Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-20 / 143. szám

1982. június 20. \ NÉPÚJSÁG 5 Energiamegtakarítás a háztartásokban Főzzünk üveglapon? Házi szabás-varrás III. Harangszoknya. Élelmiszereink nyári kezelése A nyári 20—30 C-fok hő­mérsékleten ételeink, élelmisze­reink gyorsan meg romolhatnak, főleg azok, amelyeknek magas a fehérje- és víztartalmuk. A romlást okozó csírák, kórokozók ugyanis a melegben gyorsan szaporodnak. Az élelmiszerek, ételek romlása ellenr a tárolás" hőmérséklet csökkentésével, a hűtőszekrények tervszerű hasz­nálatával eredményesen véde­kezhetünk, mert alacsony hő­mérsékleten a mikroorganizmu­sok életműködése, szaporodása lelassul, majdnem megszűnik. Sok háztartásban, főleg ott, ahol az elektromos energia- ellátás korlátozott, még mindig használnak természetes vagy mesterséges jéggel hűtött lá­dákat, szekrényeket. Ezeknél arra kell vigyázni, hogy a hű­tésre használt jég ne érintkez­zék közvetlenül az ételekkel, élelmiszerekkel. A jégszekré­nyekben általában középen, kü­lön jégtartóban kell a jeget tárolni, és kétoldalt, kellően el­különítve, helyezzük el az élel­miszereket. A tárolás során megolvadó vizet rendszeresen le kell ereszteni, és a jégszek­rényt vagy ládát alaposan ki­mosni, fertőtleníteni. Ahol en­nek megvannak a lehetőségei — különösen falun, tanyán — ásott kutat is felhasználhatunk ételek, italok hűtésére: az ételt, gyümölcsöt, stb. a kútba le­eresztett tiszta vederben kell tartani, és a kút hideg vize biz­tosítja a lehűtést. Az viszont ter­mészetes, hogy eközben nem érintkezhet a fcútvízzel. Csak ivásra alkalmas, tiszta kútvíz használható fel erre a célra! A modern hűtőszekrények bel­ső hőmérsékletét az igényekhez alkalmazkodva lehet házilag szabályozni. Ajánlatos a hűtő- szekrényben hőmérőt elhelyez­ni, és azon a mindenkori hűté­si hőmérsékletet ellenőrizni! A hűtőszekrénybe csak meg­mosott, lefedett vagy becso­magolt és hideg ételt helyez­zünk el! A meleg ételből fel­szálló pára ráfagy, rácsapódik az élelmiszerekre és a hűtő­testre, amit jéggel von be, és ezzel csökkenti a hűtés haté­konyságát. Arra is vigyázni kell, hogy csak száraz étel kerüljön a hűtőtérbe. Szagos ételt lefed­ve, légmentesen lezárva he­lyezzünk be, mert különben a többi élelmiszer is átveszi a szagát. Kolbász, szalonna, füs­tölt áruk száraz, sötét, levegős kamrába valók, ahol a külső­nél alacsonyabb a hőmérsék­let. Száraz tésztát-ne tegyünk a hűtőbe, mert a lehűtés rontja ezek élvezeti értékét (például élesztős tészták, kisütött pogá­csa, stb.) Ne készítsünk egész hétre előre ételeket, csak ak­kor, ha mínusz 10, mínusz 20 C-fokos mélyhűtő rekesszel ren­delkezünk. A már egyszer fel­melegedett ételt ne hűtsük le újra, mert közben baktériu­mokkal fertőződhetett Az ilyen ételt gyorsan süssük vagy főz­zük át, és fogyasszuk el minél előbb. Az ételek egészséges voltát a legegyszerűbben érzékszerve­inkkel ellen 'rizhetjük. Az étel, ital megváltozott íze, színe, sza­ga vagy állománya jelzi a meginduló romlást, például a hús színe megváltozik, szaga idegen, kellemetlen, színe eltér a megszokottól, állománya pe­dig tapadás, ragadós, foszlós, stb. lesz. Az ilyen étel elfo­gyasztása ételmérgezést okoz­hat. Vigyázzunk arra, hogy csak annyi élelmiszert tartalékoljunk, amennyit otthon biztonságosan el tudunk helyezni, a romlástól megvédeni. (Vegyük figyelembe a mélyhűtő rekesz befogadó- képességét, a hűtőszekrény bel­sejének tárolási kapacitását, stb.) Az automata mosógépek ál­tal elhasznált villamos energiá­nak mindössze 10—15 százalé­ka „végzi" a mosással járó fi­zikai munkát. A többi csak vi­zet melegít. A tv-reklám óva int attól, hogy a melegvíz-csaphoz csatlakoztassák a mosógépe­ket. Valóban, a mai gépek „megbolondulnának" ettől, hisz saját melegítővel tervezték őket. Háztartásunkban a víz- melegítéssel nem tudunk taka­rékoskodni. Mással azonban igen. Kezdjük a világítással. Köz­ismert, hogy a fénycső fény­hasznosítása többszöröse az iz­zólámpáénak. Vagyis lényege­sen kisebb teljesítményű fény­cső több fényt ad, mint a jó­val nagyobb teljesítményű iz­zólámpa. Miért idegenkednek tőle' mégis az emberek? Rész­ben azért, mert emlékeznek még a régi fémporbevonatos, hideg fényt adó csövekre, ame­lyek gyakori vibrálásukkal a szemet is rontották. A maiak már természetes fényűek, de az egyszer elvesztett becsületet nehéz visszaszerezni. A másik ok kézzelfoghatóbb, és sok energiamegtakarító javaslat ezen akad fenn: könnyebb ha­vonta nagyobb összeget fizet­ni a fűtésért, a meleg vízért, a világításért, mint egyszer beru­házni és várni a megtérülést, íme a példa: ma mór 60 W- nál kisebb teljesítményű izzó­kat nemigen használunk sem fürdőszobában, sem előszobá­ban, sem konyhában. Ezeket SÜLTBURGONYA-LEPÉNY RETEKKEL Hozzávalók 4 személynek: fél kg burgonya, 1 beáztatott zsem­le, 1 hagyma (lereszelve), 5 dkg darált marhahús, 2 tojás, kb. 6 evőkanál olaj, valamint 2 kö­zepes nagyságú fehér retek, só, bors, 3 evőkanál ecet, 2,5 dl tejfel. A burgonyát meghámozzuk és megmossuk, majd lereszeljük. A kinyomkodott zsemlével, hagy­A beteglátogatás nem köte­lező, de minden bizonnyal jól­esik annak, akit betegsége hosszabb-rövidebb időre távol­tart családjától, munkahelyé­től, ha szerettei, barátai, jó is­merősei, munkatársai megláto­gatják a kórházban, szanató­riumban, esetleg otthonában. Mit vigyünk figyelmességként a betegnek? Semmi esetre se olyasmit, ami számára izgató, idegesítő, vagy pedig amit be­tegsége (diétája) miatt nem fogyaszthat. És természetesen ne csempésszünk be — még „jópofaságból” sem — szeszes italt. A cukorbeteg-diétától elte­kintve általában a gyümölcs az, ami a betegek számára mindig örömet okoz. De ked­veskedhetünk pár szál élővirág­gal (ha sok van, gond az éjje­liszekrényen való elhelyezés), kedvenc folyóiratával, egy-egy fényképpel. A kórházakban ál­talában ruhatárak, kabátmeg­őrzők vannak. A csomagokat, kabátokat hagyjuk ott. A kórtermekben a betegek nem egymaguk vannak, tehát ügyeljünk arra is, hogy a szo­bában lévő többi beteget ne za­varjuk túl hangos beszéddel, éles nevetéssel, zsebrádióval, stb. Halkan mozogjunk, csen­desen beszéljünk. -A beteg helyettesíteni lehetne 8, illetve 13 W teljesítményű fénycsövek­kel, de körfénycsövekkel a szo­bai felső világítást is fel lehet váltani. Ez utóbbi körülbelül 40 W teljesítménnyel pótolná a 100 W-os izzólámpát. Számol­junk nagyvonalúan: a megta­karítás legyen lakásonként 100 W. Ez napi 4 órában 2 forintos áramdíjjal számolva is 80 fillér — tehát havonta körülbelül 20 forintot lehet megspórolni. Ha minden világítótestet fénycsőre cseréltetnénk lakásunkban, az bizony néhány ezer forintba kerülne. A választást ez moti­válja, nem pedig a 100 ezer lakásonként naponta megta­karítható 40 ezer kWó világí­tási energia. Következzenek a háztartási villamos berendezések. Egy Dá­niában végzett vizsgálat sze­rint ezek működési elvének alapvető módosítása nélkül olyan megoldásokat lehet ta­lálni, amelyekkel az energia 50—80 százaléka megtakarít­ható. Viszont az új készülékek drágábbak — a magasabb ár 6—9 év alatt térül meg. Ugyan­akkor a fogyasztás 10—40 szá­zalékkal csökkenthető — gya­korlatilag többletköltség nél­kül. A villamos főzőlapok hőát­adási hatásfoka a melegítőlap és az edény „érintkezésétől" függ. Megfelelő edények hasz­nálatával jelentős energia ta­karítható meg. Miután a mele­gítőlap fémtömegét minden be­kapcsoláskor fel kell fűteni, így mával, darált hússal és tojá­sokkal jól elkeverjük. Sózzuk és borsozzuk. Az olajat nagy ser­penyőben felforrósítjuk, és a burgonyakeveréket beletesszük, és egyenletesen elosztjuk. Kö­zepes lángon addig sütjük, amíg az alja ropogós barna lesz. Maljd megfordítjuk, és má­sik oldalát is ropogós barnára sütjük. A reteksalátához a ret­keket meghámozzuk, lereszeljük, tálba tesszük és megsózzuk, borssal és ecettel ízesítjük. Vé­ágyára soha ne üljünk! Le­gyünk figyelemmel arra, hogy amennyiben súlyos a beteg ál­lapota, akkor még a másik szobában lévő zaj is zavarhatja. Beszélgetéseink során kerül­jük a beteg számára kellemet­len témákat. Óvakodjunk a betegségre vonatkozó taná­csoktól — ez az orvosok, ápo­lók hatáskörébe tartozik. Látogatásunk legyen üdítő, és minden esetben optimista hangulatú. A beteglátogatás ne tartson sokáig, inkább — ha hosszabb kórházi kezelésről van szó — ismételten tegyünk látogatást. Ha látogatásunkat előre jeleztük, akkor lehetőleg keressük is fel a beteget. Az emberek többsége betegségé­ben még érzékenyebb, s így a be nem tartott ígérettel nagyon nyugtalanító, rossz órákat, esetleg napokat szerezhetünk. Ez természetesen vonatkozik a magunkra vállalt elintézniva­lókra is. Amennyiben több alkalom­mal látogatunk valakit, s tu­domásunkra jut, hogy a közös kórteremben olyan beteg is fekszik, akit senki sem látogat, ne sajnáljunk tőle sem egy kis figyelmességet, kedvességet. Minden bizonnyal örömet oko­zunk neki. rövidebb használat esetén gaz­daságosabb a merülő forraló. Az Elekthermax pápai gyára a BNV-n bemutatott egy olyan tűzhelyet, amelyet speciális üveglap borít. A főzőlapok he­lyét festett körök jelzik. Az üveg csak a vastagság irányába ve­zeti a hőt, így elmarad a kör­nyezet fűtésével járó veszteség és a melegítőlapot sem kell felfűteni. Hűtőberendezéseknél a hő- szigetelés fokozása eredményez­het megtakarítást. Például a szokásos méretű hűtőszekrény jobb szigeteléssel 0,4 négyzet- méterrel nagyobb alapterüle­ten fér el, de fogyasztása a jelenleg gyártott típusokénak mindössze 16 százaléka. A hű­tőszekrények hatásfoka a mo­tor és a kompresszor kialakí­tásával, továbbá a kondenzá­ló és elpárologtató hőcserélők * méreteinek növelésével is ja­vítható. (önmagában a normál hűtő és a mélyhűtő szétválasz­tása is energia-megtakarítással jár.) Végezetül, egy javaslat: a mai mosószerekkel nem kell olyan forró vízben mosni, mint a régiekkel. Nem az a hőmér­séklet a mérvadó, amelyet a ruha még kibír, hanem az, amely az adott mosószerrel elegendő a tisztításhoz. Több országban kísérleteznek, hogy megállapítsák, mi az olcsóbb: a meleg vízben való mosás, vagy az olyan mosószer előál­lítása, amely hideg vízben is tisztára mossa a ruhát. gezetül ráöntjük a tejfelt és jól elkeverjük. Megízesítjük és a burgonyalepénnyel együtt fo­gyasztjuk. BURGONYAGOMBÓC GOMBASZÓSSZAL Hozzávalók 4 személynek: 25 dkg gomba, 1 fej hagyma, 1 evőkanál vaj, 2,5 dl víz, para­dicsompüré (2 kis doboz), 12 dkg főtt sonka, burgonyagom­bóc. A burgonyagombócokat sós vízben kifőzzük. A gombát megtisztítjuk, a hagymát felda­raboljuk, és a gombával együtt forró vajban megpároljuk. Fel­öntjük vízzel, és belekeverjük a pa ra d i csőm pü rét. Felf o rra I juk, és belevágjuk a sonkát. A bur­gonyagombóc mellé tálaljuk. Sokan — főként a szárazbőrű- ek — panaszkodnak arra, hogy lábukon idővel a bőr megvas­tagszik, majd pedig a sarok bő­re annyira bereped, hogy még a hús is látszik. A repedésbe kerülő baktériumok pedig még gyulladást is okozhatnak. Ilyenkor tegyük azt, hogy jó néhány estén át alaposan kiáz­tatjuk meleg vízben lábunkat, Visszatérő divat a derékban szűk, majd harangszerűen ki­bővülő alj. Elkészítése, szabása egyszerű, ám gondos, pontos munkát követel, hiszen két da­rabból kell összedolgozni, fél­kör alakú „snittből", s az anyag szálai emiatt a lehető legeltérőbb fekvést mutatják. Oldalainál derékszöget alkot­nak, közepe felé egyre „sré- gebb" az esésük, elöl-hátul emiatt szép az anyag esése, de ugyanez lehet az oka annak is, hogy ez a forma könnyen el­nyúlik, „cupfos" lesz. Ezért nagyon fontos, hogy a szabást nagy asztalon vagy rajztáblán végezzük, ahol a szálakat kisimogatva szépen el­teríthetjük az anyagot. A harangszoknyához 90—100 cm széles anyagot vegyünk. Papírminta nem szükséges hoz­zá. Kell viszont egy vékony spárga, vagy nem nyúlós fonal, centiméter, gombostűk, egy vékony szög, iskolakréta vagy puha ceruza. Először is összetűzzük a két- rét hajtott anyag szövött szé­leit, hogy egyszerre szabhas­suk ki mindkét részt. Az A-betű- vel jelzett csücskébe szöget ütünk, arra spárgát kötünk (kb. 120 centisét.) A spárga másik végére kötjük az iskolakrétát, vagy puha ceruzát. (Szabókré­ta ezúttal nem felel meg, mert azzal nehezebb kört rajzolni.) A szegtől kb. arasznyira (20 centire) félkört rajzolunk a spárga és a kréta segítségével. Eleinte halványan, mert próbál- gatjuk-méricskéljük, hol adja ki a derékbőség felét (hacsak mértani számításba nem aka­runk kezdeni). Ha kirajzoltuk a derékvonalat, onnan rámérjük a szövött szélre a szoknya hosz­majd utána horzsakővel a meg­vastagodott részt, illetve a re- pedezés 'környékét szép finoman lekaparjuk. Utána alaposan be­kenjük faggyúval, glicerinnel vagy lanolinos lábbalzsammal (ha más nincs kéznél, jó a házi disznózsír is), ezek a bőrt pu­hán tartják. Majd húzzunk pa­mutzoknit a lábunkra, nehogy az ágyneműt összekenjük. szót (ráhagyunk 4—5 centit felszegésre). A derékbőségre nem kell ráhagyni, mert „srég”, tehát kinyúlik, majd övszalag­ra rögzítjük a kívánt bőségűre. A B-ponttól rámért szoknya­hosszat C-vel jelöltük. Most is­mét or A-ponttól „rákörözzük" az A—C hosszt körös-körül. Szabás előtt gondosan tűzzük össze az alját is, nehogy csúsz­káljon az anyag. Két oldalát összegépeljük (bal oldalt kihagyunk 20—25 centit cipzárnak). Derekát szé­les gumira, vagy saját anyagú pántba foglaljuk. Ha ez is kész, asztalra állunk, és segí­tőnk korrigálja a hossz eset­leges eltéréseit, ugyanis a leg­pontosabb hosszmérésnél is adódhat különbség az eleje és háta hossza között, mert kt- nek-kinek más a testtartása, netán hátul többet „vesz fel" az alakja. Asztalra állított vo­nalzóval fölfele mérjük a kí­vánt hosszt, és 5—10 centimé- terenkint megkrétázzuk. Ezután fölférceljük a felhajtást, leva­saljuk, egyenlőre vágjuk: felső szélét is leférceljük és levasal­juk. mert így sokkal könnyebb a szegés, akár géppel, akár kézzel csináljuk. Mosóanyagot géppel is szeghetünk. Szövet­félét csak kézzel „hólozunk”: a tűre az anyagnak mindig csak egy szálát vesszük, s felhajtás­ba viszont vissza-visszaöltöge- tünk, hogy ne szakadjon le könnyen, öltögetés közben fo­lyamatosan húzzuk meg az anyagot, nehogy összekapjanak az öltéseink. A harangszoknyához 2 mé­ter kelme kell. A kimaradt da­rabból sok mindent ügyesked­hetünk: sapkát, táskát, mel­lényt, kirojtozott sálat. Van úgy, hogy gombásodás támadja meg a lábat. Kezdet­ben a lábujjak között enyhe viszketés jelentkezik, majd a bőr hámlásnak indul, de ezeket a tüneteket általában figyelmen kívül hagyják. Pedig az elha- nyagult lábgombásodásnak többféle bőrbetegség lehet a folytatása, egyebek közt például az ekcéma. A bajt megelőzhetjük a rend­szeres, alapos lábmosással, a láb tökéletesen szárazra törlé­sével - főleg a lábujjak között. S ha a fertőtlenítő hintőporok, krémek nem használnak, ne mulasszuk el felkeresni a bőr­gyógyász szakorvost. S végül a sokat igénybe vett, fáradt lábnak hasznos torna: álljunk egyik lábbal lábujj­hegyre, a másik láb szorosan a földön marad, majd rugózott térddel váltós a másik láb ujj­hegyére. Ezt egyre gyorsabb ütemben gyakoroljuk néhány percig, akár naponta több íz­ben is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom