Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 111. szám. ÁRA: 1,40 Fi 1982. május 14., péntek. Mai számunkból A HÁBORÚ ERŐI ELLEN (2. old.) A BIZALMIAK HATÁSKÖRE (3. old.) KOSÁRLABDA FELSZABADULÁSI KUPA (4. old.) A KIPSZER A SZEKSZÁRDI TEJÜZEMNÉL OLVASÓSZOLGALAT (3. old.) A műveltség tekintélye Szinte se szeri, se száma azoknak a tulajdonságoknak, adottságoknak, képzettsé­geknek, emberi jellemzőknek, amelyek tiszteletet paran­csolnak, s amelyek alkalmas­sá tesznek valakit arra, hogy kisebb-nagyobb közösségé­ben tekintélyt szerezzen. Számtalan módon kivívható a tekintély valamilyen foka. Egy bizonyos szintig elegen­dők hozzá a tisztességesen végzett bármilyen munka mellett a rendezett családi, a közvetlen baráti és a se­gítő kollegiális kapcsolatok. Olykor azonban hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla: a változó követelmények, tár­sadalmi-gazdasági igények kielégítésének állandó és nélkülözhetetlen feltétele a szakmai és általános művelt­ség folyamatos gyarapítása, divatos szóval élve „szinten tartása". Napjainkra még fontosab­bá vált egyrészt annak a ré­gi megállapításnak az igaz­sága, amely szerint csak a műveletlen emberek szemé­ben nincs tekintélye a mű­veltségnek, másrészt tovább rövidült az az idő, amely el­teltével kellő felfrissítés, új ismeretek szerzése híján el­évül a korábban megszerzett tudás. S bizony, aki ma 17— 18 vagy 24 évesen szakmun­kásvizsgát tesz, érettségi bi­zonyítványt, illetve egyetemi, főiskolai diplomát szerez, na­gyot téved, ha azt hiszi, hogy a ma még friss tudásanya­gával jól elboldogul akár nyugdíjba meneteléig. Pedig okodnak így gondolkodók, s már esetleg egy szakmun­kásvizsgával egész életükre befejezettnek tekintik a szer­vezett formában történő ta­nulást — netán az önműve­lést is. Holott a már emlí­tett társadalmi-gazdasági igények megkövetelik a mű­veltség iránti igényt is. Meqyénkben számos fel­nőtt diákja van a középisko­lák levelező és esti tagoza­tainak, ám elő-előfordul : munkáltatói insoirálás, sőt, munkahelyi előírás, munka­köri követelmény eredménye az e tagozatokra való be­iratkozás. S ez esetben oly­kor a fő cél nem az isme­retek gyarapítása, hanem csaknem kizárólagosan a bi­zonyítvány megszerzése. Per­sze, ellenpéldákat is szép szómmal lehetne sorolni ar­ra, miszerint az utóbbi esz­tendőkben a korábbinál töb­ben belső indíttatásból kez­dik ei — folytatják — vala­hol, valamilyen tanulmányai­kat, s keresik a legkülönbö­zőbb formában kínált műve­lődési lehetőségeket, lépést akarva tartani a technika, a különféle tudományágak fej­lődésével. Ez utóbbi azt jelzi, hogy megnőtt a műveltségnek a nemcsak anyagi elismeréssel járó tekintélye. De ennek el­lenére akad tennivaló annak érdekében, hogy minél töb­ben vegyenek részt átképzé­seken, továbbképzéseken. Az új, aktuális ismeretek folya­matos megszerzése, a napra­kész tudás végül is a mű­veltség „karbantartását" je­lenti, s ennek erkölcsi és anyagi elismerése, a művelt­ség tekintélyének további növelése mind az egyén, mind a közösség javát szól- gálja. V. Z, A Minisztertanács ülése Újabb start Bajkonurból A Szojuz-T-5 útban a Szálját—7 felé A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén a vállalatok önállóságának további növelé­se és a felügyeleti szervek ope­ratív feladatok alóli mentesí­tése érdekében módosított egyes felügyeleti hatásköröket. A rendelkezések többek kö­zött újraszabályozzák az álla­mi szervek ingatlan-vásárlásá­Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke csü­törtökön hivatalában fogadta Púja Frigyes külügyminisztert, aki hivatalos baráti látogatá­son tartózkodik Bulgáriában. Az elvtársi légkörű találko­zón, amelyen részt vett Petr Mladenov, a BKP KB PB tag­ja, bolgár külügyminiszter, nagyra értékelték a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat és megvitatták továbbfejleszté­sük és elmélyítésük lehetősé­geit. Áttekintették a két ország közötti, a KGST keretében megvalósuló gazdasági integ­ráció kérdéseit is. * Csütörtökön délelőtt és dél­után is tárgyalt Szófiában Pú­ja Frigyes és Petr- Mladenov. Ezúttal elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról volt szó, s a miniszterek elégedetten állapí­tották meg, hogy a két ország sokoldalú együttműködése minden téren dinamikusan fej­lődik. Jelentősen bővült a két­oldalú gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés, amely a szakosodás és a koo­peráció új, hatékony formáival gazdagodott. Ugyanakkor rá­mutattak, hogy még sok ki­használatlan lehetőség van, nak feltételeit, egyszerűsítenek több munkaügyi előírást, vala­mint a vállalati munkarend időszakos változtatásának fel­tételeit és módját. Ezekben a kérdésekben ezentúl nem a felügyeleti szervek, hanem a vállalatok, szövetkezetek és in­tézmények maguk döntenek. A kormány az Állami Terv­bizottság tájékoztatója alapján amelyek kiaknázásához együt­tes erőfeszítésre van szükség. A miniszterek megállapították, hogy a két ország kölcsönösen érdekelt az együttműködés fej­lesztésében a tudomány, a kultúra, az oktatás, az idegen- forgalom, a két ország me­gyéi, városai és vállalatai kö­zötti közvetlen kapcsolatok és tapasztalatcsere területén. Petr Mladenov tájékoztatást adott a BKP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ról, a szocialista építőmunka időszerű feladatairól. Nemzet­közi politikai kérdésekről szól­va a bolgár külügyminiszter rámutatott, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben különösen fontos a párbeszéd folytatása a Kelet és a Nyu­gat között és ismertette az en­nek érdekében kifejtett bolgár tevékenységet. Kiemelte, hogy a bolgár külpolitika eqyik köz­ponti kérdése a Balkán-félszi­get országai és népei békéjé­nek és jószomszédi együttmű­ködésének elősegítése. A Bol­gár Népköztársaság ennek ér­dekében szorgalmazza, hogy a Balkánt alakítsák nukleáris fegyverektől mentes övezetté. Púja Frigyes bulgáriai hiva­talos baráti látogatása ma fejeződik be. áttekintette a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejleszté­sét szolgáló munkákat, ame­lyek a vállalati gazdálkodás érdekeltségi rendszerének ja­vításával a piachoz való jobb alkalmazkodás feltételeinek ki­alakításával foglalkoznak, és azok folytatásához adott irány­elveket. (MTI) Tudományos ülésszak Géorgi Dimitrov születésének 100. évfordulója alkalmából tu­dományos ülésszakot rendezett az MSZMP Politikai Főiskolája és az MSZMP KB Párttörténeti Intézete csütörtökön a főisko­lán. Az ülésszakon részt vett Győri Imre, az MSZMP KB agi- tációs és propaganda osztályá­nak vezetője, Nagy Gábor, a Központi Bizottság külügyi osz­tályának helyettes vezetője. Je­len voltak a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykövet­ségének, valamint a budapesti bolgár kulturális intézetnek a képviselői. Az ülésen Szabó Józsefnek, a politikai főiskola rektorának megnyitója után Borsányi György „Dimitrov és a magyar munkásmozgalom" című refe­rátuma hangzott el. A felszólalók a dimitrovi életmű egy-egy fontos részlet- kérdésével foglalkoztak. Csütörtökön újabb szakasz kezdődött meg a szovjet űrku­tatási programban: moszkvai idő szerint 13 óra 58 perckora bó'jkonuri űrrepülőtérről útnak indult a Szojuz—T—5 jelzésű űrhajó. Az űrihajó a tervek sze­rint összekapcsolódik az új szovjet űrállomással, a Sza'l- jut—7-tel, amely április 19-e óta kering a Föld körül. A Szojuz—T—S-tel újonc pa­rancsnok indult a világűrbe: Anatolij Berezovoj alezredes, aki 1970 óta tagja az űrhajós- egységnek. Társa, Valentyin Le- begyev már járt a világűrben. Bár a Szojuz—T típusú űr­ihajó háromszemélyes, ezúttal csak ketten indultak útnak, mi­vel magúkkal vitték az űruta­zás első szakaszához szüksé­ges tartalékokat is. IBerezovoj és Lebegyev — akiknek hívóneve „Elbrusz” — az első forduló alatt ismételten ellenőrizte az űrihajó berende­zéseinek működését. Ezt köve­tően átmentek az orbitális egy­ségbe, hozzáfogtak az össze- kö'pcsoló-berendezések műkö­désének, illetve az összekap­csolást automatikusan vezérlő rádióberendezésék működésé­nek elfenőrzéséhez is. Útjuk hatodik órájában vacsoráztak és moszkvai idő szerint este 23 órakor térték pihenőre. Az ösz- székapcsolás várhatóan ma lesz. Anatolij Berezovoj, a Szo­juz—T—5 űrhajó parancsnoka, 1942. április 11-én született az oroszországi föderáció déli ré­szén. az Adige Autonóm Terü­let Énem nevű falujában. A középiskola elvégzése után Novocserkasszkban esztergá­lyosként dolgozott egy kőolaj­ipari berendezéseket gyártó üzemben. 1965-ben elvégezte a Kacsinszki Katonai Repülőaka­démiát. A szovjet hadsereg kü­lönböző alakulataiban szolgált, s megkapta az „első osztályú repülő" minősítést. 1966 óta tagja a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának. Az űrhajósegységhez 1970- ben került, a Szojur-űrhajókon és a Szaljut-űrállomásokon vég­zett repülésre képezték ki. Munkája mellett 1977-ben el­végezte a Gagarinról elneve­zett Katonai Légügyi Akadé­miát. Az új szovjet űrhajón immár másodszor indult a világűrbe Valentyin Lebegyev. A negy­venéves űrhajós moszkvai, szakmája repülőmérnök és 1973 decemberében, a Szojuz—13 űrhajó fedélzeti mérnökeként töltött — Pjotr Klimuk parancs­nokkal együtt — nyolc napot a világűrben. 1972-ben került az űrhajós­egységhez. Lebegyev, aki első kozmikus útjáért megkapta a Szovjetunió Hőse címet, a Le- nin-rendet, továbbra is részt vett mind az új űrobjektumok tervezésében és gyártásának irányításában, mind pedig a kozmikus program végrehajtá­sának szervezésében. Kiváló is­merője mind a Szojuz—T típusú űrhajónak, mind pedig a Szal- jut—7 űrállomásnak. 1971 óta az SZKP tagja. Testvérvárosi kapcsolatok Bezons-i hivatalos delegáció Szekszárdoo Púja Frigyes szófiai tárgyalásai Világvallások a békéért Billy Graham nyilatkozata Munkacsoportokban tanács­kozott szerdán és csütörtökön a világvallások békekonferen­ciája Moszkvában. A csaknem 100 országból érkezett mint­egy félezer egyházi személyi­ség és megfigyelő négy té­mát vitatott meg: a nukleáris fegyverkezésből származó ve­szélyeket, a nukleáris háború új „doktrínáit", a leszerelés sürgető feladatait, s azt, hogy miként folytassák a jövőben a Moszkvában megkezdett nagy­szabású munkát. Billy Graham, az ismert ame­rikai lelkipásztor-evangélista, aki megfigyelőként vett részt a tanácskozáson, csütörtökön elutazott Moszkvából. Elutazá­sa alkalmából adott sajtónyi­latkozatában kijelentette: a Szovjetunióban tett látogatása, találkozása az ország egyhá­zainak vezetőivel és a szovjet társadalom, az állam képvise­lőivel rendkívül mély benyo­mást tett rá, s komoly tapasz­talatokkal járt számára a bé­kekonferencia munkája. Meg­beszéléseiről szólva kiemelte: ismét meggyőződött arról, hogy fel kell számolni a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszo­nyában meglévő súlyos fe­szültségeket, meg kell találni a nemzetközi kapcsolatok olyan -formáit, amelyek biztosítják a világ számára a békét. A KPM és a partnerszakszervezetek vezetőinek megbeszélése A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a vele együtt­működő ágazati szakszerve­zetek vezetői csütörtökön meg­vitatták az elmúlt évben ki­dolgozott együttműködési program végrehajtásának me­netét és az együttműködést igénylő további feladatokat. Megállapították, hogy a prog­ram, továbbá az időközbeni egyeztetések és a kölcsönös megbeszélések, különösen az ötnapos munkahétre való átté­rés előkészítésében, valamint a szociálpolitikai irányelvek érvé­nyesítésében bizonyultak hasz­nosnak. A minisztérium vezetői és a szakszervezeti főtitkárok ezután elfogadták a követke­ző időszakra szóló munkaprog­ramot, amely egyebek között a dolgozók életszínvonalát érintő kérdésekben, a vállalati szervezetek korszerűsítésében, a munkaverseny-mozgalom és az üzemi demokrácia fejlesz­tésében tűz ki közös feladato­kat. Jacques Leser-nek, Bezons város polgármesterének veze­tésével szerdán testvérvárosi delegáció érkezett Szekszárd- ra, ötnapos hivatalos látoga­tásra. A küldöttség tagjai : Marie Therese Labreuil, a test­vérvárosi bizottság titkára és Claudette Corbin, a bizottság tagja. Szekszárd francia testvérvá­rosának küldöttségét tegnap délelőtt — Varjas Jánosnak, az MSZMP Szekszárdi Városi Bizottsága titkárának és Ko­vács Jánosnak, Szekszárd vá­ros tanácselnökének társasá­gában — Mátyás István, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára fogadta és tájé­koztatta a megyeszékhely éle­téről. A kötetlen beszélgetést követően K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának első titkára is fogad­ta a francia küldöttséget. K. Papp József szólt me­gyénk múltjáról, dinamikus fejlődéséről, mezőgazdaságunk és iparunk előrelépéséről, fel­adatainkról, majd válaszolt a küldöttség tagjainak életünk különbőz területeit érintő kér­déseire. Az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának első titkára megállapította: — Tiszteletre­méltónak tartjuk és jónak ér­tékeljük a testvérvárosi kap­csolatokat. A tegnapi hivatalos prog­ram a Szekszárdi Húsipari Vál­lalatnál folytatódott, ahol üzemlátogatás keretében is­merkedhettek meg a vállalat tevékenységével. E látogatás végeztével a megyei tanácson Császár József, a megyei ta­nács elnöke fogadta a küldött­séget. Ma délelőtt a szekszárdi Városi Tanács vb-termében folytatódik a delegáció hivata­los programja. Értékelik az él­múlt évi kapcsolatok alakulá­sát, majd elkészítik a követke­ző két évre szóló együttmű­ködési tervet, amit szombaton írnak alá. A Bezons-i delegáció K. Papp Józsefnél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom