Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-12 / 109. szám
1982. május 12. Képújság 5 Tíz forint helyett 37 fillér Kop-Ka ÁFÉSZ, Tamási Energia szemétből Szombathelyen a köztisztaságért felelős városgazdálkodási vállalatnál háromnegyed év alatt — az országban elsőként — olyan biogázgyárat építettek fel, amelyik a szeméttelep erjedő metángázát teszi felhasználhatóvá. A roppant egyszerű, elmés műszaki megoldáshoz mindössze 400 ezer forint és újító bátorság kellett. Az utóbbinak bőviben vannak, a befektetett pénz pedig már a kísérleti üzemelés során megtérült: hatszázezer forint értékű tüzelőolajat takarítottak meg. A gázgyártelepítés ötlete a véletlen szüleménye volt. Pontosabban egy sújtólégrobbanásé. .. Ennek előzménye, hogy csaknem húsz éve hordják erre a telepre a város hulladékát, s eddig kétmillió köbméter gyűlt össze. A terület egy részét rendezték, s a városgazdálkodási vállalat ide telepítette aszfaltgyártó üzemét, a javítóműhelyekkel együtt. A munkálatok során egy hegesztő az egyik lefedett akna mellett belobbantotta a pisztolyát, s felrobbant az összegyűlt gáz... Ez a szerencsés kimenetelű baleset érlelte az ötletet: fogjuk meg ezt a metángázt. .. A kísérletek során kiderült, hogy a hat-hét méter vastag szemétrétegben legalább húsz évre elegendő gáz rejtőzik. 1981. tavaszán gyúltak föl az első gázfáklyák Szombathelyen, a hulladéktelepen, s ősszel már ezzel az energiával fűtötték az aszfaltkeverő üstöket, meg a közeibe telepített műhelyeket, irodákat. Már tavaly egymillió köbméternyi gázt nyerhettek volna a szemétből, de nekik ennek a töredéke is elég volt, ezért a fölösleget fölkínálták a környező üzemeknek. E helyeken most szoroznak, osztanak és nem akarnak hinni a szemüknek. Egy kilogramm — majdnem tíz forintért vásárolható — tüzelőolaj hőegyenértékét most harminchét fillérért (!) megvehetik. Ilyen olcsó ez a gáz. Ha két-három kilométerre vezetik csövekben, köbmétere akkor sem kerül többe két forintnál! A szombathelyiek úgy okoskodnak, hogy az ország szeméttelepei alatt legalább százmillió köbméter biogáz rej-. tőzik. Tények tanúskodnak arról, hogy minden szervezett szeméttelepen (ez is egy szakma!) alkalmazható a gázkitermelés általuk kitervelt módja. Aszfaltkeverő telepek, fűthető fóliasátrak célszerű felhasználói lehetnek a városszéli hulladékgyűjtőkből nyert energiának. Nem titok, hogy a szombathelyi városgazdálkodási vállalat rendszergazdája szeretne lenni a szeméttelepekre építhető gázgyáraknak. Szerény hozzájárulás, de értékes gyakorlati hozzájárulás az övék ahhoz a nagyszabású programhoz, amelynek célja, hogy öt év alatt csaknem any- nyi energiahordozót takarítsunk meg, amennyit Magyar- ország olajkútjaiból egy esztendő alatt a felszínre hozunk! TARABÓ ZOLTÁN Mini gázgyár kompresszorházzal, vezetékkel és poroltóval Az önállóság öröme és gondja Nem tévedés: egy év alatt---------30-róh 90 millió forintra nőtt a fejlesztési alap! Ezzel az imponáló eredménnyel a Petőházi Cukorgyár dicsekedhet. Az eredmény értékét csak növeli, hogy a kisebb összeget tröszti tagvállalatként kapta, a nagyobbat önálló vállalatként teremtette elő. A megháromszorozódott fejlesztési alap minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy az önállóvá vált gyár költségvetési kötelezettségeinek teljesítése után szabadon „gazdálkodhat" nyereségével. Nem vitatva az egykori tröszt érdemeit, annyit megállapíthatunk: az önállósult cukorgyáraknak érdeke, hogy szót értsenek a termelőkkel, s minél több, olcsóbb cukrot gyártsanak. A tröszti kereteken belül ez ugyanis nem volt annyira vállalati érdek, mint most, hiszen azért, hogy gyengébb termés esetén is folyamatosan termeljen minden gyár, egyik cukorgyár körzetéből a másikba kellett a répát szállítani. Nem nehéz elképzelni, mekkora szállítási költségek terhelték ilyenkor az „ajándék” répát, s mekkora hányada vált feldolgozatlanná. A magasabb cukortartalmú termés érdekében az önállóvá vált gyár továbbfejlesztette a minőségi premizálást. Például a jobb minőségű répából származó többleteredmény 60 százalékát visszajuttatja a termelőknek. A jelenlegi gyakorlat szerint a cukorrépa mázsájáért cukorszázalékonként öt forint hatvan fillért fizetnek. A Petőházi Cukorgyár azonban a 17 százalék cukortartalom fölött 5,80-at, illetve 18 százalékos cukortartalom felett mázsánként 18x6,20 forintot fizet. E progresszív premizálási program a gyár 11 ezer hektáros, 40 tonnás átlagtermésű körzetében azt jelenti, hogy félszázalékos cukortartalom-többlet 15 millió forinttal növeli a bevételt. Ezt a módszert korábban azért nem lehetett alkalmazni, mert a nyereség-visszatérítésre csak azok vállalkozhattak, akik nem kaptak állami támogatást. A cukoripari tröszt, éppen ezért, mert a különbözőképpen gazdálkodó tagvállalatai eredményének azonos szintre hozásához a trösztön belül nem képződött elég nyereség, évente sokmilliós állami támogatást kapott. Hiába voltak olyan gyárai, mint például a petőházi, amelyeknek nem volt szükségük támogatásra, és a rendelkezések értelmében lehetőségük lett volna a nyereségvisszatérítésre, az állami költségvetéssel a tröszt állt kapcsolatban. Az Önállóság deklar°----------------------------- lása persze nem jelent teljes cselekvési szabadságot. Például a petőházi gyárnak minden évben engedélyt kell kérnie a minőségi prémium fizetésére. A termelőkkel való kapcsolat nemcsak a minőség premizálására terjed ki. Élve az önállóság adta lehetőséggel, a cukorgyár továbbfejlesztette az 1977-ben megalakított Petőházi Integrált Cukortermelési Rendszert. A vállalat éppen a jobb minőségű, tehát magasabb cukortartalmú répatermesztés érdekében megszervezte az évenkénti talajvizsgálatokat. Ennek alapján grammnyi pontossággal megállapítható a szükséges műtrágya mennyiség. Közös fejlesztési alap megteremtését is kezdeményezte azzal a szándékkal, hogy a cukorrépát termesztő, de gyengén gépesített gazdaságnak beruházási támogatást nyújtson. A gazdaságok azonban nem fogadták el a javaslatot. Érvelésük szerint ugyanis, akik komolyan foglalkoznak a cukorrépa-termesztéssel, azok már befejezték a gépesítést, s fejlesztési alapjaikat hosszú évekre más jellegű beruházások kötötték le. így a cukorgyár saját fejlesztési alapjából kamatmentes kölcsönnel támogatja a rászoruló gazdaságokat. A cukorrépa termesztése, betakarítása és feldolgozása ösz- szehangolt munkát kíván, aminek alapja a mindenkor működőképes gépállomány. Magától értetődne, ha az iparszerű cukorrépatermelési rendszeren belül egy közös gépjavító és alkatrészraktárt is szerveznének. De a cukorgyár hiába tölti be a gesztor szerepét: mint ipari vállalat, a mezőgazdasági gépek alkatrészvásárlásához nem kapja meg a mezőgazdasági üzemeknek járó állami támogatást. A 30-40 százalékkal drágább alkatrészekkel pedig meglehetősen költséges vállalkozás lenne a gépek javítása, hiszen a két ár közötti különbözet a petőházi vállalatot vagy a gazdaságokat terhelné. Az önállósult gyár saját hatáskörébe kerültek a termelési technológia javításának különböző lehetőségei. Például a napi termelőkapacitás 1000 tonnás bővítésének első lépéseként hitelt vettek föl a Nemzetközi Közép-európai Banktól (a CIB- től). Elnyertek egy, az energiaracionalizálási programhoz kiírt fejlesztési hitelt. És akkor még nem is számoltak a várható verseny kényszerítő erejével ! Márpedig ° Várhatóan ki------------------ alakuló kínálaü p iac nemcsak a külföldi, hanem a hazai fogyasztó megnyerése érdekében is a termék minőségének javítására, a választék bővítésére és költségtakarékosságra készteti a cukorgyárat. B. P. Huszonhat község szövetkezete A márkanév kötelez Szövetkezeti berkekben, úgy tviszem mindenki, a vásárlók körében Tamási környékén messze túl is sokan ismerik a nevet: Kop-Ka ÁFÉSZ. Újabban a minden reggeli borotválkozás körben is értesülök a rádió reklámadásából, hogy a Kop-Ka létezik, sőt, kifejezetten jól prosperál és kínálja kereskedelmi szolgáltatásait a fogyasztási igények egészen széles skáláján. Először meglepődtem Klein István igazgatósági elnök szavain, aki a tetejébe még a Skála-Coop igazgatótanácsának elnöke is — több társadalmi és gazdasági funkcióját hadd ne soroljam —, hogy elsősorban nem a kereskedelmi, gazdasági tevékenységről beszél, hanem a társadalmiról. Aztán egyre jobban megvilágosodott, hogy a Kop-Ka ÁFÉSZ titka éppen az, hogy a szövetkezeti mozgalmat mozgalomnak fogja föl, hogy nem valamiféle öntörvények keretei között mozog, hanem a huszonhat község közel negyvenezer lakosának igényei — éspedig nemcsak anyagi fogyasztási igényei — szabják meg a szövetkezet tevékenységét, hanem őszintén mozgalomnak tekintik létezésüket. De mielőtt a részletekbe bocsátkoznánk, mutassuk be ezt a szövetkezetei. Tevékenységi köre 26 községre terjed ki. Közel negyvenezer emberrel kerül kapcsolatba szinte naponta. Tizenkét nagyközségi, illetve községi tanács a gazdája ezen a területen a közigazgatásnak. Ez már önmagában is jelentős feladatot ró a szövetkezetre az érdekek összéhangolásában, különböző szempontok egyeztetésében — hogy ne is említsem a „diplomáciai" tevékenységet. A Kop-Ka ÁFÉSZ négy fő területen tevékenykedik, csakúgy, mint valamennyi áfész a megyében, a bolti kereskedelemben, a vendéglátásban, a termeltetésben és felvásárlásban és ipari tevékenységet is folytat. Tavaly 795 millió forintértékű volt a szövetkezet pénz- forgalma. Ezen belül a bolti kereskedelem vezet a 620 milliójával, több mint százmillióval a vendéglátás követi, a felvásárlásban közel 45 millió forint fordult meg. Az áfész dolgozólétszáma 770. » Adjuk át a szót Klein István igazgatósági elnöknek. — A leglényegesebb feladatunk a lakosság színvonalas kereskedelmi ellátása. Fokozza felelősségünket, hogy ezen a téren monopolhelyzetben vagyunk, a konkurrencia azonban éleződik. Nem itt helyben, de az itteni helyzetre is kihat. Ha nem tudunk lépést tartani áruválasztékban, színvonalban, komoly elszívóhatást gyakorol a közel lévő Szekszárd, a még közelebbi Siófok, a könnyen megközelíthető Dombóvár és természetesen Budapest. — A huszonhat községért nem irigylem a Kop-Ká-t. — Nem könnyű a helyzetünk. Nem sírás ez, de vegyük csak figyelembe, hogy tizenhat községünk lakossága még az ezer főt sem éri el. Területünkön Tamásiban, az utóbbi években, növekszik a lakosságszám, Hőszárdi és tamási borokat mérünk. — És a termeltetés, felvásárlás? — Árbevétel szempontjából ez oz ágazat nálunk csak a harmadik, de szövetkezetpolitikai szempontból rendkívül fontos. Ami a termeltetést, termelésszervezést illeti, van egy érdekes vonása. Míg a boltban, vendéglőiben a szövetkezeti tagok keresnek meg minket, addig a termelésszervezésben mi keressük meg őket. Gondolom, nem kell bizonygatnom, hogy ez nemcsak formai különbséget jelent, hanem tartalmit is. A termeltetés-felvásárlást teljes egészében nehéz lenne ismertetni, s talán nem is szükséges, néhány számadatot felidézni azonban nem felesleges. Tavaly 37,5 vagon meggyet, 7,5 -vagon cseresznyét vásároltak fel, a felvásárolt — és termesztett — uborka mennyisége évente 30 vagon körül mozog, Jelentős az évi kilencezer sertés is, amelyből négyezret saját vágóhídon dolgoznak föl. A méhészszakcsoport a legszervezettebb. Tavaly 12 és fé. vagon mézet adtak át a szövetkezetnek. Itt különböző méhészeti termékeket is állítanak elő. Ciprusi kereskedőkkel két éve szerződést kötöttek, jó üzletnek bizonyult. — És a méhpempő? — Pontosabban pempős méz... Ez valóban kuriózum, de már nem újdonság, hiszen tizenkét éve gyártjuk és forgalmazzuk a Hungaronektáron keresztül. Ezt egyedül a Kop-Ka AFíÉSZ csinálja. Mellékesként mondta el Klein István, de hadd pletykázzunk egy kicsit: a pempős mézet elsősorban orvosok, művészek és élsportolók vásárolják és fogyasztják. Járt már Tamásiban dr. Szendey Adóm, a neves orvos szakíró és Balczó András is, hogy csak kettejüket emeljük ki a sorból. Visszatérve a szövetkezetpolitika] tevékenységre, Klein István utalt rá, hogy ebben az áfésZban annak falusi jellege adja meg a tevékenység elsőrendű fontosságát. Hely hiányában csak egyetlen akciót említünk, amelynek a „Bölcsőtől a sírig” elnevezést adták. Lényege: minden szövetkezeti tag szüléskor, a gyerek tanulmányainak megkezdésekor, házasságkötéskor és halálesetkor segélyt, árucsomagot kap. LETENYEI GYÖRGY Fotó: Czakó Sándor gyészen, Gyönkön stagnál, a többi községben csökken. De ez a dolognak csak egyik része. A másik, a fontosabb az, hogy a csökkenő lélekszámmal együtt a fogyasztási struktúra is változik. Az alapellátás szin- tentartása nagy felelősséget ró szövetkezetünkre. Áruházak létesítése továbbra is fontos, de újbibban előtérbe került a szakboltok létrehozása és a fő tennivaló: arccal a falusi boltok felé. — A beszélgetés elején gyakran hangsúlyozta a mozgalmi szerepet... — Nos, erről mindjárt a falusi kisboltok kapcsán: a falusi bolt nemcsak egyszerűen kereskedés, hanem fórum is, ahol az emberek nap mint nap találkoznak, beszélgetnek, tájékozódnak, politizálnak. — Hallhatnánk valamit a bolti kereskedelem testvéréről, a vendéglátásról? — A vendéglátás részben kötelesség, de főleg Tamásiban nagy léhetőség is. Gondoljunk csak arra, hogy mindösz- sze harminc percre van a Balaton, amely szezonban túlzsúfolt. Mit tudunk Tamásiban az idegenforgalom bekapcsolásával nyújtani? Hát csak kapásból... Van egy termálfürdőnk, van egy gyönyörű parkerdőnk, horgásztavaink és az immáron hagyományos lovas- versenyünk. Mindebben nagy lehetőségéket látunk. Május elsején, itt a székházépületünkben megnyílt egy száz személyt befogadó borozó, ahol szekMájus elsején nyílt meg Tamásiban a borozó, amely a helyi igények mellett az idegenforgalmat is hivatott kiszolgálni. (A felvétel a befejező munkálatok idején készült.) ____________________________________________ A z idén nyitották meg Hőgyészen a műszaki és porcelánáruk boltját A tamási áruház női és gyerekosztálya
