Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-01 / 126. szám
XXXII. évfolyam, 126. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. június 1., kedd AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból AZ NDK A BÉKE ORSZÁGA (2. old.) MEGÚJULÓ MUNKAVERSENNYEL (3. old.) HIBAELHÁRÍTÁS A DUNAFOLDVÁRI OXIGÉNGYÁRBAN (3. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) TENISZISKOLA GUNARASON (6. old.) Lépcső az iskolához Két oka is van annak, hogy az utóbbi másfél évtizedben az óvodai nevelés a társadalmi érdeklődés homlokterébe került. Az első ok szociális jellegű: a nők tömeges munkavállalása elodázhatatlanná tette a kisgyerekekről való intézményes gondoskodás kiterjesztését. A második indíték pedagógiai és oktatáspolitikai: a tanköteles korba lépő gyerekek módszeres fölkészítése, az iskolai életre. Napjainkban Európa-szerte nagy elismerést vált ki a magyar óvodai ellátás fejlődése. Kevés ország büszkélkedhet ugyanis azzal, hogy a három-lhat éves gyerekek 90 százaléka óvodába járhat. Nálunk a nagy változás tíz-tizenöt év alatt ment végbe. A második világiháború előtti utolsó békeévben, 1938-ban az óvodás korú gyerekeknek mindössze 23 százalékát fogadták be az óvodák, és még húsz év múltán is csak 30 százalékos ellátottság szerepel a statisztikában. Aztán következik egy lendületes évtized, 1968-ra elérjük az ötven százalékot. Az utolsó tíz-tizenkét év fejlődése pedig egyenesen imponáló, végén a 90 százalékkal. — De milyen áron? — kérdezheti az olvasó, aki nemcsak a meredek ívű számsorokat ismeri, hanem az óvodák zsúfoltságáról is hallott egyet, s mást. Némiképp indokolt az ellenvetés. Sok gyereknek még ma is csak úgy jut hely az óvodában, hogy a többieknek egy kicsit összébb kell húzniuk magukat. Ahová eredetileg száz gyereket vártak, ott ma nemegyszer százhúsz, száznegyven is szorong. Egy tavaly- előtti statisztikai kimutatás szerint óvodáink 124 százalékos helykihasználtsággal dolgoznak. A Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályán úgy ítélik meg, hogy óvodáink felében jók az elhelyezési körülmények, a másik felében viszont nagy a zsúfoltság. És még így sem tudunk minden fölvételi kérelemnek eleget tenni, szerencsére azonban évről évre csökken a helyhiány miatt elutasított jelentkezők száma. Három évvel ezelőtt országosan 41 ezer szülő kapott nemleges választ kérelmére, 2 éve 25 ezer, s tavaly már 20 ezer alá esett a számuk. Gond az is, hogy a demográfiai hullámzás és a népesség mozgása nehezíti a tervezést. Jórészt ezzel függ össze az óvodák egyenlőtlen területi megoszlása. Az óvodás korú gyerekek hat-hét százaléka olyan kis télepüiésen él, ahol egy csoportra való sem gyűlik össze belőlük. A falusi óvodákban általában kényelmesen elférnek a gyerékek, a nagyvárosi lakótelepeken viszont igen nagy a zsúfoltság, noha az idén egy-két helyen javult a helyzet. Az egész országra kiterjedő óvodai hálózat kiépítésével párhuzamosan megújult az óvodai nevelő munka is. Tíz évvel ezelőtt a minisztérium új nevelési program bevezetését írta elő, omély szerint az óvodai tevékenység alapvető célja az iskolára való felkészítés, természetesen figyelembe véve a kisgyerekek életkori sajátosságait. A mai napig ennek a dokumentumnak az alapján folyik óvodáink pedagógiai munkája. A hajdani „gyermekmegőrző" intézmény ma már fontos lépcsőfok az általános iskolához. Senkit se tévesszen meg az utóbbi mondat! A nevelés korszerűsítése ugyanis nem azt jelenti, hogy gyermekeink életéből száműztük volna a játékot. Az óvoda továbbra sem vállalja magára az iskola feladatkörének egy részét, ellenben úgy elégíti ki a gyerekek érdeklődését, úgy nyújt számukra tapasztalatszerzési lehetőségeket, úgy fejleszti közösségi szokásaikat, értelmi képességüket, vagyis egész személyiségüket, hogy majd zökkenő nélkül indulhassanak az iskolai életbe. Ez a korszerűsítés lényege. Végeredményben az óvodai nevelésben a játék, a munka, az oktatás oly módon alkot egységet, hogy nem szorul háttérbe a játék elsődlegessége. Eredményvizsgálatok, jelentések, jegyzőkönyvek is tanúsítják, hogy az óvoda sikereden megoldja a reá háruló új feladatot, leginkább azonban az első osztályban tanítók a megmondhatói, hogy a mali óvodások — kivéve az alig- alig iskolaérett fiúkat, leányűkat — mennyivel többet hoznak magukká! az iskölába, mint a régiek. Főleg akkor, ha rátermett nevelő volt az óvónőjük. Mert a pedagógiának ezen a területén is elsősorban az emberen áll vagy bukik minden, nem a tárgyi viszonyokon. Az áldozatkész, jól fölkészült, mosólygó óvónőn, aki akkor számíthat igazán eredményre, ha a család minden esetben együttműködik vele. P. KOVÁCS IMRE Béke- és barátsági hónap Kitüntették a békemozgalom aktivistáit Rafajlovics Milánnak Csajbók Kálmán adja át a kitüntetést A béke- és barátsági hónap rendezvényei között minden évben előkelő helyet foglal el az az ünnepség, amikor a megyékben átadják a mozgalom aktivistáinak hosszú ideje kifejtett eredményes munkásságuk elismeréséül az Országos Béketanács kitüntetését. Szekszárdon, a HNF megyei székházában tegnap délelőtt került sor az ünnepségre. Csajbók Kálmán a népfront megyei bizottságának titkára köszönte meg az eddig végzett eredményes munkát és kívánt további sikereket a békemozgalom legjobb megyei aktivistáinak. Ö adta át a kitüntetéseket is. A Békéért kitüntető jelvényt Rafajlovics Milán, nyugalmazott medinai tanácselnök kapta meg. Emlékplakettet adományozták a Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Szakközépiskolának, ők az elismerést iskolai ünnepség keretében veszik át. Emléklapot kapott Wirth Jánosné, a szekszárdi húskombinát dolgozója, dr. Varga Ferenc vezető ügyész Dombóvárról, Gál Antal szekPuja Frigyes Kanadába utazott Púja Frigyes külügyminiszter Mark MacGuigan kanadai külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Kanadába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Dorothy Jane Armstrong, Kanada budapesti nagykövete. szárdi körzeti népfronttitkór, dr. Kovács Pálné. a mórágyi iskola igazgatóhelyettese, Kaiser Márton, szocialista brigádvezető, a Bonyhádi Cipőgyár FelMoszkvában és Washingtonban - közép-európai idő szerint - hétfőn este egyidejűleg a következő bejelentést tették közzé: A Szovjetunió és az Egyesült Államok között megállapodás jött létre arról, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdenek a hadászati fegyverek korlátozásászabadulás szocialista brigádja, a paksi Aranykalász és Szabadság termelőszövetkezet, valamint a paksi Városi Tanács költségvetési üzeme. én Genfben. A szovjet küldött- séget Viktor Karpov nagykövet, az amerikai küdöttséget Edward Rowney nagykövet vezeti. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a tárgyalásoknak — szögezi le a bejelentés. Lázár György fogadta Rudolf Rohliceket A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság 18. ülésszakára hétfőn, küldöttség élén Budapestre érkezett Rudolf Rohlicek, a csehszlovák kormány elnökhelyettese. A bizottság ülésén a magyar küldöttséget Marjai József miniszterelnökhelyettes vezeti. Rudolf Rohliceket, a csehszlovák kormány elnökhelyettesét hétfőn fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Jelen volt Marjai József miniszterelnök-helyettes, valamint Kovács Béla, hazánk prágai és Andrej Barcák, Csehszlovákia budapesti nagykövete. A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság megtartotta az ülésszak első plenáris ülését. Havasi Ferenc találkozója Leonyid Szmirnowal Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára hétfőn a KB székházában fogadta Leonyid Szmirnovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, és szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserét folytatott vele az országaink együttműködését érintő időszerű kérdésekről. Leonyid Szmirnov magyarországi tartózkodása során megbeszélést foltyatott Marjai József miniszterelnök-helyettessel, és Méhes Lajos ipari miniszterrel. Meglátogatott több ipari és mezőgazdasági üzemet is. Szovjet-a mer i ka i tárgyalások ról és csökkentéséről június 29Húsz év óta először Hét határra szőlő vásár Simontornyán A Júdás-napi vásárok voltak az igaziak, több mint másfél évszázadon át. Akkoriban az őszi vásár azért volt népes és gazdag, mert Simontornya „útba esett" minden vásározónak, körzetében a községeknek nem volt vásárjoga, és itt találkozott Dunaföldvártól Enyin- gig, Sárbogárdtól Gyönkig az, aki érdemesnek tartotta portékáját, hogy vásárra vigye. Bögyös Péter Sáregresről hozott nyolc malacot, a szombati piaci vásárra, de voltak itt a sárszentmiklósiak egy teherautó szép borjúval, Hajtottak, hoztak legalább nyolcvan lovat és csikót, több száz malacot, süldőt: Tolnanémediből, Pincehelyről, Kisszékelyből, Nagyszékelyből, Igorból, Mezőszilasról, Dégről... és még ki tudja, honnan nem! Sóhajda András, a pincehelyi termelőszövetkezet elnöke is eljött a vásárra: „Pénteken kiadós esőnk volt, most csak asszonyok maradtak otthon, a kertben palántáznak. Jó ez a vásár, meg kell tartani a jövőben is." Van rá remény, hogy a jövőben is megtartják majd a simontornyai vásárokat, az új helyen, a lovaspályón. „Meg kellett szüntetni a vásárt, jó húsz évvel ezelőtt — mondja Szabó. Sándor községi tanácselnök — mert a régi vásárteret beépítettük, ott van a Vak Bottyán lakótelep. A lakosság kérte, hogy ismét rendezzünk vásárokat, hiszen bizonyítékok vannak rá, hogy több mint másfél száz éven át itt híres vásárok voltak." A .konkrét példákat a helypénzszedők mondják: „Szűcs György vagyok, a helypénzszedő — így egy fiatalos öregember — hétezer forintnál is több van a tarisznyámban. Tudja, valamikor itt a vásárok két napig is eltartottak. Ma fél hat órakor nyitottunk, de voltak már négy órakor is vásározók, tehát a jövőben korábban nyitjuk a kaput.” A forgalom nem volt természetesen olyan nagy, mint egy „bejáródott" vásáron, de minden bizonnyal hamar híre megy, hogy Simontornya ismét vásártartó jogú nagyközséggé vált. Szombaton még a kora délutáni órákban is tucatnyi kiskereskedő, pecsenyesütő és több száz ember volt a vásártéren. Amint a helypénzszedők mondták, legalább hatezer ember megfordult a vásárban — s örvendetes, hogy mint a rendőrségi járőrparancsnok elmondta: „Csöndes, szép vásárunk volt." 1-Piti I A lóversenypályán negyedévenként, a második hónap utolsószombatián tartják majd az állat- és kirakodó vásárokat.
