Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-10 / 134. szám
1982. június 10. KÉPÚJSÁG 3 Ez a mi munkánk Üzemi hét Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Június 1. és 8. között a Mp- gyaróvári Kötöttárugyár üzenni hetét rendezték meg b dombóvári művelődési otthonban. A nagy hírű gyár nemcsak az öt éve működő dombóvári üzem termékeit mutatta be, hanem valamennyi olyan termékét, amely ismertté teszi a nevét itthon és külföldön egyaránt. Az ízlésesen megrendezett kiállításon alsóruházati és különleges felsőruházati termékekben gyönyörködhettek a látogatók. Megismerkedhettek — diafilm segítségével - a dombóvári üzem életével, munkájával. A művelődési otthon előcsarnokában felállított varrógépeken pedig a gyár dolgozói tartottak bemutatót a látogatóknak. Több alkalommal volt divatbemutató is a színházteremben, a dombóvári üzem fiataljaiból alakított manökencsoport közreműködésével. Volt kismama-találkozó, és a gyár dolgozói beszélgethettek a város és az anya gyár Vezetőivel. A rendezők a gyermekek és KISZ-fiatalok részére játékdélutánt, illetve találkozót szerveztek. A művelődési otthon ismét jó partnernek bizonyult, s a Dombóváron már megszokott, de mindig sok, új élményt kínáló üzemi hét újabb sikere igazolja, hogy érdemes bemutatni a lakossáanak a városban működő termelőegységeket. MAGYARSZÉKI ENDRE Fotó: DOMBAI ISTVÁN Vásárolni is lehetett a MOKOT termékeiből aranykoszorús brigádok Domboriban A munka menetéhez, a műszakokhoz igazodva előrehozta az építőknapi ünnepséget Domboriban a Tolna megyei Építő- I anyagipari Vállalat kavicskotró üzeme. Kedden gyűltek össze a Duna-parti telep szép klubjában a szabadhetes dolgozók es az üzem, valamint a vállalat vezetői. Az üzem mindkét szocialista brigádja — a Duna és az Egyetértés -, elérte az aranykoszorús fokozatot, az 1981-es jó gazdasági és társadalmi munkájával. Termelési tervüket 107 százalékra teljesítették, nagyban hozzájárulva ezzel megyénkben az építőipar igényeinek kielégítéséhez, a beton egyik anyagának biztosításához. Az aranykoszorús jelvények átadása után kiosztották a törzsgárda-jutalmakat is. Az építőknapi ünnepségen az aranykoszorús Egyetértés szocialista brigád két tagja kapott kiváló dolgozó kitüntetést. A kavicskotró üzem dolgozóit Gál István főmérnök köszöntötte. G. J. Fedezzük fel a zeolitot! Jól hasznosítható a mezőgazdaságban, vízügyben, környezetvédelemben A Dunántúlon, így Tolna megyében is fel kell fedeznünk a zeojjtot, a zeolitőrleményből készített kompozítumokat. A zeolit vulkáni anyag, alumíni- umszilikát-ásvány, akár a földkéreg anyaga. Évmilliók alatt nyomakodott át a földkérgen, közben olyan ritka és nyomele-, meket „gyűjtött be”, melyeket a lehető legegyszerűbben képes leadni a növényi és állatvilágnak. Univerzális hatású ásványanyag. Használható borászati derítőszerként, szagtalanító hatású háziállatalom állattakarmányozáshoz ásványi adalék, fertőtlenítőszer, ioncserélő, tisztítja az ivóvizet, serkenti a növényi egyedfejlődést, növeli a vágott virágok és a vizkultúrás növények élettartamát, kiváló háztartási súrolószer, víz- és gázszűrő granulátum, haltenyész- tésii víztisztító adalék készíthető belőle... Pécsett az MTESZ-ben június 1-én a meghívott tolnai és baranyai szakembereknek dr. Mátyás Ernő, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem docense, az Országos Érc- és Ánvány- bányá'k Hegyaljai Művei (Mád) főgeológusa tartott előadást a zeolitról, meggyőzve hallgatóit, hogy a zeolitot hasznot hajtva alkalmazhatja a növénytermelés, az állattenyésztés, a vízüqy és a környezetvédelem. A Tiszántúlon már ismerik és elismerik a zeolitot, több mint 300 mezőgazdasági naqyüzem és 2000 kistermelő hálás törzsvevője a mádi kompiztumoknak - a pécsi előadás egyben dunántúli „betörésnek" is számít. A tufát régóta használták a Tokaj hegységben és a kornyékén építkezők mint könnyen, gyorsan faragható zöld követ, nem is tudva arról, hogy milyen értékes anyaggal húzzák a falakat. A zeolitot, mint kristálytani ritkaságot Svédországban 1753-ban fedezte fel Cronstedt báró. Hazánkban az 1960-as évek végétől Klopp Gábor alkalmazta elsőként a Lehel hűtőszekrényeknél gázszárításra. Az 1979-ben induló zeolit- karrier jelenlegi helyzete: 17 zeolittartaímú ásványkompozíciót készít az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művei. A zeolittartaímú készítmények felhasználhatósága szinte kimeríthetetlen. Hogy kezdődött a nagy felfedezés? Az egyik tehenészeti telepen sorra hullottak a borjak, a hasmenést nem tudták semmivel megállítani. Saját felelőségre kértek zeolitot, gondolták, nincs veszíteni valójuk. Itatás előtt a tejbe szórták és jól elkeverték az ásványőrleményt - és csodaszerként mesélhettek a zeolitról. Megszűntek a hasmenéses jelenségek, fokozódott az állatok vitalitása, megjött az étvágyuk, gyarapodott a súlyuk, azt is megfigyelték, hogy száraz lett az alom, mérséklődött az istállóklíma ammónia, szénmonoxid és széndioxidgáz szennyeződése. 1979 januárjában még csak 3 tonnát termeltek a Tokaj-hegység 7 előfordulási helyén, ma a három bánya 110 millió tonna zeo- litvagyonából havonta 1000— 1300 tonnányit értékesítenek a mádiak. Kezdetben 3 partnert kértek meg a mádiak próbahasznosításra... Ma afig győzik kielégíteni az igényeket. Az előadás termékismertető részében a résztvevők nem győztek csodálkozni a termékskála láttán, és azon, hogy miért nem foglalkozik senki a terítésével, forgalmazásával a két megyében, Tolnában és Baranyában. A Zeovit—RCLM —00 a borjúitatáshoz ajánlott. A Zeovit—ROL—0-1 a szarvasmarhatartásnál hasznosítható: a hízómanha és tejelő tehén takarmányozásánál a takarmányhoz 10 százaléknyi mennyiségben kell keverni. A zöldfa Icar- mány-etetésnél megakadályozza a felfúvódást, a szálas takarmányok kazlazásánál meggátolja a penészesedést, a rothadást. A sertéstenyésztésnél a Pigozen—801, a baromfitenyésztésnél a Zeovit-RCL-0 kompo- zítum hozta a vártnál jobb eredményeket. Csökkent a faj- laqos takarmány-felhasználás, bűzmentes lett az istálló, megszűnt eqy sor betegség és fertőzés. Kompozítum kapható a nutria-, a nyúl-, a galamb-, a haltenyésztéshez, zeolittartaímú szerek szagtalanítják a szemetes edényeket, a dohányfüsttel teli helyiségeket, a hűtőszekrényeket, stb. Az előadáson megegyezés született: szeptemberben Pécsett. Tolna és Baranya mező- gazdasáqí, vízügvi és környezetvédelmi szakembereinek a zeolit avakorlati felhasználását részleteiben is ismertető bemutatótanácskozást rendeznek. B. MURÁNYI LÁSZLÓ Atom erőmű-építkezés Hárommilljáril forint a Kishegyen A műszaki szálló IHa az atomerőmű-építkezés kerül szóba, rögtön arra gondolunk, hogy milyen az a reaktor, hogyan működik a turbina, s kielégíti-e majd az igényeket az egyenletes áramellátással ez a hazánkban egyedülálló létesítmény. Mi is gyakran írunk az erőmű építéséről, érthető okok miatt, hiszen az egész ország erre figyel, s mi Tolna megyeiek különösképpen. Arról kevesebb szó esik, -hogy az erőmű építésével egy időben egy új város is épül, azaz mind korszerűbb várossá fejlesztik Paksot. S ha már a városépítésről beszélünk, akkor mindenekelőtt a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatot kell említeni, s azt, (hogy a Pécsi Tervező Vállalat kollektívája készítette el az atom.város tervét. A TÁÉV paksi feladatának első, jelentős részén túljutott. Az eddig főleg szociális célokra, munkásszállásnak készített épületek már a használatban bizonyítják jóságukat, míg a másik oldalon- a lakosságot, az erőíműépítőket és családjukat kiszolgáló éttermek, élelmiszer-áruházak, 'művelődési centrum a „háttér" erősségét szolgálja. Az eddigi tapasztalatok szerint eredményesen. Ma talán még nagyobb erőkkel van jelen a TÁÉV, mint két évvel ezelőtt. De erről beszéljen ifjú Storcz János, a IH/2-es építésvezetőség vezetője : — Több mint négyszázötven emberünk dolgozik Pakson, s az alvállalkozóinknak is itt van legalább száz embere. Itt a Kishegyen, ahol a főhadiszállásunk van, már kevesebb a dolgunk, lassan vonulunk le a városközpontot építeni. Jelenleg a B3-as szektor 210 lakását építjük itt a hegyen, egy épületet már átadtunk, egyet pedig június 30-án adunk át. A városközpont építésére is felkészültünk, s egyre több új partnerral találkozunk, hiszen a kishegyi munkát a pécsiek tervezték, a városközpontba pedig bedolgoznak már a Tolna megyei tervezők is. Tehát Paks város építésének második szakaszánál vagyunk jelen. Eddig — 1973 őszén kezdték a munkát — a TÁÉIV valamivel több mint Ihárommilliárd forint értékben készített épületeket. Mindenekelőtt kétezer- kétszáz lakást építettek, adtak át lakás célra, és munkásszállásnak. Felépítették a tűzoltó- laktanyát, a rendőrség épületét, két élelmiszer-áruházát, egy harminckét tantermes iskolát, 150 személyes óvodát, 120 személyes bölcsődét, tornacsarnokot és két műszaki szállót. Folyamatban az építése a posta második épületének, megkezdték a tanácsház alapozását. A DÉDASZ-nak üzemházat készítenek, s a szolgáltatóház hat- pavilonos, könnyűszerkezetes váza már áll, s rövidesén kezdik az óvoda-bölcsőde második részének építését, s előkészítés alatt van a pártSzékház építése is. A várost építő TÁÉV-esek most egyedi épületekhez vonulnak, s felhagynak a Kishegy építésével, mert itt jóformán végeztek, hiszen az ERBE igényeit kielégítették, s a jövőben már OTP-jellegű házakat készítenek. Ezzel égy időben a városközpont kialakítására is felkészülnek. Első lépésként itt is szanálni szükséges,'szinte legyalulják a régi hátakat, s helyükre közepes magasságú épületeket húznák. Amikor 1973 őszén a TÁÉV felvonult Paksra, ,még nem látták a munka végét, hiszen az erőmű igényeit kielégítendő kész tervek nem voltak, abban az időben ném tudták még, hogy a kezelőszemélyzetnek — téhát ha majd az építők elvonulnak, az erőmű dolgozóinak — milyen lakásra lesz szükségük. A komfortfokozat, a kisegítő berendezések és egyéb i nf ra st ru kt ú ra -e I k épze lések c sa k egy-két éve fogalmazódtak meg, s ezekből már látjuk a város új arcát, új központját, amely nem fog hasonlítani egy hazai városra sem, hiszen éppen ezért ad különös varázst, hangulatot ez a nagy vállalkozás annak, aki csak egy órára is ellátogat ide. A város építői általában ' húszkilométereS körzetből járnak a TÁÉV munkahelyeire. Alig ötven-hatvan ember utazik csak nagyobb távolságról. A munkások ellátása természetesen kiemelt módon történik, s ezen nemcsak az élelmezés, szociális gondok értendők, hanem az is, hogy a folyamatos termelésihez szükséges anyagok rendelkezésre állanak. Amikor Csele György építész-tervező, a PTV munkatársa elkezdte rajzlapon a munkát, s a kés? tervek a TAÉV munkásai keze- nyomán megvalósultak, akkor már világossá vált: csak igen szoros együttműködés, a munkával kapcsolatos napi tárgyalás- viszi előre az ügyet, hogy Paks korszerű várossá váljék. A pécsi tervezők a kezdettől a „helyszínen tartózkodnak", most Várnagy Péter a „felelős” ember. A kapcsolatok persze ne'mcsak az építésvezetői irodában kézzelfoghatók, hanem a munkahelyeken is. — Szerencsére olyan jómun- káskolléktíva alakult itt ki, hogy a legkényesebb igényekre is jó választ tudnák adni, mert ismerik a rajzot, ismerik a tervezőt, s legyen a kívánalom új, eddig nem ismert murVkaeljá- rás, a műszaki értelmiség szót ért a munkásokkal — mondja az építésvezető. — örülünk annak, hogy o pálfai Csapiáros János ácsbrigádja a kezdettől itt van, mint a tenyerüket, úgy ismerik a munkaterületet... Ilyen brigád Kern Józsefé is, ők a kőművesmunkákat végzik. Sorolhatom Bernde József panel- szerelőit, Győri László asztalosait, Nagy István melegbur- kolót, Hesz Adóm villanyszerelőit, Szili János vizeséit, Heis- ler István fűtésszerelő brigádját, vagy Király József asztalos- brigádját és Kerékes Ferenc mélyépítőt. Egy a lényeg: építésvezetőségünk érti a feladatát és egységesek vagyunk a tervezőkkel, beruházókkal, hogy a fejadatot mielőbb, kiváló minőségben végezzük el. PÁLKOVÁCS JENŐ Kétezer-kétszáz lökést építettek a Kishegyen
