban maga mögött hagy. 18. Radnóti Miklós. 19. Zúduló víztömeg. 20. A Kapos­vári Csiky Gergely Színház Bog- lárlellén szerepel a nyáron, Mo- liére-nek ezt a vígjátékát ad­ják elő. 24. A Szegedi Szabad­téri Játékok egyik augusztusi műsorszáma ez a Csajkovszkij- balett. 26. Dés erdélyi város ro­mán neve. 28. Fékezheted en. 29. Víz nélkül nem tud él mi. 30. Hazai labdarúgó-trófea névbe- tűi. 32. Pécsett a Barbakán- bástyán négy alkalommal lát­ható kamarabalett. 34. A Vá­rosmajori Színpad júliusi műso­rán ez a zenés komédia szere­pel. 36. Az ENSZ első főtitkára volt. 38. A fizikai munkaegység. 40. Kétszeres Ybl-díjas építész- mérnök (József). 43. Más irány­ba fordulnak. 45. Sírfelirat. 46, Párosával: vágány. 47. A rejt­jeles ábécé kulcsa. 49. Vásznat is szőnek belőle. 54. Képző, a -va pórija, 56. üres fék! 59. Teg- napután. 60. ...-imóg, zsörtölő­dik. 63. N. N. T. 65. Francia színésznő (Maria Jósé). 66. Szü­lő. 68. Részben gurul. H. J. Beküldendő a vízszintes 17., 27., valamint a függőleges 6., 14., 20., 24., 32. és 34. számú sorok megfejtése a Tolnai me­gyei Népújság szerkesztősége címére: Szekszárd, Beloiannisz 1—3. 7100. A levelezőlOipra, bo­rítékra kérjük ráírni: rejtvény. Beküldési határidő: 1982. augusztus 7. 28. heti rejtvényünk helyes megfejtése: Utazás a Balaton körül; kősrínlház; huszonkét nyáron; Salvatore; a fövényes meder. A helyes megfejtésibe-' küldőik közül könyvet nyertek: Rónai József, Bonyhád, Fáy Itp. 14. 7150; Auth Anita, Szekszárd, Barátság u. 14. 7100; Molnár Lajosmé, Nagydorog, Kossuth Lajos u. 34. 7044; Márkus Vil­mos, Dunaföldvár, Mély u. 3. 7020; Varga Jenő, Tévéi, Doro­gi u. 312. 7181. A műholdas képeket ilyen antennákkal lehet venni

Next

/
Oldalképek
Tartalom