Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
8 NÉPÚJSÁG 1982. június 12. Bulgária A Boatin természetvédelmi terület Az öreg-!hegység egyik legszebb részén, a Tetevenszki hegyen található Bulgária egyik legszebb természetvédelmi területe, a Boatin-parl}. Az 1228 hektáros rezervátumot 1948- ban nyilvánították védetté. A természetvédelmi terület 97,5 százalékát erdők borítják. Európa legnagyóbb bükköse található itt, mintegy 1070 hektáron. A fák átlagos életkora 160 év, de nem ritka köztük a több mint kétszáz éves fa sem. Magasságuk meghaladja a 34 —40 métert, törzsük átmérője pedig átlagosan 1,5 méter. A bükkös fakészlete hektáronként meghaladja az 500 köbmétert. A kiváló minőségű, fehér boatini faanyag külföldön is ismert. A természetvédelmi területen tűlevelű erdők is találhatók, öreg lue-, balkán- és jegenyefenyők erdei teszik változatosabbá a bükkösöket. De megél itt a gyertyán, a jávorfa és a hegyi fűzfa is. Gazdag az aljnövényzet: a zöld mohán, földiszedren kívül több mint 30- féle gyógyfű terem a rezervátumban. Az évszázados fák árnyékában sok hegyi patak fut. amelyeknek vize eltűnik a föld mélyében, majd ismét megjelenik a Zlátna Panega folyó forrásánál. Valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy a folyó vízhozama szinte minden évszakban változatlan mennyiségű és hőmérsékletű. A Boatinban azonban nemcsak a növényvilág gazdag, változatos az állatvilág is. Van itt medve, róka, vaddisznó, szarvas, őz, nyuszt, vidra, mókus és vadkacsa. Jelenleg megkísérlik a vidékről eltűnt zer- gék, hiúzo'k és farkasok visszatelepítését. A rezervátum területén több mint 50 madárfajta fészkel: szirtisasok, héják baglyok és énekes madarak. A Boatin rezervátum 1977 óta az UNESCO bioszféra-övezetei közé tartozik, s egyike annak a 17 bolgár természetvédelmi területnek, amelyekben komoly tudományos kutatás folyik. A park munkatársai részt vesznek az „Ember és bioszféra" nemzetközi programban is. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség adatai szerint a föld 272 atomerőművének összteljesítménye meghaladja a 250 millió kilowattot, és az emberiség által előállított ossz elektromos energia több mint nyolc százalékát napjainkban az atomerőművek adják. Feltételezik, hogy a, XX. század végére az atomerőművek aránya az összenergiamérlegen belül 25- 40 százalékig is megnövekedhet. Ilyen gyors fejlődésen még egyetlen gazdasági ágazat sem ment át. Ahhoz például, hogy a hőenergetikai ipar hasonló méretű és technikai színvonalat érjen el, egy teljes évszázadra volt szükség. * A Szovjetunióban az utóbbi három évtizedben <jz energia- szükséglet hatszorosára nőtt. Jellemző példa: ma a Szovjetunióban 70 millió televíziókészülék működik, amelyek több energiát fogyasztanak, mint amennyit az ország 1940-ben előállított. Az energiaigények kielégítésében mind növékvőbb szerepet játszanak az atomerőművek, nemcsak a Szovjetunióban, hanem a KGST-országak- ban is. A KGST energetikai programja előirányozza, hogy 1990-ben az európai szocialista országokban és Kubában lévő atomerőművek összteljesítménye elérje a 30 millió kW-ot. Valamennyi erőművet szovjet technológia alapján és szovjet segítséggel szerelnek fel. Magyarország, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia pedig részt vesz az ukrán hmel- nyicki atomerőmű építésében, amelynek tervezett teljesítménye 4 millió kilowatt lesz. A KGST keretében épülő atomerőművek sorát a novovo- ronyezsi atomerőmű nyitotta meg, ahol már működik az első két reaktor, a teljesítményük egyenként 440 ezer kilowatt. Hasonló reaktorokkal felszerelt atomerőművek üzemelnek már A szmolenszki atomerőmű reaktorterme a Szovjetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiában és az NDK- ban. Ezeket a közeljövőben a paksi erőmű egészíti ki. A no- vovoronyezsi atomerőműben hozzáfogtak egy olyan reaktor építéséhez, amelynek teljesítménye 1 millió kilowatt, és amely alapmodellje lesz a KGST-országokban építendő A belojárszki atomerőmű irányítóterme erőművek következő nemzedékének. Annak a sokoldalú egyezménynek az alapján, amelyet a KGST-országok és Jugoszlávia írt alá, fejlesztik a kooperációt és a szakosítást az atomenergetikai gépgyártás területén. Az atomtechnika nemzetközi színterén nyolc szocialista országnak több mint 50 egyesülése és vállalata tevékenykedik. Ilyen körülmények között rendkívül fontos feladat a KGST-országok atomenergetikai iparában dolgozó szakemberek felkészítése. A Szovjetunió nagy tapasztalatokkal rendelkezik az atomerőműveket kiszolgáló technikai, javító és adminisztratív személyzet oktatásában. Tíz éve működik a no- vovoronyezsi atomerőmű mellett létrehozott oktató-továbbképző központ, ahol több mint 1000 szovjet és majdnem 3000 KGST- országbeli és finn szakember felkészítését végezték el. FJODOR OVCSINNYIKOV, a Szovjetunió energetikai és villamosítási miniszter- helyettese KGST atomerőmű-program Összteljesítmény : Harmincmillió fccilouv< Uj műanyagok A Szovjetunióban a műanyagok és a szintetikus gyanták gyártása tizenöt év alatt 800 ezer tonnáról 3,6 millió tonnára nőtt. Ezeknek a korszerű anyagoknak a felhasználása 1971—1980 között lehetővé tette több mint 9 millió tonna vas, acél és színesfém, 900 ezer tonna természetes szál megtakarítását. A tizennegyedik ötéves tervben a műanyagok és a szintetikus gyanták gyártása 1,7- szeresére növekszik. A kutatások a műanyagok és szintetikus gyanták mind sokoldalúbb felhasználását teszik lehetővé. Konstrukciós célokat szolgálnak a polikarbonát, a poliacetátok, a polibutilén- tereftaíat, a polinfenilenoxid, a poliam'idok új fajtái, a különböző polimerek bázisán kifejlesztett kompozíciós anyagok. Bővült a hőálló és a habosított műanyagok skálája. Ezekből az anyagokból egy tonna felhasználása 6-12 tonna ötvözött acélt, 6-10 tonna színesfémet, 1,5—2 tonna alumíniumot helyettesít. Emellett a műanyagok gyártásához és feldolgozásához a fémek egyenértékű mennyiségéhez képest fele harmadannyi energiára van szükség. A melegházak építésénél például az üvegnek polietilén hártyával való helyettesítése 162 ezer rubel megtakarítást hoz hektáronként. A népgazdaságban most új gyártmányú, hatékony ioncserélő anyagok. polieléktrolitek, továbbá kötőanyagok, ragasztók, kiváló tulajdonsággal rendelkező öntött összetételek jelennek meg. Ezeket az anyagokat széles körben hasznosítják. Új tulajdonságokat adnak a termékeknek, elsősorban a tömegcikkek gyártásában, valamint a repülőgép- és autógyártásban, a hajóépítésben, az elektronikai és elektrotechnikai iparban. A. tizenegyedik ötéves tervben sok újfajta műanyag gyártását kezdik meg. 1980-hoz viszonyítva az ötéves terv végére a poliolefi- nek kibocsátása 2,2-szeresére, a polisztirolé 2,3-szeresére, a po- liviniíkloridé (PVC) 1,6-szorosá- ra emelkedik. A Szovjetunióban széles körű kutatások folynak a nagy hő- állóképességű és nehezen égő összetételek, nagyfokú szelektív mikroszűrők és félig áteresztő membránok, kopásálló, hálósodó anyagok, továbbá az egyedi tulajdonságokkal rendelkező polimerek kifejlesztésére. A műanyagipar bőségesen fogyaszt szénhidrogén tartalmú nyersanyagot, villamos- és hőenergiát. Ezeknek az erőforrásoknak a meqtakarítására sok lehetőséq nvílik. A novopolocki „Polimir” termelési egyesülésben jó tapasztalatokra tettek szert a másodlagos energiaforrásoknak a termelésbe való bevonására. Gvakorlptilag teljes mértékben felhasználják a másodlagos mobil hőforrásokat, valamint a kémiai rekaciók és a maqas hőmérsékletű füstgázok hőjének jelentős részét. Az egyesülés a termékeknek több mint 40 százalékát a másodlagos energiaforrások és a kémiai reakciók során keletkezett hő felhasználása révén állítja elő. Románia széntermelés A motrui szénmedencében működő Valea Racilor-i külszíni fejtés munkaközössége április eleje óta 28 500 tonna lignitet termelt ki terven felül. A feltárás, kitermelés és szállítás javításának, a kotrógépek és szállítóeszközök jobb kihasználásának tulajdonítható, hogy a kollektíva behozta első negyedévi lemaradását. Hasonló eredmény született a Plostina-I. bányában is. így a iMotru völgyi kisebb külszíni fejtésekben a lignifkitermelés már 4500 tonnával haladja meg a tervezettet. * Új frontfejtést helyeztek üzembe a zsilparosényi bányaipari vállalatnál, s így napi 600 tonnával emelkedik az egység termelése. Az új vágatot komplex jövesztő és bányabiztosító berendezéssel szerelték fel, ami jelentősen megkönnyíti a bányászok munkáját és magas termelékenységet biztosít. * A bányagépek és -felszerelések új típusainak gyártását kezdték meg az idén a szatmári Unió vállalatnál. Két változatban is készülő kéttárcsás kitermelőgépék, Overband rendszerű szalagleválasztók. Mit—2 P jelű távirányított ércrakodógépek, továbbá fárnaalakító berendezésék, akkumulátoros és félvezető-vezérlésű, valamint sújtóíégbiztos tirisztoros bánya- mozdonyok tartoznak az emlí- tett újdonságok közé. „Makszi” és társai Vita a taxikról A század elején 19 454 bérkocsis és 20 014 teherfuvaros szolgálta ki a moszkvaiakat. Azokban az időkben jelentek meg a város utcáin a motoros kocsik. Mind a fuvarosok, mind a városatyák szuronyt szegezve fogadták őket. Az automobil mégis utat tört magának. 1907 szeptemberében a Golosz Moszkvi című újság közölte, hogy a városban megjelent az első autós bérkocsis. Jelenleg a város húsz taxitelepén 16 500 kocsi összpontosul, amelyekkel 29 213 sofőr teljesít szolgálatot. A kocsik éjjel-nappal üzemelnek. I TAXISZOLGALAT 1500 VÁROSBAN 1977. április 1-től a taxi viteldíjakat a kétszeresére emelték. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a 8 millió lakost számláló városban a taxi iránti kereslet lényegesen meghaladta a kínálatot. Emellett alaposan megnövekedtek a kocsik fenntartási költségei is. Azóta a városban könnyebben lehet taxit kapni. A beszállási díj 20 kopejka (kb. 3,30 Ft) és minden kilométerért ugyancsak 20 kopejkqt kell fizetni. A várakozási díj óránként 2 rubel (kb. 33 Ft). A közlekedési eszközöket igénybe vevők 4 százaléka taxit használ. Jelenleg a Szovjetunió 1500 városában van taxiszoígálat. Ámde az utasok csak elenyésző számban vesznek igénybe taxit. Autóbuszközlekedés 2100, trolibusz 142, villamosközlekedés 110 városban és településen van. Az ország legnagyobb városaiban ehhez még hozzá kell tennünk a metróútvonalakat. KÍSÉRLETI kocsik A konstruktőrök hajlanak arra, hogy a taxiszolgálat számára speciális autókra, s nem a jelenleg használt szériakocsikra van szükség. Néhány évvel ezelőtt — az össz-szövetsé- gi műszaki esztétikai kutatóintézetben elkészütl egy autómakett, amelyet a konstruktőrök szerint taxiként lehetne használni. A kocsi a „Makszi” nevet kapta. Ezzel az elnevezéssel kívánták hangsúlyozni, hogy szeretnék elérni az utastér maximális kihasználását. A „Makszit” a Zaporozsec mikroautóbusz (ZAZ—965) modelljének bázisán alakították ki, megtartva méreteit és fő szerkezeti egységeit. A kocsi kivitelezését univerzális autó formájában oldották meg. A vezetőülést előbbre vitték a szélvédőüveg felé, a motort hátul helyezték el. Csomagszállítás esetén az összecsukható ülés lehetővé teszi, hogy a poggyásztartót megtoldják az egyik utastérrel. A tolóajtó azért célszerű, mert a legkeskenyebb utcákon is kinyitható. Az ajtó elég széles, ami lehetővé teszi, hogy például gyerekkocsit toljanak fel az utasfülkébe. A vezetőfülkét különválasztották az utastértől. A „Makszi” azonban csak makett. Az idő dönti el, hogy ezen az úton fognak-e haladni a konstruktőrök és a gyárak. GÁZ VAGY BENZIN A szakemberek szerint egyes országokban már ma az autóktól származik a légköri szeny- nyeződésnek több mint 60 százaléka. Ezért aktívan folyik az új üzemanyagfajták felkutatása. A Szovjetunióban mostanában gyakran lehet látni gázballonos autókat. Taskent város 3-as számú taxitelepe például teljes mértékben átállította autóit cseppfolyósított gázra, amely nemcsak hogy olcsóbb a benzinnél, hanem a levegőt háromszorta-ötszörte kevésbé szennyezi. A gorkiji autógyár GAZ—24—07 márka- jelzésű kocsijának a benzintartályokon kívül 84 literes gázballonja is van. Ez városi viszonyok között 450—500 kilométer megtételéhez elegendő. A benzintartóly megtartása voltaképpen biztosítás, amely lehetőséget nyújt arra, hogy ha útközben kifogyna a gáz, ak-- kor a vezető benzinüzemmel folytathassa az utat. DMITRIJ SZASZOROV ■Mi I Taxiállomás a moszkvai Szverdlovszk téren
