Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-28 / 175. szám

1982. július 28. Képújság 5 (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Kánikulai reggel. Valósággal patakzik rólam a víz, mire a dinnyeföld végén rátalálok Nagy Istvánra, a híres diny- myésre Kajdacson. Családjával — ők egy az öt család közül — már évek óta nagy szakérte­lemmel termelik az ízes-zama­tos gyümölcsöt. — Mennyire volt eredmé­nyes a palánta nevelése? — Ez a szigetcsépi fajta, az itteni barna homoknak felel meg legjobban, mintha csak ide nemesítették volna a szak­emberek. Nézzen körül! Min­denütt dinnye, s van is rajta bőven, de köztük aránylag sok az apró. Megsínylették a hosz- szú szárazságot. Mindent ösz- szevetve, jó közepes termésre számítunk, és a jövedelmünk is ennek megfelelően alakul. — A zöldségesboltokban fan­tasztikus árért kínálták a diny- nyét. Miért van ez? — Az aránylag magas ár nem is csoda, hiszen e hónap 18-tól szedjük csak rendszere­sen, így újdonság a piacon, primőr... A tavalyinál egy hét­tel előbb kezdtük meg a sze­dését a szárazság miatt. És persze munka is van ám vele. — A második gyermekünk majdnem itt született a dinnye­földön — kapcsolódik a be­szélgetésbe Bartók Mihály, a vő, aki öt éve, mikor a család­ba nősült, a karosszérialaka- tosságot felcserélte a dinnye- termesztéssel. —^Amióta szedés van, a nap huszonnégy óráját a lehető leg­jobban akarjuk kihasználni — mondja István bácsi. — Mi­helyt látunk, és ameddig lá­tunk, állandóan szedjük, sőt, néhány falubeli fiú is segít napszám és dinnyeevés fejé­ben. Aztán délutánonként a rakodás következik, majd irány a főváros. — Miből áll a „dinnyés” munkája? — A palánta nevelésével kezdődik. A palántát hathetes Import Helyet« Hagai Cukor répa-betakarító gépek bemutatója a Mezőgépnél korában kiültetjük. A letapo­sott földet azonnal kapálni kell, nehogy a fiatal növény­kék befül led jenek. Ezt a mű­veletet kétszer-háromszor meg kell ismételni, ekézni is kereszt­ben, hosszában. Hektáronként ötezer palántát tettünk a föld­be. Ebben az időszakban pe­dig a szedés, hordás, szállí­tás... Ez, bár nehéz, de re­ményt keltőbb munka. Előfor­dult, hogy egy szezon alatt 8— 10 kilogrammot is leadtunk a testsúlyunkból. Beszélgetés közben István bácsi késsel a kezében ide-oda nyúl, itt is, ott is levág egy-' egy dinnyét a szárról. — Hogyan különbözteti meg az érett dinnyét az éretlentől? — Az érett elveszti világos­zöld színét, sötétre változik, ek­kor biztos a belső érés is. Van­nak, akik kopogtatás után álla­pítják meg, hogy érett-e. Közben felesége egy dinnyét ketté vág, és magyarázza, hogy az a dinnye az igazi, amelyik szép piros színű, ikrás, a mag­ja fekete, vagy sötéten barná­ra érett. — Nincs is gondunk az ér­tékesítéssel — mondja Szerem- lei Zsigmond tsz-elnök és Ta­kács Imre főagronómus, kikkel a beszélgetést folytattuk. Ki­alakult már a vevőkörünk is. A szabadpiacon, a Bosnyák té­ren is értékesítünk, exportra is szállítunk. Ezt a TSZKER-en és a nagydorogi áfészen keresztül bonyolítjuk le. Minőségi rekla­máció még nem fordult elő. Olyan jó híre van a kajdacsi dinnyének, hogy a napi ár­folyamnál 1—'1,5 forinttal ma­gasabb áron, kóstolgatás nél­kül is átveszik. Ha megjelenik a kapuban a teherautónk, a kereskedők valósággal lecsap­nak rá. így volt ez a legutób­bi szállítmánnyal is. KONRAD LÁSZLÓ ni lehetett mór, hogy ez a hát­rány nem behozhatatlan. Rész­ben azért, mert kialakait a hozzáértő, jól képzett magyar konstruktőrgárda, de ismerték már a termesztés korszerű tedh- nológiiáját, a növény legfonto­sabb tulajdonságait, és a beta­karító elemeket igaz, hogy kü- lön-lküíön, de már évek óta gyártották. így az ismert tulaj­donságok, eszközök egymáshoz illesztése és az önjáró gépben valló összesítése aránylag gyor­sán megtörtént. A MAGYAR GÉP MEGÁLLJA A HELYÉT A magyar gépipar a termesz­tés szolgálata érdekében össze, fogott. A Rába, a Danuvia, a Lehel, a Taurus, a győri, a kecs­keméti és a miskolci Mezőgép példásón együttműködött, mely­nek eredményeképpen tavaly elkészült a kétimenetes önjáró betakarító gép első húsz pél­dánya. Az egymenetes önjáró gépből pedig három készült el az előző évben. A vállalat mind­két gépet széles körben bemu­tatta az elméleti és gyakorlati szakembereknek. A kétmenetes gépek munkáját hivatalos minő­sítő szervek és szakember-cso­portok vizsgálták. A gép mun­káját összehasonlították a kan- kurrens gépek munkájával, s megállapították, hogy a cukor­répa-betakarításban a magyar gép já!l megállja a helyét. Mint ismeretes, az előző év­ben a hazai és .külföldi gépek munkájával kapcsolatban széles körű vita bontakozott ki. a sztak- emlbere'k között. Ez a vita hasz­nos és tanulságos volt, annak ellenére, hogy néha a Valóság­tól elrugaszkodott. Az minden­esetre tény, hogy az 1978 ok­tóberi Központi Bizottsági ható. rozat értelmében az eddig tő­kés importból származó gépe­ket a hazai mezőgazdasági ipórban kell a lehetőségek sze­rint előállítani. A magyar gép­ipar integirádiája következtében készült él az a gép, amely évi 6-12 millió dollár megtakarí­tást jelent. Jól szervezett és a mezőgazdasági üzemek meg­elégedésére működik a gépek garandiális vevőszolgálata, az alkatrészek pótlóra. A műszóik!, gazdaságii ténye­zőket higgadtan mérlegelték a termelő1 üzemek, s ennek tud­ható be, hogy ebben az évben már hairműndk'ét RTA—602-es önjáró cukorrépa-betakarító gépre kapott a vállalat meg­rendelést. A szerelőműhelyben összeszerelt gépeket folyamato­san szállítják az üzemekbe. A gyártás magbs színvonalú, a szerelés korszerű, s a Székszár- don készült betakarítógép mél­tán vetekszik a franciaországi Caimibralilbón gyártott cukorré­pa -betakarító gépsorokká I. A tájékoztatód követően. a résztvevők a Mezőgép bemuta­tótermében ismerkedhettek a cukorrépa-betakarítás, a szőlő- termesztés és -öntözés gépei­vel, gépsoraival. Az N'C-lműhély- ben igen nagy érdeklődés kísér­te a számítógéppel - lyukkár­tyával és billentyűvel — irányít­ható tárosOeszterga működését, a prograimozógépet irányító vil­lamosmérnök munkáját. A sze- rélőüzeimben mád nyílott arra, hogy az érdeklődés középpont­jában álló RTA 602-es cukorré­pa -betakarító gép mechanikus és hidraulikus egységeinek sze. relését, valamint a festőkabint Is megtekintsék. Mlint a Mezőgép szakemberei elmondották, a gépek tedhoo- íáqiiaii korszerűsítését a felhasz­nálókkal, a termelési rendsze­rekkel közösen végzik. Ma már az üzemek rendelkezésére áll az a tedhnológlaii gépsor, amely egy alapgépből és az arra1 fel­szerelhető gépegységekből áll. dvm Fotó: Gottvald Károly Tegnap, július 27-én kedden délelőtt a Szekszárdi Mezőgép Vállalatnál a gyártó cég, vala­mint a cukoripar, a cukor,répa- termesztő rendszereik, az Agro- tek, a megyei agro’kerék, a gé­pek gyártásában közreműködő gyárak képviselőinek részvételé­vel gépbemutatóra került sor. A rendezvényen megjelent Ta­más Istvánná, a Tolna megyei Tanács elnökihelyettese és Antus Antal, a szekszárdi városi párt- bizottság titkára is. A oukorré- pa-betakarító gépeikről Zsiigovlts Ferenc, a Szekszárdi Mezőgép Vá'lldlat igazgatója tájékoztatta a résztvevőket. VERSENYBEN MARADNI A Szekszárdi Mezőgép Vál­lalat több mint két évtizede fogla ikoziik cukorrépa-ibetaka rí­tó gépek fejlesztésével, gyártá­sával. Időközben a mezőgazda­ságban is nagyarányú fejlődés ment végibe, s így a termesztőik mindig újabb és újabb igénye­ket támasztottak a gépekkel és a gé.pgyártáklka'l szentben. A szekszárdi vállalót, amely a kö­zepesek közé sorolható, jól fel­készült műszaki és szakmunkás­gárdával rendelkezik, s így le­hetőség nyílott arra, hogy gyor­san reagáljanak a változó igé­nyekre. Ami a cukorrépa-ibeta- karitó gépéket illeti, az elmúlt két évtizedben gyártottak már egysoros, egymenetes gépet, aztán hárommenetes, hatsoros gépet, hOzaii és exportpiacra egyaránt. Amikor 1976 után sorra ala­kultak az országban a cukorré- pa-termesztésű rendszererek, a területek érezhetően koncentrá­lódtok, s jelentős változás kö­vetkezett be a termesztés tech­Helyére Ikerül a vezetőfülke ij kombájnt mozgás közben is megtekinthették az érdeklő dók nológiájóban is. Mindez a gé­pekkel szemben is merőben új követelményeiket támasztott. A nagy teljesítményű önjáró gé­pek iránt nőtt meg elsősorban a kereslet. Nem a vállalaton múlott, hogy ebben az időszak­ban még nem tudtak önjáró ha­zai gépéket ajánlani a vásár­lóknak. A magyar mezőgépipar egészében nem volt még fel­készülve a kívánt jellegű gépek gyártására. A konkurrens cégekhez képest hátrányban voltak, viszont érez­Megérett a kajdacsi dinnye A szerelőcsarnok A módosított felszedő- és rakodószerkezet Balról a vő, mellette a nyárra „szerződött” fiúk Nagy István már 35 éve a „dinnyés" szakmában dol­gozik Nagy (stvánné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom