Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

1982. május 14. ^ÉPÜJSÀG 3 Szakszervezeti jogok (2.) A KIPSZER a szekszárdi tejüzemnél A bizalmiak hatásköre A BIZALMIAK egyetértési jo­ga bizonyos esetekben közös döntést jelent a munkahelyi ve­zetőkkel, más esetekben pedig a szakszervezeti bizottsággal. A munkahelyi vezető a következő kérdésekben köteles a szak- szervezeti bizalmi egyetértését megszerezni ahhoz, hogy érvé­nyesen dönthessen: — a dolgozók személyi alap­bérének megállapítása; — a miniszteri vagy maga­sabb szintű kitüntetésre történő javaslattétel, valamint a dol­gozók jutalmazása; — a vállalati lakástámogatás, valamint szociális juttatás. A szakszervezeti bizottság döntési jogkörébe tartozó kér­dések közül a bizalmi egyetér­tése kell : — a vállalati, hivatali, intéz­ményi és szakszervezeti kül­földi és hazai üdülési beuta­lók személy szerinti odaítélé­séhez, a beutalók térítési költ­ségeinek részbeni, vagy teljes elengedéséhez ; — a szakszervezeti segélyben részesülő személyek meghatá­rozásához ; — a szakszervezeti kitüntetés­re vonatkozó javaslatételekhez. Mit jelent az egyetértési jog? Ha a bizalmi és a gazdasági vezető , között nem alakul ki egyetértés, a vitatott témát a felsőbb szintű gazdasági veze­tő a szakszervezeti szervvel egyetértésben dönti el. AZ EGYETÉRTÉSI jog érvé­nyesítését természetesen jelen­tősen befolyásolja az, hogy a bizalmival partner gazdasági vezetőnek milyen hatásköre van. A legegyszerűbb a hely­zet .akkor, ha a döntési hatás­köröket megfelelően decentrali­zálták, s a partner gazdasági vezető a bérmegállapítás, ju­talmazás kérdésében önállóan dönthet. Ilyenkor a bizalmi egyetértési joga teljes egészé­ben és közvetlenül érvényesül. Ha persze a gazdasági vezető ezt az önállóságot úgy értel­mezi, hogy neki még a bizalmi egyetértését sem kell kikérnie -, akkor ez a döntés szabály­talan. érvénytelen. A bizalmi­nak jogában áll az ilyen intéz­kedés ellen kifoaást emelni, vé­tót kezdeményezni a szakszer­vezeti bizottságnál. Ha a bizalmával partner gaz­dasági vezetőnek nincs meg­felelő hatásköre, s az egyetér­tési jog körébe tartozó kérdé­sekben a munkahely maaasabb szintű vezetőie jogosult dönteni - ez természetesen nem jelent­heti a bizalmi jogkörének meg­sértését. Helyileg szükséges szabályozni - a sajátos körül­ményeket figyelembe véve -, hogy ilyen esetekben mi a he­lyes és követendő eljárás. A legcélszerűbb, ha az alsóbb szintű gazdasági vezető a bi­zalmival egyetérve tesz, javasla­tot a döntésre illetékesekhez. A bizalmi véleményét azonban ilyenkor is mánden esetben fi­gyelembe kell venni. EGY KONKRÉT esetben a vállalatnál valamennyi dolgozó béremelésben részesült, köztük a csoportvezető is. A munkahe­lyi vezető előzőleg kikérte a bi­zalmi véleményét, aki egyet is értett a javasolt béremelések­kel. Egyetlen kivétellel. A cso­portvezetőnek szánt bérfejlesz­tést nem javasolta, mert az vé­leménye szerint több alkalom­mal is fegyelmezetlen magatar­tást tanúsított. Ennek megfele­lően gépelték le a bérfejleszté­si listát, amit a bizalmi alá­írt. Ezt az üzemi hirdetőtáblán is kifüggesztették. Minden rend­ben ment tehát. Egészen ad­dig, amíg a felemelt béreket-ki­fizették. Ekkor ugyanis kiderült, hogy a csoportvezető mégis megkapta a béremelést. Ami­kor a bizalmi ezt számon kér­te a vezetőkön, azt a választ kapta, hogy a bizalmiak csak a munkások órabérrendezésébe szólhatnak bele. Ez az álláspont törvénysértő. Való igaz, hogy a bizalmi egyetértési joga nem vonatko­zik a választott, valamint a ve­zető állású dolgozókra. De azt is tudni illik, hogy minden ipar­ágban. csak azokat a gazdasá­gi, állami vezetőket lehet e ka­tegóriába sorolni, akiket a fel­ügyeleti szerv nevez ki. így pél­dául a vállalati igazgatókat, gyáregységvezetőket, telep­vezetőket és helyetteseiket. A korlátozás azonban nem terjed ki az alsóbb szintű vezetőkre, valamint a társadalmi tisztség­re megválasztott, párt- és tö­megszervezetben tevékenykedő dolgozókra. Az ő bérfejleszté­süknél, jutalmazásuknál is ki kell tehát kérni a bizalmiak egyetértését. Az adott esetben a szabály­talan munkáltatói intézkedést a szakszervezeti bizottság ál­tal benyújtott vétóval kellett megváltoztatni. EZ IS BIZONYÍTJA, hogy ma még egves gazdasáqi vezetők nincsenek megfelelően tisztá­ban a szakszervezeti ioqokkal, amelyeknek pedig a következő években tovább növekszik a ielentőségük. Elkerülhetetlen feltétele ez az érdekképvisele­ti, érdekvédelmi munka javítá­sának, az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének. DEÁK ANDRÁS Tamási Állami Gazdaság Elismerő oklevél Az elmúlt évben produkált kimagasló eredményeiért el-» ismerő oklevéllel tüntették ki a Tamási Állami Gazdaságot. Az ünnepség szerdán délután volt a gazdaság központjában, For- nád-pusztán. Dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára adta át a kitüntetést, méltató szavak kíséretében, Tolnai Ist­ván igazgatónak. Kiváló termésátlagot ért el a gazdaság cukorrépából és ku­koricából, a tejtermelés pedig 19 százalékkal emelkedett egy év alatt, 1200 tehéntől. Húst 250 vagonnal értékesítettek 1981-ben. A termelési érték 7 százalék­kal nőtt. Igen jó a nyereség, először közelítette meq a Ta­mási Állami Gazdaság az 50 millió forintot. A nyereség nö­vekedése egyik évről a másik­ra 25 százalékos. Hat dolgozó kapott minisz­teri kitüntetést, 40-en vállalati kiváló dolgozók és 20 szocialis­ta brigád részesült kitüntetés­ben, jutalomban. A termőföld hasznosítása Országszerte megkezdődték a májusi határszemlék. Az arra illetékes szakemberek — ható­sági jogkörrel —■ részletesen ellenőrzik, hogy a földtulajdo­nosok, -bérlők eleget tesznek-e a művelési kötelezettségnek. Nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemek területeit veszik szemügyre, hanem a kialakult gyakorlatnak megfelelően a kiskerteket, a kistermelők föld­területeit, bérleményeit is. Amennyiben gondatlanságot ál­lapító nak meg, elhanyagolt ál­lapotban, parlagon találják a földet, ingatlant, úgy felelős­ségre vonást kezdeményeznek. A MÉM illetékesei éppen ezért ismételten arra figyelmeztetik a földtulajdonosokat, -haszná­lókat: amennyiben a kötelezett­ségnek eddig nem tettek ele­get, úgy gyorsított ütemben ve­gyék művelésbe a parlagokat. A termőföld fokozott védel­méről, hasznosításáról az el­múlt időszakban felső szintű jogszabályok intézkedtek. Ezek­nek általában van foganatja. Egy év alatt ötezer hektárral csökkent a parlagterület. Augusztusban átadják a kazánházat Laczkó György panaszkodik, bár azt mondja, hogy „lénye­gét tekintve az ügy nem nagy hatással van a munkára, de az emberek kedvét rontja”. A für­déssel van baj, a tisztálkodás nehezen oldható meg... Külön­ben nincs oka panaszra, hi­szen a munkaterületek kései átadása ellenére,^ a harminc ember tud dolgozni, s szinte méhkashoz hasonlít a kazán­ház belülről. Ki tudja, hány száz méter csövet szereltek már fel, mennyi csaptelepet állítot­tak a helyére mindössze har­mincán. A körülményekhez képest jól állnak feladatuk teljesítésével. A szekszárdi tejüzemnek hő­energiát szolgáltató kazánt augusztusban akarják átadni, úgy, hogy csak be kelljen gyúj­tani, és máris meleg vizet, gőzt tudjanak adni minden üzem­nek. Minden üzemnek — mert hiába készülnek el egy-egy üzemrésszel, s végzik el ott a hideg járatást, a próbához me­leg víz és gőz kell. Lesz gőz. Havasi Tibor csőszerelővel a 16-os és a 17-es szivattyútelep­nél beszélgetünk. — Ma az a dolgom, hogy itt bekössem a rendszerbe ezt a két gépet. Légrádi Árpád a seqítőm, azaz a munkatársam. Termelési gyűlésen hallottam, hogy augusztus végére itt min­dennel végeznünk kell. — Ha lesz anyag — szól köz­be Légrádi Árpád —, mert pél­dául a központunk több mint negyed éve megrendelte a 16-os csavart, pontosan háromezer darabot, de az egész ország­ban nem tudják beszerezni. Gond minden építésen, sze­relésen akad. Itt is van. Késik néhány nyugati gépegység, s van olyan is, amelyiknek fel­szerelése csak a szerelők nagy tudásának köszönhetően sike­rült — . olyan rossz minőségű volt. Egyébként a KIPSZER köz­ponti üzemében igen sok csö­vet előrehajlítottak, méretre el­készítettek. Itt mégis sok a hely­színi hegesztés, szerelés. Hercz- ku István csőszerelő erről így beszél : — Nem tudnám megmonda­ni, hogy hány csőrendszer al­katrészét hegesztettem össze, hol hason fekve, hol kötélen lógva, de tény, hogy már jó néhány szakaszon elvégeztük a próbanyomást. Ugyanis, ha el­készülünk egy rendszerrel, azt próbanyomás alá helyezzük, hogy akik utánunk jönnek — festők, szigetelők — ne késle­kedjenek. — Szakaszosan vesszük át a munkát, így az üzembe helye­zési eljárásra már csak néhány csavar meghúzása' van hátra. Valóban, meggyőződhetünk róla, hogy a szivattyúk mind a helyükön vannak. A hőcserélő­ket, az energiatakarékos be­rendezéseket már beállították. A hozzájuk csatlakozó részegy­ségeket pedig olyan sorrend­ben szerelik össze, ahogy a próbajáratáshoz arra szükség lesz. Egyébként azért is halad ilyen jól a munka, most a ta­vasz tájékán, tmert a Láng Gép­gyár négy óriás kazánját már időben felállították. Éppen szi­getelik az energiát adó beren­dezéseket. A kazánokhoz csat­lakozó olajvezetéket is a KIP­SZER kalorikus gyáregységének emberei készítették el. A két óriási olajtartályból a lefejtő­berendezés, és onnan a kazá­nokig a csőrendszer már kész, ott is csak festeni, szigetelni kell. A kazánok vezérlőegységét beépítették, két hét múlva mind a négy kazánt szigetelik, s ak­kor már be lehetne gyújtani. Mert a KIPSZER már a víz­vezetékrendszert is kiépítette. Sőt: a két vízlaboratóriumot is elkészítették. Miután itt jó mi­nőségű vízre van srükség. — nyolc ioncserélőt állítottak fel. Igaz, könnyíti a szerelést, hogy számos kisgépet használnak: menetvágókat, csővágókat, kö­szörűket — ami manapság a csőszerelő szakmában szüksé­ges, rendelkezésükre áll. Tehát a legfontosabb kazán- berendezések, még a vízlágyí­tók is helyükön vannak, leg­alább nyolcvan százalékban kész a főcsatlakozó vezeték- rendszer. A kazánokhoz a lá­gyítótól, a kazánoktól a víz­Nincsenek elkésve. Ugyanis az ismert adatok, rajzok alapján a kívánt méretű és hosszúságú vezetékek nagy részét előre­gyárthatják, és akkor, ha majd szabad és tiszta munkaterüle­tet kapnak, gyorsan tudnak dolgozni. A hét közepén a TAÉV állvá­nyozói segítik a szerelők mun­káját, a kazánházon belül, ugyancsak néhéz körülmények közepette különleges állványt szerelték fel. Az állványokra azért van szükség, mert a szi­getelők a jövő héten jönnek a tejüzemi építkezésre. Rájuk sok munka vár. A különféle célra szolgáló csöveket más-más mi­nőségű anyaggal kell szigetel­ni, majd festeni. A szigetelők felvonulását előkészítve a cső­szerelők is arra törekszenek, hogy adjanak munkaterületet. A generálkivitelező tehát komo­lyan foglalkozik azzal, hogy minél pontosabban tudják az egyre közelgő határidő előtt a szabad munkaterületet megad­ni az egyes alvállalkozóknak. A iKIIPSZER 1981. április 17-én vonult fel a tejüzem kazán­házának felszereléséhez. Idén augusztusban az igen bonyolult felszereltségű, ener­giát szolgáltató üzemet már üzemkész állapotban átadják a felhasználónak. minőségjavítóig, innen az üzem­részekig a fővezetékek készen állanak — csak a kazánok „hajszálereit” kell elkészíteni. És még a villamos energiát adó rendszert. Bár a villamos részleg megcsinálta márazösz- szes kábellvezeték-alagutat, tar­tószerkezetet, a motoroktól a kapcsolókig a pályát, azaz a vezeték helyét — a villamos- szerelőkre még sók munka vár. Egyes alkatrészeket a helyszínen készítenek, ahol géppel nem tudnák dolgozni, ott kézi erővel. A kazánház kívülről Havasi Tibor csőszerelő Légrádi Árpád Szigetelik a Láng-Ygnis kazánokat PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Gottvold Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom