Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-22 / 170. szám

1982. július 22. ^ÊPÜJSÀG 3 Július 4-én, vasárnap dél­után 2 órakor Paks és Ouna- földvár térségében 30-40 mil­liméter, jéggel és iszonyatos erejű viharral kisért eső esett. Több mint 8000 hektár külön­böző szántóföldi és kertészeti kultúra szenvedett kisebb-na- gyobb kárt, legtöbbet a már érett búza, hisz a földre dön­tött kalászokból kipergett a szem. iA megyében itt a legnehe­zebb az aratás, ’hisz a gabona dőlése miatt a kombájnok csak egy irányban és lassan halad­hatnak, s ott is akadnak dőlt foltok, ahol egyébként egy me­netben, a táblát körbejárva arathatnának. Sok az üresjárat, fogy az üzemanyag,, és ami még ennél is sokkal szomorúbb: a szépnek ígérkező termés egy ré­sze már nem kerülhet a kom­bájnok magtartályába. Pakson, a Szabadság téesz- ben most kedden, délelőtt meg­állásra kényszerülitek a gépek és az emberek. Hétfő este esett az eső, s ezért csupán délután két óra felé kezdhetik el ismét az aratást. A szerelők a kény­szerpihenő ideje alatt átnézik a gépeket s ha hibát találnák, azonnal kijavítják. Madocsa felié indulunk, az út mentén tócsáik, a föld nedves, a hétfőn otthagyott kör alakú, tízhektárnyi búzatábla szélén nincsenek ott a kombájnok, a szállítógépek, a műhelykocsi, itt is áll átmenetileg az aratás. A szövetkezet központi irodá­jában Sdheidl Lajos téeszelnök- kel beszélgetünk.- Mennyi búzát aratták le ed­dig? — A 709 hektárnak több mint a felét, tegnap este a 380 hek­tárnál tartottunk. Este hét óra után — Sajnos — ismét esett 10 milliméter körüli eső, s ezért csak délután indulhatnak a gé- pbinik. Két Claas Dominátorral, és négy SZK-5-ös kombájnnal aratunk. A hat kombájnt 4 szál­lítójármű, IFA teherautó és trak- torvontatású pótkocsi szolgálja ki. A magtárban 10 gyalogmun- ■kás fogadja a gabonát, állan­dóan készenlétben áll egy eké­vel fölszerelt traktor, hogy az esetleges tűz esetén lokalizálja a területet. Természetesen a ter­melés irányítói is állandóan kinn vannak a. területen.- Milyen fajtákat termeszte­nek?- Úgy válogattuk a fajtákat, hogy ne egyszerre, hanem egy­más útán, folyamatosan étjé­nek. A Rana 1-est és 2-est már learattuk, jelenleg a Mbrton- vásár'i 4-et vágjuk, s vissza1 van még az Mv-8-'as, valamint a Ju- biilejno'ja 50-es. Most a munka üteme az időjárástól függ, ha megállás nélkül tudunk menni, vasárnap délután befejezzük az aratást.- Hova kerül a termés?- A Gaíbonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatnak 140 vagon, nal szállítunk, 80 vagon kerül a szövetkezet állattenyésztő tele­peire, a tagok igénye 37 vagon körüli. A termés egy része a madocsaii kikötőben horgonyzó uszályba ’kerül, d’e szállítunk a dunaföídwóri malomba is.- A biztosító mennyi kárt ál­lapított meg,?- Csak a búzánál 788 ezer forintot. Szerencsére éppen be­takarítottuk a,z árpát a július 4-i vihjof előtt. A kár mértéke 7-től: 25 százalékig terjed, sok helyütt kihullott a szem, eltö­rött a kalász, a kalásztöredékek egy részében v,än cisalk mag.- Nehéz az aratás?- Sok az üresjárat a megdőlt gabonánál, hisz nem járhatja körbe a táblát a gép. De ott i’s, ahol mindkét irányban halad­hatnak, lassabban megy a mun­ka., mert mélyebben vannak a megdőlt száron a kalászok, s föl kell szedni. A kombájnosa- ink nagyon derekasan dolgoz­nak, mentik, a,mi menthető. A dunaföldvári. Virágzó Tsz- ben 613 hektáron termelnek idén búzát, ebből 350 hektáron vé­geztek az aratással. Szerencsé­ire, itt hétfőn este csak igen ke­vés eső esett, ezért kedden a délelőtti órákban folytathatták az aratást.- Mikor kezdték a, búzaara­tást? — kérdem a szövetkezet elmökétőli, Feremczi Jánostól.- Az elmúlt héten, csütörtö­kön, július 15-én kezdtünk. A termés lényegesen gyengébb annál, mint amire számítottunk: 498 hektár búzán van jégkár. A július 4-li jég után, egy héttel a vihar miatt keletkezett jelen­tősebb kár. A biztosító 5-,tői 52 százalékig terjedő kárt vett fel, a megállapított összeg két-mií- tíó-egylszázezer forint.- Hányán aratnak?- összesen 50-en, 4 kombájn megy a búzán, három pedig a ■takarmáinyborsán. A borsát ve­tőmagnak termesztjük, s noha az aratási, munkacsúcs idején kell betakarítani, megéri vele foglalkozni. — Mfkor végeznék az aratás­sal ? — Ha nem esik az eső, e hét végén, ha esik, akkor a jövő hét közepe felé. A búzát csak eső után, illetőleg ha, a nedves­ségtartalma 16 százalék fölötti, akkor szárítjuk. Idén kevés bú­zát szárítottunk, a termést tisz­títás után azonnal vagy a köz­ponti majoriba, a magtárba vit­tük Vagy pedig közvetlenül a malomba,. A betakarítással pár­huzamosan bálázunk, a szalma egy része a dunaújvárosi ma­lomba kerül. Défi 12 óra van, a kombáj­nok most vonultaik át az A-29- es tábláról az A-5-ösre. A föld­úton iszonyatos por, a szövet­kezet személygépkocsijában megszólal a CB-rádió : a kom­bájnok megérkeztek, kezdődik a szerelés. Minthogy a gépek szélessége 6 méter, s az országúton iqy nem tudnának, menni, átvonulás előtt és után meq kell fordíta­ni a vágóasztalt. Takács László, a Claas Dominótor vezetője 31 esztendős, és nyolcadik éve arat. — Melyik esztendőben voit a legnehezebb? — Az aratás sose volt könnyű, akárki akármit beszél1. Egész nap a 45 fokos fülkében ülni, fiqyel- nS a gépre, a talajra, a ter­ményre, meglehetősen igénybe veszi az embert. Különösen az idei aratás: a dőlt gabonában csak egv irányban lehet menni. Sok gabona elmlarad, sok el­Takács László a Claas Dominátor vezetőfülkéjében pereg. Leányváron több szem volt a földön,, mint a kalászban. Ezen mi segíteni mór nem tu­dunk, a vihar, az eső, a jég megtette a magáét-... — Mennyit dolgoznak, s ho­gyan étkeznek:? — Általában fél héttől este 7- ■ig, attól függ, hogyan jön ki a lépés. Sokon itt esznek, kihoz­zák a, téesídből a meleg ételt. De én inkább a hazáit szere­tem, sonkát, kolbászt hozok ebéd re magammal, reqgelire meg kiflit, kakaót vészeik ai bolt­ban. Az innivalót igen, jól „kita­lálták": a, natúr citromlé szódó­val hűsít, és oltja a szomjat. A Claas Domi nátor állítólag lég - kondicionált, de úgy, hogy dél­re felforr a ceglédi kannában a viz, még mosakodni is me­leg. Nem, panaszképp mondom, hisz én mindig nehéz munkát végeztem, s az aratás sem ki­bírhatatlan - mondja Takács László, s már indul is qépével az E—5116-os kombájn után,. DVM Fotó : Kapfinger András. Leningrad és Helsinki (3.) Egy nagyváros : - gyalogszerrel Lett légyen egy autóbuszos városnézés bármilyen jól- sike­rült, régtől tudom, hogy igazi ismereteket csak gyallogszerre’l lehet szerezimi. Gyalogolni, jó, e,zit nem én találtam ki, de le­het kissé veszélyes is. Idegen- vezetőnk időiben felhívta a fi­gyelműinket, hogy Leningrad ban mindig a gépjárműveké az el­sőbbség és ezt a vezetőik na­gyon komolyán is veszik. Ami aztán a széles sugárutak út­testjén a; gyalogosok ' részéről mőkás balkiugrásokhoz vezet. A leniiinigrádiók forradalmárok iva­dékaihoz méltó vakmerőséggel közlekednék ilyen kalandos kö­rülmények közt, és egyetlen per­cig se vesztik, el jó kedélyüket, mely utóbbi úgy tűinli'k, hogy az egész városra jellemző. Vidá­mon. és minden idegeskedés nélkül tülekszenek a Gosztinyin Dlvor áruház 2800 méter hosz- szú árkádján alatt, jókedvűen áIlmák soriban, a színházak elő­vételi pénztárainál, Vagy a mú­zeumok kaipuiilbá'n, pedig ez utóbbiakban már nem dívik az I. Péter által bevezetett szokás, aki pohánka vodkával jutalmaz­ta az első múzeumába Betérő muzsik ókat. Magyarnak lenn! Leningrád- ban kész élvezet, ülök például az egyik pádon csinos főiiskolás lányok mellett és a sok járás­tól fáradt lábamat pihentetem. Megjelenik egy termetes lenin- grádí polgár, mondjuk úgy, hogy az enyihe alkoholos befolyásolt­ság állapotában. Odobifleg hoz­zám és sapka nélkül, hanyagűl tiszteleg. Természetesen illő ud­variassággal és ugyancsak sap­ka nélkül vísszatisztelgek. Hosz- szú orosz szöveg következik, amiből egy szót se értek és ezt meg is mondom, közölve, hogy nem vagyok orosz, hó nem „ven. ger Vengrijából". Nem érti, és kezdi felsorolni a1 nációkat: — Englís! — Nyet! Venger! — Prancuszki? Nyemci? Türelmesen mondom a nyet­eket, a. főiskolások pukkadoz- noik mellettem a nevetéstől. Vé­gül így közlöm: — Venger vagyok, testvér, ma­gyar! Boldog öröm ömlik el az ar­cán : — Magyarszki? Ocsiny horaso! 'Ebben megegyezünk, de ocsiny haraso vagyok azoknak lis, akiktől megkérdezem a Dosztojevszkij sírjához vezető utat. Az útbaigazítás lehetősége feletti örömükben teljességgel figyelmen kívül hagyják tán húsz szóból álló orosz tudásom té­nyét és valósággal, öntik, rám a mondátok tucatjait. A sír egyéb­ként a Nyevsz'kij-proszpekt leg­végén von az Alekszander Nyevsz'kij Lavrában,, a 19 mű­ködő1 leníngrádii templom egyi­kének kertjében. A Lavrában tart a mise, gyertyák lobognak, idős asszonyok hajlonganak az ikonok előtt és hányják a ke­resztet. A másik hajóban nyi­tott koporsóban egy asszony fekszik a ravatalon. Kurta íze­lítő a régi Oroszországból. Az óhítatoskodók között fiatal alig. Az utcákon egyébként a nyüzsgés világvárosi. Ugyanak­kor Leningrad óriási méretei el­lenére feltűnően tiszta. Tessék Visszaemlékezni a nagy orosz íróik regényeire és az ember óhatatlanul el mélázik olyasmin is, amire ritkán gondol: - a N'.agy Októberi Szocialista For­radalom higiéniái összefüggé­seire. Pedig a várost nemcsak méretei miatt lehet nehéz tisz­tán tartani, hanem azért is, mert a járdák aszfaltja bizony elég foghíjas, itt könnyen összegyűl­hetne a szemét - h,a hagynák. De nem hagyják. Minden má­sodik sarkon felbukkan vagy egy továszárus, vagy az 1 kopejka bedobásával’ működő ásványvíz­automaták Val'amelyike. Az auto­maták tetején katonás rendben sorákozndk az üveqpoharak. Szemlátomást senkiinek se jut eszébe elcsenni egyet is. Élek a gyanúperrel, hogy szeretett há­zán kibán az ilyen automaták po- há rután,pótlására kevés lenne egy kisebb üveggyár. Természetesen nemcsak csúcs- forgalom idején érdemes gya­logolni Leningrádban,, hanem hajnalban és éjnek évadján is. Hajnalban sűrűn, találkozik a sétáló különböző korú kocogó'k- fcaí, akik kortól és testalkatitól függetlenül buzgón róják a ki­lométereket. Az éjszaka fő att­rakciója, a hidáik nyitása. 3/4 2- kor - tehát na,p'szállta után - érdemes felkelni és lemenni a NéVa-pdirtra. Csaló dóstól meg­tesszük és elvegyülünk a Hadii- orvosí Akadémia előtt várako­zók között. Sokain van nőik. Szállólákó külföldiek éppúgy, mint helyi szerelmespárok, vagy éjszakai horgászok. Éjjel 2 óra után kezdődik a magyar szem­nek felettébb szokatlan látvány. Mint tapsra nyíló óriási tenye­rek1, sorra emelkednek fel a hi­dak tagljái és hatalmas hajók suhannak át nesztelenül alattuk. I. Péter kikötővárost álmodott és parancsolt Ide, Leningtad ki­kötőváros a javából. Még egy valami, amire a vá­rost gyalogszerrel jó ró óhatat­lanul felfigyel. A meglettebbek civil ruihájónak hajtókáján, mel'l- részén sűrűn felfedezhető ki­tüntetések szalagjaira. Egyik- másikén, féltucatnyi sorban. A Nagy Honvédő Háború emlé­kezete. és nagyon alkalmas eszünkbe idézői a.zt, amit .mi tu­dunk ugyan,, de itt valószínűleg egész másként éreznek át. Azt, hogy Leningrad - Hős Város. (Folytatjuk) ORDAS IVAN Madocsán kedden a gépudvarban álltak a kombájnok Felszerelik az E-516-os kombájn vágóasztalát A Téli-palota Az Izsák-székesegyház a világ 3. legnagyobb 'bazilikája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom