Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-27 / 149. szám
» 1982. június 27. NÉPÚJSÁG 3 Hatékonyabb kihasználás A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyta a gazdasági bizottság határozatát a közületi autóbuszok hatékonyabb üzemeltetését elősegítő hatósági, szervezési és pénzügyi intézkedésekről. Hazánkban jelenleg körülbelül 23 ezer autóbusz van forgalomban, s ennek több mint a felével, 13 ezerrel a közületek, vállalatok, szövetkezetek, különböző intézmények rendelkeznek, s csak a többi szolgálja a tömegközlekedést. A vállalatok, szövetkezetek autóbusz-állományában a belső üzemi szállításokat lebonyolító kisebb befogadóképességű autóbuszok vannak többségben, s ezek kihasználtsága többnyire gazdaságos. A közületi autóbuszok egy részét, elsősorban a nagyobb befogadóképességű autóbuszokat azonban nem eléggé hatékonyan, s nem a takarékos- sági követelményeknek megfelelően üzemeltetik. A munkásszállító autóbuszok sok esetben félig üresen közlekednek. Gyakran előfordul, hogy menetrend szerinti autóbusz, vonat is közlekedik a vállalati busz útvonalán, de az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetését célzó intézkedések eddig nem jártak sikerrel. Ráadásul a vállalatok — amelyek főként munkásszállításra használják autóbuszaikat — munkaerőgondjaik enyhítése érdekében (a jogszabályokkal ellentétesen) minimális hozzájárulást fizettetnek dolgozóikkal a buszhasználat fejében. A kormány egyetértett azzal, hogy a helyzet javítására alapvetően gazdasági és szervezési intézkedésekre van szükség. Határozatot hozott arra, hogy a 20—35 személyes autóbuszok után 30 ezer, a harmincötnél nagyobb befogadóképességű buszok után 60 ezer forintnyi járulékot fizessenek a vállalatok. Emellett fokozottan kell ellenőrizni a gépjárművek fenntartásával, elszámolási és ügyviteli rendjével kapcsolatos előírások betartását (előfordul ugyanis, hogy a népgazdaság érdekeivel ellentétes módon könyvelik a vállalatok az ilyen jellegű költségeiket). Érvényt kell szerezni annak is, hogy a dolgozók a jogszabályokban meghatározott összegért vegyék igénybe a közületi autóbuszt, s ezt a térítési díjat ne vállalja át tőlük a munkáltató. A Minisztertanács leszögezte, hogy a buszok hatékonyabb kihasználása, illetve a tömegközlekedés javítása érdekében az egyik legfontosabb feladat ezeknek az autóbuszoknak a bevonása a tömegközlekedésbe. A Volán néhány megyében rövidesen megvizsgálja, milyen lehetőségek vannak erre. Ugyancsak a gazdaságosabb autóbuszkihasználást és a lakosság érdekeit szolgálják majd a fővárosi és megyei szállítási bizottságok, melyeket fokozatosan felkészítenek a személyszállítással kapcsolatos koordinációs feladatok ellátására is. E^ek a bizottságok tehetnek a későbbiekben javaslatokat egy-egy terület szállítási igényeinek optimális kielégítésére, s az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetésére. Lehetőséget kapnak arra is, hogy a jövőben csak azoknak a vállalatoknak engedélyezzék autóbusz üzemben tartását, amelyek közforgalmi feladatok ellátásában is részt vállalnak. Például vállalják, hogy a kisebb forgalmú bekötőutak mellől a főútvonalon közlekedő menetrendszerű buszhoz fuvarozzák az utasokat, vagy más vállalatok gyermek- illetve diákszállítási feladataiba kapcsolódnak be. Az ilyenfajta tevékenységet is ellátó közületi autóbuszok után nem kell a vállalatoknak a 30 000, illetve a 60 0Ű0 forintos járulékot kifizetniük. Diplomaátadó ünnepség Szombaton, a Kertészeti Egyetem termesztési karának kertészmérnök jelöltjei, valamiint tartós ítóiipari karának mérnök és üzemmérnök jelöltjei búcsúztak az alma matertől. A hagyományokhoz híven a 221 «IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIII'. .Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll ballagó emlékfát ültetett az egyetem arborétumában, majd az ünnepi tanácsülésen átvették diplomájukat. A mérnökjeiölte- ket Dimény Imre, az egyetem réktora avatta fel. Kielégítő ellátás fémtömegcikkekből A kereskedelmi kamara ta gozati ülésén megállapították, az első félévben a fémtöimeg dikk-ipari termékek kiskereske delmi értékesítése lényegesen gyorsabban bővült a tervezett nél. A forgalom növekedése a tervezett egy-két százalék he lyett meghaladta az öt százaié kot. Az első féléviben kiegyenlí tett volt a hazai ellátás, főző-, illetve fűtőikészül ékekből, kü lönböző építési cikkekből, vas árukból. Olyan, korábban hiánycikkekből is kedvező volt a kínálat, mint amilyen a ház tartási zománcedény, aluimíni um edény, kisgépek, kukta. Tar tós feszültség csak két oiikkcso portban jelentkezett. Szegből és csavarból a kereskedelem korlátozott beszerzési lehetősé' gei miatt jelenleg is akadozik az ellátás. A fémtömegcikk-iparra nagy feladat hárul a hazai energia gazdálkodási program végre hajtása, többek között a közü leteknél használt olajkályhák cseréje terén is. Ebben az év ben a tervek szerint közel 100 ezer kályha cseréjére kéjül sor Fontos, hogy a fémtömegoikk- ipar megfelelő minőségű, jó hatásfokú, szilárd tüzelésű kályhákat, különböző etázska- zánokat, hőtárolós vlllanykály- íhákat és gázkonvektorokat tud jón kínálni a cseréhez. Éppen ezért biztató, hogy a Salgátar jáni Vasöntöde és Tűzhelygyár mellett három másik gazdálko dó egységnél — a LAMPART- nál, a Mechanikai Müveknél és a Tabi Építőipari Szövetkezetnél is - hozzálátnak szilárd tüzelésű kályhák gyártásához. Az energiagazdálkodási felügyelet szákembereivel közösen új kály- hacsaládot fejlesztettek ki. Ezek a kályhák energiatakarékosak, és az eddigiéknél lényegesen jobb hatásfokkal működnek. (MTI) sének útján. Ehhez biztosítani kellett a reális tervezést, előtérbe állítani a termelés gazdaságosságát, és anyagi ösztönzéssel is mozgósítani a dolgozókat a tervek megvalósítására. A határozat ismét állást foglalt a szocialista iparosítás folytatása s ezen belül a nehézipar hazánkban szükséges méretű fejlesztése mellett. Felhívta a figyelmet arra, hogy azokat az iparágakat kell gyorsabban fejleszteni, amelyek hazai adottságainknak legjobban megfelelnek. Már ekkor n?,9Y ,han9------------------------ súlyt kapott az iparszerkezet átalakítása, a fejlődés egyensúlyának, a termelés és elosztás helyes arányának biztosítósa. Hangsúlyozta a pártértekezlet, bogy tudományosan megalapozott, reális célokat kell kitűzni, biztosítva a termelőerők és az életszínvonal egyidejű és arányos növelését, az anyagi érdekeltség elvének érvényesítésével megnyerni a dolgozók támogatását. Élesen elhatárolta magát a régi voluntarista koncepciótól, hangsúlyozva, hogy a népgazdaság fejlesztését az ország adottságaira kell alapozni, számolva a nemzetközi együttműködés kölcsönösen előnyös lehetőségeivel. A korábbi gazdaságpolitika súlyos hibáit a központosítás eltúlzásában, az ebből eredő bürokratizmusban, a mezőgazdaság szocialista átalakításában elkövetett erőszakosságokban, a helyi szervek önállóságának a megfojtásában látták. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a szocializmus építése megköveteli az állam központi irányító szerepének érvényesítését a gazdasági életben. Kimondták: a pártszervezeteknek kötelessége a gazdasági építőmunka segítése. Ami az agrárpolitikát illeti, helyesnek tartotta azokat a kedvezményeket, amelyek az egyénileg dolgozó parasztság helyzetét könnyítették és termelési biztonságát növelték. „Mezőgazdaságunk fejlődése — állapította meg a határozat — erősen elmaradt az ipar fejlődése mögött, ennek az aránytalanságnak megszüntetése olyan gazdaságpolitikát kíván, amely az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mellett az egyénileg dolgozó parasztságot is hozzásegíti ahhoz, hogy termelését növelje.” Ez persze nemcsak gazdaságpolitikai kérdés volt, hanem a munkás—paraszt szövetség megerősítésének igen fontos politikai kérdése is. Ugyanakkor a pártértekezlet határozata is megerősítette, hogy a szocializmus további építésének központi kérdése a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Ügy értékelte a helyzetet, hogy az agrárpolitikai hibák kijavításával megteremtődtek a kedvező feltételek ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom egészségesen haladjon előre. Ehhez a pártnak és az államnak minden lehetséges segítséget meg kell adnia. A pártértekezlet tehát már elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmat kimozdítsa a holtpontról, De a mozgalom nagyarányú számszerű fejlesztését még nem tartotta időszerűnek. E gazdaságpolitika szellemében készült el a hároméves terv koncepciója, amit gazdaságilag alátámasztott az a tény: 1957. második felében mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés szintje elérte, sőt több vonatkozásban túl is haladta az 1955-ös szintet. Az új hároméves terv kidolgozását a párt már 1957. februárjában kezdeményezte. A júniusi országos értekezlet megerősítette a párt februári határozatát, hangsúlyozva: „három év alatt el kell érnünk, hogy saját erőnkből biztosítsuk népgazdaságunk egyensúlyát és egészséges továbbfejlődését”. A terv előkészítése során különös figyelmet kell fordítani a termelés és a fogyasztás növekedésének összhangiára, a termelékenység növelésére és az önköltség csökkentésére. Vigyázni kellett arra is, hogy a korábbi túlfeszített tervek tanulságait a tervkészítők kellően figyelembe vegyék. Mindezek alapján a terv a hároméves időszakra az ipari termelés 25 százalékos, a termelékenység 15 százalékos, a nemzeti jövedelem 13 százalékos emelését irányozta elő. A munkások nagy lendülettel fogtak hozzá a terv teljesítéséhez. (Maguk kezdeményeztek munkaversenyt, amelynek során a sokfajta kezdeményezés természetes következményeként a verseny új formái alakultak ki. Hamarosan bebizonyosodott, hogy a terv készítői nem számoltak eléggé ezekkel a munkáskezdeményezésekkel. A tervidőszak első évének iparfejlesztési eredményei jóval meghaladták az elképzeléseket. 1958-ban az ipari termelés 13 százalékkal, a termelékenység 9 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 6 százalékkal emelkedett. így a hároméves tervet két év alatt teljesítettük. Az 1957 -es júniusi orszá------------------------ gos pártértekezlet, melynek 25 éves évfordulóját köszöntjük, a kongresz- szusok közötti időszakban méltán töltötte be a párt legmagasabb fórumának szerepét. Az azóta eltelt negyedszázad bebizonyította: az akkor hozott határozatok időt állóak voltak, olyan elképzeléseket tartalmaztak, amelyek megvalósítása, a szocializmus alapjainak lerakását, a fejlett szocialista társadalom építését tette lehetővé. Éppen ezért e pártértekezletet máig élő tanulságokat szolgáló tanácskozásként tartjuk számon. FODOR LÁSZLÓ Dombóvári elképzelés Hol tart jelenleg az úttörővasút építése? A dombóváriak már sokszor bizonyították városszerete- tüket. Nem szavakkal, hanem tettekkel. Ahol él az emberekben az egészséges kezdeményezés készsége, a település és környezetének alkotó szeretete, nem töprengenek a kelleténél többet egy-egy közös elhatározás megvalósításán. Nekilátnak a munkának, hogy akkor is „készre jelenthessék" a közös vállalkozást, ha előre nem látott akadályok tornyosulnak előttük. Az állomás júliusban nem lesz|már néptelen A dombóvári úttörővasút kis- pályaudvara előtt pihennek egyelőre a kocsik. Az állomás- épület üvegablakaim több gépelt hirdetmény tudatja az utazni vágyó úttörőikkel, természetesen a felnőttekkel is, hogy ebben az évben július első napján kapcsolják a szerelvények elé a kismozdonyt. Két hónapra szólóan. A gazdag vasutas múltú Dombóvár - mint köztudott - nem hagyta elveszni a régi gazdasági vasútját. A dombóvári Városi Tanács 1980. január 1- ével vette át azzal a céllal, hogy a pálya 5,6 kilométeres szakaszát úttörővtasútnak hagyják meg. De halljuk a dombóvári Városi Tanács elnökét, Vidóczy Lászlót: — Anyagszállító kocsikat is vettünk át a vasúttól, hogy a Tolna—Baranya megyei Téglaipari Egyesülés dombóvári téglagyára részére hét közben szállítást végezzünk. A szerződésnek megfelelően ilyen kategóriájú hivatalos tarifa szerint szállította, meghatározott időben és mennyiségben a kisvasút a téglagyártás'hoz szükséges anyaqot. 1980 május elsejével indult útjára először az úttörővasút szerelvénye. A hétvégeken a kirándulókat szállította, hét közben pedig naponta több száz tonna anyagot a megrendelőnek. — Szerződésünknek — folytatja Vidóczy László tanácselnök, — ez év tavaszára eleget tettünk. Ekkorra derült ki, hogy a bánvában még meglévő anyag alkalma flan a téglagyártásra, Illetve csak keverve lehetne hasznosítani. A téalaioari egyesülés részéről tehát csökkent az igénv. Az idén az úttörövasút működtetését ezért korlátoztuk. IúljuS 1-étől szeptember 1-éig közlekedtetjük csak. A környezet széo'éaét felismerve, és a szabadba vóavák laénvét kielégítve létesítette a dombóvári Városi Tanács az al- sóhetényi parkerdőt. Ekkor született meg az az elképzelés, hoav a sínpályát meghosszabbítva a parkerdőig viszik a vasutat. Az ide vezető út vadregényes s méa aazdagltio a majdan úttörővasűton utazók élményeit a vasútvonal melletti római kori katonai tábor ásatási munkája is. — S ha mindezt még kiegészítjük az egyik céllal — így a tanácselnök, — Dombóvár vasúti csomópont, a vasutaséletnek itt hagyományai vannak, itt működik a vasútforgalmi szak- középiskola, a városban négy úttörőcsapat is van, akikor a vasutas hivatás népszerűsítéséért is teszünk lépéseket. — Hol tart most az úttörővasút építése? — Kétkilaméteres új szakasz már elkészült. Ez évben, lassított ütemben elkészül újabb egy kilométer hosszúságú pálya. A következő lépés a horgásztavi ímegállő építése lesz. Idei és jövő évi feladat a további sínpálya mellett a pa.rlkerdei végállomás elkészítése. Szerencse, hogy Dombóvár térségében vasúti rekontsrulkció folyik. Ezért vállalhatta el a honvédség KISZ-szervezete a munka védnökségét, a pályatest beszabályozásában, egyebekben. Kívülük sok helyi üzem roppant jelentős társadalmi munkát véq- zett, a Láng Gépgyár, a MÁV 'építési főnöksége, a MÁV gépállomása, hogy csak néhányat említsünk. Mind-mind segítették eddig és ezután is segítik társadalmi munkájukkal a kisvasút építését. Természetesen, a városi tanács költségvetési üzeme is. — Ők kezelik a vasutat? — Igen. Az úttörővasút a téglagyári szállítás bevételéből fedezte fenntartásának költségeit Mi több, futotta még különböző, a vasúttal kapcsolatos munkákra is. — Hogyan lesz azután? — Meglátjuk, hogy kiadásként mit jelent az úttörővasút ez évi üzemeltetése és azt beépítjük a költségvetésbe. Az úttörővasutat beindulása óta 1500—2000 úttörő vette igénybe, a, felnőttekről nem is szólva. A városi úttörőcsapatoknál már fólyiik a szervezés. Ők és a vasútforgalmi szakközép- iskola tanulói teljesítenek majd a közeljövőben szolgálatot a menetrend szerinti járaton, az állomásokon. Az utóbbiból, több is lesz, mindegyik a páratlanul szép természeti környezet egy-egy új, vagy régi építményéhez - csónakázótó, ásatás - kapcsolódva.- 1983. május 1-ével szeretnénk indítani - közli beszélgetésünk végeztével Vidóczy László - a 10—11 kilométer hosszúságú végleges szakaszon a vonatokat hétvégi, menetrend szerinti járattal. Az úttörővasút jelentőségét jelenileg még nagy vonalakban lehet látni. Szerepét azonban már tudni is. Az úttörőmozgalmi célok és a vasutas hagyományok ápolása — pályaorientádió - mellett a Dombóvár környékén elkészülő komplex ki- rándulótérség bizonyára közkedvelt, hangulatos és fontos közlékedési eszköze lesz az úttörővasút. A klsvonat egyik kocsiját úgy alakították ki, hogy benne akár kihelyezett, mozgó környezetismereti órákat is tarthatnak az iskolák. Nem hiszem, hogy kizárólag csak a dombóvári gyerekeket érdekli ez. Bizonyára máshonnan is érkeznek majd Ide pajtások, akár ezért az egy utazásért, akár szüleikkel egy hétvégi kirándulásra a csóna- kázótóhoz, a római kori1 katonai tábornál folyó ásatáshoz vagy a parkerdel véaállomás majdani kisvendéglőjéhez. Ez még a- jövő. iés a jelen? Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy anyagszállítás hiányában nem tudja fenntartásának költségeit megkeresni a kisvasút. Ez pénzügyi kérdés. De később az idegenforgalommal nem keresheti meg az úttörő- vasút a maga kenyerét? Ez is a közeljövő. Tény, hogy a dombóvári Városi Tanács nem ezekben a na- ookban határozott sem az út- törővasútról, sem a Konda-pa- tak völqyének rendezéséről és az alsáhetényi narkerdőről. Nem most kezdtek hozzá, hanem eqy évek óta tartó, soksok társadalmi munkával készülő, sok embernek célt adó munka folvik. Az időköziben előállt pénzügyi nehézségek ellenére is. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Fotó: Kapfinger András.. Az egyik kocsiban környezetismereti órákat is tartanak :