Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

1982. május 13. rtÉPÜJSÂG 3 Szakszervezeti jogok (1) A tomerömü-építkezés Beleszólás és ellenőrzés MAGYARORSZÁGON a szak- szervezetek jogköre az utóbbi években lényegesen tovább bő­vült. A Magyar Szocialista Mun­káspárt kezdeményezésére 1976-ban a szakszervezetek egyetértési jogát -, amely ko­rábban a dolgozók és egyes csoportjaik élet- és munkakö­rülményeivel kapcsolatos kérdé­sekre vonatkozott — bizonyos esetekben kiterjesztették egyes személyekre is. így például az­óta a személyi alapbérek meg­állapításánál, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésekre történő javaslatnál, a vállalati lakástámogatásnál, valamint a szociális juttatásnál is ki kell kérni a szakszervezetek egyetér­tését. A szakszervezetek véleménye­zési joga gyakorlatilag azt je­lenti, hogy az állami-gazdasági vezetés köteles a szakszerveze­tek véleményét is meghallgat­ni, mielőtt döntést hozna a dol­gozók nagyobb csoportjait érin­tő munkajogi szabályok és a szakszervezettel együtt hozott intézkedések vérehajtásával kapcsolatban és sok más kér­désben. Természetesen a szak- szervezetek bármilyen esetben megkérdezésük nélkül is véle­ményt mondhatnak, különböző kérdésekben, de ez már inkább a javaslattételi jog területére tartozik. Fontos tudnivaló, hoqy az állami, gazdasági vezetés ilyenkor nem köteles ugyan a szakszervezetek véleményét, ja­vaslatát elfogadni, de azokra minden esetben írásbeli választ kell adni. Ez annál is fonto­sabb, mert ha a válasz nem kielégítő és a szakszervezetek más intézkedései sem vezetnek eredményre, lehetőség van a vétójoa avakorlására. A VÉLEMÉNYEZÉSI és javas- lattételi jogkör természetesen nem jelenti azt, hoqv a szak- szervezeteknek át kellene vál­lalniuk a gazdasági vezetés ha­táskörét. Ami a szakszervezetek ellen­őrzési jogát illeti, itt elsősor­ban a dolgozó élet- és munka- körülményeire vonatkozó szabá­lyok betartása kerül előtérbe. A szakszervezetek a termeléshez kapcsolódó ellenőrzési jogot önállóan gyakorolják, de ehhez a qazdasági vezetők minden esetben kötelesek segítséget adni, a szükséges feltételeket megteremteni, okmányokat, adatokat rendelkezésre bocsá­tani. Lényeges előírás, hogy a szakszervezeteknek módjuk van javaslatot tenni az ellenőrzés során észlelt hiányosságok ki­küszöbölésére, sőt - ha szüksé­gesnek látják — eljárást is kez­deményezhetnek a hiba elköve­tőivel szemben a megfelelő ha­tóságoknál. Abban az esetben, ha a vállalat joqtalan anyagi előnvre tett szert, a szakszer­vezetek gazdasági bírság ki­szabását is indítványozhatják. A szakszervezeti jogok gya­korlása elválaszthatatlan az üzemi demokrácig fejlesztésé­től. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége még 1977-ben együttes határozatot hozott az üzemi demokrácia eqyes kér­déseiről. Ez egvebek között elő­írja, hogv a vállalatoknál szer­vezett demokratikus fórumok megalakításának rendjét, mű­ködésének szabályait — termé­szetesen a jogszabályok kere­tei között és a helyi körülmé­nyek figyelembevételével - a szakszervezet vállalati szervével egyetértésben, szervezeti és mű­ködési szabályzatban (ügyrend­ben) kell meghatározni. Ezeket a fórumokat az eléjük terjesz­tett kérdésekben véleményezési és javaslattételi jog, illetve bi­zonyos témakörökben az állás- foglalás, a döntés és az ellen­őrzés joga illeti meg. így pél­dául a vállalati szakszervezeti tanács és a bizalmitestület együttes ülése állást foglal az évenkénti bérfejlesztés felhasz­nálásának főbb elveiről és ará­nyairól, valamint a részesedési és a jóléti kulturális alap fel­osztásáról. Ezt a jogát gyako­rolta a közelmúltban az Orszá- qos Bányaqépgyártó Vállalat bizalmitestülete, amely nem fogadta el a gazdasági vezetés bérfejlesztési koncepcióját. Egyetértésének hiányában a ve­zérigazgatónak új, immár két­változatos javaslatot kellett elő­terjesztenie, míg létrejöhetett a szakszervezettel a megegyezés. A SZAKSZERVEZET döntési jogkörébe tartozik a kollektív szerződés megkötése, s az en­nek végrehajtásáról szóló éven­kénti értékelés elfogadása, il­letve a módosítás, a vállalati szociális terv kialakítása, to­vábbá a szociális és kulturális alapok felhasználásának meg­határozása. A szakszervezeti testületek véleményezik a kö­zéptávú és éves vállalati ter­veket. valamint ezzel együtt p vállalati gazdasági vezetők éves tevékenységét. Vélemény a vezetésről A TESTÜLETEK egyik igen fontos joga, hogy évente véle­ményezik a gazdasági vezetők munkáját. Itt tulajdonképpen kettős jogról van szó, hiszen a bizalmitestület (a bizalmi kül­döttek, főbizalmiak) véleménye­zési jogkörébe tartozik a válla­lat középtávó és éves terve és ehhez szorosan kapcsolódóan az igazgatónak és helyettesei­nek éves munkája. A gazdasági vezetők éves te­vékenységéről szóló vélemény­nek ki kell terjednie arra, hogy a vezetők mit tettek a termelés, a gazdálkodás eredményessége érdekében, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításá­ért, az üzemi demokratizmus ér­vényesülése, a jó munkahelyi légkör megteremtése érdeké­ben. Indokolt figyelemmel kí­sérni azt is a szakszervezeti vé­leményezés során, hogy a vál­lalat vezetői szervezetten, meg­felelő fegyelmet tartva vezet­ték-e a kollektívát. Nagyon fontos, hogy ameny- nyiben a szakszervezeti testület a gazdasági vezetés munkájá­ban javítani, változtatni valót lát, úgy ne csak bíráljon, ha­nem konkrét javaslatokat is te­gyen, illetve — ha ezt szüksé­gesnek látja - indítványozza a vezetői munka átfoqó vizsgála­tát. A SZOT irányelvének lénye- qes előírása, hoqv amikor a felettesek minősítik az igazga­tó és helyettesei munkáját, a szakszervezet .itt is igyekezzen érvényesíteni testületi vélemé­nyét. Tény, hogy a mindennapok gyakorlatában a SZOT irányel­vei még nem érvényesülnek megfelelően. Mint az egyik tes­tületi ülésen is megállapítot­ták, a véleményezésben még meglehetősen sok a formális elem, a felesleges tiszteletkor. Ugyanakkor az is igaz, hogy több helyen külön irányelvek, határozatok nélkül kiterjesztet­ték a szakszervezeti véleménye­zést a vezetés alsóbb szintjei­re, így az üzemvezetőkre és a művezetőkre is. Abból a felis­merésből kiindulva, hogy a gaz­dálkodás a vállalatoknál soha nem egyetlen emberben, még csak nem is néhány legfelső vezetőn múlik, hanem sikere sok kisebb gazdálkodó egység ve­zetőitől is függ. MAR UTALTUNK arra, hogy a szakszervezeti véleményezés nem egy testület „magánvéle­ményét" jelenti, hanem az a dolgozók észrevételeire épül. Emellett fontos felhívni a figyel­met arra is, hogy a felelősség- teljes véleményezés elképzelhe­tetlen a pártszervezetek, a fel­sőbb gazdasági vezetés érté­kelésétül függetlenül. Ha a szakszervezet véleménye sokol­dalúan előkészítve kerül megfo­galmazásra, azt vállalni lehet és vállalni kell még akkor is, ha abból a későbbiek során — sajnos, ez nemegyszer előfor­dul — konfliktus, sértődöttség lesz. Csakis az ilyen vélemény­nek lehet szerepe a munkahelyi demokrácia tényleges fejleszté­sében, a dolgozók felelősségér­zetének tudatosításában. A szakszervezeti bizottságokat és a bizalmitestületeket nyilván­valóan megerősíti a véleménye­zési jog gyakorlásában, ha rendszeres, intézményes kap­csolatot alakítanak ki a válla­lati felügyelő bizottságokkal. Hiszen íay eqv más nézőpont­ból nvílik rátekintésük a gaz­dálkodásra, a vezetői munka minőséqének megítélésére. A véleményezésben, a szak- szervezeti jogok gyakorlásában az elmúlt években megkülön­böztetett szerepet kapott a szakszervezeti bizalmi. Gyakor­latilag a jogi szabályozás sze­rint a bizalmiaknak ma már, minden olyan kérdésbe bele­szólásuk van, amely közvetle­nül érinti a dolgozókat. Lehet­séges, sőt szükséges is, hogy a szakszervezeti bizalmiak hallas­sák szavukat, foglaljanak állást valamennyi szerintük fontos kérdésben. MA MAR elfogadott elvnek tekinthető, hogy a bizalmival együttműködő gazdasági veze­tők kötelesek tiszteletben tarta­ni a szakszervezeti jogokat, s megteremteni a feltételeket ér­vényesítésükhöz. így például kötelesek kikérni, figyelembe venni a bizalmiak véleményét, állásfoglalását, s az általuk ok­kal, joggal jelzett problémákra gyorsan, hatékonyan reagálni, intézkedni. A következő írásunkban a bi­zalmiak hatáskörével foglalko­zunk. DEÁK ANDRÁS Bővülő tejtermék-választék A tejipar a választék bővíté­sére, a vásárlók által keresett termékek gyártásának fokozá­sára használja fel azt a növek­vő mennyiségű „többlet"-tejet, amelyet a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelőik kínálnak fel. Az elmúlt két- három évben egyenletesen emelkedett a hazai tejterme­lés; az ipar a nagyobb lehető­ségeket rugalmas belső szer­vezéssel és javuló kereskedelmi munkával ki is használja. 1982 első negyedében —-az elmúlt év azonos időszakához képest — 23 millió literrel több alap­anyagot vásároltak fel. A csak­nem 5,5 százalékos többlet a tervezettnél is nagyobb volt. Ennek nyomán tovább javult a lakosság ellátása tejből és tej­termékekből. A termelés szer­kezetében változások figyelhe­tők meg; erőteljesen, több mint 12 százalékkal több natúr te­hénsajtot értékesítettek és 8 százalékkal fokozták a vajgyár­tást. Az új cikkek az önkiszol­gáló boltok választékát tovább gazdag,ítjáik. Az üzemek új termékek gyár­tására késiültek fel. Egy részük már be is mutatkozott a keres­kedelmi hálózatban — siker­rel. A Budaipesti Tejipari Vál­laló); a kávétejszínnel jelent meg, ez alacsony zsírtartalmú és egy dupla kávéhoz „mére­tezték”. A Fejér megyei vállalat a hét napig hűtés nélkül is el­tartható tej gyártására rendez­kedik be; a tatabányai üzem készíti az új terméket, amelyet egyelőre a környékbeliek vásá­rolhatnak, de tervezik, hogy nyáron a Velencei tó környé­kére is küldenek belőle. Egye­lőre a keresletet mérik fel és megfelelően szervezik meg ké­sőbb a gyártást. A győri válla­lat az alacsony zsírtartalmú vajkrémmel, a Hajdú-Biharme­gyei üzem pedig a gyümölcs ízesítésű joghurtokkal, vala­mint a csokoládés cukrozott tubusos tejjel gazdagítja a vá­lasztékot. A Baranya és Zala megyei tejipari vállalatok új csomagológépeket állítottak munkába, ezekkel különböző darabolt, szeletelt és reszelt sajtókat állíthatnak elő, bővít­ve ezzel az önkiszolgáló boltok áruválasztékát. Az újdonságok egy részét a május 25-i nemzetközi tejnop alkalmával kapcsolatos bemu­tatókon népszerűsítik a tejipari vállalatok. A reaklorszerelők, a hegesztők, meg a bérutalvány Egyszerű lenne megállapíta­ni, hogy a paksi atomerőmű­építkezésen a kettes blokk szerelése az eddig szerzett gyakorlat alapján már gyor­sabban készül. Először is; nem feladatunk ilyen megállapítást tenni, másodszor; itt -is meg­van és meglesz az a temérdek gond, amely időnként megke­seríti az itt dolgozók életét. Maradjunk a tényéknél. A múlt év végén helyére emelték a kettes számú reaktort. Mos­tanra pedig már elkészült, a több tucatból, az első hegesz­tési varrat. A Gyár- és Gép­szerelő Vállalat szakemberei közel egy éves munka első sza­kaszán jutottak túl. EGY TÍZES... Nyúl András hegesztő, 36 éves. Családos. Gerjenben él. Tolna megyei. Ezt nem kis büszkeséggel mondja. Tolna megyei hegesztő sok van, de első osztályú. . . pardon. .. minősített — atomerőmüvi be­rendezések hegesztéséhez szükséges vizsgával — csak kevés. (Napjainkban sok szó esik a karrierről, a gyors elő­rehaladásról. Azokról az em­berekről beszélünk, akik tudá­suk, ügyességük alapján előre­jutnak a pályán. Karriert fut­hat be a mérnök, az eszter­gályos, de Nyúl András he­gesztő is. Egyfajta felemelke­dés ez, örüljünk neki, s ne le- gyintsünk, mert a munkáskar­rier ilyenformán is értendő.) Egy „tízessel" fiatalabb Szin- tai András. 26 éves. Azt mond­ják: „Nagyon tehetséges a fiú!" Ezt pedig Nyúl András és a főnök; Chiovini Péter he­gesztőmérnök, főszerelésve­zető szájából is hallottam. Egy szakmát mindenki elsajátíthat. De jó szakember csak ke­vesekből lesz. Hegesztő is mindenkiből lehet, egy-két minősített szintet is elérhetünk, de a csúcsra eljutni — argon védőgázos impulzus hegesztés — már egyre nehezebb. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat jelen pillanatban 16 ilyen ki­képzett szakemberrel rendelke­zik. Pontosabban sokkal töb­bel, mert ma már dolgoznak külföldön is, olyanok, akik itt Pakson szerezték meg a gya­korlatot. A mostani munkához, ■ Hegesztőpár a kettes reaktor ötszázas csö­veihez ezt a 16 embert válasz­tották ki, ami azt is jelenti, hogy ők vannak a csúcson. Térjünk vissza a két András­hoz. Nyúl András és Szintai András együtt dolgoznak, ugyanazt a varratot készítik, ugyanabban az időben. Szem­ben dolgoznak egymással. Egyszerre állnak le, törlik meg a homlokukat... Chiovini Péter hegesztőmér­nök szabályos 'kiselőadást tart. Ezzel nem úntatjuk az olvasót, hiszen száraz, szakmai téma. A lényege a dolognak, hogy ilyen nagy átmérőjű csöveknél a hegesztés során bevitt hő „veszélyes" lehet. A felmelye- gedett anyag mozog a hőtá­gulás hatására. Pontos és fontos hajiítások vannak egy­egy csőhurkon, így a két he­gesztő átlósan, egymással szemben dolgozva, az átmérő minden pontján ugyanannyi hőt visz be az anyagba, így a cső mozgását, deformálódá- sát előre meg lehet határoz­ni, ki lehet számítani. De eh­hez megfelelő páros kell. Azt nem mondjuk, hogy a két András azonos tudású. Hi­szen az idősebb kezében azért mégis tíz évvel több gyakorlat van. S hogy mégis együtt ha­ladnak? Erről Nyúl András be­szél : — A tíz évnyi előnyből any- nyit le kell adnom, amennyit a társam fölvesz. Ez nehezen érthető, pedig csak arról van «zó: Nyúl And­rás figyel a kollégájára, az meg „megszívja magát", s többet tud teljesíteni, mintha egyedül1 dolgozna. A CSŐVÉG- ESZTERGANAL Már vagy negyedórája fi­gyelem a két reaktorszerelőt. Szó nélkül dolgoznak. Guggol­nak, kényelmetlen testhelyzet­ben az állványon, állítják be a csővégesztergát. Kovács Ist­ván és Werner József reaktor­szerelők most az esztergályost helyettesítik. Beállítják a gé­pet, s aztán jöhet a „drehás", beteszi a kést, s a kívánt pro­filra megesztergálja a csővé- get. — Miért maguk állítják be a gépet? — kérdezem. — így gyorsabb, meg egy­szerűbb. — De nem ez a szakmájuk. — Sok minden nem a szak­mánk — válaszolják egyönte­tűen. Ez így igaz. Valamikor lakatos szakmunkásvizsgát tet­tek, s mára reaktorszerelők. S hogy mi mindent tanultak meg közben, arról nem szól a fá­ma... egy bizonyos: a jó la­katos ezermester, minden szak­mához ért, így az esztergályo- záshoz is. , Piszmogó munka a gépbeál­lítás. Akármennyire pontosak ezek a csövek, mégsem kalib­rált, azaz teljes kör alakúak. De ahhoz, hogy a hegesztők könnyen és pontosan tudjanak dolgozni, úgy kell megeszter­gálni a csővégeket, hogy a két cső tengelyvonalban le­gyen, egy-két tizedmilliméteren belül. Ennek a gépbeállításnak azért más oka is van. Előkészí­tés alatt áll a Gyár- és Gép­szerelő Vállalatnál az egyösz- szegű bérutalvány bevezetése. Ez annyit jelent, hogy a kettes reaktor hat csőhurká­nak megszerelésére az Erőmű Beruházási Vállalat mintegy 80 ezer óra munkabért fizet ki. Egy-egy csőhurokra 13 ezer óra jut. Sok száz művelet el­végzéséből adódik ez a 13 ezer óra. Tehát minden fel­adatot úgy is meg, lehet hatá­rozni, hogy ezért mennyi fo­rint jár. Van három szerelő­gárda, azaz három váltás — kettő dolgozik váltóműszak­ban, egy meg pihenőben van. Namármost, az egyösszegű bérutalvány bevezetése után nem is biztos, hogy kell ennyi szerelő. . . ennyi ember. Tehát igyekszik minden brigád spe­cialistákat kiképezni, hogy gyorsabban menjen a munka, több legyen a borítékban. Ezt Kovács István a követke­zőképpen határozza meg: — Ezután csak azokkal aka­runk együtt dolgozni, akik bír­ják a brigád tempóját. Ezen­túl pedig, mivel egy-egy fel­adatra vannak specialisták, a három csoport együtt dolgo­zik. Tehát szakembert adunk kölcsön, szakembert kapunk mi. Közös a gond és közös lesz a pénz is. H. J. — G. K. A két reaktorszerelő beállítja a csővégesztergát Nyúl András és Szintai András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom