Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-02 / 127. szám

1982. június 2. Képújság 5 A kölcsön és a hitel analóg kifejezések. ■^■v/IV^wWl ■■Valamely személy vagy pénzintézet hosz- szabb, rövidebb idő alatt összegyűjtött pénzének kiadása, folyósítá­sa, meghatározott időtartamra. Egymás közötti kölcsönök esetén a cél nem meghatározott, a bank, az OTP és a takarékszövetkezet vi­szont döntően csak meghatározott célokra és a saját erő kiegészíté­sére adhat hitelt, azaz kölcsönt. fi Völgységi Takarékszövetkezet Ha az adós nem, akkor a kezes fizet Hárommillióval tartozunk az OTP-nek Az OTP Tolna megyei Igazgatóságán, azaz a lakosság bank­jában Varga Istvánnal, az OTP Tolna megyei Igazgatóságá­nak helyettes vezetőjével beszélgettünk a hitelezés módjairól, fajtáiról, valamint a visszafizetési morálról. — Fordultak-e különleges kéréssel önökhöz? — Mi csak a hitelpolitikai irányelveknek megfelelő módon tudunk kölcsönt adni, különle­ges kérést nem áll módunkban teljesíteni — mondja az igaz­gatóhelyettes. A lakosság álta­lában tisztában van a hitelfaj­tákkal, így aztán többnyire meghatározott céllal keresnek fel bennünket. — Milyen kölcsönformák lé­teznek? — Azok, akik hozzánk jön­nek, hosszú és rövid lejáratú hiteleket kérnek. Hosszú lejá­ratú hiteleket lakásépítéshez, illetve -vásárláshoz vesznek fel. A rövid lejáratú hitelek a termelési és a fogyasztási hi­telek. Ez utóbbi forgalmában és tételszámában jelentősebb, míg az előbbi volumenében nagyobb. A takarékszövetkeze­teket is beszámítva, tavaly 53 ezer embernek összesen 9 mil­lió forint hitelt folyósítottunk a megyében. Lakásépítéssel, -vá­sárlással összefüggő hitelt kö­zel 4500 család vett fel tavaly, 465 millió forint összegben. Áruvásárlásra, mezőgazdasági beruházásra, valamint szemé­lyi hitelként 435 millió forintot vettek fel. Volumenében igen magas az áruvásárlási kölcsön, ezen belül is igen sokan vettek részletre bútort. Nemegyszer azt is tapasztaljuk, hogy sokan szeretnek készpénzzel vásárol­ni, s akkor is felvesznek szemé­lyi kölcsönt, ha arra, amit vá­sárolni szándékoznak, áruvá­sárlási kölcsön is kapható. A mezőgazdasági kölcsönt leg­többen szőlőtelepítésre, állat- vásárlásra és gépvásárlásra költötték. A takarékszövetkeze­tek tavaly tízezer-ötszáz alka­lommal adtak ki személyi köl­csönt 66 millió forint érték­ben, az OTP-től pedig 9900-an kaptak személyi kölcsönt, ösz- szesen 57 millió forintot. A kü­lönböző kölcsönöket pár hóna­pos időtartamtól kezdve egé­szen 35 évig kell fizetni. — Hány lakás épült OTP- kölcsönnel? — Tolna megyében 1953- ban épült az első OTP-kölcsö­nös lakás. Ekkor 20 ezer forin­tot kaptak lakásépítésre, igaz, 50—60 ezer forintból már fel lehetett építeni egy házat. Az első ötéves tervidőszakban — 1951 és 1955 között — me­gyénkben összesen 322 családi ház éoült kölcsönnel, ma eny- nyi házat fél év alatt építenek meg. A kölcsön indulása óta a múlt év végéig 18 530 csalá­di ház épült ezen a módon. Társasházat 1964-ben építettek először a megyében, az OTP pedig 1966-ban kezdte meg la­kásépítő tevékenységét. Olyan lakást, amelynek munkáit a la­kásépítési szövetkezet bonyolí­totta, 1973-ban adtak át elő­ször. OTP-kölcsönnel megyénk­ben összesen 6808 társasház, lakás épült. — Mikor, milyen árufélesé­geket vásároltak szívesen rész­letre? — Mindig keresett volt a bú­tor, s ma is változatlanul az el­sők között van, csakúgy, mint a híradástechnikai cikkek, bár ma ezek jóval drágábbak és korszerűbbek, mint 20 évvel ez­előtt voltak. Ma is sokan vesz­nek részletre mosógépet, hűtő­gépet, centrifugát, s a keres­kedelemben eladott tv-készülé- kek 60 százalékát is részletre veszik. — Milyen a visszafizetési morál? — Az emberek döntő több­sége a felvett kölcsönt időben visszafizeti, sőt, olyanok is akadnak, akik nem várják meg a hitel lejártát, hanem koráb­ban kiegyenlítik tartozásukat, összesen több mint 3 milliárd forinttal tartoznak az OTP-nek és a takarékszövetkezeteknek — ebben minden hitelfajta bennefoglaltatik. Hogy milyen a visszafizetési morál? A hát­ralék összege 3,5 millió forint... A legmagasabb összeg, amivel jelenleg tartoznak, 51 000 forint. — Mi történik azokkal, akik nem fizetnek? — Ha az adós családi prob­léma vagy egyéb ok miatt nem tud fizetni, az OTP időlegesen haladékot adhat a számára. Ha hátralék keletkezik, az adóssal szemben kényszerin­tézkedést kell foganatosítani. Első lépcsőben a munkahely­nek küldünk egy illetményletil­tási nyomtatványt, ezt a mun­káltató visszaigazolja. Ha aka­dálya nincs, a vállalat folya­matosan levonja a tartozás összegét az adós fizetéséből, és átutalja a pénzintézetnek egészen addig, míg a tartozás ki nem egyenlítődik. Előfordul­hat, s nem is egyszer előfor­dult, hogy az adós helyett a kezes fizeti az összeg részlete­it. Ha végképp nincs, aki fi­zesse, akkor a pénzintézet a bírósági végrehajtót kéri fel a tartozás beszedésére. — Mikor tartottak utoljára árverést? — Az utóbbi időben ilyesmi nem fordult elő. Mindenki el­érhető, a nagyobb tételeket a lakásépítési kölcsönök jelen­tik, s azt mindig tudjuk, hogy az ügyfeleink hol építkeztek. '— Hány bírósági perük van jelenleg? — Bírósági végrehajtónál 56 kölcsöntétel van. Ezek tulajdo­nosai jórészt olyan ügyfeleink, akiket nem tudtunk a munka­helyükön elérni. A végrehajtó, ha van mit, akkor azt lefoglal- hogy amikor megjelenik a vég­házban, s mi meglehetősen hosszú úton jutunk a pénzhez. Persze, az a leggyakoribb eset, hogy amikor megjelenik a vég­rehajtó, akkor azonnal fizetnek. — Meddig adósodhat el egy ember? — A havi törlesztő részletek összene nem haladhatja meg a jövedelem egyharmadát. Ezt a kölcsönigénylési nyomtatvány válaszaiból lehet nyomon kö­vetni. Aki ezt az összeget elér­te, pénzintézeteknél hitelt nem kaphat. Az, hogy ezen felül ki­től mennvi pénzt vett fel vala­ki s hogy a jövedelméből meg tudja-e adni, nem a pénzinté­zetre, hanem a kölcsönkérő lel­kiismeretére tartozik. — Végül tudna-e mondani nekünk egy OTP-sztorit? — Horváth Lászlóné pénztár­ellenőr tíz éve gyűjti az érde­kesebb „eseteket". Megjelenik például az ügyfél azzal a ké­réssel, hogy mezőgazdasági kölcsönt szeretne felvenni ta­karmányvásárlásra. „Allatkísé- rő laook vannak?” — .kérdezi az előadó. Mire a válasz: „Nin­csenek, de le vagyok fényké­pezve a Népújságban a mala­cokkal." A Völgységi Takarékszövetke­zet székháza Bonyhádon, a vá­ros központjában van. Valami­kor a „jogelőd" Tevelen volt, de a forgalom irányítása, a ta­gok érdeke úgy kívánta, hogy a városban legyen a központ. A nevüket is megváltoztatták, így lett a teveliből Völgységi Takarékszövetkezet. Csaknem hatezer tagtulajdonosa van ennek a „parasztbanknak". Steiner József igazgatósági elnök sorolja is, hogy nemcsak szavakban tevékenykednek a tagok érdekében, hanem a pénzforgalom, a kölcsön is ezt igazolja. A kölcsönök minősége válto­zott, egyre kevesebben kérnek hitelt mezőgazdasági termelés­re, mert a körzetben — Bony- hád, Tevel, Bonyhádvarasd, Kisvejke, Kisdorog, Lengyel és Závod — az a törekvés, hogy a városba költözzenek. A fia­talok inkább házat építenek a városban, s az otthoni háztáji­ban sertést tartanak, amelyhez nem kell nagy tőke. Tavaly nem kevesebb, mint 15 340 000 forint hitellel segí­tették tagjaikat. Azért volt er­re a hitelnyújtásra lehetőség, mert a közel hatezer tag be­tétállománya, tőkéje 54 millió forintot tesz ki. Általában az a szokás a körzetben, hogy a ta­gok személyi kölcsönt vesznek fel és készpénzen vásárolják meg a háztájiba szükséges esz­közt — darálót, permetezőt például. Tudni kell a völgységiek köl­csönigényléséről, hogy minden községben meglehetősen jómó­dú gazdák élnek, a szövetke­zetek pedig erősek — a teve- linek például több mint húsz­millió forint tartalékja van. Az idei tervek mégis arra utalnak, hogy a takarékszövetkezet fo­kozni kívánja tagjai érdekében a munkát. — Úgy tervezzük — mondja az elnök —, hogy a betétállo­mányt ötmillió forinttal növel­jük, a kölcsön összege pedig eléri a tizenhatmillió forintot, tehát meghaladja a múlt évit. Ugyanakkor tevékenységünket szerény nyereséggel akarjuk végezni, négyszázezer forint összeggel. Az oldalt összeállította: D. Varga Márta, Ordas Iván és Pálkovács Jenő. Mit tegyünk, ha nincs pénzünk? Természetesen kérjünk kölcsön. Ha azonnal kell, kollégától, szomszédtól, rokontól, ha van időnk ügyintézni, az OTP-től. A „van egy ötszázasod elsejéig"?-kérdés kollégák között olyan megszokott, mint a reggeli köszöntés. Csakhogy a kölcsönt il­lik, sőt meg is kell adni, hiába szívja a fogát utólag az ember. Ngs, hát nézzük csak, milyen is a kölcsönkérés illemtana. Elsősorban az, hogy lehetőleg ne kérjünk kölcsön se pénzt, se egyebet. Lehetőleg, de nem mindig lehet. Az ember sokszor kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiürül a pénztárcája. Ilyenkor még ne kérjünk kölcsön, hanem csak akkor, amikor már nagy szükség van rá. „Kölcsön“ szó alatt rendszerint pénzkölcsönt értünk. A köl­csönzés illemtana azonban nem ismer különbséget pénz vagy más kölcsönzése között, és kimondja, hogy a kölcsönt minden esetben illik megadni, az adósságot illik megfizetni, bármilyen kis értékről legyen szó. Kölcsön megadásában ne legyünk so­hasem nagyvonalúak, inkább kínosan precízek. Leggyakrabban kollégák, barátok szoktak egymástól pénzt kölcsönkérni és kapni. A kölcsönkérő sohase indokolja, hogy miért van szüksége a kölcsönre. Elég annyi, hogy szüksége van rá. Indokolni csakis adományt szokás, kölcsönt nem. Azt azon­ban a kölcsönkérőnek pontosan meg kell mondania a kölcsön­kéréskor, hogy a kért összeget mikor tudja, akarja visszafizetni. Az adósság megfizetésének időpontját minden esetben és min­den körülmények között be kell tartani. Az adósság megfizetésének meghatározott időpontját még akkor sem szabad elhalasztani, ha adós és hitelező nem talál­koznak éppen akkor. Az adósnak kötelessége ebben az eset­ben, hogy jelezze, a kölcsönkért összeg hitelezője rendelkezé­sére áll. I Gyakran felmerül a kérdés, hogy illik-e az adóst tartozásá­nak megfizetésére figyelmeztetni. Illik, de csakis az adósság megfizetése határidejének lejárta után. Az. adóst előre figyel­meztetni arra, hogy ez a határidő közeledik, nem illik. Az illemtan csakis a baráti kölcsönnel foglalkozik. Az üzleti kölcsönnek, a bankkölcsönnek törvényes szabályai vannak. Többek között az, hogy az ilyen kölcsön után kamat is jár. Ba­ráti kölcsön esetében azonban kamat nincsen. Ilyet kérni vagy felajánlani nagyon nagy illetlenség. Baráti kölcsönt — mint a kifejezés is jelzi — csakis baráttól illik kérni, idegentől nem. Az ilyen kérés teljesítését nem illik visszautasítani, kivéve két esetet. Az egyik eset, ha az, akitől kölcsönt kérnék, valóban nincsen abban a helyzetben, hogy kölcsönt adhasson. A másik esetben akkor lehet megtagadni, ha a kölcsönkérő már leg­alább egyszer megszegte az adósság megfizetésének szabá­lyait. Adósság persze nemcsak kölcsönkért összeg, hanem a helyettünk kifizetett autóbuszjegy vagy mozijegy ára is. Ezeket az összegeket — a legkisebbet is — haladéktalanul illik meg­adni. Nem illik megfeledkezni a más által váltott jegyek, a más által kifizetett vacsora, fekete vagy ital árának azonnali megfizetéséről. A feledékeny adóst azonban nyugodtan figyel­meztethetjük feledékenységére. Többször előfordul, hogy a férfi tartozik a nő helyett is fizet­ni, és a férfi társaságában lévő nő ezt ugyancsak sok esetben el is fogadhatja. Pénzt nő férfitől csak akkor kérhet kölcsön, ha vele közeli barátságban vagy kollegiális kapcsolatban van. A kölcsön visszafizetésének szigorú szabályai nőnél még foko­zottabban kell hogy érvényesüljenek. Nemcsak pénzt kérhetünk kölcsön, hanem sok minden egye­bet, ételt, ruhát, orvosságot, cigarettát, sőt, volt idő, amikor egyesek a sorban állás megkönnyítése céljából még gyereket is kértek kölcsön. Utóbbit nem illik kölcsönkérni, csakis sze­mélytelen holmit illk kölcsönkérni, de például ruhát — pláne fehérneműt — nem. A kölcsönkért tárgyakra majdnem ugyan­azok a szabályok érvényesek, mint a kölcsönkért pénzre: hala­déktalanul vissza kell adni. A túlzott pontosság azonban tárgyak esetében illetlenséggé is változhat. Nem illik például visszaadni cigarettát, vagy egy fejfájás elleni port. Ebből az következik, hogyha egy cigarettá­ra, csipetnyi sóra, egy fájdalomcsillapítóra, egy darabka pa­pírra van szükségünk, azt ne kölcsönkérjük, hanem kérjük. Akik­nek tehát szüksége van egy kombinált porra, sima papirosra, s esetleg egy kék színű golyósirón-betétre, bátran felkereshet bennünket. Egyebünk nincs... Vissza a kölcsönzőbe „Ne sokat költsön, vegyen in­kább kölcsön!” — hirdeti a rek­lámszöveg. A szekszárdi köl­csönzőben is igen nagy a 'for­galom, különösen azóta, amióta nemcsak napokra, hetekre és hónapokra lehet kivenni egyes, nem mindig szükséges eszközö­ket, hanem néhány órára is. A legnagyobb a forgalom a pén­teki és a hétfői napon: ekkor viszik el illetve vissza a „la­kodalmaikat”. A boltban 500- féle holmi kölcsönözhető, s kö­zülük a legdrágább a színes té­vé kölcsönzési díja. Havonta 600-800 darab kü­lönféle cikket visznek él innen, most hétfőn visszahozták három lakodalomból a kikölcsönzött evőeszközöket tányérokat és tálakat. Emellett gyerekkocsiikat, szőnyegtisztítókat, vakokat, fényképezőgépet, valamint fű­nyírót vittek el és hoztak vissza a hét első napján azok, akik szívesebben kölcsönöznek, mint­sem megveszik a meglehető­sen drága, s csak alkalmanként szükséges felszereléseket. Hadi-, erdélyi, terv és a többi Első találkozásom a kölcsön­nel valahogy olyasformán tör­ténhetett, hogy első elemiben valaki elkérhette a radíromat, aztán vagy visszaadta, vagy sem. Később - és mindmáig - ez lett a helyzet a könyvekkel. Egyik bölcs kollégám könyv- szekrényének polcán valószínű­leg ebből a meggondolásból volt sokáig olvasható a „Könyv­kölcsönzés a megyei könyvtár­ban!” felirat. A „HADI" Komolyabbra fordítva a szót, már egészen kis koromban meg­ismerkedtem a „hadikölcsön" fogalmával. Köztisztviselő és így hivatalból „hazafi" apai nagy­apám jegyezte az első világ­háború kezdetén. „Hazafiasko- dásához" mérsékeltebb politi­kai és közgazdasáai érzék tar­tozhatott, mert a háború elvesz­tésével az egész vagyona is el­úszott ilyen formában. Ellentét­ben a feleségével, aki nem volt köztisztviselő, valószínűleg egész mérsékelt hevű honleány, viszont veszedelmesen jó üzletasszony. Tény, hogy az első világháborús hadikölcsönkötvény-tulajdono- sok még nem sokkal a második kitörése előtt is szervezkedtek abban a reményben, hoay leg­alább törtrészét visszakapják a pénzüknek. Aztán a remé­nyüket is elvesztették ... EGYEBEK Dereng valami a „búzaköl- csönről", viszont egész határo­zottan emlékszem az „erdélyi nyereménykötvényekre”, melyek, ha jól sejtem, az előbb említett hadikölcsönhöz hasonló ered­ménnyel jártak. Rosszabb évek­ben lehetett „zöldhitelt” kapni, vagyis kölcsönt felvenni a még ki se kalászolt búzára - kép­zelhető haszonnal és eredmény­nyel. Ismertem egy Vas megyei ügyvédet, akinek pusztán a ne­vére adott kölcsönt az egyik magánbank, viszont tudok egy magánbankról, melv abban ment tönkre, hogy milliós nagy­ságrendben adott pengőt vala­kinek és későn derült ki, hogy még a kamatokra Is alia szá­míthat. (Ballagi és Tsa. RT. volt a neve.) TERV- ÉS BÉKE... A tervkölcsön idején még nem voltam kereső, a békekölcsö­nöket azonban az elsőtől az utolsóig végigjegyeztem. Mező- falva-Selyemmajorban éltünk, amikor 1955/56 telén, hóvihar­ban, csikorgó hidegben beállí­tott a postás egy barátságos OTP-levéllel. A bank értesített, hogy nejem kötvényét tévesen fizették ki, még felvehető 4000 valahányszáz forint... Ez akko­riban csillagászati összeg volt, a felénél alig többért akartunk konyhabútort venni. Szibériai körülmények közt. részben gya­logszerrel betúráztam Székesfe­hérvárra, felvettem a pénzt és még aznap elvesztettem Duna­újvárosban, mert a bekecsem és az esőkabátom közé dugtam a tárcámat... Mire hazaértem, otthon már várt egy dunaújvárosi, azaz pon­tosabban sztálinvárosi munkás távirata, mely szerint megtalál­ta, megvan hiánytalanul az egész, mehetek érte. Mentem. SZEMÉLYI Ilyen kölcsönt, tudjuk jól, hogy ad a OTP, de adnak, adunk egymásnak is. Ismerek munkahelyet, ahol fizetési na­pokon izotóppal kellene jelölni egyik-másik bankjegyet, hogy pontosan nyomon lehessen kö­vetni az útját. A. megad B.-nék egy százast, B. tartozik D.-nek ötvennel, viszont D. ugyanilyen összeggel jön C.-nék is és így tovább ... Ilyen esetekben ka­matot persze nem szokás felszá­mítani, ellentétben azzal a veszprémi pincérrel, aki 100 fo­rint után havonta 50-et kért, de amikor ezt tízezres összegeknél is megpróbálta — letartóztatta a rendőrség. Végül van egy rokonszenves hirdetés, mely az úgynevezett tartós fogyasztási cikkeket áru­sító üzletek ellen dolgozik. Ar­ra szólít fel, hogy ne sokat költ­sék, inkább vegyek kölcsön: — kempingsátrat, biciklit, varrógé­pet, kvarclámpát, táskarádiót, vagy babamérleget, mely utób­bira mostanában egyre kevésbé van szükségem . .. A legforgalmasabb nap a péntek és a hétfő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom