Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-22 / 170. szám
1982. július 22. Képújság 5 E szóösszetétel nem szerepel sem ■^O^SCgpOlltlKrt* a Magyar Nyelv Értelmező Szótárában, sem az Új Magyar Lexikonban, elő- és utótagja jelentésének összevonásából azonban kiérződik: valamely település lakosságának társadalmi érdekű tevékenységét, annak sajátosságait, jellegzetességét értjük rajta. Ma már egy jelző is állandósult a szó elé, ugyanis tanácsaink mindenütt igyekeznek nyílt községpolitikát folytatni a szocialista demokrácia elvei alapján. A nyílt községpolitika rendkívül sokrétű, hiszen benne foglaltatik a településfejlesztés, a lakossági ellátás, ügyintézés és a társadalmi munka mellett számos egyéb, a választókat érintő, sőt, aktivitásukat igénylő és feltételező feladat, tennivaló. Mi újság Kölesden? Az összefogásban az erő A legfontosabb az alapellátás A helyi feladatok meghatározása Tanácstagok 2 éve és 20 éve Két asszony Szakályban a közügyekért Ribling Ferenccel, a megyei tanács általános elnökhelyettesével beszélgettünk a községpolitika néhány kérdéséről, abból a célból, hogy nagy vonalakban áttekintsük: mi a helyzet jelenleg Tolna megyében, melyek a legfontosabb soron lévő feladatok. — Mi a községpolitika alapkérdése? — Benne van a válasz a kérdésben, az alapellátás megteremtése a legfontosabb, illetve ott, ahol ez már megvan, a mindig korszerűsödő követelményekhez igazítása. — Tudjuk, hogy mi tartozik az alapellátás körébe? — Hogy általában mi tartozik ide, azt meg tudjuk mondani. Csak a legfontosabbat felsorolva, az alapellátás körébe tartoznak mindazok a kommunális, az egészségügyi és a kulturális szolgáltatások, amelyekre minden településen szükség van. A községek lakosságmegtartó képessége is ezeken múlik, bár ebben — szerintem — döntően beletartozik a munkalehetőség is. Ha valakinek napi három órát kell utaznia a munkahelyére, az egy idő után biztosan közelebb költözik a munkájához. Az, hogy egy településen éppen mi a legfontosabb a felsoroltak közül, azt nem lehet általában megmondani, erről dönteni helyi feladat. A jövő év közepére valamennyi tanács elkészíti ezt a felmérést. Az biztos, hogy az egészséges ivóvíz, a viszonylagos csatornázottság, a köztisztasági feladatok ellátása, a körzeti orvosi ellátás és esetleg a bölcsőde, az iskola, a művelődési lehetőségek nagyon fontosak. Ezt mindenki meg tudja mondani, de hogy egy kis községben valóban kell-e bölcsődét létesíteni, azt már az Egyik kisebb településünkön mondták az újságírónak a következőket: „Szinte semmit sem csinál nálunk a tanács, pedig út is kellene, járda is keltene, víz is kellene...” Am az ezt követő érdeklődésre — hogy mégis, milyen elképzelései vannak a településfejlesztésről a tanácsnak? — a kritizáló egyetlen tényt sem tudott említeni, s kiderült: azt sem tudja, melyik tanácstag választókerületében lakik. Pedig településeink építése, szépítése, gyarapítása, a gondok, problémák megszüntetése érdekében nagyon nagy szükség van arra, hogy a tanácstestület tagjai ismerjék a lakossági igényeket, véleményeket, javaslatokét, s ugyanakkor tájékoztassák a választókat a lehetőségekről és a döntésekről. Ügy tűnik, van még tennivaló a lakossági kapcsolatok javításában, nem elsősorban a ta- nácstestü letek, hanem egyes, olyan személyek részéről, akik jelenleg csak addig jutottak el, hogy bíráljanak, kérjenek, netán követe lődd zenek, s téve ezt cs-upán egy-egy részprobléma, és nem az összefüggések ismeretében. Holott vannak tanácstagi beszámolók, falugyűlések, amelyeken ki-ki tájékozódhass el is mondhatja véleményét. E sorok írója az utóbbi hetekben több településen is járva, mindenütt megkérdezte, hogy a tanácsüléseken — omeigénylők száma dönti el, lehet, hogy más megoldást kell keresni. Ilyen lehet például a közös óvoda-bölcsőde. — Vegyük sorra a témákat, először is a munkalehetőséget. — Régebben a rendelkezések arra ösztönözték a lakosságot, hogy költözzenek a nagyobb településekre, a városokba. Most készül egy sor szabályozás, amelynek az a célja, hogy fokozza a kis települések népességmegtartó képességét. A munkahelyeket illetően elmondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek ismét melléküzemágak létrehozásával foglalkoznak, a kisvállalkozói rendszer is sok eredményt hozhat, a kisüzemek letelepítésére is szükség van. Itt van például Pörböly, fejlődő kis község, mert ott van az erdőgazdaság és közel Bá- taszék. — Ezután fontossági sorrendben talán a jó ivóvíz következik. — Tizenhét településünk van, ahol közegészségügyileg nem megfelelő a víz. A VI. ötéves tervben valamilyen módon valamennyiben születik megoldás. Épülnek törpevízművek, de legalább egy kút létesül, közkifolyóval. Házhelyek kialakításával is segítjük, hogy a falun élők egyenlő feltételekhez jussanak. Az OTP több száz házhely kialakításához adott kölcsönt a tanácsoknak. Szekszárd környékén például Várdomb, Öcsény, Szálka, Sióagárd jöhet számításba, az ottani fejlesztéseket megyei keretből is támogatjuk. — Maradt még az oktatásügy és közművelődés. A létesítmények nincsenek valami jó állapotban, újakra gondolni sem érdemes. Lesz iskolai visszakörzetesítés? lyek köztudottan nyilvánosak — részt vesznek-e a választópolgárok. Nos, a megkérdezett tanácsoknál az utóbbi évedben nem volt rá példa, hogy akár egyetlen választó is elment volna a testület ülésére, pedig a tanácsülés nyilvánossága is a szocialista demokrácia egyik megnyilvánulási formája, de nem élünk eléggé vele. Pedig kellene, ugyanis a tanácsok az általuk képviselt választók megbízásából, területük lakossága nevében és érdekében tevékenykednek, ezért a lakosság közvetlenül is figyelemmel kísérheti munkájukat. 'Nagyon hasznos lenne jobban felhívni a lakosság figyelmét a tanácsülésekre, ment ez jelentősen hozzájárulhat a tömegkapcsoltatok erősítéséhez, s ezen belül az oly fontos társadalmi munka még sikeresebb megszervezéséhez. A tanácsülésen a választók személyesen is meggyőződhetnek arról, miként dolgozik a tanács, s betekintést nyerhetnek a végrehajtó bizottság és a tanács- apparátus tevékenységébe is. Igen helyesen cselekszenek a tanácstagok ott, ahol személyesen hívják meg az ülésre választókerületük lakosságát. Am a tájékoztatásnak minél nagyobb érdeklődéssel kellene találkoznia, s a kettő összhangja esetén nem hangzanának el az írásunk elején említetthez hasonló, felelőtlen kijelentések. — A felújításra, karbantartásra van pénz, ha feltétlenül szükséges. A probléma megoldását nem az úgynevezett visszakörzetesítésben látom, hanem a közoktatás és a köz- művelődés tartalmas együttműködésében. Az a baj, hogy egyáltalán elkülönül egymástól a két terület, hiszen tulajdonképpen egy. Az út feltétlenül az, hogy a községi klubokat beengedjék az iskolába, hogy a művelődési házak meg ne álljanak naphosszat üresen, amikor kevés a tanterem és a tornaterem. A községpolitikában általában is nagyon fontos az együttműködés, mert az közös feladata a párt-, az állami, a társadalmi szerveknek, a gazdálkodó egységeknek, beleértve természetesen a lakosságot is. A kis községekben sok minden megoldható, nem pénz felajánlásával, hanem a valóságos társadalmi munkával. Kell egy tanterem, óvoda- bővítés? Ha mindenki összefog, néhány hét végén felhúzzák a falakat, és csak az anyag a költség. Hiába adnak ilyen esetben a helyi gazdálkodó egységek pár százezer forintot, azzal nem mennek semmire, csak valóságos munkával. íav csinálták legutóbb például Tevelen is. — Mennyire nyílt ma a községpolitika? — A legutóbbi falugyűlések megmutatták, hogy kialakult ennek a fórumnak a rangja. A lakosság átfogó községpolitikai kérdésekben mondta el véleményét, az állami vezetők pedig érdemi és közérthető tájékoztatást adtak. Sokkal jobb ma a helyzet ezen a téren a kisebb településeken, mint a városokban. — Köszönjük a tájékoztatást. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dombóvári üzemmérnökségének vezetője tájékoztatta a testületet a városi vízhálózat rekonstrukciójáról, valamint a berendezések fenntartásáról. Dombóvár város vízellátását jelenleg 24 mély furatú kút látja el, melyek összkapacitása naponta megközelíti a kilencezer köbmétert. E vízmennyiség a város vízszükségletét ki tudja elégíteni. A zavartalan vízellátásnál azonban problémát jelent a hálózat egyes szakaszainak szűk keresztmetszete. Az üzemmérnökség igyekszik a szükséqes bővítést a lehetőségeihez képest elvégezni. A szennyvíztisztító telepről az előadó elmondta, hogy az csúcsidőben megközelíti a 25 százalékos túlterhelést, s a jelenlegi fejlődési ütemet figyelembe véve a tervidőszak véA címben foglalt kérdést Hőgel János kölesdi tanácselnöknek tettük fel, utalva a községpolitikára, s az elnök válaszában nyomatékosan hangzott el a Hazafias Népfront helyi bizottságával való szoros együttműködés. — Ha egy lakossági kezdeményezés esetleg nem jut a tanácsi apparátus, vagy a tanácstagok tudomására — mondotta —, akkor azt a népfrontbizottság továbbítja hozzánk. De együttműködünk például a fásításban is, legutóbb a népfrontakció száz facsemete elültetését jelentette. — Milyen társadalmi munkára került sor az idén? — Mivel a falugyűlésen sok felszólalás hangzott el járdaügyben Kölesden, a Rákóczi utca páros oldala járdát kap úgy, hogy a tanács csak egy kőművest ad, no meg anyagot. — Sa társközségekben? — Kistormáson tanácstagi csoport működik, s ez dönti majd el, hogy melyik utcában sürgősebb a járdaépítés. A csoport öttagú, s a tanács végrehajtó bizottságának is van két kistormási tagja, bor- jádi pedig egy. — Milyen lakossági igényt elégítenek ki még ebben az évben? — Három autóbuszvárót létesítünk Kölesden a fejlesztési alapból. Az anyagot ehhez — akárcsak a járdákhoz —, még a kedvezményes szállítási időben megvettük. — Tudomásom szerint nagy gondot okoz itt a vízelvezetés. — Igen, mivel Kötesd vízgyűjtő területen fekszik. Igyekszünk megoldást találni e gondra is, amiben sokat segítenek az itt lakó, s társadalmi munkát végző vízügyi dolgozók. — Milyen az érdeklődés a községpolitika iránt? — A kölesdi falugyűlésen a korábbinál többen, mintegy 150-en vettek részt. gére még nagyobb terhelés várható. Ennek megoldására az elmúlt évben már tettek lépéseket, a szennyvíztisztító telep bővítésére a tanulmányterv elkészült, mely új szennyvíztelep építését irányozza elő a Kapos jobb oldalán, a várostól délre, megfelelő védőtávolságban. A másik napirendi pontként a tankötelezettségi törvényt, végrehajtásának tapasztalatát vizsgálták meg a városi és városkörnyéki általános iskolákban. Legutóbb 1976-ban foglalkozott a vb e témával. Most megállapították, hogy a törvény végrehajtása számottevően fejlődött, de új problémák jelentkeztek, melyek megoldására a testület újabb határozatokat hozott. így többek között megbízták a művelődési osztályt, hogy a cigánytanulók bukási arányának csökkentése érdekében tegyen meg mindent a jobb pedagógiai eredmény elérése érdekében. MAGYARSZÉKI ENDRE Természetesen nemcsak ez a két asszony munkálkodik Szakádban a közügyekért, akikről e sorok szólnak, s akikre az írás címében utaltunk, viszont az a hasonlat túlzás lenne, hogy ők ketten — úgymond — egy tenger cseppjei. Olyan értelemben azonban használhatjuk ezt a hasonlatot, amely szerint Kovács Ferencné és Nyirati Lászlóné tanácstagok tevékenysége jó‘1 jellemzi a sza- kályi tanácstestület egészét. iKovács Ferencnéhez, a Jókai utca egyik házába földúton jutunk el, s ez már adja is az első kérdést: — Miért nem sikerült eddig kiverekednie a tanácsban egy szilárd burkolatú utat? — Kiverekedni valamit méltánytalan lenne, ha az a fejlesztési féladatok fontossági sorrendjének rovására menne — válaszolja Kovács Ferencné. — Sok szó esett már erről az útról, de anyagiak híján —sajnos — majd csak 1985 után készülhet el. — A választókerülete ebben az utcában van? — Igen, s igénylik is az itt lakók ezt a fejlesztést, ám most más van soron. Jelenleg eg) áruiház építtetését tervezi a tanács. Ez a presszóval szemben készül majd, várhatóan nagymértékben javítva a kereskedelmi ellátást. Igyekszem megértetni az emberekkel: egyszerre nem valósulhat meg minden amire szükség van, csupán fokozatosan. Tavaly például a szőlőhegyi vízhálózat egy része készült el. — Miótta tanácstag? — í980-ban választottak meg. — Milyen formában tartja választóival a kapcsolatot? — Meg-megszólítanak az utcán, el-elbeszélgetünk, s bármii kor felkereshetnék a lakásomon. Úgy „községpolitizálo'k”, hogy nem tartok hivatalos fogadóórákat, hanem kötetlen formában tájékozódom a kérésiekről és tájékoztatom a választókat a lehetőségekről. — Miként zajlanak le Szakádban a tanácsülések? — Aktívak a tanácstagok. — ön miről beszélt legutóbbi felszólalásakor? — Nem világmegváltó, nem súlyos ezreket vagy milliókat igénylő dologról, hanem csupán arról, hogy legyen a buszmegállókban menetrend. — Lett? — Nem... — Mit tesz ezek után? — Szólok még egyszer. ‘Nyirati Lászlóné két évtizede tanácstag; egy évvel ezelőtt mm Kovács Ferencné Nyirati Lászlóné _____________________ ment nyugdíjba az óvodából, ahol dajka volt. — Nem hiányzik az óvoda? — Dehogyis nem! De eleljárok én is oda, s az óvodások is eljönnek olykor erre, meglátogatni. — Eléggé meredek utcában laknak. — Igen, ezért is volt nagy szükség a betonúira, ami négy éve épült. — A községi tanács pénzéből? — Részben, ugyanis ehhez megyei tanácsi támogatást is kaptunk, s emellett a lakosság jelentős társadalmi m úrik óval segített. — Hogy sikerült a legutóbbi tanácstagi beszámolója? — Jól. A legtöbben belátják, hogy csak reális kéréssel van értelme előállni. De nemcsak kérnék, hanem nyitott szemmel járnak. Például Hajcs- kó Ferenc javasolta: a Bem utcában feleslegessé vált járdalapokat célszerű, hasznos lenne máshol felhasználni. — Nyugdíjba menve megnőtt a szabad ideje, s nyilván jobban ráér a köz ügyeivel foglalkozni. — Azélőtt is szakítottam időt magamnak, ha kellett, meg sokat segített és segít a férjem is, aki szintén nyugdíjas. Jártá'ban-keltében ő is összegyűjti a lakossági véleményeket, s előfordult már, hogy választópolgári minőségében szinte verte az asztalt közügyben előttem, tanácstaq felesége ellőtt. — Úgy tudom, tagja a tanács végrehajtó bizottságának is. — Igen, éppen ma délután lesz vb-ülés, s készülök is felszólalni, mert korábban határozat született arról, hoay ifjúsági klubot kell alakítani Szakályban, de ebből a mai napig nem lett semmi, állítólag vezető hiánya miatt. De miért nem lehet egy egész faluban rátermett fiatalt találni?! A két beszélgetés mindösz- sze két felvillantása volt a két tanácstag tevékenységének, hiszen sók minden szóba került még a leírtakon kívül, ami szintén a községpolitikához, s így tevékenységükhöz tartozik. Nem idéztük Nyirati Lászlóné társadalmi munkaszervezéseinek részleteit, s Kovács Ferencnénék mások szociális segélyügye intézését sem. De a részekből bizonyára így is következtetni lehet az egészre. Az oldalt írták: Ihárosi Ibolya és Vitaszek Zoltán. A fényképeket Czakó Sándor készítette. Tájékoztatás és érdeklődés Bővítik a szennyvíztisztító telepet Dombóváron
