Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-18 / 167. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 167. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. július 18., vasárnap. Mai számunkból KÉPZETTEK-E ÜGYEINK INTÉZŐI? (3. old.) ÖN KÉRDEZ — Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) CSALÁD — OTTHON (5. old.) „A KOLLEKTÍV VEZETÉS HÍVE VAGYOK" (3. old.) A melléktermék sem mellékes Azt, hogy a mezőgazdaságiban is takarékoskodni kell az energiával, mindenki tudija. Spárolni kell az üzemanyaggal, a villamos energiával, ez azonlban nem korlátozódik csupán a traktorokra és a szárítóikra. A takarmány az egyik legnügyolbb „energiafogyasztó” - mintegy 45 milliárd forintos érték, a mezőgazdasági anyagfelhasználásnak csaknem a fele. Az állatállomány — elsősorban fehérjetakarmány - igényét azonban a imágyar mezőgazdaság nem tudja telijes mértékben kielégíteni. A nagy tömegben termesztett lucernán kívül, más, magasabb fehérjetartalmú növény nálunk egyszerűen nem tereim meg. A hallisztnek való háltak pedig csak Dél-Amerilka partjainál halászhatok. Importálni kell tehát, óim ez a fehérjeim port sokmilliárdos tétel, ami a VI. ötéves terv végére további 35—40 százalékkal növekszik. A magyar népgazdaság számára a fehérjék importja növekvő terhet jelent, de arról lemondani csak a hústermelés kárára lehetne. Az importot azonban mérsékelni kell, ezért a hagyományos növényi fehérje termesztése mellett igyekeznék feltárni más hazai forrásokat. A takarmányfehérije-gyártás egyik kihasználatlan forrósa az ipati eredetű termékek és hulladékok feldolgozása. Nemcsak a különféle élelmiszeripari melléktermékek, (például vágóhídi hulladékok) tartoznak ide, hanem a szintetikus (vegyipari) eljárással készült, vagy fermentádiós eredetű termékek is. Az egyik legnagyobb fehérjeforrás: a tejipari melléktermék és hulladék (fölözött tej, savó, író). A korszerű takarmányozásban a tejfehérje főiként szárított állapotban használható fel, ezért 'Magyarországon az utöbbi 2—3 évben több tej- és savóporító üzemet építettek, közülük néhány már termel. A számítások szerint Magyarországon évente 200 ezer tonna begyűjthető állati hulladék és vágóhídi melléktermék keletkezik. És ennek csak egy részét dolgozzák fel értékes húslisztté! A többi veszendőbe megy. Ezért a közelmúltban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium úgy foglalt állást, hogy minden hús- és baromfiipari üzemnek gondoskodnia kell a hulladékok azonnali és maradéktalan feldolgozásáról. Zömmel még felhasználatlan, nagy fehérjeforrás a szintetikus karbamid. Ez a só még nem fehérje, de kérődzőkkel etetve fehérjét pótol. Egy kilogramm karbamid 1,46 kilogramm fehérje nitrogéntartalmát adja. így 1—1 tonna karbamid átlagosan 3,5 tonna növényolajipari darát helyettesíthet. Magyarországon jelenleg évente 100 ezer tonna kar- bamidot gyártanak. Ezzel elméletileg 350 ezer tonna szójadara helyettesíthető, vagyis 55—60 millió dollárral lehetne csökkenteni a fehérjetakarmányok importját. A fehérjehiány így elvben a karbamid korszerű felhasználásával is megszüntethető lenne. De csak eméletileg. Ezt a „csodását” nem lehet egyszerűen az állatok elé szórni. Csák a kérődzőkkel etethető és azoknak is kortól, súlytól függően grammnyi pontossággal kell adagolni. Ehhez az állattartás jelenlegi műszáki kulturáltsága nem elegendő. Ezért a karbamidot csak speciális adalék-, illetve tartósító anyagként használják a takarmányokhoz. Más jellegű melléktermék a szőlőtörköly, amivel szüret után — mintegy 12 ezer vagonnyival — nem tudnak mit kezdeni a szőlőtermelő gazdaságok. Pedig a szőlőtörlk'öly 22—24 százaléka fehérje, 10—11 százaléka zsír. A másik, nagy tömegben „jelentkező" melléktermék a bor fejtése után a borseprőből visszamaradó 1000—2000 vagonnyi úgynevezett seprőtészta. Ez az ugyancsak „jobb sorsra érdemes" hulladék szárított állapotban 23—29 százalék nyersfehérjét és 7 százalék zsírt tartalmaz. Takarmányértékét növeli, hogy a nyersfehérjék alkotóeleméiből 46 százalék az állatok számára nélkülözhetetlen, biológiailag teljes értékű aminasav. Ezek a szőlészeti és borászati melléktermékek gyorsan bomlanak, tisztán nem takarmányozlhatók. De kanbtamiddal való dúsítással már tartósíthatok. E fehérjepótlókkal, amelyeket természetesen nem kizárólagosan, hanem 25 százalékos arányiban kevernék az abrakhoz, — az üzemi kísérleték szerint — a hagyományos takarmányhoz képest 7 százalékkal több húst lehetne 12 százalékkal olcsóbban előállítani. A fehérjeforrósok felkutatása és kiaknázása — beleértve ebbe a pillangós növények termesztésiének fejlesztését is - azortban önmagában még nem megoldás. Nagy tartalékok vannak az abra'kfelhasználás területén Is. A sertéstakarmányozást például ma magas - 4,3 kilogramm alá kell szorítani, s ez nemcsak óhaj. Számtalan jól felszerelt üzem 3,7- 3,8 kilogrammos eredménye igazolja, hogy megvalósítható. A baromfiágazatban elsősorban a broiler fajlagos takarná nyfelhasználá sót kell javítani. Ma az indokoltnál átlagosan 10—15 százalékkal több takarmányt használnak fel. Az átlag nagy szóródást takar: a „jó” üzemek 2,16 kilogrammos felhasználósával szemben másutt 1 kilogramm husihoz 3,20-3,30 kilogrammot használnak föl. Ezéken a telepeken a vizsgálatok minden esetben a tartási technológia súlyos megsértését derítették fel. Ezt szervezéssel úgyszólván egy filíérnyi befektetés nélkül meg lehet szüntetni. A példákat még lőhetne sorolni. Ha valamennyit számiba vesszük, megteremthetjük a hazai fehérjeforrások optimális ki- és felhasználásának lehetőségét, az ésszerű energiatakarékosságot. B. P. Libanon Lélektani hadviselés a palesztinok ellen A libanoni főváros körzetében változatlanul igen súlyos a helyzet. Képünkön: Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője palesztin harcosok között a bejrúti nemzetközi repülőtér közelében. (Telefotó) Izraeli katonák péntek éjféltájban a lélektani hadviselés egyik formájaként világító rakétákat irányítottak a palesztinok áltol ellenőrzött Nyugat-IBejrút, főleg a menékü It táborok fölé. Izrael a lakosság megfélemlítésén kívül közvetett formában újabb katonai akciók indításával fenyegetőzött, amikor pénteken azzal vádolta a palesztinokat, hogy megsértik a tűzszünetet. Közben a libanoni kormány elutasította Jasszer Arafatnak, a PFSZ VB elnökének azt a javaslatát, hogy a szervezet átmeneti intézkedésként keletvagy észak-libanoni állásokba vonja vissza a Nyugat-Bejrútban ostromgyűrűbe zárt 5—6 ezer harcosát. A libanoni kormány szóvivője pénteken leszögezte: az átfogó megoldás alapja csakis az lehet, hogy valamennyi palesztin harcos elhagyja Libanon egész területét. A IPFSZ vezetője ismételten leszögezte, hogy szívesen tárgyalna a válságról amerikai politikusokkal. * Az amerikai külügyminisztérium pénteken levélben tájékoztatta a kongresszust, hogy Izrael „esetleg megsértette” az Egyesült Államokkal kötött megállapodást, amikor amerikai fegyvereket használt Libanonban. A levél arra a törvényre utal, amely az amerikai fegyverek használatát a belső biztonság megóvására vagy önvédelmi célokra korlátozza. Az Izraelnek szállított fegyverekkel kapcsolatban a fő vita arról folyik, használt-e Izraei Libanonban úgynevezett golyós bombákat. Miután Szíria mereven elzárkózik az izraeli csapatok által Nyugat-Bejrútban bekerített palesztin gerillák befogadása elől, Philip Habib amerikai elnöki megbízott érintkezésbe lépett több arab kormánnyal, a bonyolult áttelepítési probléma megoldása végett. Kiszivárgott hírek szerint a PFSZ azt javasolta, hogy — az egy vagy több befogadó arab ország megtalálásáig — átmeneti megoldásként Eszak-Liba- nortba, Tripoli és Ba'albek térségébe telepítsék át a palesztin ellenállási mozgalom fegyveres erőit és vezérkarát. Hivatalos forrásból nem cáfolták és nem erősítették meg azt a sajtóértesülést, hogy Izrael, az Egyesült Államok és a libanoni kormány egyaránt elvetette volna a palesztin indítványt. Tel Aviv ismételten közölte, hogy nemcsak Nyugat-Bejrútban, hanem egész Libanonban fel akarja számolni a palesztin bázisokat. összesen tízezer palesztin fegyveres, továbbá 25 vezető káder és 15 magas szintű vezető befogadásáról van szó. A bekerített Nyugat-Bejrútban hatezer, lÉszak-Libanonban négyezer harcos tartózkodik. A palésztínai felszabadítási hadsereg egységeit különösebb nehézség nélkül visszairányíthat-" jók eredeti állomáshelyükre, Szíriába, Egyiptomba és Irakba, de a nagyobb létszámot kitevő gerillák elhelyezése gondot okoz. .Megkezdték a másodvetések ■ I all f ¥ m öntözését Az öntözési szezonban az idén 800 gazdaság segíti elő a növények fejlődését mesterséges esőkkel. Legnagyobb erőkkel Győr, Pest és Békés megye földjeire szivattyúzzák a vizet, hogy a rapszodikusan hulló csapadékot pótolják. Az öntözési költségek drágulását a gazdaságok a termésszerkezet átalakításával igyekeznek ellensúlyozni. Egyes takarmánynövényeknél a megnövekedett ráfordítások miatt már nem kifizetődő a berendezések működtetése, másoknál viszont még a nehezebb közgazdasági feltételek mellett is gazdaságos az öntözés, a nagyobb terméshozamok bőségesen fedezik a többlet- kiadásokat. Ennek megfelelően a különféle takarmánynövényekről sok helyen a többi között a zöldségek, a burgonya és a cukorrépa öntözésére álltak át. Máshol, mint például a dánszerttmiklósi Micsurin Tsz-ben és a Siófoki Állami Gazdaságban a gyümölcsösök mesterséges nedvességutánpótlására is berendezkedtek, az őszibarackosokat, az almáskerteket és a megy- gyesültetvényeket permetezik vízzel, s így négyszeresére, ötszörösére növelik a termésátlagokat. Néhány megyében, elsősorban Szolnok, Csongrád és Békés szántóföldjein már a másodvetések öntözése is megkezdődött. Jelenleg mintegy 300 ezer hektárnyi terület öntözésére állnak berendezések — szórófejek, csővezetékek, aggregátorok, stb. — a gazdaságok rendelkezésére. A műszaki színvonal megőrzésére az Ipari Minisztérium a MÉM-mel kötött megállapodása alapján biztosítja az alkatrészutánpótlást. Sajt készítés Szakályban Naponta mintegy 35 ezer liter tej érkezik feldolgozásra a Tolna megyei Tejipari Vállalat szakályi üzemébe, ahol a sajttermelés a fö profil. Az országban csupán itt készítenek köményes sajtot, de szintén kedvelt a Szakályban előállított óvári, s exportra is jutó edami sajt. A szakályi üzemben 22—24 mázsa a napi sajttermelés. A megmaradó tejszínt Szekszárdra szállítják innen, s naponta 5—10 ezer liter tejet juttatnak el Tamásiba és Pécsre, ahol tejpor készül belőle. Hegedűs Istvánné pásztó rös, hőfokot szabályoz (! egymás mögött látható kádakban egyre sűrűbbé kevere dik az alapanyag 3
