Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-27 / 149. szám

» 1982. június 27. NÉPÚJSÁG 3 Hatékonyabb kihasználás A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyta a gazdasági bizottság határozatát a közületi autóbuszok hatékonyabb üze­meltetését elősegítő hatósági, szervezési és pénzügyi intézkedé­sekről. Hazánkban jelenleg körülbelül 23 ezer autóbusz van forgalom­ban, s ennek több mint a felével, 13 ezerrel a közületek, válla­latok, szövetkezetek, különböző intézmények rendelkeznek, s csak a többi szolgálja a tömegközlekedést. A vállalatok, szövetkezetek autóbusz-állományában a belső üzemi szállításokat lebonyolító kisebb befogadóképességű autóbuszok vannak többségben, s ezek kihasználtsága többnyire gazdaságos. A közületi autóbuszok egy részét, elsősorban a nagyobb befogadóképességű autó­buszokat azonban nem eléggé hatékonyan, s nem a takarékos- sági követelményeknek megfelelően üzemeltetik. A munkásszál­lító autóbuszok sok esetben félig üresen közlekednek. Gyakran előfordul, hogy menetrend szerinti autóbusz, vonat is közlekedik a vállalati busz útvonalán, de az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetését célzó intézkedések eddig nem jártak sikerrel. Ráadásul a vállalatok — amelyek főként munkásszállításra hasz­nálják autóbuszaikat — munkaerőgondjaik enyhítése érdekében (a jogszabályokkal ellentétesen) minimális hozzájárulást fizettet­nek dolgozóikkal a buszhasználat fejében. A kormány egyetértett azzal, hogy a helyzet javítására alap­vetően gazdasági és szervezési intézkedésekre van szükség. Határozatot hozott arra, hogy a 20—35 személyes autóbuszok után 30 ezer, a harmincötnél nagyobb befogadóképességű buszok után 60 ezer forintnyi járulékot fizessenek a vállalatok. Emellett fokozottan kell ellenőrizni a gépjárművek fenntartásával, elszá­molási és ügyviteli rendjével kapcsolatos előírások betartását (előfordul ugyanis, hogy a népgazdaság érdekeivel ellentétes módon könyvelik a vállalatok az ilyen jellegű költségeiket). Érvényt kell szerezni annak is, hogy a dolgozók a jogszabályokban meg­határozott összegért vegyék igénybe a közületi autóbuszt, s ezt a térítési díjat ne vállalja át tőlük a munkáltató. A Minisztertanács leszögezte, hogy a buszok hatékonyabb ki­használása, illetve a tömegközlekedés javítása érdekében az egyik legfontosabb feladat ezeknek az autóbuszoknak a bevonása a tömegközlekedésbe. A Volán néhány megyében rövidesen megvizsgálja, milyen lehe­tőségek vannak erre. Ugyancsak a gazdaságosabb autóbusz­kihasználást és a lakosság érdekeit szolgálják majd a fővárosi és megyei szállítási bizottságok, melyeket fokozatosan felkészí­tenek a személyszállítással kapcsolatos koordinációs feladatok ellátására is. E^ek a bizottságok tehetnek a későbbiekben javas­latokat egy-egy terület szállítási igényeinek optimális kielégíté­sére, s az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetésére. Lehe­tőséget kapnak arra is, hogy a jövőben csak azoknak a válla­latoknak engedélyezzék autóbusz üzemben tartását, amelyek köz­forgalmi feladatok ellátásában is részt vállalnak. Például vállal­ják, hogy a kisebb forgalmú bekötőutak mellől a főútvonalon közlekedő menetrendszerű buszhoz fuvarozzák az utasokat, vagy más vállalatok gyermek- illetve diákszállítási feladataiba kap­csolódnak be. Az ilyenfajta tevékenységet is ellátó közületi autó­buszok után nem kell a vállalatoknak a 30 000, illetve a 60 0Ű0 forintos járulékot kifizetniük. Diplomaátadó ünnepség Szombaton, a Kertészeti Egyetem termesztési karának kertészmérnök jelöltjei, vala­miint tartós ítóiipari karának mérnök és üzemmérnök jelölt­jei búcsúztak az alma matertől. A hagyományokhoz híven a 221 «IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIII'. .Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll ballagó emlékfát ültetett az egyetem arborétumában, majd az ünnepi tanácsülésen átvették diplomájukat. A mérnökjeiölte- ket Dimény Imre, az egyetem réktora avatta fel. Kielégítő ellátás fémtömegcikkekből A kereskedelmi kamara ta gozati ülésén megállapították, az első félévben a fémtöimeg dikk-ipari termékek kiskereske delmi értékesítése lényegesen gyorsabban bővült a tervezett nél. A forgalom növekedése a tervezett egy-két százalék he lyett meghaladta az öt százaié kot. Az első féléviben kiegyenlí tett volt a hazai ellátás, főző-, illetve fűtőikészül ékekből, kü lönböző építési cikkekből, vas árukból. Olyan, korábban hiánycikkekből is kedvező volt a kínálat, mint amilyen a ház tartási zománcedény, aluimíni um edény, kisgépek, kukta. Tar tós feszültség csak két oiikkcso portban jelentkezett. Szegből és csavarból a kereskedelem korlátozott beszerzési lehetősé' gei miatt jelenleg is akadozik az ellátás. A fémtömegcikk-iparra nagy feladat hárul a hazai energia gazdálkodási program végre hajtása, többek között a közü leteknél használt olajkályhák cseréje terén is. Ebben az év ben a tervek szerint közel 100 ezer kályha cseréjére kéjül sor Fontos, hogy a fémtömegoikk- ipar megfelelő minőségű, jó hatásfokú, szilárd tüzelésű kályhákat, különböző etázska- zánokat, hőtárolós vlllanykály- íhákat és gázkonvektorokat tud jón kínálni a cseréhez. Éppen ezért biztató, hogy a Salgátar jáni Vasöntöde és Tűzhelygyár mellett három másik gazdálko dó egységnél — a LAMPART- nál, a Mechanikai Müveknél és a Tabi Építőipari Szövetkezet­nél is - hozzálátnak szilárd tü­zelésű kályhák gyártásához. Az energiagazdálkodási felügyelet szákembereivel közösen új kály- hacsaládot fejlesztettek ki. Ezek a kályhák energiatakarékosak, és az eddigiéknél lényegesen jobb hatásfokkal működnek. (MTI) sének útján. Ehhez biztosítani kellett a reális tervezést, előtér­be állítani a termelés gazdasá­gosságát, és anyagi ösztönzés­sel is mozgósítani a dolgozókat a tervek megvalósítására. A ha­tározat ismét állást foglalt a szocialista iparosítás folytatása s ezen belül a nehézipar ha­zánkban szükséges méretű fej­lesztése mellett. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy azokat az iparágakat kell gyorsabban fej­leszteni, amelyek hazai adottsá­gainknak legjobban megfelel­nek. Már ekkor n?,9Y ,han9­------------------------ súlyt kapott az iparszerkezet átalakítása, a fejlődés egyensúlyának, a termelés és elosztás he­lyes arányának biztosítósa. Hangsúlyozta a pártértekezlet, bogy tudományosan megalapo­zott, reális célokat kell kitűzni, biztosítva a termelőerők és az életszínvonal egyidejű és ará­nyos növelését, az anyagi ér­dekeltség elvének érvényesíté­sével megnyerni a dolgozók tá­mogatását. Élesen elhatárolta magát a régi voluntarista kon­cepciótól, hangsúlyozva, hogy a népgazdaság fejlesztését az ország adottságaira kell ala­pozni, számolva a nemzetközi együttműködés kölcsönösen elő­nyös lehetőségeivel. A korábbi gazdaságpolitika súlyos hibáit a központosítás eltúlzásában, az ebből eredő bürokratizmus­ban, a mezőgazdaság szocia­lista átalakításában elkövetett erőszakosságokban, a helyi szervek önállóságának a meg­fojtásában látták. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a szocializmus építése megköve­teli az állam központi irányító szerepének érvényesítését a gazdasági életben. Kimondták: a pártszervezeteknek kötelessé­ge a gazdasági építőmunka se­gítése. Ami az agrárpolitikát illeti, helyesnek tartotta azokat a kedvezményeket, amelyek az egyénileg dolgozó parasztság helyzetét könnyítették és terme­lési biztonságát növelték. „Me­zőgazdaságunk fejlődése — ál­lapította meg a határozat — erősen elmaradt az ipar fejlő­dése mögött, ennek az arány­talanságnak megszüntetése olyan gazdaságpolitikát kíván, amely az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mellett az egyénileg dolgozó parasztságot is hozzásegíti ahhoz, hogy ter­melését növelje.” Ez persze nemcsak gazdaságpolitikai kér­dés volt, hanem a munkás—pa­raszt szövetség megerősítésének igen fontos politikai kérdése is. Ugyanakkor a pártértekezlet határozata is megerősítette, hogy a szocializmus további építésének központi kérdése a mezőgazdaság szocialista át­alakítása. Ügy értékelte a hely­zetet, hogy az agrárpolitikai hibák kijavításával megterem­tődtek a kedvező feltételek ah­hoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom egészségesen halad­jon előre. Ehhez a pártnak és az államnak minden lehetséges segítséget meg kell adnia. A pártértekezlet tehát már elérke­zettnek látta az időt ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti moz­galmat kimozdítsa a holtpont­ról, De a mozgalom nagyará­nyú számszerű fejlesztését még nem tartotta időszerűnek. E gazdaságpolitika szellemé­ben készült el a hároméves terv koncepciója, amit gazdaságilag alátámasztott az a tény: 1957. második felében mind az ipa­ri, mind a mezőgazdasági ter­melés szintje elérte, sőt több vonatkozásban túl is haladta az 1955-ös szintet. Az új hároméves terv kidol­gozását a párt már 1957. feb­ruárjában kezdeményezte. A júniusi országos értekezlet meg­erősítette a párt februári hatá­rozatát, hangsúlyozva: „három év alatt el kell érnünk, hogy sa­ját erőnkből biztosítsuk nép­gazdaságunk egyensúlyát és egészséges továbbfejlődését”. A terv előkészítése során külö­nös figyelmet kell fordítani a termelés és a fogyasztás növe­kedésének összhangiára, a ter­melékenység növelésére és az önköltség csökkentésére. Vi­gyázni kellett arra is, hogy a korábbi túlfeszített tervek tanul­ságait a tervkészítők kellően fi­gyelembe vegyék. Mindezek alapján a terv a hároméves időszakra az ipari termelés 25 százalékos, a termelékenység 15 százalékos, a nemzeti jöve­delem 13 százalékos emelését irányozta elő. A munkások nagy lendülettel fogtak hozzá a terv teljesítéséhez. (Maguk kezdeményeztek munkaversenyt, amelynek során a sokfajta kez­deményezés természetes követ­kezményeként a verseny új for­mái alakultak ki. Hamarosan bebizonyosodott, hogy a terv készítői nem számoltak eléggé ezekkel a munkáskezdeménye­zésekkel. A tervidőszak első évének iparfejlesztési eredmé­nyei jóval meghaladták az el­képzeléseket. 1958-ban az ipa­ri termelés 13 százalékkal, a termelékenység 9 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 6 százalékkal emelkedett. így a hároméves tervet két év alatt teljesítettük. Az 1957 -es júniusi orszá­------------------------ gos pártérte­kezlet, melynek 25 éves évfor­dulóját köszöntjük, a kongresz- szusok közötti időszakban mél­tán töltötte be a párt legmaga­sabb fórumának szerepét. Az azóta eltelt negyedszázad be­bizonyította: az akkor hozott határozatok időt állóak voltak, olyan elképzeléseket tartalmaz­tak, amelyek megvalósítása, a szocializmus alapjainak leraká­sát, a fejlett szocialista társa­dalom építését tette lehetővé. Éppen ezért e pártértekezletet máig élő tanulságokat szolgáló tanácskozásként tartjuk számon. FODOR LÁSZLÓ Dombóvári elképzelés Hol tart jelenleg az úttörővasút építése? A dombóváriak már sokszor bizonyították városszerete- tüket. Nem szavakkal, ha­nem tettekkel. Ahol él az emberekben az egészséges kezdeményezés készsége, a település és környezetének alkotó szeretete, nem töp­rengenek a kelleténél töb­bet egy-egy közös elhatá­rozás megvalósításán. Ne­kilátnak a munkának, hogy akkor is „készre jelenthes­sék" a közös vállalkozást, ha előre nem látott aka­dályok tornyosulnak előt­tük. Az állomás júliusban nem lesz|már néptelen A dombóvári úttörővasút kis- pályaudvara előtt pihennek egyelőre a kocsik. Az állomás- épület üvegablakaim több gépelt hirdetmény tudatja az utazni vágyó úttörőikkel, természetesen a felnőttekkel is, hogy ebben az évben július első napján kapcsolják a szerelvények elé a kismozdonyt. Két hónapra szó­lóan. A gazdag vasutas múltú Dombóvár - mint köztudott - nem hagyta elveszni a régi gaz­dasági vasútját. A dombóvári Városi Tanács 1980. január 1- ével vette át azzal a céllal, hogy a pálya 5,6 kilométeres szakaszát úttörővtasútnak hagy­ják meg. De halljuk a dombóvári Vá­rosi Tanács elnökét, Vidóczy Lászlót: — Anyagszállító kocsikat is vettünk át a vasúttól, hogy a Tolna—Baranya megyei Tégla­ipari Egyesülés dombóvári tég­lagyára részére hét közben szál­lítást végezzünk. A szerződés­nek megfelelően ilyen kategó­riájú hivatalos tarifa szerint szállította, meghatározott idő­ben és mennyiségben a kisvas­út a téglagyártás'hoz szükséges anyaqot. 1980 május elsejével indult útjára először az úttörővasút szerelvénye. A hétvégeken a kirándulókat szállította, hét köz­ben pedig naponta több száz tonna anyagot a megrendelő­nek. — Szerződésünknek — folytat­ja Vidóczy László tanácselnök, — ez év tavaszára eleget tet­tünk. Ekkorra derült ki, hogy a bánvában még meglévő anyag alkalma flan a téglagyártásra, Illetve csak keverve lehetne hasznosítani. A téalaioari egye­sülés részéről tehát csökkent az igénv. Az idén az úttörövasút működtetését ezért korlátoztuk. IúljuS 1-étől szeptember 1-éig közlekedtetjük csak. A környezet széo'éaét felis­merve, és a szabadba vóavák laénvét kielégítve létesítette a dombóvári Városi Tanács az al- sóhetényi parkerdőt. Ekkor szü­letett meg az az elképzelés, hoav a sínpályát meghosszab­bítva a parkerdőig viszik a vasutat. Az ide vezető út vad­regényes s méa aazdagltio a majdan úttörővasűton utazók élményeit a vasútvonal melletti római kori katonai tábor ása­tási munkája is. — S ha mindezt még kiegé­szítjük az egyik céllal — így a tanácselnök, — Dombóvár vas­úti csomópont, a vasutasélet­nek itt hagyományai vannak, itt működik a vasútforgalmi szak- középiskola, a városban négy úttörőcsapat is van, akikor a vasutas hivatás népszerűsítésé­ért is teszünk lépéseket. — Hol tart most az úttörővas­út építése? — Kétkilaméteres új szakasz már elkészült. Ez évben, lassí­tott ütemben elkészül újabb egy kilométer hosszúságú pálya. A következő lépés a horgásztavi ímegállő építése lesz. Idei és jövő évi feladat a további sín­pálya mellett a pa.rlkerdei vég­állomás elkészítése. Szerencse, hogy Dombóvár térségében vasúti rekontsrulkció folyik. Ezért vállalhatta el a honvédség KISZ-szervezete a munka véd­nökségét, a pályatest beszabá­lyozásában, egyebekben. Kívü­lük sok helyi üzem roppant je­lentős társadalmi munkát véq- zett, a Láng Gépgyár, a MÁV 'építési főnöksége, a MÁV gép­állomása, hogy csak néhányat említsünk. Mind-mind segítették eddig és ezután is segítik tár­sadalmi munkájukkal a kisvas­út építését. Természetesen, a városi tanács költségvetési üze­me is. — Ők kezelik a vasutat? — Igen. Az úttörővasút a tég­lagyári szállítás bevételéből fe­dezte fenntartásának költségeit Mi több, futotta még különbö­ző, a vasúttal kapcsolatos mun­kákra is. — Hogyan lesz azután? — Meglátjuk, hogy kiadás­ként mit jelent az úttörővasút ez évi üzemeltetése és azt be­építjük a költségvetésbe. Az úttörővasutat beindulása óta 1500—2000 úttörő vette igénybe, a, felnőttekről nem is szólva. A városi úttörőcsapatok­nál már fólyiik a szervezés. Ők és a vasútforgalmi szakközép- iskola tanulói teljesítenek majd a közeljövőben szolgálatot a menetrend szerinti járaton, az állomásokon. Az utóbbiból, több is lesz, mindegyik a páratlanul szép természeti környezet egy-egy új, vagy régi építményéhez - csó­nakázótó, ásatás - kapcsolód­va.- 1983. május 1-ével szeret­nénk indítani - közli beszélge­tésünk végeztével Vidóczy Lász­ló - a 10—11 kilométer hosszú­ságú végleges szakaszon a vo­natokat hétvégi, menetrend sze­rinti járattal. Az úttörővasút jelentőségét jelenileg még nagy vonalakban lehet látni. Szerepét azonban már tudni is. Az úttörőmozgalmi célok és a vasutas hagyomá­nyok ápolása — pályaorientádió - mellett a Dombóvár környé­kén elkészülő komplex ki- rándulótérség bizonyára köz­kedvelt, hangulatos és fontos közlékedési eszköze lesz az út­törővasút. A klsvonat egyik kocsiját úgy alakították ki, hogy benne akár kihelyezett, mozgó környezetis­mereti órákat is tarthatnak az iskolák. Nem hiszem, hogy ki­zárólag csak a dombóvári gye­rekeket érdekli ez. Bizonyára máshonnan is érkeznek majd Ide pajtások, akár ezért az egy utazásért, akár szüleikkel egy hétvégi kirándulásra a csóna- kázótóhoz, a római kori1 kato­nai tábornál folyó ásatáshoz vagy a parkerdel véaállomás majdani kisvendéglőjéhez. Ez még a- jövő. iés a jelen? Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy anyagszállítás hiá­nyában nem tudja fenntartásá­nak költségeit megkeresni a kisvasút. Ez pénzügyi kérdés. De később az idegenforgalommal nem keresheti meg az úttörő- vasút a maga kenyerét? Ez is a közeljövő. Tény, hogy a dombóvári Vá­rosi Tanács nem ezekben a na- ookban határozott sem az út- törővasútról, sem a Konda-pa- tak völqyének rendezéséről és az alsáhetényi narkerdőről. Nem most kezdtek hozzá, ha­nem eqy évek óta tartó, sok­sok társadalmi munkával ké­szülő, sok embernek célt adó munka folvik. Az időköziben elő­állt pénzügyi nehézségek elle­nére is. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Fotó: Kapfinger András.. Az egyik kocsiban környezetismereti órákat is tartanak :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom