Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-18 / 167. szám

1982. július 18. NÉPÚJSÁG 5 Italok kánikulában Meleg nyári napokon a fi­gyelmes házigazda hideg ital­lal kínálja vendégeit. A hűtött palackos üdítők, sörök és a hideg fröccs igen közkedvelt nyári ital. Vannak azonban olyan alkalmak, amikor a vendéglátó különlegesebb ital­lal szeretné meglepni meghí­vottait. Ha van háztartásunkban tur­mixgép, kevés fáradsággal, gyorsan elkészíthetők az igen kedvelt turmixitalok. Pikáns ízű a meggyturmix. Hozzávalók személyenként; fél deciliter gyümölcslé, egy dl tej, két evőkanál porcukor, őrölt fa­héj. Sokak kedvence az eper­turmix. Hozzávalók személyen­ként: egy deciliter eperlé, egy deciliter tej, egy evőkanál por­cukorral jól kikevert tojássár­gája, egy evőkanál méz. A turmixolás után az italt szé­les szájú poharakba töltjük, tetejét tejszínhabbal és gyü­mölcsszemekkel díszítjük. Palackos üdítőkből is ké­szíthetünk kis ízesítéssel külön­leges italt. A Coca- és Pepsi cola üdítőbb lesz egy kis ka­nál citromlétől. Citromlét na­rancs juicé-hoz és narancslé­hez is keverhetünk. Elegán­sabb a szervírozás, ha az italokba egy-egy citromkarikát teszünk. Kiváló üdítő italt ké­szíthetünk bármilyen kompótlé- ből pár csepp citrom, ízlés szerint cukor és szódavíz hoz­záadásával. A jó hangulatot nyáron is fokozhatja egy kis alkohol. S ez szó szerint értendő, hiszen túladagolása a nagy meleg­ben még veszélyesebb lehet. Jó ízű és étvágygerjesztő ital a vodka paradicsomlével. Két deciliter paradicsomitalt pár csepp citrommal, csipet sóval, borssal összekeverünk, és há­rom cent vodkát öntünk hoz­zá. Széles szájú poharakban kínáljuk, tetején paradicsom­karikával. üdítő és pezsdítő ital a „citromos tea pezsgő”. Fél li­ter sötét citromos' teához ke­vés rumot és fél liter szódavi­zet öntünk, jól záró üvegben lehűtjük. Kínálhatjuk pezsgős­poharakban. Ami pedig egyetlen esetben sem hiányozhat az italok mel­lől; nagy tál jégkocka. Itt a nyár, harisnya nélkül járunk. A gondosan ápolt láb esztétikai követelmény. Nem elég, ha a lábkörmöket piros­ra lakkozzuk, hogy a nyitott ci­pőben vagy a strandon díszít­sék a lábfejet, hanem a külön­böző bőrhibák kezelésére is időt kell fordítanunk. A láb szépségét csökkenti a berepedt sarok. Ezt nemcsak esztétikai, hanem egészségi okokból is kezelni kell, mert a repedéseken keresztül könnyen fertőzést kaphatunk az út porá­ban lévő baktériumoktól. A sar­kak berepedését megelőzhetjük, ha lábáztatás után a sarkon lévő bőrkeményedést étolajjal vagy olívaolajjal jól bedörzsöl­jük, hogy a bőr megpuhuljon. Ezután iilatszenboltban kapható Ids kozmetikai reszelővei fino­man reszeljük le a keménye- dést, és ismét olajozzuk be, ne­hogy kiszáradjon a sarkunk. Ha már megtörtént a baj, és berepedt a sarkunk, kössük be, vagy nyomjuk össze a repedést és ragtapasszal ragasszuk le. Ilyen esetben vegyünk fel ha­risnyát. Az esti lábmosáshoz babaszappant használjunk. Éj­jelre alaposan kenjük be zsí­ros, lanolinos krémmel a sar­kaikat, majd kössük be. Ha kis­sé gyulladásos lenne a bőr, előbb hintsük be sebhintőporral (a gyógyszertárban recept nél­kül kapható). Gyakori panasz a bőr gom­básodása, ez a betegség rend­kívül fertőző. Zuhanyozók, stran­dok, fürdők, a beteggel közös törülköző használata a fertőzés forrása. Különösen a rosszul szellőző ujjfelületeket támadja meg, mert a gombaféleségek szeretik a nedves, meleg helye­ket, az ujjhajlati redőket. A gombásodás kezelése szakor­vos feladata, azonban kisebb gombásodást házilag kezelhe­tünk. Legfontosabb a naponta történő tisztálkodás. Utána ala­posan töröljük meg a lábujjak között, majd hintsük be Mikofen vagy Mycosid hintőporral. Na­gyobb fertőzés esetén ecsetel­jük be a fertőzött részt Mycosid- oldattal. Hatásos készítmény a FED lábhintőpor. Fertőtlenít, felszívja a nedvességet, meg­akadályozza a lábgombásodást. Kísérjük figyelemmel, nem gombás-e a lábkörmünk. A gombával fertőzött köröm fény­telen, mállékony, színe fakó­sárgás, töredezik. Ha ilyen tü­neteket észlelünk, forduljunk szakorvoshoz, mert ez gombás góc tünete. Ne kísérletezzünk otthoni kezeléssel, mert ez a góc a testfelület más részét is veszélyezteti. íNyáron a lábak — rendsze­rint a délutáni és esti órákban — megduzzadnak. Ez főleg negyven évnél idősebb asszo­nyoknál, valamint azoknál ta­pasztalható, akik állómunkát végeznek, vagy munka közben sokat gyalogolnak. Általában a bokaízület és a talp első része dagad meg. A duzzadás akikor jelentkezik, amikor a hőmérsék­let 26 Celsius-foknál maga­sabb. A meleg hatására a lá­bak visszerei kitágulnak, a vé­nás vér a test többi részében normálisán kering, de amikor a lábba ér, a keringés lelassul. A vér tehát hosszabb ideig van a lábunkban, s ennek követ­keztében megdagad a lábfe­jünk, és a bokánk. Hogyan ke­zeljük a dagadt bokaízületet? Mihelyt érezzük, hogy megda­gadt a lábunk, ha van rá mód, vessük le a cipőnket, pihen­jünk le 15—20 percre, és he­lyezzük a lábunkat magasabb­ra (például keményebb párná­ra vagy ö ss zeh'aj tog a tott taka­róra). Ezáltal lábunk megpihen, és a normális vérkeringés hely­reáll. Utána kényelmes, szellős papucsot vagy lapos sarkú ci­pőt húzzunk fel. Ne használ­junk műanyagból készült, zárt aapucsot, mert akadályozza a bőr szellőzését. Nyári melegben, mielőtt ott­honról elmegyünk, vegyünk né­hány perces hűvös lábfürdőt. A friss víz összehúzza a vissz- ereket, és fokozza a vérkerin­gést. Utána egy-’két percig jár­junk lábüjjhegyen. Napköziben a fáradt lábak gyors felfrissí­tésére használjunk PED láb­frissítő permetet, nagy előnye, hogy harisnyán keresztül is hatásosan alkalmazható. Esténként vegyünk néhány perces hűvös lábfürdőt. Te­gyünk a vízbe előzőleg egy evőkanál konyhasót és egy ká­véskanál szódabikarbónát. A sóoldat felüdíti a bőrt, és te.- hermentesíti a lábat a felgyü­lemlett folyadéktól. Konyhasó helyett tehetünk a vízbe íliat- szerboltokban kapható lábsót, vagy a víz mennyiségétől füg­gően három-négy ev'kanál ecetet (almaecetet). Lábfürdő utón masszírozzuk meg a fá­radt lábakat sósborszesszel vaqy citromos hideg vízzel. Ha valakinek visszeres a lába, nem ajánlatos masszírozni, előbb kérje ki orvosa tanácsát. BOROS SERTÉSKARAJ Hozzávalók: 4 szelet sertés­karaj, fél citrom leve, 1 evő­kanál olaj, kevés morzsolt zsá­lya, 1 doboz gomba (körülbe­lül 23 dkg), 7 dkg vaj, só, bors, 1,5 dl fehér bor, vörös­hagymapor, 4 evőkanál tejszín, 1 doboz spárga (28 dkg), 3 dkg vaj vagy margarin. A hússzeleteket citromlével, olajjal megkenjük, zsályával megszórjuk, és egy órát állni hagyjuk. A gombát 2 dkg zsi­radékban megpirítjuk. Majd a serpenyőből kivesszük, és a hússzeleteket a maradék zsi­radékban 13 percig sütjük, fű­szerezzük. Beletesszük a gom­bát, és borral leöntjük. Hozzá­keverjük a tejszínt, és beleszór­juk a hagymaport. Együtt me­legítjük. A spárgát vajban fel- forrósítjuk és a hús mellé tá­laljuk. LÁNGOLT KOLBÁSZ RIZZSEL Hozzávalók: 13 dkg gyorsfő­ző rizs, 1 hagyma, 2 evőkanál olaj, 40 dkg lángolt kolbász, 1 doboz gomba (23 dkg), só, bors, 1 gerezd fokhagyma, petrezselyem. A rizst előírás szerint meg­főzzük. Közben a hagymát fel­daraboljuk, és olajban üveges­re páraljuk. Hozzákeverjük a szeletekre vágott kolbászt, le­csöpögtetett gombát és együtt pároljuk. Majd fűszerezzük és kivesszük a serpenyőből. A rizst a maradék zsiradékban fokhagymával kissé átsütjük. Belekeverjük a párolt gombát és kolbászt, megfűszerezzük, és petrezselyemmel megszór­juk. Még egyszer felforrósít- juk. TÚRÓ-PALACSINTA Hozzávalók: 20 dkg sovány túró, 3 tojás sárgája, reszelt citromhéj, 1 evőkanál cukor, 1 csomag vaníliacukor, 1 csi­pet só, 1,5 dl tej, 2 evőkanál liszt, 2 evőkanál zabpehely, 3 tojásfehérje (keményre verve), valamint zsiradék a Jdsütésé- hez és porcukor a Beszúrásá­hoz. A hozzávalókból sűrű tész­tát keverünk. Evőkanállal a serpenyőbe tesszük a masz- szát, és mindkét oldalán ki­sütjük forró zsiradékban. Por­cukorral megszórjuk, és mellé kompótot adunk. Párna is, dísz is A díszpárna — mint a lakás dísze, kiegészítője — kellemes színfolt, és kényelmi tárgy. Színben, formában, méretben se szeri, se száma a változa­toknak. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy a díszpárnák szín­ben harmonizáljanak a lakás egyéb tárgyaival, különösen a textilekkel: a bútorok kár­pitjaival, a szőnyeggel, eset­leg a padlószőnyeggel, füg­gönnyel, de mindenekelőtt az asztalterítőkkel, futókkal. A népművészeti szőttes párnák, a kalotaszegi varrottas fekete, fehér, piros díszpárnák bár­mely lakás hangulatos díszei lehetnek. Jól illenek a modern vagy a népi bútorok mellé is. A stílbútorokhoz fényes se­lyem vagy bársony díszpárnák valók. Ez utóbbiak szépen dí- szíthetők szegőszalaggal, arany, ezüst díszzsínórral, mo­nogrammal. Sok kicsi vagy egy-két nagy — akár egy mé­ter hosszú és ugyanilyen szé­les párna — a heverő sarká­ban, a fotel ölében meghitté, otthonossá teszi lakásunkat. Csíkos, pöttyös, virágos vagy egyszínű maradék anyagokból számtalan díszpárnahuzatot varrhatunk házilag is. S vál­toztatásukkal alakíthatjuk a szoba hangulatát. Praktikus, ha cipzárral zárjuk a párna egyik végét — így nem okoz gondot a fel-lehúzás. Gyerekszobában kedves a babafejet vagy állatfigurát utánzó párna. A kis lakók szí­vesen játszanak egy-egy cica, mackó vagy majom „fejű" pár­nával. Könnyen mosható, tisz­tán tartható anyagból szabjuk- varrjuk. A belsejének legcél­szerűbb laticelt vagy más mű­anyagot használni, huzatnak kartont, műszálas anyagot ajánlunk — ugyancsak köny­nyen levehető gombolással, masni záródással. A baba-vagy állatfigurák arcát textilfesték­kel vagy kézimunkával formál­hatjuk. Szemük helyére gom­bot, fagyöngyöt, szájnak cip­zárat illeszthetünk. A barna szövetből készült négerbaba fülébe, orrába függönykarika kerülhet. Párnákra, -amelyekre ülünk, amelyeket hátunk mögé ra­kunk, a konyhában is szüksé­günk van. Szép a sötétítő füg­göny anyagából készült vagy a konyhabútor színéhez illő karton kispárna fodor-, illetve csipkedíszítéssel. A szék támlá­ját puhábbá, kényelmesebbé tehetjük rákötött vékony hát­párnával. Az ülőpárna több­nyire a szék formáját követi — szintén lapos, kerek vagy négyszögletes. Nyaralóba vidám színű vagy hímzett népművészeti párnák­kal teremthetünk hangulatot. Formában leggyakoribb a négyzet, téglalap alakú, eset­leg a gömbölyű díszpárna, öt­letes a rombusz, a háromszög, a hatszög alakú vagy a sza­bálytalan forma is. Ami a ké­szítés módját illeti, legegysze­rűbb, ha készen veszünk toll kispárnát, és ezt húzzuk be dí­szes huzattal. De sokkal ol­csóbb, ha magunk varrunk vá­szonból, anginból belső huza­tot, amelyet megtöltünk tollal, műanyaghabbal, régi kabátból kifejtett vatelinnal. A huzatot varrhatjuk a legkülönbözőbb anyagokból, selyemből, kar­tonból, bőrből, szövetből, min­tás vagy egyszínű anyagból. Applikálhatunk rá geometrikus mintákat, monogramot, virá­got, különböző figurákat. Hí­mezhetjük, kivonhatjuk, gyön­gyözhetjük, zsinórozhatjuk a huzatot. De a horgolt, kötött párnahuzat is megteszi. Diszpárnák a konyhában Állami gondozás - intézeti elhelyezés Rdtétes motívum Türelmet és ügyességet kí­vánó kézimunkafajta a rátétes munka. Ám ha elkészül, na­gyon szép és hatásos dísze a lakásnak. Az itt bemutatott metéléses motívum eredetileg kis térítőre, ma úgy mondjuk, szettre készült, de felhasznál­ható például párna, asztalte­rítő, mellény, boleró díszítésé­re is. Elegendő a mintának csu­pán egy negyedét felnagyíta­ni, ha ez sikerült, akkor a pauszpapír ide-oda forgatásá­val könnyű az egész kompozí­ciót előrajzolni. Ilyen v aprólékos munkánál csak olyan anyagot érdemes és szabad használni, ami nem foszlik, tehát kimetélés után az alapanyagra tűzve parányi ö.tésekkel szinte láthatatlanul felvarrható. HATALMASAT dörren a gyámügyi előadó ajtaja. Fia­tal, indulatos nő hagyja maga mögött. Zokogva roskad le a kis előtétben. Próbálom nyug­tatgatni, tudakolni felindulá­sának okát. —■ Inkább kenyé­ren és vízen élek, de nem adom intézetbe a gyerekemet —hüp- pögi. Lassan kibontakozik a kép. A kis szo’ba-konyhás lakás, a súlyosan beteg anya, akinél a fiatal, nemrég elvált nő meg­húzza magát a gyerekével. — A nagymama miatt a ki­csi otthoni harmonikus fejlődé­se nem biztosított. Addig is, amíg legalább egy szükség­szobát tudnak nekik adni a lakásügyesek, intézetbe kellene tenni a kislányt — mondja ké­sőbb a gyám ügyes. — Nincs szívünk állami gondozásba ven­ni, és úgy kényszeríteni az anyát, hogy vigye intézetbe a gyerekét. Él-hal érte. Mindent meg is tesz, hogy enyhítse az otthoni rossz körülményeket. Hozzánk nevelési segélyért jött. Dehát az már ismert a gyakor­latból, hogy ennék folyósításá­ra csak akkor van lehetőség, ha egyébként minden rendben van otthon, csak a kereset olyan alacsony, hogy az egy főre jutó összeg nem éri el a mindenkori legkisebb ipari nyugdíjat. AZ ÖNHIBÁJUKON kívül ne­héz helyzetben lévő szülők rit­kán kérik gyermekük intézeti elhelyezését, amelyet sokan té­vesen azonosítanak az állami gondozásba vétellel. És bár az intézeti nevelők, igazgatók a megmondhatói, hogy a gyere­kek luxusigényeinek kielégítésé­vel szinte már átesünk a „ló túlsó oldalára”, a nevelőottho­nok életét nem ismerő emberek az „állami gondozott” szó hal­latán a régi „Árvácskára11 és menhelyekre gondolnak. Ezért ódzkodnak az állami gondo­zásba vételtől. Az intézeti el­helyezést pedig tévesen azono­sítják is ezzel. Való igaz, hogy az állami gondozásba vétellel a gyerek kikerül a szülő fel­ügyelete alól gyakorlati és jo­gi értelemben egyaránt. Az ál­lami gondozott gyerek gyámja az illetékes gyermek- és ifjúság­védő intézet igazgatója lesz. Ö az állami gondozott Iá nyo'k - fiúk törvényes képviselője. Ha a gyámhatóságon részletes fel­világosítást kapna a szülő ar­ról, hogy mik az állami gondo­zásba vétel nélküli intézeti el­helyezés előnyei, bizonyára ke­vésbé idegenkedne ettől a gon­doskodási formától. ILYEN ESETBEN a szülő meg­marad a gyerek törvényes gyámja. (Tehát gyakorolhatja a szülői felügyeleti jogát.) Kezel­heti a gyerek esetleges (pél­dául örökségből származó) va­gyonát. Felveheti az elhalt má­sik szülő utáni árvaellátást, csa­ládi pótlékot. (Feltéve, hogy az intézeti gondozásért térítési dí­jat fizet.)' Sajnos tapasztalatból tudom, hogy a gyámügyi előadók egyike-másika ahelyett, hogy a „sima” intézeti elhelyezés le- he.őségére és annak kedvezőbb formájára felhívnák a nevelési segélyért jelentkezők figyelmét, segítségüknek határait íny sum­mázzák: „legfeljebb állami gon­dozásba vesszük a gyereket”. Ettől viszont sokan valósággal pánikba esnek. Mi az, ami a fentieken túl is visszatartja a rászorulókat (a saját hibájukon kívül nehéz helyzetben lévőket) attól, hogy segítségért felkeressék az illeté­keseket? Ügy érzik, ha a gye­rekeiket nevelőotthonba vagy nevelőszülőkhöz adják, a lakás­ügyi h'afóságok megfeledkez­nek égető lakásproblémájukról. Lekerülnek a „listáról”. Pedig ez nem így van. A szülő kérel­mére a gyámügyi hatóság az intézeti elhelyezést bármikor kö­teles megszüntetni. És a lakás­ügyi hatóságok továbbra is ugyanúgy tartják számon őket a kiutalásra várók között, mint­ha a gyerek otthon lenne. EZÉRT, ha mindenképpen in­dokolt a gyerek intézeti elhe­lyezése és arra lehetőség is van, kár sínylődni hagyni a rossz szociális körülmények kö­zött. Nem szükségszerű, hogy a gyerek elidegenedjen a család­jától, ha a család a kapcsolat- tartásnak minden formáját ki­használja. DR. KERTÉSZ ÉVA V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom