Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-28 / 175. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. július 28. Fidel Castro beszéde Kuba fokozatosan kivonja csapatait Angolából ßayamo (Kuba), Gázon Ist­ván, az MTI kiküldött tudósítója [jelenti : Kubának alkalmazkodnia kell az egyre romló világgazdasági 'helyzetihez, és fel kell készülnie arra, hogy az ország gazdasá­gi növekedésének üteme mini­mális lesz, esetleg tovább csök­ken az elkövetkező években — jelentette ki hétfőn Bayamó- ban Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt KB első tit­kára, az államtanács elnöke, miniszterelnök. Fidel Castro a kubai forradalom kezdetét je­lentő akció, a Moncada lak­tanya elleni támadás 29. év­fordulója alkalmából mondott beszédet. Az évforduló központi ün­nepségét az idén Bayamóban, az ország keleti részén fekvő Granma tartomány fővárosá­ban rendezték meg. A mintegy 100 ezer ember részvételével Tisztogatás a hadseregben Bignone tábornok, argentin elnök hétfőn kijelentette, hogy „Argentína mindenütt és min­den alkalommal megvédi a Malvin-szigetek fölötti elidege­níthetetlen jogát”. A tábornok a SELA-nak, a latin-amerikai országok gazdasági közösségé­nek Argentína támogatásával foglalkozó bizottsága előtt mondott beszédet. A SELA két­napos ülésen tárgyalja meg, milyen intézkedésekkel támo­gathatja Argentínát a dél­atlanti szigetcsoportért folyta­tott háború után. Eltávolították az argentin hadsereg főparancsnokságá­ról Menendez tábornokot, aki a Falkland-szigeteken az ar­gentin csapatok parancsnoka volt. Nicolaides tábornok, a szárazföldi erők főparancsnoka bejelentette, hogy egy bizott­ság vizsgálja az argentin ve­reség okait. tartott nagygyűlésen a kubai vezető elsősorban az ország jelenlegi gazdasági helyzetével és a közeljövőre vonatkozó gaz­dasági kilátásokkal foglalko­zott. — Az 1982-re szóló népgaz­dasági tervet a gazdaság leg­több ágazatában eddig meg­felelően teljesítették — mond­ta Fidel Castro. Különösen jó eredményt értek el a cukornád betakarításában. Az idei „zaf- ra” eredményeként a cukor- termelés meg fogja haladni a 8,2 millió tonnát, ez pedig Ku­ba történelmében az egyik leg­jobb cukorhozamot jelenti. A kimagaslóan jó termés el­lenére az ország gazdasági problémái a közeljövőben ne­hezebbék lesznek. A kubai cu­kor 80 százalékát a Szovjetunió és a többi szocialista ország veszi meg hosszú távra rögzí­tett kedvező áron, a fennma­radó 20 százalék kerül tőkés piacra és belső fogyasztásra. A cukor jelenti Kuba számára a legfontosabb devizabevételi forrást, és világpiaci árának szinte példátlan mértékű csök­kenése miatt az ebből szárma­zó bevételek is jelentősen csök­kenni fognak. Az ország gazdasági nehéz­ségeit fokozza a tőkés világ- gazdaság súlyos válsága, a cserearányok romlása. A kubai vezetés mindent megtesz azért, hogy a gazdasági gondok mi­nél kisebb mértékben hassanak a kubai dolgozók életszínvona­lára, de valószínűleg számolni kell azzal, hogy a tőkés pia­cokról származó nyersanyagok­kal dolgozó munkások fizetésé­nek bizonyos mérvű csökkené­sével járíhat együtt — jelentet­te ki Fidel Castro. Rajnai Sándor hazánk« moszkvai nagykövete Kádár János, a Magyar Szo­cialista Mu níká spá rt Központi Bizottságának első titkárai Trautmann Rezső:, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnöke, Lázár György, a Mlínisz'tertdnáes elnöke és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke fogadta Rajnai Sándort, ha­zánknak a Szovjetunióba akkre­ditált rendkívü l i és ímeglhtata llma.- zott nagykövetét, aki a közel­jövőben utazik állomáshelyére. Függőben az AESZ értekezlete A határozathozatalhoz szük­séges kétharmados többség hiányában még kedden kora délután sem nyílt meg az 51 afrikai országot tömörítő Afri­kai Egységszervezet (AESZ) augusztusi csúcskonferenciá­ját előkészítő külügyminiszteri értekezlet a líbiai Tripoliban. Az értekezletet hétfőn kellett volna megnyitni, de akkor még csak huszonnyolc delegáció tartózkodott a líbiai főváros­ban, ezért halasztották a ta­nácskozás megkezdését keddre. Archie Mogwe, az AESZ mi­niszteri tanácsának soros elnö­ke, botswanai külügyminiszteF Tripoliban tartott keddi sajtó- értekezletén elmondotta: har­minchét küldöttség érkezett már meg a tanácskozásra, de nem mindegyik hajlandó tár­gyalóasztalhoz ülni a Nyugat- Szahara függetlenségéért küz­dő Polisario Front által kikiál­tott Szaharai Aráb Demokrati­kus Köztársaság képviselőivel. A miniszteri tanács soros elnö­ke azt hangsúlyozta, hogy „ka­tasztrofális” következmények­kel járna, ha a határozathoza­talhoz szükséges kétharmados többség nélkül ülnének össze a külügyminiszterek. Az Afrikai Egységszervezetet a széthullás veszélye fenyegeti azóta, hogy februárban — az AESZ miniszteri értekezletén —~ felvették a tagországok közé a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot. ENSZ-tanácskozás az öregekről Bécsben folytatódik az Egyesült Nemzetek Szervezete által összehívott tanácskozás az időskorúak és az öregedés problé­máiról. Az értekezlet a tervek szerint augusztus 6-ig tart. (Telefotó—AP—MTI—KS) Az emberi jogok nyoméban (I.) A kompromisszum lehetősége Az embert jogoik 'körüli időről- időre viisiszbtérő csata folylilk. Aki azt váirta, hogy ez a harc lezá­rul egy-elgy elnök vagy kormány távozásával, annak tanulmá­nyoznia kell a harc mélyebb okait: nem szőniük meg a külön­böző rendszerek versenye, az ideológiák különbözősége. A verseny a tömegeik számára jó­tékony is. Jótékonyabb, mint almikor csak izolációs szemben­állás van, vagy almikor a fegy­verkezésiben versenyeznek. Van­nak azohbbn ennek a „rend- szerverseny”-inek — különösen a propaglandlalháború n alk — fel ü - letesSégei, torzító Hatásai is. Egyszerűsítő, ;,csatatér”-szem­lélet iis taipdszttalható. Ez csak a szélső ellentéteket néziii, s a másik fél leggyengébb pontija­it keresi. A niaipisaljtó vagy a naipi nyilatkozatok ilyenfajta há'boirújától könnyen felülete­sebbé válnak, torzulnak az is­meretek arról, hogy melyek az elismert emberi jogok, s tufaj- donképpen mely jogok listájá­ról vitatkozunk. Kita'lükuilt vagy Maráik u l ólban van ugyanakkor egy kiegyensúlyozottabb megkö­zelítés, amit időnként „emlberf- jog-diplomáciának’" neveznek. Híveinek egy része vállal bizo­nyos nyílt Vitát, más része azt a nyilvánosság előtt minimálisra csökkentené, inkább csak diplo­máciai Csatornákon folytatná. Tehát e szemlélet hívei is leg­alább kétfélék, de egyetérte­nek obiban, hogy meg kell ta­lálni, illetve őrizni az emberi jogokban a rendszerek közti kö­zös nevezőt is, mert erőfeszíté­seinknek így van értelme. A harmöd'ik megközelítés - amely az emberi jogok és álta­lában a morális tényezőik fon­tosságát, jelentőségét tagadja a nemzetiközi kapcsoltatok szem­pontjából —, egy pusztán hatal­mi-istrafégliaii szemlélet. Ez az amorális megközelítés kizárólag a fegyveres erő és o területi be­folyás nagyságának tulajdonít jelentőséget. Következetlenségé­re mutat, hogy teoretikusan az azóta humanlistább nézetű Mór. genfhau professzor régebbi munkáira vezethető vissza. Jog­gal bírálják ezt a koncepciót azzal, hogy még a stratégiai előnyök közül is csak a rövid- távúakat biztosít(jb, mert az érin­tett, azaz alkuba bocsátott or­szágokban sem veszli tekintetbe a jövő generációk érdekeit. Rá­adásul nem számol az emberi tényezővel, a belső, a népli moz- gásökkd'l, megmozdulásoktól ; ezért mindig újabb meglepeté­sek érhetik. A szodialista országokban is — bár más ismeretelméleti tala­jon — vannak különböző hang­súlyokat Használók, akik a stra­tégiai erőtényezőik, illetve akik a morális emberi tényezők fontosságát helyezik előtétbe. HiiiVattalos és többségi nézetté azoHbaa a pusztán hattalmí- stratégiai, az amorális megkö­zelítés selhól sem vált, ez nem fér össze a szocializmus ideoló­giájával. A szocialista orszá­gokban a most fejlődő politika­tudománynak még feladata ki­mutatni, hogy nemcsak az ideo­lógiai célok, Hanem a politlikd ra did ndllitá sa, hdtéko nySá ga szempontjából is különösen fon. toslalk a morális tényezők a nemzetközi kdpcsolatokban. Feladat például feldolgoz nli, hogy mit jelentett, s miért volt éles Lenin Vitája a „kispolgári m orálüstálkka!, demokratáikkal ” egy meglhatárázott időszakban, és högytan fejlődtek miinda zo.k­nalk, mind pedig Leninnek a nézetei más időszak okban. Az éles szavdk abból származtak, hogy átmenetileg - más ténye­zőikikel összejátszva — a wiliso- nlisták elvont, morális mércéik­kel a’ fiatal szovjet állaimnak kárt is Okoztak. Már néhány évvel később azonban Lenin és Csl'dseriin maguk mutattak rá, hogy a másik táborból még mindig a moralista demokraták azok, akik közelebb állnak a haladás táborához, mint a cini­kus Hatallomipo'liíilkusok. 'A szocialista országok tehát az emberi jogok „csatatér”- megközeliíté'sét sem telhetik ma­gúikévá, hiszen történetileg ezt többnyire az ő lejé tatásukra Használták fel. Ugyanakkor a támadások hatására átmeneti­leg műiködlilk olyan effektus, hogy a megtámadott is kény­telen ndipli felületességgel vála­szolni, átvenni a leegyszerűsítő módszeréket, de ezekből amiből a szemlélő sohasem fogja meg­tudni az emberi jogok valóban teljes és kiegyensúlyozott listá­ját. A szocialista országokban jó esélye van az „.emtberijög- dii plamáoia” megközelítésnek, méghozzá nem az ideológiai vita mellőzésével, hanem a rendszerek közti világméretű verseny szem előtt tartásával. A lélektani, manipulációs háború helyett tehát az emberijog- diiplomádia és a verseny kon­cepcióinak együttes létezése az, almi. egészségesnek látszik. Eh­hez azorfbbn szükség van nem­csak az eltérésekre, hanem a jogok közösen- elfogadott, kompromisszulmos listájára, bi­zonyos közösen elfogadott prio­ritásokra. Ezek körvonalazódni 'kezditek még a hidegháború kezdetének idejére létrejött Egyetemes Nyilatkozatban, ki­csit általános fogallm'azású ajánlások fonmáijáibain, de a hatvanas éveikben megszülettek 'kidolgozottabb formában, a Polgári és Politikai Jogok, va­lamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában. E kettő már jogilag kötelező szerződés, 1976 óta érvényibten vannak és gondosabb, kiegyensúlyozott fo- galmazásúak, ha. nem is töké­letesek és létezik bizonyos el­le n őrzési -vég reha jtá sí m edha ­nizmusuk is. A kompromisszum lehetősé­gének további bizonyítéka a Helsinki. Záróokmány i,s. Erről ugyancsak a sok felületes vitb után a közönség tévesen gon­dolhatja! hogy az emberi jo­gok felsorolását ta ntalimazzfa. Vailójáiban a jogokat illetően utal az előbb említett okmá­nyokra, megerősíti és bizonyos kérdésekben - utazások, infor­mációik,, családegyesítések, nemzetiségek — kiegészíti azo­kat. A politikatudomány segít- siégüllhívásával reális pozitívu­mokat áílaipítihkjtunik meg erről a megállapodásról', noha az nem formális jogi szerződés. Egyrészt nincs ok feltételezni, 'hogy ereje kisebb lenne, miint sok más szerződésé. Az értel­mezéséről, megsértéséről folyó és Ismétlődő Vitáik is arra val­lanak, hogy betartásának bizo­nyos értéke Van, .megsértésének felelősségét nem- szívesen vállal­ják. KULCSÁR PÉTER (‘Következik : Közös elemek — közös alapok). Kit döf meg Afrika szarva? Kedd esti kommentárunk. A történelem ismételni látszik önmagát. Ez jut az ember eszébe, ha az Afrika szarvából érkező híreket hallja. Van­nak persze lényeges különbségek az 1977—78-as, illetve a jelenlegi helyzet között, hiszen akkor a forradalmi Etiópia vívta élet-halál harcát a rátámadó szomszéddal, Szomáliá­val, most viszont az utóbbi kormánya — úgy tűnik — kép­telen megbirkózni a fegyveres felkelőkkel. Ami mégis a ha­sonlóság érzetét erősíti: öt évvel ezelőtt önös érdekből ugyanaz a nagyhatalom állt a soviniszta, területfoglaló ter­veket melengető Sziad Barré mellé, amely most a bukástól igyekszik megmenteni, az Egyesült Államok. Washington — olvastuk a lapokban —, légi hídon szállít fegyvert Szo­máliába. iNem apró gesztusról vagy szívességről van szó. Sziad Barré rendszere komoly szolgálatot tett az USA-nak. Nyil­vánvalóan építenek, pontosabban építeni szeretnének rá a jövőben is, ki kell hát húzni a kátyúból. 1977-ben Szomália amerikai sugallatra támadta meg az 1974-ben forradalmi útra tért Etiópiát. Bár az agresszor öz etióp hadsereg és a harcok döntő szakaszában annak segítségére siető kubai reguláris alakulatok csapásai elől 1978 nyarán megfuta­modott, a kudarc jól jött az amerikai politika számára. Szomália ugyanis 1977 végén felmondta a Szovjetunióval három évvel korábban kötött barátsági és együttműködési szerződését, és kiutasította a szovjet és kubai szakértőket, mivel Moszkva nem volt hajlandó támogatni Sziad Barré területi igényeit. Egy 180 fokos fordulat logikájával ezután Szomália kizárólag az Egyesült Államokra épített. 1980-ban szerződésben engedélyezte a berberei és a mogadishui kikötő használatát az amerikai hadiflottának. Ezért az USA kormánya kötelezettséget vállalt 20 millió dollár értékű amerikai fegyver szállítására. Az amerikai törvényhozásban ugyan még vitatkoznak ezen, az erkölcsi szempontokat oly gyakran emlegető Reagan-csopatnak ezúttal nincsenek gát­lásai. Hiszen ha Sziad Barré helyett a mostani felkelés élén álló „Szomália Megmentésének Demokratikus Frontja” ke­rül hatalomra, megeshet, hogy az amerikai flotta hajóinak távozniuk kell a Szomáliái kikötőkből... Az olatjutak mellett és a Közel-Kelet tőszomszédságában ezt a fejleményt mindenképpen el akarja kerülni az Egye­sült Államok. Kérdés viszont, hogy mit tehet? Sziad Barré rendszerét ugyanis, amelyet sem a szükségállapot, sem a többszöri kormányátalakítás, sem a zendülő katonatisztek kivégzése nem vezetett ki a belső válságból, aligha védik meg hosszabb időre a „Made in USA” fegyverek. Meg­eshet, hogy a történelem ezúttal nem ismétli meg önmagát. KÜRTI GÁBOR PANORÁMA MOSZKVA Leonyid Brezsnyev üdvözlő táviratot küldött az UNESCO égisze alatt Mexikóvárosban megnyílt második nemzetközi kulturális konferencia résztve­vőinek. — Ez a fórum arra hi­vatott — hangzik a távirat —, hogy megvizsgálja a kultúra fejlődésének alapvető problé­máit mai világunkban és utat mutasson a megoldás felé. Az igazi kultúra elősegíti az em­berek közeledését és arra ta­nítja a népeket, hogy tisztel­jék egymást. Leonyid Brezsnyev végezetül annak a reményé­nek adott hangot, hogy az UNESCO kulturális konferen­ciája hallatja majd hangját a béke, a kultúra és haladás vé­delmében. ATAMI Az Izu-félszigeti Atami város pártiskolájának nagytermében kedden délelőtt megnyílt a Ja­pán Kommunista Párt 16. kong­resszusa. A fennállásának 60. évfordulóját ünneplő JKP leg­felsőbb fórumának tanácsko­zásán megvitatják a jövőre esedékes szenátusi és helyi törvényhatósági választásokra való felkészülés feladatait, az alapszervezetekben már koráb­ban vitára bocsátott határozat- tervezetet. Ennek középpontjá­ban a dolgozók életkörülmé­nyeinek és politikai jogainak védelméért, az atomfegyverek eltiltásáért, a hadviselést tiltó japán alkotmány megoltalma- zásáért vívott küzdelem kérdé­sei állnak. A négyszáznyolc­vanezer japán kommunista képviseletében jelenlévő 1047 küldöttet a kilencven éves No- szaka Szanzo, a JKP KB elnö­ke köszöntötte. Először Miamo- to Kendzsi, a KB Elnökségé­nek elnöke tartott bevezető re­ferátumot, majd a délutáni órákban Fuva Tecuzo, a KB fő­titkára terjesztette elő a köz­ponti bizottság jelentését. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Japán Kommunis­ta Párt XVI. kongresszusát. BUDAPEST A Perui Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács eViöke táviratban üdvözölte Fernando Belaunde Terry köztársasági el­nököt. ÚJ-DELHI Indira Gandhi, indiai minisz­terelnök kedden hivatalos láto­gatásra az Egyesült Államokba utazott. Tárgyalásokat folytat majd Ronald Reagan elnökkel, George Shultz külügyminiszter­rel és a kongresszus vezetőivel. Washington meghosszabbítja a szovjet gabonaüzletet Az amerikai kormány egy évvel meg fogja hosszabbítani a Szovjetunióval kötött gabo­naszállítási egyezményt — je­lentette hétfőn este, fehér házi forrásokra hivatkozva a CBS tv. Reagan elnök döntése min­den bizonnyal tovább élezi majd az ellentéteket Washing­ton és nyugat-európai szövet­ségesei között, akik már ismé­telten felrótták Washingtonnak: miközben meg akarja tiltani szövetségeseinek a Szovjetunió és Nyugat-Európa között léte­sítendő gázvezeték építésében való részvételt, az Egyesült Ál­lamok maga milliárdos üzlete­ket köt a Szovjetunióval. A két ország közötti szeptem­ber 30-án lejáró szerződés alapján a Szovjetunió évente legkevesebb hatmillió tonna gabonát, és kukoricát vásárolt, takarmányozási célra. Az amerikai mezőgazdaság idei rekordtermésének követ­keztében a mezőgazdasági ter­mékek belföldi árai olyan mélyponton vannak, amilyenre utoljára a harmincas évek vál­sága idején volt példa. E hely­zetben mind a mezőgazdasági tárca, mind az agrárvidékek képviselői, szenátorai sürgetik a kormányt: ne bőszítsék a farmereket, segítsék a felesle­gek eladását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom