Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

1982. július 17. 2 KÉPÚJSÁG Befejeződött a LEMP KB ifjúságpolitikai ülése Közép-flmerika kis csendőre Péntek esti kommentárunk. Reagan elnök beiktatása óta megkülönböztetett figyelmet for­dít az USA „hátsóudvarára", Közép-Amerikára. Ennek ellenére pozíciói nem erősödtek meg, ellenkezőleg, mintha gyengültek vol­na a karibi térségben. Nicaraguában például épp három éve győzött a sandinista forradalom: július 19-én ünnepük a Somozá­éi iktatóra megdöntésének évfordulóját. Washington kezdettől fog­va idegenkedve, ellenséges érzelmekkel tekint Managuára, s igyekszik a haladó rendszer stabilizálódását minden eszközzel hátráltatni. Salvadorban folytatódik a polgárháború, s a fokozott amerikai segélyek és a katonai támogatás ellenére sem sikerült a gerillamozgalomra döntő csapást mérni. Guatemalában és Hon- durasban ugyancsak mozgolódnak az ellenzéki erők, s az amerika- barát junták ellen fegyveres harc bontakozik ki. Ilyen körülmények között fokozott érdeklődés kísérte Roberto Suazo Cordova, hondurasi államfő washingtoni látogatását. Már huzamosabb ideje körvonalazódott az a különleges szerep, ame­lyet az USA Hondurasnak szán a térségben — lévén ez az ország az egyetlen, amely ma még viszonylag megbízható támaszpont­nak számít a szomszédos gerillamozgalmak és a nicaraguai rend­szer elleni harcban. A térség „csendőre” már 1980 óta kiemelt segélyben részesült. Washington célja, hogy a junta vegye át azt a „regionális szerepet", amelyet korábban a nicaraguai diktátor töltött be Közép-Amerikában. Honduras készséggel fölajánlotta az USA-nak katonai repülő­tereit és már június végén legalább kétezer katonát irányított Salvadorba a gerillák elleni tisztogató hadműveletek támogatá­sára. Nyílt titok, hogy Hondufasban legalább 15 kiképzőtábort is fenntartanak a nicaraguai elleniforradalmárok részére. Az amerikai képviselőiház pedig éppen a hondurasi elnök látogatása idején szavazta meg Reagan 350 millió dolláros, úgynevezett karibi csomagtervét. Honduras tehát afféle hídfő Közép-'Amerika és a karibi tér­ség haladó erői elleni harcban. A térség legszegényebb országá­nak vezetői a bőkezű segélyekkel saját uralmukat próbálják meg­hosszabbítani : a dollármilliókból fegyvereket, harckocsikat és repülőgépeket vásárolnak. GYAPAY DÉNES George Shultzot beiktatták A Lengyel Egyesült Munkás­párt partneri kapcsolatra, tárgy­szerű, felelősségteljes párbe­szédre törekszik a lengyel fia­talsággal. Számít valamennyi felelősen gondolkodó fiatalra, az eszmeileg egységes ifjúsági mozgalomra abban a néhéz küzdelemben, melynek célja Lengyelország szocialista re­formjainak megvalósítása. A LElMP támogatásáról biztosítja a szocialista ifjúsági szerveze­teket abban, hogy az eddigi­nél jelentősebb társadalmi rang, kivívása mellett, s nagyobb po­litikai jogokat élvezve eredmé­nyesebben képviselhessék a fia­talság érdekeit. —.Ezek voltak a legfőbb gondolatai annak a kétnapos vitának, amelyet a LEMP Politikai Bizottsága ifjú­ságpolitikai beszámolója fölött India új elnöke Indiában megválasztották az új köztársasági elnököt Zsil Szingh személyében (Telefotó: AP - MTI - KS) folytatott a központi bizottság teljes ülése. A beszámoló fölötti vita be­fejeztével a központi bizottság ifjúságpolitikai határozatot fo­gadott el, amelynek végleges szövegét a politikai bizottság dolgozza majd ki. A LEMP Központi Bizottsága ezután a politikai bizottság ja­vaslatára a párt vezető szervei és a párttagság kapcsolatait szabályozó két nagy jelentősé­gű határozatot szavazott meg egyhangúlag. Az első megha­tározza, hogy a pártszerveknek hogyan kell eljárniuk a tagság­tól beérkezett javaslatok ügyé­ben, és hogyan fogják ellen­őrizni az ilyen javaslatok meg­valósítását. A második a párt­szervekhez benyújtott bejelen­tések és panaszok kezelését szabályozza. A japán hadügyminisztérium (nemzetvédelmi hivatal) 1983- 1987-es haderőfejlesztési terve 4,3 és 4,6 ezer milliárd jen kö­zötti, vagyis 17 milliard dollárt meghaladó összeget irányoz e'lő legkorszerűbb fegyverek beszer­zésére. Tokiói sajtó ko mme n tó rak szerint a feltűnő katonai költe­kezés révén 1987-1988-ra a hadikiadások túlléphetik a nem­zeti össztermék eddig tabuként tisztelt egyszázalékos szintjét. A terv szerint — amely július 23-án Szuzu'ki Zen'ko kormány­fő elnökletével a nemzetvédel­mi tanács fog jóváhagyni — a haditengerészeti fregattok szá­mát hatvanra, a tengeralattjá­rókét pedig 15-re növelik. A már meglévő 25 darab P3C— Orion típusú tengeralattjáró-el- hárító felderítő harci géphez öt Az ENSZ-fötitkár Belgrádban Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár, aki európai kör­útja során csütörtökön este érkezett Belgrádba, még az est folyamán tárgyalásokat folytatott Petar Sztamboliccsal, az államelnökség elnökével és Lazar Mojszov külügyminiszter­rel. Sztambolics és Perez de Cuellar áttekintette a nem­zetközi élet legfontosabb fej­leményeit: a libanoni válság, a leszerelési tárgyalások és a nemzetközi gazdasági élet kér­déseit. A két politikus egyet­értett abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének na­gyobb szerepet kell játszani a világban meglévő válságok megoldásában. A jugoszláv külügyminiszter és az ENSZ főtitkára felszólí­totta az iraki—iráni háború azonnali befejezésére, a prob­léma tárgyalásos rendezésére, év alatt még ötve net vásárol­nak. A haditengerészet tenger­alattjáró-vadász és aknakutató helikoptereit is beszámítva a tengeri erők 190 harci géppel fognak rendelkezni. Hetvenöt ddrab F—15 típusú vo dá szbom'bá zó besze rzésével 155-re bővítik a harci gépék parkját. A szárazföldi fegyveres erők páncélos egységeit 373 újabb korszerű tankkal látják el, s így a páncélosok állomá­nya 1310-re növekszik. Támoga­tásukra 43 pándélos-elhárító harci helikoptert rendelnek. Mint a sajtó közölte, a tokiói kabinet tanulmányozza hajókra felszerelhető amerikai takéta- elihárító rendszerek beszerzését, és „érdeklődést" tanúsít kato­nai felderítés céljait szolgáló műholdak iránt is. PANORÁMA BUDAPEST Az Iraki Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke távirat­ban üdvözölte Szaddam Husz- szein elnököt és Taha Jassin Ramadhan első miniszterelnök­helyettest. ' * Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a KB székházában fogadta a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartóz­kodó Kiril Koszev vezérezre­dest, a bolgár néphadsereg politikai főcsoportfőnökét, mi­niszterhelyettest * Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese pén­teken délelőtt a Parlament­ben fogadta a magyarországi látogtáson tartózkodó Sz. P. Pavlovot, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa mellett működő Testnevelési és Sportbizottság elnökét. * Köpeczi Béla . művelődési miniszter és Hertha Firnberg osztrák tudományos és kuta­tási miniszter pénteken — bu­dapesti tárgyalásaik befejezté­vel — a magyar és az osztrák érettségi bizonyítványok egyen­értékűségére vonatkozó meg­állapodást írtak alá a Műve­lődési Minisztériumban. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Szűrös Mátyást, hazánk távozó moszk­vai nagykövetét, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, a két nép barátsága és sok­oldalú együttműködése fejlesz­tésében kifejtett munkásságá­ért a Népek Barátsága Érdem­renddel tüntette ki. A kitünte­tést Vaszilij Kuznyevoc, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első helyettese ad­ta át a Kremlben. Az amerikai szenátus csütör­tökön egyhangúlag jóváhagyta George Shultz külügyminiszteri kinevezését. A száztagú testület — három szenátor távollétében- 97 szavazattal hagyta jává- a szenátus külügyi bizottsága előző napi döntését Shultz ki­nevezéséről. Az új külügymi­niszter pénteken Reagan elnök jelenlétében a Fehér Házban tette le a hivatali esküt. A 61 éves Shultz, aki a június 25-én 'lemondott Alexander Haig-et követi posztján — az Egyesült Államok hatvanadik külügyminisztere. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter táviratot intézett George Shultzhoz, az Egyesült Államok külügyminiszteréhez : „Szeretném remélni, hogy e fe­lelős poszton folytatott tevékeny­sége elő fogja segíteni a szov­jet—amerikai kapcsolatok ja­vítását népeink javára és a béke megszilárdítása érdeké­ben” — hangzik a távirat. Japán fegyverkezése A palesztinok így nép Haza nélkül A kiélezett libanoni válság, a legutóbbi bejrúti harcok új­ra a nemzetközi figyelem kö­zéppontjába állították a PFSZ, illetve a palesztinok problémá­ját. Érdemes közelebbről átte­kinteni e nép sorsának alaku­lását, mert az adatok, té­nyek hozzásegíthetnek annak felismeréséhez, hogy helyzetük megoldása nélkül nem érhető el tartós, igazságos rendezés a Közel-Keleten. HÁNYATOTT TÖRTÉNELEM A palesztin-probléma magva az, hogy országuk független, szuverén államként soha nem létezett. A bibliai idők után a Szentföld vidéke a Római Bi­rodalom, majd Bizánc része lett. Arab, majd oszmán hó­dítás következett, végül a tér­ség a török birodalom felbom­lása után megosztva brit és francia mandátum alá került. London a gyámsága alá vont Palesztinát odaígérte a zsidó bevándorlást szervező cionista mozgalomnak, igaz, a híres Balfourt-nyilatkozatban rögzí­tették egyben a palesztin jo­gok garantálását is. Ám e két ígéret gyökeresen ellentmon­dott egymásnak. A zsidó bevándorlási hullá­mok nyomán gyorsan változott a lakosság összetétele. A Nép- szövetség örökébe lépő ENSZ előtt a második világháború után két lehetőség állt: zsidó —palesztin szövetségi állam létrehozása vagy — a viszony elmérgesedése miatt — a te­rület megosztása. Az ENSZ közgyűlése 1947-ben ez utób­bi mellett döntött: megszüle­tett a határozat Izrael létrejöt­téről. A palesztinok tragédiá­ja, hogy az 1948-ban kitört első arab—izraeli háború miatt önálló államuk létre sem jött, kijelölt területe Izraelhez, il­letve Egyiptomhoz (Gáza) és Jordániához (Ciszjordánia) ke­Josszer Arafat, a PFSZ vezetője rül.t. Több százezer palesztin menpkült a környező államok­ba, csakúgy, mint a későbbi ellenségeskedések során. Az izraeli politika a palesztinok önrendelkezési és államalapí­tási jogával azóta is azt szö­gezi szembe, hogy telepedje­nek le végleg az őket befoga­dó államokban. SZÉTSZÓRÓDVA A VILÁGBAN A palesztin nép teljes lét­számát általában 4,5 millióra becsülik. Megoszlásuk — Jor­dánia: 1,1—1,3 millió, Ciszjor­dánia (nyugati-part): 800— 830 ezer, Gáza : 400—450 ezer, Szíria : 220—230 ezer, Líbia : 360 ezer, Kuvait: 300 ezer, Szaúd-Arábia : 130—150 ezer. Magában Izraelben 550—560 ezren élnek, mintegy 100 ezer palesztin található az USÁ- ban, s 140 ezer a világ egyéb részein. A palesztinok többsé­ge mohamedán, de egy kis- sebb részük keresztény. Az arab államok Izraeltől el­szenvedett katonai vereségei és egymás közti ellentéteik hosszabb ideig akadályozták a „haza nélkül maradt nép" küz­delmét. 1956-ig nincs nyoma szervezett palesztin ellenállási mozgalomnak. 1959-ben szüle­tett meg az Al-Fatah, amely ma is a számos áramlatot egyesítő, 1964-ben létrehozott Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet legbefolyásosabb tag- szervezete. Vezetője, Jasszer Arafat, egyben a PFSZ elnö­ke. Ugyanakkor a PFSZ mel­lett jó néhány (nemegyszer szélsőséges) párt, szerv és front működik a palesztin moz­galomban. A PFSZ szinte szabályos ál­lamapparátussal és diplomá­ciai hálózattal rendelkezik, a világ több mint 110 országa ismerte el. A palesztin ellenál­lási mozgalom legmagasabb fóruma — tulajdonképpen par­lamentje — a Palesztin Nem­zeti Tanács. Költségvetését a palesztin diaszpórák átutalá­sai és az arab országok hoz­zájárulásai fedezik. A palesz­tin ellenállás jogait az 1969- es kairói egyezmény szabá­lyozta, az 1974-es rabati arab csúcsértekezlet pedig a PFSZ- re ruházta a palesztinok ki­zárólagos képviseletének jo­gát. ce that t enor- Ids. □ Where Palestinians Are Dispersed SYRIA (IRAQ LEBANON ^ 230.0007 30,000 700,000 WEST BANK 800,000 SAUDI ARABIA 150,000 Az U. S. News and World Report amerikai hírmagazin térképe a közel-keleti térségben élő palesztinok hozzávetőleges számáról Egy palesztin menekülttábor ELISMERÉST — KÖLCSÖNÖSEN A PFSZ céliktűzése, taktiká­ja az idők során jelentősen átalakult. Háttérbe szorult Iz­rael létének tagadása, s hi­vatalosan szakítottak a terro­rista módszerekkel is. Ragasz­kodnak azonban az önrendel­kezéshez, az önálló államala­pítás jogához — még ha ez egy palesztin „miniállamra” vonatkozna is. A térség rea­litásaival persze a PFSZ ve­zetői is tisztában vannak. Tudják, hogy katonai téren le­hetőségeik korlátozottak az izraeli haderővel szemben. Iz­rael hivatalos elismerését mégis — kölcsönösséget igé­nyelve — végső diplomáciai ütőkártyaként talonban tart­ják; emiatt az USA is csak a színfalak mögött tart velük fenn kapcsolatokat. Az évtize­dek óta változatlanul fenyege­tő közel-keleti konfliktusgóc eseményei összességében azt mutatják: nem a katonai meg­oldás erőszakolása, a palesz­tinok „kiszorítósa", hanem jo­gaik érvényre juttatása bizto­síthatja a valódi biztonság, az együttműködés és a tartós nyugalom lehetőségét a tér­ségben. Sz. G. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom