Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

a^ÉPÜJSÂG 1982. május 1. Koreai NDK Másfél ezer éves faóriás A Koreai NDK Dél-Hamgjöng tartományának Kumja megyéjé­ben, Tonghung-ri település kö­zelében különleges fa-matuzsá­lem csodájára járnak az embe­rek. Szakértők becslése szerint másfél ezer éve ültethették az akkoriban itt emelt templom mellé a ma már természeti rit­kaságszámba menő gingko ős­fát. A felszínen is látható gyökér­zete 4,8 méter átmérőjű körte­rületet foglal el. A fatörzs ke­rülete 16 méter, húsz összefo- gódzott gyermek tudja körül­kerülni. A sűrű lombozatú ging- ko-fa magassága elérti a 40 mé­tert, árnyéka nyáridőben 1800 négyzetméternyi területre ad hűs enyhet. Ősszel lehullott le­veleinek súlya több mint két tonnát nyom! Minden évben gazdag gyümölcstermést hoz. A talajtól három méternyi magasságban két hatalmas gö- bös képződmény alakult ki az évszázadok folyamán az ágak között. A természeti ritkaságot külö­nös előszeretettel keresik fel a kis iskolások, de a felnőttek — hazai és külföldi látogatók — is kellemes pihenést találnak tövében. Csehszlovákia A gottwaldovi cipőmúzeum A gottwaldovii SVIT vállalat 1959-ben nyitotta meg a világ mindmáig legnagyobb cipőmú­zeumát. A különleges múzeum­ban 37 országból származó 3000 kiállítási tárgy látható. A gyűjteményről szakemberek gondoskodnak. A muzeális ér­tékű lábbeliket tartósítják, rendszeresen ápolják, s ügyel­nek arra is, hogy a régi cipőké­szítő szerszámok, gépek és egyéb dokumentumok fennmaradjanak az utókor számára. A múzeum­ban számos anyag ismerteti a legnaqyobb csehszlovák cipő­gyárak történetét ils. A cipőmúzeumot a fennállá­sa óta 1,4 millió látogató te­kintette meg. Tavaly az érdek­lődők száma megközelítette az ötvenezret. Érték a szemét Néhány új moszkvai lakóte­lepen a szemét eltávolítását egy új vákuumrendszer segítségével az eddigiknél higiénikusabban oldják meg, javítva ezzel a vá­ros egészségügyi helyzetét. Az ipari és a háztartási hul­ladék 90 százaléka használha­tó nyersanyag. A jelenleg mű­ködő évi 200 000 tonna kapaci­tású szilárdszemét-feldolgozó berendezések haszna 1.8 milli­árd rubel, ha figyelembe vesz- szük a szemétben található pa­pír. üveg. textíliák, fém és fa értékét. A Szovjetunióban min­den harmadik tonna acél ne­gyedik tonna papír és ötödik tonna színesfém ilyen másodla­gos nyersanyaaok felhasználá­sával készül, öt év alatt 36 millió köbméter fát. 1.9 millió tonna avapjút és avapotot, 0.6 millió tonna kaucsukot és más fontos nyersanyaaot takarítot­tak íav mea, amelyekhől 5 milliárd ruhe! értékű terméket állítottak elő. Mongólia Bulgária Arccal a napfény felé Ulánbátor, a Mongol Nép- köztársaság fővárosa, egykori nevén Urga — Ihat évtizeddel ezelőtt még szegényes jurtavá­roska — 30 ezer főnyi lakójá­nak 'kétharmada buddhista szerzetes volt. A város nevét — amely egyébként magyarul Vö­rös Daliát jelent — a forrada­lom győzelme utón, 1924-ben kapta. Ekkor vált az ország po- liti'kai, gazdasági és kulturális központjává. TÉVEDTEK A MÉRNÖKÖK A város tervezői kezdettől fogva előre tekintettek, most mégis kénytelenek egy tévedé­süket korrigálni. Húsz évvel ez­élőtt ugyanis azzal számoltak, hogy az ezredfordulóig 600 ezerre nő Ulánbátor lakosainak számá, s hogy a 80-as évek elejéig 250 ezer lakosa lesz a városnak. Ezzel szemben már több mint 400 ezren élnék 'itt. Ulánbátor az ország gazda­ságii központja. Az ipari terme­lésnek több mint a félét — az elektromos- és hőenergia több mint kétharmadát — itt állítják elő. Az ipar rohamos fejlődése sok fiatal embert késztetett ar­ra, hogy otthagyja a hagyomá­nyos állattenyésztést és a fővá­rosba költözzék. így aztán most a város dolgozóinak 60 száza­léka 35 éven aluli. A családok­ban átlagosan öt gyermek van, s akik még jurtáiban élnek, per­sze mindnyájan lakásra várnak. — Egy bizonyos — mondja Tu­rnerin Sadamba, a város főépí­tésze —, 2000-ben egyetlen ulán'bátorinak sem kell többé jurtából bejárnia. Jelenleg még 40 ezer kerek nemezsátor szolgál lakóhelyül a Tula völgyében. A fővárosiak­nak mintegy a fele lakik kom­fortos új lakóházban. Az épít­kezés hatalmas arányú, URUSULT ÉS ÉTTEREM A 21-ből négy elkészült. Az üzletek, a műhelyek már mű­ködnék, 1980-ban nyílt meg az „5. Mikrorajon” elnevezésű la­kó- és üzletutca, éttermekkel. Galsangín Bacsu, a központ igazgatója erről így Ibeszél: — A mongolok számára teljesen új dolog az étterem. A mongol sokkal szívesebben költi el ürü- sültjét odahaza, ahol annyi em­bert lát vendégül, ahány ülő­alkalmatossággal csak rendel­kezik. Mégis, a három étterem háromszáz helye majdnem min­dig foglalt. Változik nálunk az élet. Hagyományos mongol díszítőelemek Ulánbátor egyik legszebb új épületén, a házasságkötő palotán Ulánbátorban az épületek 70 százaléka 20 évnél fiatalabb. Az építkezéseknél a célszerű­séget és a sajátos stílust tart­ják szem előtt. A főépítész pél­daként a város szívében fekvő Lenin térre utal, ahol a hagyo­mányos mongol elemek korsze­rű formában élednek újjá. A mongol építészet hagyománya a templomok díszes ornamenti­kájában öltött testet. HEGYEK, HAGYOMÁNYOK A főépítész elmondja : — Ulánbátor új épületeinek nyolc­van százaléka tízemeletes. Er­re kényszerít bennünket a he­gyekkel határolt szűk völgy­ben rendelkezésünkre álló te­rület. Csak ott építünk hagyo­mányos, lapos épületeket, ahol az ólámaista épületek, mint a .Gandan-kolostor, a vallásmú­zeum, vagy az egykori uralko­dó, az „utolsó élő Buddha", Bogdo Gegen régi palotája áll. A mongoloknál évezredes ha­gyomány, ho'-’y a Napot látni akarják. Ezért minden jurta aj­taja délre nyílik. Ezt a hagyo­mányt követik a középületeknél is: dél felé néz a Szuhe-Bator téren a pártközpont és a mi­nisztertanács székházának be­járata. S van gondjuk arra, hogy az új építkezés ne zavar­ja a kilátást a könyező, 2000 méteres hegycsúcsokra, amelyek oldalát zöldellő erdők, ligetek és parkok díszítik. GÁTI ISTVÁN NDK Középkori festett üvegek A Német Demokratikus Köz­társaság a középkori művészek szebbnél szebb festett üveg- al­kotásainak egész tárházával büszkélkedhetik. Az élénk színű üvegdarabokból mesterien ösz- szeállított ablakok nagy meg­becsülését mutatja az a tény is, hogy a „Corpus Vitrearum Me- dii Aevi” (Középkori üvegfesté­szeti alkotások) című kiadvány­sorozat is rögzíti ennek az éi- dekes művészeti ágnak az ered­ményeit, fellelhető emlékeit. Az említett kiadvány - rövidített nevén a CVMA — az UNESCO és a párizsi Nemzetközi Művé­szeti Intézet közös gondozásá­ban készül, szerkesztői 70 köte­tesre tervezik. A különleges regiszter ismer­teti az ország templomaiban, múzeumaiban és más intézmé­nyeiben fellelhető festett üve­geket, számot adva keletkezé­sükről, elkészítésük technikájá­ról, az ábrázolt kép tartalmi mondanivalójáról. Instrukciókat is tartalmaz a művek állagának megóvása érdekében, hogy a környezeit ártalmaknak kitett remekművek károsodását meg­akadályozzák. Az NDK művészettörténészéi és restaurátorai - az NDK Tu­dományos Akadémiájának ve­gyészeivel közösen - jelenleg az erfurti Agoston-rendi kolos­tor üvegművészeti ritkaságait vizsgálják, regisztrálják, hogy 1983-ban, a nagy vallásrefor­mátor, Luther Márton 500. szü­letésnapja alkalmából bemutat­hassák a jelenkornak Luther egykori kolostorának díszeit. Az iikutszkii akadémiai város­részben dolgozik Miháil Voron­kov, a Szovjet Tudományos AkOdémlia levelező tagja, a szerveskémiai intézet igazgató­ja. Itt őt szinte komolyan „má­gusnak és varázslónak” neve­zik. Csakhogy „varázspálca" he­lyett Voronkov kémcsőben lévő fehér port tartott a kezében, amelynek a „miVal” nevet ad­ták. Ez szilíoiumszerves készít­mény, amelyet a szerveskémiai intézetben szintetizáltak. Az intézet tudósai megállapí­tották, hogy a szervesszihcium vegyületek között vannak olyan anyagók, amelyek nagy bioló­giai aktivitássál rendelkeznek. Közülük sikerült a „mivolt" szin­tetizálni. Ez a készítmény az emberi és az állati szervezetre gyakorolt hatását tékintve ke­vésbé mérgező, mint mondjuk az aszpirin. Ipari előállítása pe­dig csupán valamivel drágább. Ma már kevesen kételkednek abban, hogy a szilíciumnak fontos biológiai szerepe van sóik fiziológiai folyamatban. Az emberi szervezetben a szilíoi- umcsere zavarai olyan betegsé­gékkel függnék össze, mint az általános érelmeszesedés, a rák, a cukorbaj, a golyva, kap­Építészek baráti klubja Az építészek azok közé tar­toznak, akik féltékenyen őrzik művészi álláspontjukat. Általá­ban igyekeznek elhárítani min­den külső befolyást, különösen ha az nem szakmabeliektől jön. Márpedig az építészek alkotá­sait laikusok „fogyasztják.” ök laknak az újonnan épült há­zakban, ők dolgoznak a hiva­talokban, tanulnak vagy taní­tanak az iskolákban, és járnak a városok, a falvak utcáin, te­rein. A társadalom éppen ezért keresi a lehetőséget, hogy a „laikusokat" valami módon be­vonja az építészek munkájába. NEM KŐTELEZŐ, DE... A bolgár fővárosban az együttműködés új formáját fej­lesztették ki. Két éve megala­kult „A szófiai építészek bará­tai" klub. Tagjai neves építé­szeken kívül újságírók, írók, ze­nészek, képzőművészek, rende­zők, költők, szociológusok — mintegy százötvenen. A klub észrevételeit, javasla­tait a tervezők hasznosíthatják. A viták rendszerint érintik a tervezett alkotások társadalmi és esztétikai jellegét. Az egyik vita egy főútvonal lakóházairól folyt. A vitában a többi között megállapították, hogy a típus­lakások nem alkalmasak arra, hogy bennük az emberek pi­henjenek és jól érezzék magu­kat. Az úgynevezett modern la­kások tulajdonképpen „lakás­gépek" - állapították meg. A lakótömb elszigeteli a benne élőket a természetes környezet­től. Az iis kiderült, hogy a bol­gárok sem szeretnek magasan lakni. Egyébként is az a véle­mény alakult ki, hoqy Bulgáriá­ban az ötemeletes lakóházak a leggazdasógosabbak. VITA A „SZENT DOMBIRÓL Felmerült az a kérdés, hogy ki a felelős a meg nem felelő építkezésekért. A tervező? Az építtető? Vagy a rendelkezé­sek? Esetleg maga a lakosság is hibás? S a vita folyt tovább. Végül egyértelműen kimondták: minél többen vesznek részt a tervezésben, minél többen mondják el (igényeiket, gondo­lataikat, annál könnyebb lesz az építtetők munkája, annál szebbek lesznek az épületek, a lakások annál jobban megfelel­nek majd a leendő lakók igé­nyének és ízlésének. Több mint száz résztvevővel folyt a vita a városközpont to­vábbfejlesztéséről. A megbe­szélésről több mint 70 oldal gyorsírói feljegyzés készült. A klubtagok elmondták, hogy mi­képp képzelik el a „Szent Domb”-nak nevezett városrész új arculatát. A vita heves volt, ami nem csoda, hiszen olyan környezetről van szó, ahol az egyetem, az Alexander Nyevsz- kii-emléktemplom, az „Avéta Szofia”-templom és a Georgi Dimitrov-mauzóleum áll. A KLUB FELLEBBEZETT A vitákban részt vesznek a minisztériumok és társadalmi szervek is. Ott helyben válaszol­hatnak a kérdésekre, a bírála­tokra. Az Evlogi Georgiev-körút felújítására előterjesztett tervet a klub tagjai kétszer utasították vissza, bár a tervezők köröm- szakadtáig védték álláspontju­kat. A klub fellebbezett és en­nek során az illetékes szervek a bírálóknak adtak igazat. (g- i ) Nem egyszer heves nézeteltérésre kerül sor Vendégségben a „varázslónál” csdlatban áll továbbá az öre­gedési fölyamatokkal. Sikerült a „imival” egy sor ér­dekes tulajdonságát 'kifürkész­ni. Például az ífkutszki barom- tigyárban megállapították, hogy a takarmányhoz ^keverve 12—20 százalékkal képes növelni a tyúkok töjáslhozaimát. A szibé­riai vadtenyésztő állami gazda­ságokban a prémes állatok bi­zonyos mennyiségű készítmény adagolása után különleges fé­nyű, tömöttebb prémbundát kezdték magúikra ölteni. Tudósok egy csoportja éve­ken át vizsgálta és kipróbálta azokat a készítményeket, ame­lyek léhetővé teszik a friss hal huzamos ideig való tárolását, hűtött tengervízben. Ezék a munkáik a halászati ipar szem­pontjából 'rendkívül fontosak. Mint isimerétes, a hálászihdjók munkájuk során igen messzire eltávolodnak déli irányba veze­tő útvonalaikon. Ha bizonyos időre sikerül megakadályozni a hal romlását, akkor ennek je­lentős gazdasági kihatása lesz. A szibériai kémikusok „pili- oilk'lin” nevű új készítményük ki­fejlesztésével tették javaslatot e probléma megoldására. A ké­szítményt már eredményesen ki­próbálták az Azavi- és a Feke­te-tengeren. Jugoszlávia Üvegpalack­gyárak Ez év végére Jugoszlávia sa­ját erőből fogja fedezni üveg­palack-szükségletét. A közeljö­vőben a szerbiai Paracinben és a horvátországi Hum na Sut- liban két új üvegpalackgyár kezdi meg működését. Jelenleg két üvegpalacküzem működik az országban: Szkopjében és Hrastnikban. Tavaly januártól októberig az az üzemek 320 ezer tonna áruit termeltek. Hazai célokra viszont 350 ezer tonnányi üvegpalackra van szükség. Ebből 1ó millió a sörös. 115 millió a boros, 68,5 millió az ásványvizes, 67 millió a whiskys, 47 millió az olajos, 48 millió a gyümölcsleves, 27 millió a brandys és 105 millió a különféle egyéb palackok szá­ma. A gyátási kapacitás bővülé­sével 1985-ben már 474 ezer tonna árut állíthatnak elő. A gyógyszer- és komzetikai ipar igényeit azonban még to­vábbra is importból fedezik. A gyártás növelése mellett a technológiát is fejlesztik. Csökkentik az üvegek súlyát, el- lenállóbbá teszik külső felüle­tüket, hogy a kezelés és a szál­lítás során kisebb legyen a veszteség. Ipari újdonságok Granulátum, vagy por alakú termoplasrtiikus ragasztóanya­gok felhordására szolgáló szó­rópisztolyt állítottak elő az NDK Központi Olvasztástechnikai Ku­tatóintézetében. A pisztoly nagy előnye, hogy egyenletesen hord­ja fel a ragasztóanyagot ezért igen sokfajta ipari ágazatban hasznosítható. * A vasúti váltók kopását előzi meg az az induktív felületi ke­zelés, amelyet a Brandenburg- kirchmoseri Vasúti Váltógyár mérnökei kísérleteztek ki. Az új technológiával az elhasználó­dásnak különösen kitett váltóré­szeket „keménnyé" teszik, s- így érik el a kopásállóságot. A ha­tásos eljárást már alkalmaz­zák a nagyüzemi gyártásban is. így sjkerül nagy szilárdságú vasúti váltókat előállítani. A város központja: a Szuhe-Bator tér

Next

/
Oldalképek
Tartalom