Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-29 / 150. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 150. szám. ARA: 1,40 FI 1982. június 29., kedd. Mai számunkból GENFRE FIGYEL A VILÁG (2. old.) ELSŐSORBAN MUNKAHELYI MOZGALOM (3. old.) TÁNCOS KÉZFOGÁS (4. old.) A LABDARÚGÓ NB II SORSOLÁSA (6. old.) A FALUSI SZPARTAKIÁD MEGYEI DÖNTŐJE (6. old.) » Közérdekű magánerők Erős idegzet, szép summa, jó kapcsolatok, és tengernyi türelem. Az a magánépítő, aki a fölsoroltak közül akárcsak egyiknek is híján van, lélekromboló kanosszát jánhat végig. Gondoljunk csak a telekszerzés hivatali útvesztőire, vagy a hitel után szaladgálókra. De említhetném azoknak a kis­gépeknek a hiányát is, amelyek miatt a „magánerő" csak átvitt értelmű. A magára maradó sajátházépítő okkal érez­heti kiszolgáltatottnak helyzetét. Ma -már azért korántsem olyan mostoha az építkezők sorsa, mint öt-lhat évvel ezelőtt. Nem is lehet az, hiszen a VI. ötéves terv során 250—270 ezer magánerős lakásnak kell elkészülnie. Legalább annyi állami támogatás szüksé­ges ehhez, mint a lakótelepek építéséhez. A házépítők se­gítésének közös gondja éppen a közelmúltban ültette egy asztal köré az Alföld hat megyéjének érintett hatóságait, vállalatainak képviselőit. Többszintes, telepszerű, paneles családiház-építés korszerű módjairól beszéltek a szakembe­rek a kecskeméti találkozón — óm ahhoz, hogy mindezek országosan elterjedjenek, nem árt csokorba szedni a tenni­valókat. Kezdjük az elején, az üres teleknél. Legtöbb településün­kön elfogytak a szabad belső területek. A tulajdont sok­helyütt felváltó tartós használat pedig csöppet sem olyan népszerű, mint arra kezdetben számítani lehetett. Van eb­ben bizonyos ragaszkodás a saját földhöz, de a legfőbb aggály, hogy a tartós használatba adott telkek árai még mindig meglehetősen magasaik. Az alföldi megyékben úgyszólván egységesen jelentkező panasz, hogy kevés a beépítésre alkalmas föld. Ám nem egyszerűen indokolt a sirám. Jó néhány helyen idejétmúlt építési tilalmak vannak ma is életben, vagy a hibás övezeti besorolás szab határt az otthonteremtőknek. Néhol meg­hökkentő anakronizmussal találkozni. Szabolcsban még ma is „léteznek" Mária Terézia korabeli úrbéres telkek, ezért jó néhány falu főutcáján sem ritka az egy magyar hold mé­retű „kis birtok". Mivél ezeken a földeken veteményezésen kívül komoly mezőgazdasági munkára nincs is léhetőség, a telkek hátsó — nagyobbik fertályát sokszor belepi a gaz. A tervrajzok készítésekor néhány megyében — így külö­nösen az ország keleti részén — gondot okoz, hogy alig- alig található olyan magántervező, aki korszerű családi házat tudna tervezni. Ezért a magántervezői névjegyzékek alapos felülvizsgálatra szorulnak. Ezzel szemben tavaly frontáttörés történt az ajánlott tervek felhasználásában. Ma már 150-féle tervből válogathatnak az építkezők, akik 1981-ben nem kevesebb, min 20 ezer ajánlott tervet vá­sároltak. Ha végre megvan a telek, elkészült o terv, kezdődhet az igazi munka. Ilyenkor, nyáron a magánépítők közül sokan minden szabad percükben a leendő családi fészek körül sürgölődnek. A valóban korszerű, és több generáció szá­mára épülő' házakat sokhelyütt kalákában építi rokon és barát, de azért elkél hozzá az alapos szakirányítás. Ez az, amiben — a kisgépek jutányos kölcsönzése mellett — az építőipari vállalatok a legtöbbet tehetik. Abban, hogy egy-egy ház építése ne tartson az idők vé­gezetéig — ami szűkölködésre kárhoztat családokat, és alaposan megnöveli a költségeket is —, sokat segíthet a fél­kész házak gyártása. Jó példa erre a szegedi házgyár vál­lalkozása; ők csaknem ezer magánlakást készítenek egy év­ben panelból tüneményes gyorsasággal. Az is igaz viszont, hogy az előregyártott házak árai egyelőre túlságosan borso­sak, szerte az országban. Vállalkozásról, versenyszellemről beszélhetünk, de az épít­tetők piacáról még nem. Néhány figyelemre méltó kezde­ményezés mégis történt. A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat például — az állami szervek támogatásával — fő­vállalkozásban (a tereprendezéstől a lakás kulcsra kész el­adásáig) mindent maga végez. Mi ebből a hasznuk a ma­gánépítőknek? Elsősorban az, hogy közösen dolgoznak egy „profi" szakvállalattal. Másrészt, ilyen szervezéssel olcsób­ban és telepszerűen épülhetnek családi házak, ami garan­cia a helység egységes arculatának kialakítására. Az otthonteremtők tehát már nincsenek szánandó hely­zetben. A segítségnyújtás konkrét formáit példák sora iga­zolja. Sok azonban még a tennivaló, az ügyintézés gyorsí­tásától az anyagellátás javításáig. Nem lehetünk elégedet­tek a fejlődés ütemével. Hiszen aki építkezik, azt nem boldogítja, hogy öt év múlva minden jobbra fordul. Szeret­né, hogy minél gyorsabban fedél kerüljön a család feje fölé. Ezért gyűjt, szervez, dolgozik ereje megfeszítésévei — nem ritkán évekig. Ehhez minden lehető támogatást meg kell adni a magánépítők több százezres táborának. GAZSÓ L. FERENC Pjotr Gyemicsev Budapesten Az ENSZ-közgyűlés elítélte Izraelt Az izraeli csapatok Libanon­ból történő haladéktalan ki­vonására szólított fel az ENSZ- közgyűlés Palesztinával foglal­kozó, soron kívüli ülésszaká­nak határozata. A kétnapos tanácskozás befejeztével 127-2 arányban fogadták el az el nem kötelezett országok által benyújtott határozati javasla­tot. A határozat ellen csupán az Egyesült Államok és Izrael képviselője szavazott. A közgyűlés határozata kö­vetelte, hogy Izrael legkésőbb vasárnap reggel hat órakor kezdje meg a Biztonsági Ta­nács június 5-i és 6-i hatá­rozatának a végrehajtását, amelynek értelmében haladék­talanul vissza kell vonnia csa­patait Libanon területéről. A A JKSZ XII. kongresszusa a folyamatosság kongresszusa, de ez a kontinuitás nem le­het érvényes a fennálló politi­kai és gazdasági helyzetre, hanem éppen a folyamatosság érdekében lényeges változta­tásokra van szükség — hang­súlyozta Kiró Gligorev, a JKSZ KB tagja hétfőn a jugoszláv kommunisták kongresszusának társadalmi és gazdasági ügyek bizottságában. A legmagasabb pártfórum tegnap munkabizott­ságokban ülésezett. határozat elítéli Izraelt amiatt, hogy mindeddig nem hajtotta végre a BT említett határoza­tait. A közgyűlési határozat sze­rint szankciókat kell életbe lép­tetni Izrael ellen, ha továbbra is vonakodna végrehajtani a BT döntéseit. A szombati ha­tározat felszólítja De Cuellar ENSZ-főtitkárt, hogy nemzet­közi bizottságot küldjön Liba­nonba az Izrael által okozott áldozatok számának és az anyagi kár nagyságának fel­mérésére. Az izraeli kormány vasárnapi ülésén állást foglalt a péntek este életbe lépett li­banoni tűzszünet fenntartása mellett, de a palesztin ellenál­lási mozgalomhoz intézett fe­nyegető ultimátuma arra utal, Dragoszlav Markovics, a JKSZ KB Elnökség tagja a po­litikai rendszer fejlesztésével foglalkozó bizottságban el­hangzott felszólalásában le­szögezte: nagy előrelépés tör­tént a szocialista önigazgatás küldött-elven alapuló politikai rendszere fejlődésében, de az elmúlt időszak hibáiról folyta­tott hasznos vitákban elmaradt a hiányosságok okainak mé­lyebb, mindenoldalú elemzése. E bizottságban Hajrudin Hoxha koszovói küldött elmondta, kí­hogy változatlanul nyitva hagy­ta az ajtót a katonai megol­dás, a Nyugat-Bejrútban kö­rülzárt palesztin erők fizikai megsemmisítése előtt. Az izraeli kormány azt kö­veteli, hogy a libanoni kor­mányhadsereg vonuljon be Nyugat-'Bejrútba, a Palesztinái Felszabaditási Szervezet vala­mennyi gerillacsoportja adja át fegyverzetét a libanoni had­seregnek, majd kivétel nélkül valamennyi tagjuk hagyja el Bejrútot és Libanont a Nem­zetközi Vöröskereszt felügyele­te alatt a szíriai határátkelő- hely irányába. Tel Aviv azt ígéri, hogy az izraeli hadsereg a Bejrút—Damaszkusz főút­(Folytatás a 2. oldalon.) sédetek történtek arra, hogy a tartományban lezajlott ellen­séges tüntetéseket rosszindu­latú célokra használják fel. A párt- és alapszabályzati ügyeket megvitató bizottság­ban Jakov Blazsevcis horvátor­szági küldött egyes értelmiségi körök ellenséges, zavarkeltő tevékenységét bírálta. Megálla­pítása szerint ez az aktivitás egyre agresszívabb és szerve­zettebb. A JKSZ XII. kongresszusa ma plenáris üléssel fejezi be munkáját. Hétfőn Budapesten megkez­dődött a magyar-szovjet kor­mányközi kulturális együttmű­ködési bizottság XVIII. üléssza­ka. A tanácskozásra szovjet kül­döttség érkezett hazánkba iPjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagja, kulturális <miniszter, a bizottság szovjet tagozatának elnöke ve­zetésével. A szovjet vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagija, a bizottság magyar tagozatának elnöke fo­gadta. Jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. A Parlamentben tartott ple­náris megbeszélésen a bizottság társelnökei köcsönösen tájékoz­tatást adtak a nemzetközi kul­turális kapcsolatok (időszerű kérdéseiről, s megvitatták a két ország közötti kulturális együtt­működés továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az ülésen - ame­lyen a szovjet küldöttség és a magyar tárgyalócsoport tagjain kívül szakértők is részt vettek — azt is áttekintették: miként va­lósultak meg a művészi alkotó­műhelyek, művészetelméleti, -történeti tudományos intézmé­nyek együttműködésére vonatko­zó, korábban meghatározott kö­zös tervek. (MTI) Bizottsági ülések a JKSZ kongresszusán Szekszárdi_Állami Gazdaság Energiatakarékos szénakészítés A Szekszárdi Állami Gazda­ságban 1979-ben raktak először fémből készített épületbe szé­nát, azóta foglalkoznak ener­giatakarékos lucernaszéna- készítéssel. Amint Kovács József műszaki fejlesztési igazgató- helyettes elmondta, eddig 1054 tonna kiváló minőségű lucerna­szénát készítettek energiataka­rékos eljárással. Szárzúzó géppel vágják le o lucernát A lucernát a rendről speciális géppel szedik fel Ennek az ,új módszernek az a lényege, hogy szórzúzós kaszá­lógéppel vágják a lucernát, majd speciális felszedő kocsi­val a fémvázas épületbe külön­leges eljárással beszórják az aprított lucernát, s hideg leve­gő átfúvatásával szárítják. A MÉM műszaki főosztálya 1977-ben adta a megbízást a SZÁG-nak, és a szerdpi szem­lén, most már az üzemszerű termelést nézhették meg, elé­gedettségük kifejezésével a mi­nisztériumi szakemberek. Már az is előnye ennek a széna- készítési módszernek, hogy ke­vesebb energiát, szállítási költ­séget kell ráfordítani, de lénye­ges az is, hogy az ilyen széná­val etetett tehenek olcsóbban termelik a tejet, literenként 49 fillérrel, mint a hagyo­mányos szálas takarmánnyal etetett jószágok. A szekszárdi energiatakaré­kos szénakészítés a KSZE segít­ségével terjed az országban. Pillanatnyilag Bátán és Decsen van előkészítés alatt ilyen üzem felállítása, de már működik egy Kemenesszentmártonban is. A MÉM műszaki főosztálya a szekszárdi „Szárítópajtás széna­készítés aktív szellőztetéssel" módszert országos terjesztésre javasolja. Sőt: jövőre a szol­noki Mezőgép már olyan aprí­tó, majd pedig felszedő gépe­ket is gyárt, amelyeket most még külföldről kell behozni. A Jegenyés-pusztán lévő szá- rító-kazalozó üzemben az idén eddig 256 tonna lucernát hord­tak be, és amikor tele lesz, ak­kor 650 tonnát fogad be a fémből készített épület, amely­nek tartalma a jegenyési tehe­nészet egész évi szálastakar- mány-szükségletét fedezi. A fémből készített szárító-tároló fészerbe ventillátorral fúvatják be a fonnyasztott termést. Előtérben az önürítő kocsi, az épü­let előtt a termést befúvó gépek és csőrendszerek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom