Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
12C^ÊPÜJSÀG 1982. július 17. MAGAZIN MAGAZIN ■■ MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN |IËF magazin •_ MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Antistresszfülke Minden tizedik nyugatnémet ember stresszben szenved: 6,2 millió férfi és nő. Más szóval több mint 6 millió ember elégedetlen önmagával és környezetével, és kerül emiatt stressz- állapotlba. Amerikai tudósok már évekkel ezelőtt hasonlóan riasztó számokat tettek közzé. Ezért amerikai technikusak, pszichológusok és orvosok elgondolkodtak azon, hogyan lehetne a stresszt a legeredményesebben „megfogni”. Munkájuk eredményét most mutatták be a stressztől szenvedő nyilvánosságnak : talál mányuk alig nagyobb, mint egy telefonfülke, s kerek alakú. A stresszel küszködő emberek eltűnhetnek ebben a fülkében, és becsukhatják maguk mögött az ajtót. A kabinban magnószalagokról programokat 'hallgatnak, melyek a különböző stresszhelyzetek legyőzéséhez nyújtanak segítséget. A programot mindenki maga választhatja meg. Például tanácsot kaphatnak a családi életen belüli nehézségek leküzdésére, vagy arra, hogy miként szokjanak le a dohányzásról. Akinek problémái vannak a munkahelyén, az a „hogyan legyünk sikeres üzletemberek?” programot választja. Akinek súlyproblémái vannak, az megtanulhatja, hogy a hízás nem feltétlenül függ össze az evéssel. Talán az „alkotó élet kulcsa" című program is hozzásegít a súlygondok leküzdéséhez. Az antistressz-fülkét sok üzemiben fölállították Amerikában. Az új találmány már emberek ezreinek nyújtott segítséget, akik nem engedhették meg magúknak, hogy pszichológust keressenek fel. Egyedül mos | — Most már teljesen egyedül mosok — mondja Kovács. — És azelőtt? — Azelőtt a feleségem ellenőrzött. Vibrációs ártalmak Már régóta végeznek munkaegészségügyi vizsgálatokat a tekintetben, hogy a gépek működésekor jelentkező rezgések vajon az egész szervezetet érik-e, vagy csak egyes részeit. A vibráció biológai hatását elsősorban fizikai paraméterei határozzák meg, a döntően meghatározó tényező a hertzekben mért frekvencia (másodpercenkénti rezgésszám), ami nemcsak a kóreredetet dönti el, hanem azt is befolyásolja, hogy elsősorban melyik szervrendszer károsodik. Egésztest- vagy általános vibrációs ártalomról akkor beszélhetünk, ha a dolgozó — álló vagy ülő testhelyzetben —egész A csehszlovák DETVAN gyár munkagépe, amelynek rugózása a lehetőségek szerint jól véd a vibrációtól testével a rázkódó felületen helyezkedik el. Az egésztestvibrációs ártalmat jelentő munkakörök hazánkban még nincsenek megnyugtató módon megállapítva. Mindenesetre biztosan ismert, hogy ártalmat szenvedhetnek a traktorosok és egyéb munkagépkezelők, a közlekedési eszközön szolgálatot teljesítők, hőerőművekben a turbinagépek, épületelem-gyárakban a rázóasztalon dolgozók, valamint mindazok, akik olyan gépek közelében dolgoznak, amelyek az egész padozatot rezgésbe hozzák. A felsoroltak egy része bizonyos mértékű helyileg ható vibrációnak is ki van téve felső végtagjain keresztül, a volán vagy egyéb rezgő-rázkódó gépalkatrészek közvetítésével. Az egésztest-vibráció okozta ártalmak klinikai hatásának a tisztázása még a jövő feladata. Egyes kutatók degeneratív jellegű gerincelváltozások gyakoribb előfordulását észlelték, mások ezt nem tudták megerősíteni. Valószínűleg szervsüllyedések és nőgyógyászati rendellenességek is felléphetnek. A traktorosoknál sokak szerint gyakoribb a fekélybetegség, de ehhez a rázkódáson kívül más tényezők is hozzájárulhatnak. A vibráció okozta ártalom megelőzésében legkézenfekvőbbek a műszaki megoldások: a járművek rugózásának a javítása, és a gépek rezgésmentes padozatú alapozása. Egyéni védőeszközként a vastag gumitalpú cipő és a párnázott ülés jöhet szóba. Gyógyító ásítás? Az ásítás mindennapi életje- lenségeink közé tartozik, már a csecsemőnél is megfigyelhető, legkorábban a születést követő ötödik napon. Az ásítás és a vele összefüggő nyújtózikodás feltétele a testi fáradtság, az ébredés utáni állapot, az éhség és az unalom, de keletkezhet ásítás például nagy vér- veszteség 'következtében is. Meglepő, hogy a tudomány még ma sem' ismeri teljesen az ásítás élettani alapjait. A közelmúltban érdekes dologra figyeltek fel a kutatók. Észrevették, hogy az egyik oldalukon megbénult betegek mozdulatai n sá g ra ká rhoztatott végtagjai ásítás közben önkéntelen mozgásokat végeznék. Hogyan értelmezhető ez a különleges jelenség? A tudomány még nem adott kielégítő választ a kérdésre, tény azonban, hogy a béna kar ásításkor Ici- nyújtózkodik, és újra begörbül, majd - az ujjak is szétnyílnak, így vetődött fel az a gondolat, hogy nem löhetne-e mesterségesen előidézett rendszeres ásításokkal mozgásgyakorlatra késztetni a bénult végtagokat. Érdekes és sokat ígérő mozgásterápiái módszer bevezetéséhez kaptak ezzel indítékot az orvosok. A hét karikatúrája Terv a ciklonok megfékezésére A ciklonok félelmetes pusztításai éllen ma még nincs hatékony fegyver. Sok elméletileg kidolgozott jdvaslat lát napvilágot, az eredményességüket bizonyító gyakorlati kísérletek azonban még vóratonak magukra. Amerikai kutatók érdekes tervvel álltak elő a pusztító forgószelek leküzdésére. Szerintük a ciklonok örvénylő szél- mozgása két, egymástól mintegy 1500 méter távolságra párhuzamosan mozgó felhő töltés- kicserélődésének hatására jön létre. Azt javasolják, hogy mindkét felhőbe több kilométer hosszú, rendkívül vékony huzalból készült tékercseket kellene lőni, amely repülés közben le- csévélődne. A szabaddá vált huzalvég ejtőernyőhöz erősítve az egyik felhőben maradna. Amint a másik huzalvég eléri o másik felhőt, a töltések rövidzárlat következtében hatalmas villámlás formájában kiegyenlítődnének. Kérdés, hogy a gyakorlat igazolni fogja-e az egyébként jónak és keresztülvi- hetőnek látszó tervet. Jellegzetes camargue-i táj Camargue, Franciaország pusztája, bizonyos fokig a mi Hortobágyunkhoz hasonlítható. Provence-iban terül el a Rhóne- deíta környékén. Mocsarak, szikesek, kopár legelők váltogatják itt egymást. Természetes vegetációját hatalmas kiterjedésű füves szőnyeg alkotja. Valaha Camargue teljes egészében mocsaras vidék volt. Nehéz volt itt mindig oz élet, ennek ellenére a középkortól napjainkig megmaradt e tájon az ember, vigyázva azokat a gátakat, amelyek a szőlő- és a kevés gabonakultúrát védték. A középkorban elsősorban juhtenyésztés folyt a Camargue-ben. A múlt század második felében, I'll. Napóleon idejében a francia állaim nagy lecsapolá- sokat végeztetett ezen a vidéken. Gátakat, csatornákat építettek, és a lecsapolások után megváltozott a táj arculata. A lecsapolt földeken gabonát kzedtek termeszteni, majd szőlőket telepítettek. A második világháború után megjelentek a spanyol bérlők, a'kik rizster- mesztásseí kezdtek foglalkozni, a spanyoloknak ugyanis a rizstermesztésben nagyobb gyakorlatuk volt. A mezőgazdaságot motorizálták, megjelentek a traktorok is Camargue pusztaságában. De megmaradt o ló is ezen a tájon. A lovakat és a szarvasmarhákat lovas pásztorok terelik a pusztán. Camargue területén 1500 hektáron zoológiái és botanikai rezervátumot rendeztek be. Vándorló madota'k százezrei élnek itt, illetve töltenek néhány hónapot. Hajó szállítja az ivóvizet Az Egyesült Arab Emírségek part menti helyiségeibe, szigeteire és nagy építkezéseire ezentúl közvetlenül hajÓTÓI lehet szállítani az áramot és az ivóvizet. A nyugatnémet Budkou- Walter AG oég egy olyan úszó tenge rvíz-sóta tanító be re ndézést bocsátott az Abu Dhabl-5 kormány villamossági és természeti kincsek minisztériuma rendelkezésére, mély csővezeték segítségével a szárazföldre szivaty- tyúzza a tengerből nyert ivóvizet. Ugyanakkor az elektromos energia egy részét is leadja. A hajó fedélzetén két dízelgenerátor és egy szükségáram-agg- regát csaknem 3000 kilowatt áramot termel. Zuhany a teheneknek A magas tejhozamú európai tehenek a trópusi hőségben messze nem olyan eílenálióké- pességűek, mint ázsiai társaik. Ezért egy bangladesi kísérleti területen, melyet a berlini műszaki egyetem tart fenn, helybeli tudósokkal karöltve, zuhanyokat szereltek fel a legelésző állatok számára. Az európai tehenek ezért több tejet is adnak, mint a helybeli állatok. A kutatás azt szeretné kideríteni, hogy miilyen feltételek mellett tartják meg tejihozaimukat a közép-európai éghajlati zónákból származó tehenek trópusi állomáshelyeiken is. A zuhanyon kívül a terv részei még az ötletes etetési idők és o fedett szállások is. Logikus — Pisti, miért jársz az iskolába fésületlenül? — Mert nincs fésűm, tanár úr kérem. — És miért nem mondod a szüleidnek, hogy vegyenek neked fésűt? — Mert akkor meg kellene fésü l köd n őm ! Boldog időszak — Azt hiszem, életünknek az a legboldogabb időszaka, amikor a gyerekek már felnőnek, és nem szorulnak szülői támogatásra. — Igen, de ez rendszerint csak néhány hónapig tart, mert utána már jönnek az unokák... Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb tavának rajongója és krónikása, Eötvös Károly politikus, ügyvéd és író, (függőleges 13.) címen írt könyvet a Balatonról. Eötvös Károly szobrát Balatonfüreden állították fel. Füreden épült Kisfaludy Sándor kezdeményezésére az első dunántúli magyar nyelvű (75. számú sor), itteni villájába járt le pihenni (vízszintes 1.) Jókai Mór. Itt gyó- gyíttattá szívbaját az 1920-as években Rabindranath Tagore Nobel- díjas hindu költő. 1926-ban hálából emlékfát ültetett, éppúgy, mint 1961-ben egy másik Nobel-díjas költő, az olasz Quasimodo (függőleges 20.). A déli part jellegzetessége a sekély víz (függőleges 12.), ezért Igen alkalmas gyermekek üdültetésére is. A sarokkockák betűi: H, A, N, Z. Vízszintes: 1. Beküldendő. 13. Uruguayi, belga és spanyol autók betűjele. 14. Szúrófegyver. 15. Víziállat. 16. DÉF. 17. Ritka hangszer. 19. Követ. 21. Élesítő. 22. Rossz bor, névelővel. 24. Maró folyadék. 25. A kör kerületének egy szakasza. 26. Helység Hajdú megyében. 28. Verdi operája. 29. Kertet művel. 31. Beledobni. 34. Lábikra. 35. Gléda. 37. Fennen. 38. Foghús. 39. A veszteség. 41. Férfinév. 42. Mezei rágcsáló. 43. Merész. 44. Omladék. A 2 3 h 5 6 7 1 Ny 1 40 44 41 • 4Ï • 45 • 46 7t __ t 4 1 • W~ 10 s 24 Û 13 1 Th • fsr • Ti 17 • • 21 • 29 30 • 34 31 » 1 3*r 35 36 • 37 ' • 31 33 1 1 m *fS • • « Vú *r7 1 • nana 54 52 • S3 5*t 55 ■ 56 n 57 58 • 5! □ Te 64 Ti ! 63 • T • 65 • 66 • 67 68 • (9 __L 7 0 • 74 n • 73 7«í L — □ 75 45. Más néven. 46. Állatok vánkosa 50. Elődöm. 52. Talál. 53. Áltat. 57. ZLE. 58. Kakaó része. 59. Kalamajka. 60. Indítéka. 62. Végtag. 64. Idős röv. 65. Napszak. 66. Színesfém. 67. Román pénz. 69. Gabonahulladék. 71. Ruhát tisztítok. 73. Azonos betűk. 75. Beküldendő. Függőleges: 2. Férfinév. 3. A „Dörmögő Dömötör kalandjai” írója (Zsigmond). 4. OT. 5. Hölgyek. 6. Maláji tőr. 7. Vissza: páncélöltözék. 8. Évszak. 9. ÁÁA. 10. Lengyel- ország és az NSZK határfolyója. 11. idősebb nő. 12. Beküldendő. 13. Beküldendő. 18. Színes bőrű nép. 20. Beküldendő. 21. Borítja. 23. Kutyám. 25. Kívül. 27. Fundamentum. 28. A kopasz. 30. Későn. 32. Kis rágcsáló. 33. Zuhanok. 34. Régi falióra tartozéka. 36. Fölényom. 38. Pompás nőszirom. 40. Épületmaradvány. 42. Pihenő. 47. Férfinév. 48. Újság. 49. Telefon röv. 51. Gyilkolja. 53. Hűsít. 54. A hangadás szerve. 55. Gyomos. 56, Edény. 59. Délutáni társas összejövetel. 61. Kezdés után érkező. 63. Európai főváros. 65. Csapadék. 68. Ultrarövid- hullám. 70. CK. 71. Római ezerötvenes. 72. KZ. 74. Fölé. Beküldendő a függőleges 13., vízszintes 75., 1., függőleges 20. és 12. számú sorok megfejtése a Tolna megyei Népújság szerkesztősége címére: Szekszárd, Beloiannisz 1—3. 7100. A levelezőlapra, borítékra kérjük ráírni: rejtvény. Beküldési határidő: 1982. július 23. 26. heti rejtvényünk megfejtése: Megenyhült a nap hősége / A lég könnyű, lágy meleg; / Hull a harmat, illat árad, / Virágbimbók fes- lenek. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Acsádi Katalin, Szedres, József A. u. 3. 7056; Horváth Zsolt, Szekszárd, Tartsay Itp. 14. 7100; Török Péter, Szekszárd, Kölcsey Itp. fszt. 3. 7100; Várda Ágostonné, Bátaszék, Babits u. 8. 7140; Fejes Béláné, Szekszárd, Béri Balogh A. u. 41. IV. 11. 7100. 4
