Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 131. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. június 6., yasárnap. Mai számunkból NEMCSAK A HIDEG, A MELEG VIZ IS GONDOT OKOZ SZEKSZÁRDON <3. old.) ON KÉRDEZ — Ml VÁLASZOLUNK {4. old.) CSALÁD — OTTHON (5. old.) LÁTVÁNYOS SPORTÜNNEPÉLY BÁTASZÉKEN, DOMBÓVÁRON ES BONYHADON <6. old.) Csak a sarga irigység ? Leleményes ötlete támadt a nagyvállalat karbantartó bri­gádjának. Történt, hogy több hónapos megfeszített munka árán olyan újítást tettek az elbírálók asztalára, ami tete­mes energia-megtakarítóssal kecsegtetett. Mindenki örült, agybafőbe dicsérték az alkotókészséggel megáldott csapa­tot, velük példálóztak a termelési tanácskozásokon, csak éppen húzták-halogatták a döntést, hogy mekkora összeg üsse mindezért a brigádtagok markát. Akik végül is meg- úntá'k a szembekötősdit, és visszavonták az újítási javas­latot. Korántsem mondtak le a megvalósításról, hanem ré­szeire bontva, egyenként jelentkeztek vele az újítási elő­adónál. Így már nem okozott fejtörést a pénz kifizetése. Ap­ránként, névre szólóan megkapták ugyanazt az összeget, ami közösen is megillette őket. Nem kellett azonban az el­bírálóknak attól tartani, hogy bárkinek szemet szúr a szo­katlanul magas díj. Általános tapasztalat, hogy a sok-sok apró, kis értékű agyszüleménnyel sosincs baj. Ezeket, kiötlőikkel együtt, mindenütt szívesen fogadják, hiszen — amellett, hogy hasz­not hajtanak — javítják a statisztikát. Kimutatható lesz, hogy a bázishoz képest emelkedett az újítások darabszáma, egy­re többen részesültek a díjazásra jutó pénzből is, amí min­den szónál ékesebben igazolja, hogy terebélyesedik a moz­galom. Ráadásul pór száz forintokért senkit sem támad meg a sárga irigység, ami akár tetszik, akár nem — min- I dig kerékkötője a gyors elbírálásnak. Vajon szellemi kincseink pazarlása elégséges magyará­zat-e a szakmai féltékenység, és más emberi gyarlóságok? Hiszen az elfogadott és befejezett találmányok népesség- I hez viszonyított arányát tekintve csak Jugoszláviát előz­zük meg a kontinensed. Az újítómozgalom megtorpanásá­ról pedig három-négy éve beszélünk anélkül, hogy komoly változás jelei mutatkoznának. Alighanem mélyebben kell keresni a bajok gyökerét. Az egyszemélyi felelős vezetők nem érdekeltek abban, hogy bármiféle kockázatot vállal­janak az újdonságok bevezetésekor. Az iparjogvédelem szakemberei azon munkálkodnak, hogy a gyakorta mondva csinált feladattervek létjogosultságát legalább kifelé iga­zolhassák. Noha tudják, hogy az alkotás belső kényszerét lehet ugyan serkenteni, de programpontokkal irányítani so­hasem. Mégis így kell tenniük, mert tőlük ezt kérik számon minden fórumon. Az újítók, feltalálók pedig nem ritkán olyan eszmei díjakat kapnak, hogy egyszer és mindenkor­ra elmegy a kedvük saját ötleteik megvalósításától. És mind­ezzel párosul valamiféle kölcsönös bizalmatlanság, aminek riasztó bizonyítéka, hogy a hasznosított újítások 1 azaz egy százalékát veszik át egymástól a vállalatok! Mégis, a felsoroltak ellenére, évente mintegy nyolcmilli- árd forint hasznot hajtanak az országnak az újítások, ta­lálmányok. Számuk sem csekély, csak éppen belegondolni is nehéz, mennyi kincset érő ötlet, elképzelés hamvába holt, mielőtt kiderült volna, hogy mekkora értéket hordoz. Ha önmagunkhoz viszonyítunk, és a statisztikákat bön­gésszük, nem is olyan vészes a helyzet. Am amint kitekin­tünk a világba - akár Keletre, akár Nyugatra -, azt kell tapasztalnunk, hogy nehezen álljuk az összehasonlítást. Pe­dig a végeredményt, különösen néhány világhódító útra induló magyar szabadalmat tekintve, okkal lehetünk büsz­kék alkotó tehetségű honfitársainkra. A feltalálók javaré­sze nehéz ember. Nem ért üzlethez, eltéved a hivatali út­vesztőkben, kedvét szegi, ha érdektelenségbe ütközik. Ná­lunk nem menedzselik kellőképpen az alkotókat. Alig száz a szabadalmi ügyvivők száma, és néhány ígéretes, de gye­rekcipőben járó szervezet létezik csupán, amely összehoz­za a feleket, pénzt ad ahhoz, hogy legalább egy minta­darab elkészülhessen. Meglehetősen magukra hagyatottak az újítók, feltalálók. Mostanában kedvező változás jelei mutatkoznak. Minde­nekelőtt a szabályozásban, ami lehetővé teszi, hogy szaba­dabb, ezáltal gazdagabb díjforrással gazdálkodjanak a vállalatok. Rendelet született a dijak adómentességi hatá­rának fölemelésére. A közreműködők anyagi érdekeltségé­nek megteremtésével pedig csökkenhet a „buliba” kény- szerűségből bevettek száma. Mindez azonban eseti keze­lés. Szemléletbeli fordulatra van szükség, amit elsősor­ban az érdekeltség rugói mozgatnak. C. L. F. Ünnepség megyénk pedagógusainak tiszteletére A megyei ünnepség ünnepeltjei és ünneplői Szép és ünnepélyes volt az utcakép tegnap reggel minde­nütt. A sok-sok kis- és nagy­diák virágcsokorral a kezében igyekezett az osztályba, hogy köszöntse a pedagógusnapon tanítóját, tanárát. Ugyan némi tanulás jutott e délelőttre is, de mégis a nagyobbrészt az ünneplés, az őrsök, osztályok összeállította meglepetés­műsorok tették ki. Ugyancsak tegnap délelőtt Szekszárdon, a megyei műve­lődési központ márványtermé­ben tartották a megyénk pe­dagógusait köszöntő ünnepsé­get, amelyen részt vett K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke, Horváth Géza, az SZMT titkára, vala­mint megyénk politikai, állami és társadalmi vezetői. A Ga­ray János Gimnázium KISZ- tagjainak sorfala előtt vonul­tak a vendégek a terembe, majd elismeréssel és szeretet­tel hallgatták és nézték meg a szekszárdi gimnázium és óvónőképző szakközépiskola, a Wosinsky óvoda nagycsoporto­sainak és a szekszárdi l-es, számú Általános Iskola úttörő- csapatának hangulatos, szép műsorát. Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára mon­dott ünnepi beszédet, amely­nek első részében kifejezte tiszteletét és tiszteletünket az „új ember kovácsai" iránt. Ez­után a pedagógusok áldozatos munkájáról, a megnövekedett követelményekről beszélt. Az elismerés hangján szólt az ál­talános iskolai szaktárgyi és a középiskolai tanulmányi ver­senyeken jó helyezést elért ta­nulók tanárairól, iskoláiról,' s arról a tényről, hogy a legki­emelkedőbb teljesítményt elért versenyzők között ma már meg­találjuk a fizikai dolgozók te­hetséges gyermekeit is. Ezután a szónok az óvónők, tanítók, tanárok óvodán, illetve iskolán kívüli elfoglaltságáról — az úttörőmozgalomban és a KISZ- szervezetekben végzett tevé­kenység, a sportversenyek, se­regszemlék előkészítése, szak­körvezetés, irodalmi műsorok Versailles A fejlett tőkés országok tanácskozása Nyikolaj Faggyejev Budapesten A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXXVI. ülés­szakára szombaton Budapestre érkezett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Já­nos külügyminisztériumi állam­titkár fogadta. Gáspár Sándor Genlbe utazott Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének veze­tésével szombaton küldöttség utazott Genfbe, ahol részt vesz­nek a nemzetközi munkaügyi szervezet 68. közgyűlésén. Púja Frigyes befejezte kanadai látogatását Púja Frigyes külügyminiszter ötnapos kanadai hivatalos lá­togatásának befejeztével szom­baton az Alberta tartománybeli Calgaryból New Yorkba uta­zott. A külügyminiszter részt vesz az ENSZ-közgyűlés máso­dik rendkívüli leszerelési ülés­szakán. Dobsa János és Magyar Pé­ter, az MTI tudósítói jelentik: A csúcskonferencia résztvevői pénteken este „munkavacsorá- val" kezdtek meg a 'ma estig tartó tanácskozásukat. A pén­tek esti banketten az államfők, illetve a kormányfők és külügy­minisztereik vettek részt, a pénzügyminiszterek külön va­csoráztak —■ ók a gazdasági problémák megvitatását 'készí­tették elő. Pénteken délután, még a wersailles-i konferencia előtt, Reagan elnök másfél órás meg­beszélést folytatott Margaret Thatcher 'brit miniszterelnökkel a brit—argentin konfliktusról. A megbeszélés után Thatcher asszony kijelentette, hogy na­gyon elégedett, mert az Egye­sült Álla'mok továbbra is szilárd szövetségesnek mutatkozik. Az előrejelzéseknek megfele­lően a Szahalin-szigeten folyó szovjet—japán közös kőolaj- és föl'dgázkutatási munkálatok kér­dése alkotta a péntek délután megtartott Reagan—Szuzuki-ta- lálkozó egyik fontos témáját. A tokiói sajtó párizsi jelentése szerint a Szovjetuniónak nyúj­tandó nyugati hitelek feltételei­nek amerikai megszigorftási ja­vaslatára a japán kormányfő azzal a határozott kéréssel vá­laszolt: az Egyesült Államok újítsa fel az amerikai szóbadal- maztatósú próbafúrógépek szankcióként 'leállított szállítá­sát. E követelés teljesítésén kí­vül Tokió csak azzal a feltétel­lel támogatja a COCOM-lhoz hasonló, hitelelienőrzó nyugati szerv létrehozásának washing­toni indítványát, ha az új bi­zottság hatásköre nem terjedne ki a már megígért hitelekre, valamint a magánjellegű pénz­intézetek kölcsöneire. Az ENSZ-közgyűlés küszöbön- álló második rendkívüli leszere­lési ülésszakáról szólva Szuzuki pártfogolta a szovjet—amerikai tárgyalások eredményes előre- vitelét a hadászati fegyverek csökkentéséről és az európai közepes 'hatósugarú nukleáris fegyverekről. A korszerű műszaki eljárá­sokra épülő kereslet növelésé­vel, a nemzetközi kereskedelem és 'pénzügyi rendszer összehan­golásával a világgazdaság új alapokra helyezését javasolta Mitterrand körtársasági elnök az amerikai elnöknek s a leg­fejlettebb tőkés ipari országok kormányfőinek a versailles-i csúcsértekezleten. 'Mitterrand elnök szombaton délelőtt a csúcskonferencia ple­betanítása, vetélkedők szerve­zése, táborok irányítása, a fel­nőtt lakosságot szolgáló ne­velőmunka, a város-, község­politikai, közéleti, kulturális, sportéletben betöltött szerep — beszélt, és hangsúlyozta, hogy megyénk kulturális életének fellendítésén milyen sokat, s milyen lelkiismeretesen fára­doztak pedagógusaink. — Tudjuk, hogy ez a sok­irányú tevékenység teljes em­bert, a szocializmus ügyéért lelkesedő, az ifjúságot és az emberiséget odaadóan szere­tő, igazi nevelőket kíván, majd hivatkozva az MSZMP Központi Bizottsága 1982. április 17-i ülésén elhangzottakra, hangsú­lyozta : — A közoktatás fokozatos fejlesztése váljék még inkább közös üggyé: e nagy feladatot oldjuk meg úgy, hogy az is­kola egyre jobban legyen ké­pes kielégíteni azokat az igé­nyeket, amelyeket a jövő szo­cialista társadalma támaszt ve­le szemben. Csajbók Kálmán ünnepi be­szédében kérte a pedagógu­sokat: ha napi munkájuk során elfáradnak, tekintsenek vissza a megtett útra, s gondoljanak az ismert magyar tudós, Marx György figyelmeztetésére: „Gyorsul az idő. Szédítően szép korunkban a tanítók, ta­nárok, oktatók állnak a leg­fontosabb poszton. Mindenki elmaradhat a gyorsuló világ­ban, de a tanítók soha!" Császár József, a megyei ta­nács elnöke kitüntetéseket adott át a kiemelkedő mun­kát végzett pedagógusoknak, tanügyi dolgozóknak. A Mun­ka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Schisz­(Folytatós a 3. oldalon.) vezetőinek náris tanácskozásait megnyitó referátumában mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a konfe­rencián képviselt országokat mély válság sújtja, s egyelőre nincs jel a javulásra. A válság túlnőtt az egyes országok ke­retein s csak közös erőfeszítés­sel lehet kijutni abból. Ehhez azonban politikai akarat szük­séges, nem szabad végzetszerű­nek elfogadni a válságot — mondotta a francia államfő. Mitterrand néhány konkrét javaslatot tett partnereinek. 1. A gazdasági növekedést a legkorszerűbb műszaki eljá­rásokra kell építeni, a tudo­mányos kutatás és műszaki fejlesztés összehangolásával, az állami és magánvállalkozá­sok és cégek összeműködése útján. Az egyes országok kö­zösen meghatározott és meg­tervezett beruházási összegeket fordíthatnának erre. Fontos, hogy az új eljárások hozzá­férhetők legyenek a harmadik világ számára is, például a világbank fejlesztési program­jai útján. 2. Fontos, hogy a fejlett mű­szaki eljárások és ipari ter­melés a munkahelyek számát növelve honosodjanak meg, nyerjenek teret mindenütt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom