Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-06 / 104. szám
1982. május 6. Képújság 5 Közművelődésünk kérdései Képzőművészek és közönségük Szerkesztőségünk ezeket a meghívókat kapta a héten. Közülük egy sem invitál művész—közönség találkozóra. Nincs, van, lesz Keresett könyvek és lemezek Minden időben voltak és nyilvánvalóan lesznek is keresett és felkapott könyvek. Hozzájuk jutni általában kétféleképpen lehet. Az egyik: a könyvtárból kikölcsönözni. Ámbár ez ritkán kecsegtet eredménnyel, mert előttünk mindig van valaki más, „aki idejében ébred". A másik, a könyv vagy lemez reklámbeharangozása után rögvest elrohanni a könyvesboltba. Sikerkönyvek (lemezek) esetében a tettenérés sem juthat osztályrészül mindenkinek. Csak éppen a legélelmesebbeknek, akik éppen annyian vannak, ahány példányt a keresett könyvből avagy lemezből a bolt kap. Aíhogyan az irodalom nem létezhet olvasók nélkül, úgy a képzőművészet sem nélkülözheti a közönséget. Nem szándékom a két művészeti ág összehasonlítása, de a velük kapcsolatos reakcióinkat mégis érdemes összevetni. Itt szólni kell a művészekről, a közönségről, s természetesen azokról, akik a gyermekek és felnőtték művészeti nevelését választották hivatásukul. Nézzük a tényeket. Rendszeresen rendeznek író—olvasó találkozókat, amelyek többnyire sikeresek. Ezzel szemben csak elvétve találkozik szervezetten a képzőművészekkel a közönség. (Persze, ragyogó kezdeményezések szerencsére e téren is találhatók: például ’amit Kö- lesden és Dombóváron folytatnak!) Megyénkben ebben az esztendőben hatvan képzőművészeti kiállítást nézhetünk meg. Jó, hogy ebből mindössze tizenöt nyílik csak Szekszárdon, a többit más, kisebb településeken rendezik. Azért említésre méltó ez, mert több meqye képzőművészeti élete jószerével csak a megyeszékhelyen zajlik. — Az igazi művészet nem nélkülözheti a közönséget, annak reagálását. Ha igaz, hogy a művészet a maga sajátos eszközeivel jelez, összeqez, irányít és értékel, akkor azonban az, hogy mit mond el, társadalmi közügy kell hogy legyen. Rólunk, nekünk, értünk szól. Egymásból építkezünk. Persze, ez nem jelentheti azt, hogy nincsenek problémák, nem lehetnek kisebb áramszünetek. De ezeknek az oka a művészetben és közönségben egyaránt kereshetők — mondja Fertőszögi Béláné, a megyei tanács művészeti főelőadója, majd a témát „elején" kezdve: a gyerekek művészeti neveléséről, azaz annak hiányosságairól folytatjuk az eszmecserét. — Kodály Zoltán mondta, hogy a gyerekek zenei nevelését születésük előtt kilenc hónappal kell elkezdeni. A művészeti neveléssel is hasonló a helyzet — szögezi le Fertőszögi Béláné. — Piciny korban kell kialakítani a gyerekek látásmódját, s ugyancsak akkor kell színes ceruzát, festéket adni a kezükbe. Erre — természetesen irányítással, odafigyeléssel — lehet építeni később. Sajnos, gyakran másként történik minden. Példának elmondom azt, hogy az iskolákban május a kirándulások ideje, akkor viszik el a gyerekeket a múzeumokba... jórészt csak úqy „übt- re”. Vagyis ezeket a látogatásokat nem úgy ütemezik, hogy a kiállítások anyaga, az ott látottak szervesen kapcsolódjanak a tananyaghoz, hiszen az élmény csak így tud mobillá válni. Tehát igen nagy hiba, hogy gyakran nem egész emberben gondolkodunk. Ez egyaránt vonatkoztatható gyermekré, felnőttre; s ugyancsak így értendő az oktatásra és közművelődésre. Vagyis a saját sávja által „diktáltokat" mindenki elvégzi, viszont a szintézist nem. — Magyarországon naponta tíz képzőművészeti kiállítás nyílik — folytatja a művészeti főelőadó. — Ha azt nézzük, hogy közülük hányon történik valóban valami, akkor bizony gyakran egy, esetleg nulla az „eredmény”. A „történik valamin" nyilván azt értem, hogy létrejön-e a művész és közönség szellemi találkozása. Ebben nem a kiállítási, hanem a közművelődési intézményeknek van hallatlanul nagy és fontos szerepük. Nekik minden kiállítás alkalmával fogódzót kell adniuk a bejövének ; oontosan tudniok kell, hogy kiknek rendezik a bemutatót, s hogy azok milyen sorrendben követik egymást, miként épülnek egymásra. Pontosan ezért kérünk éves kiállítási tervet intézményeinktől. Nagy élményt jelentett, amikor egy pedagógus ismerősöm elmesélte, hogy osztályát — ének-zenei tagozatra járó negyedikeseket — elvitte egy festménykiállításra, ahol halk, a művekhez kapcsolódó háttérzene szólt. A gyerekek ezt azonnal fölismerték, s a képekhez társították az ütemeket. Visszatérve az iskolába, arról beszélgettek, hogy „milyen színárnyalatú" zenét hallottak, s hogy a színek számukra melyik költeményre illenek... Fer- tőszögi Béláné lelkesen kapcsolódik a régi témához, vagyis arról szól, hogy a társművésze- tek mindig egymás kezét fogják, egymást erősítik. — Ezért fontos, hogyan rendezik meg a kiállításokat, milyen eszközökkel igyekeznek annak hatását erősíteni; hogy mi hangzik el a megnyitón, s milyen műsor kíséretében... Mert végső soron a megnyitó is folyosó a közönség és a művek között, s ugyancsak az a művész—közönség találkozó. A társművészetek egymásra- hatását, a találkozók megrendezését, sőt az oktatást is segíti a Szekszárdon 1983 szeptemberében megnyíló Művészetek háza, amely — azonkívül, hogy képtárnak is otthont ad — vállalja a különböző művészetek és a művészetért rajongók — találkozásának szervezését. Ennek elsősorban az oktatásban lesz szerepe, ugyanis a zene, a képzőművészet, a történelem, a magyar irodalom ott együtt mutat majd be egy- egy kort. A megyénkben élő fiatal művészek már megkapták a tanmenetet, amely alapján időben felkészülhetnek arra a szép feladatra, amit a pedagógusokkal együtt váltanak majd valóra. Hozzá kell tenni ehhez azt, hogy a művészetek házába nemcsak a szekszárdi iskolák, hanem a megye többi településének fiataljai is rendszeresen eljárhatnak. — Persze, minderre nemcsak megyei intézmények, hanem a jól felszerelt művelődési házak is vállalkozhatnának — mondja beszélgetésiünk vége felé Fertő- szögi Béláné. — Jól tudjuk, hogy a képzőművészetek megismertetésében, a sokat emlegetett kontaktus létrehozásában jóval több feladatunk van még, mint az irodalmi ismeretterjesztés terén. Hiszem, hogy a találkozókat lényeges a gyerekekkel és a fiatotokkal is megszervezni részben azért, hogy végre fiatalodjon a kiállításokat látogató közönség. Ezenkívül pedig még fontos feladataink közé tartozik a közösségi művészetek :— szakkörök, kórusok munkájának — forszírozá- sa, melyben szintén igen nagy szerepe lesz Szekszárdon a művészetek házának. V. HORVÁTH MÁRIA A szekszárdi Babits Mihály könyvesboltban délelőtt tíz óra körül néhány vásárló böngészi a tárlón lévő új és régi könyveket. Takács Bélánénak, a bonyhádi 504. számú ipari szakmunkásképző intézet szakoktatójának üres marad a kosara, hacsak időközben gyermeke a mesekönyvek között kutatva nem csempész bele valamit.- Mit keresett? — Egy könyvet Magyarország tájairól. Ilyenformát, mint ez — vesz kezébe egy kisalakú, más országról szóló útikönyvet. — Kirándulni voltunk és máskor is megyünk. Bizony, nagyon jól jönne ez a kiadvány. Csak belelapozna az ember és már mindjárt többet tudna arról az országrészről, amelyet meglátogatott. — Hol találkozott a keresett könyvvel?- Egy iskolai versenyen voltak a lányomék, ott láttam meg. Sajnos, nem tudom megvenni.- Mit nem kapott legutoljára? — Ahogy ceruzájára nézek, már mondom is. Én is szerettem volna vennii egy ilyen ceruzát, de nem kaptam. Nincs, mondták, hamar elfogyott, mert olcsó. Vettem egy másfajtát, ahhoz pedig nem kapok megfelelő hegyet. Könyvesboltban vagyunk, halljuk Csötönyi Jánostól, hogy itt mi az, amit ugyancsak hiába keresnek a vásárlók. — Nagyon hiányoznak a szótárak. Pillanatnyilag sincs angol, német, francia kisszótár. Útikönyvekből viszonylag jó az ellátás. Hómann Erika eladó: - Barkácsolást és a háztartást segítő könyvek jóformán nincsenek. — Szakácskönyv van?-s — Pillanatnyilag igen, de csak egyfajta — mondja Csötönyi János. Egy hölgy pedig — ilyen a véletlen - éppen azt kér. Most szerencséje van. A televízió, a rádió könyvreklámja bizony sokszor megtréfálja, fölidegesíti a tisztelt vásárlót. A tévé hirdet egy könyvet, betér a vásárló a könyvesboltba ... és? Nincs. Itt még nincs! — Lemezekből az idén jóformán még nem kaptunk utórendelésre — mondja Zörényi Zoltánná üzletvezető. — Arra van ígéret, hogy áprilistól megkapjuk az igényelt mennyiséget. Hogy elég-e a rendelt könyv? Kötetenként változó a helyzet. Nézzük, melyek voltak az utóbbi hónapok legjobban keresett és legtöbbet vásárolt lemezei. A Babits könyvesbolt a magyar gyártmányú Boney M lemezből 920-at, az Abba-ból 820-at adott el, míg Hernádi Judit Sohase mondd című kislemezét 2500 család lemezjátszójához „szállították”. Hungária- lemez elfogyna minden mennyiségben. Meselemezből most csak a Vük kellene, de nincs. Mind egy „szállig" gazdára talált az új kiadású Himnusz— 'Szózat, sokan keresik Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét, Beethoven minden szimfóniáját, Vivaldi Négy évszakját és Händel Vízlizenéjét. Vannak felkapott sikerkönyvek, melyeket azonnal otthonában szeretne látni az ember. Ha szerencséje van, és a könyvesbolt kap (időben) megfelelő mennyiséget belőle, akkor heu- rékát kiálthat. Az üzletvezető eddig egyetlen példás utánnyomásra emlékszik: — A Sírni csak a győztesnek szabad című Székely Éva-könyv az első kiadás után, alig két hónap múlva iismét itt volt a boltban. Ez a, villámgyors igénykielégítés napjainkban még sajnos nem általános. Amíg nem lesz az addig szeretett könyveinket keresve mi is sírhatunk. Ha a győztesnek szabad, nekünk vásárlóknak miért nem? Dombóváron javul a lakossági szolgáltatás Jogi kérdések További kedvezmények (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóváron, a városi tanács igazgatási osztályához ebben az évben 50 kérelem érkezett magánkisipari, illetve kiskereskedői engedély ügyében. A szakigazgatási szerv eddig 39 személynek adott „jogosítványt" arra, hogy a lakosság szolgálatába álljon. A kisiparosok tevékenységi köre igen változatos. Van közöttük vasesztergályos, lakatos, víz-, központifűtés-, villany- szerelő. A lakossági áruszállítás javítása érdekében 4 tehergépkocsi, 6 téhertaxi és 1 személytaxi üzemeltetésére kértek engedélyt. A városban még szükség lenne gázkészülékjavítóra, cipészre, látszerészre. A magánkereskedők száma is állandóan növekszik. Az ízlésesen berendezett apró üzletek máris kedves színfoltjai a városnak, s emellett biztosítják a megfelelő áruválasztékot. Nincs azonban eddig vállalkozó zöldség-, gyümölcskereskedésre, s a vegyeskereskedői vállalkozás sem népszerű, pedig Dombóvár — különösen az újdombóvári és kertvárosi városrész — e téren gyengén ellátott területnek számít. MAGYARSZÉKI ENDRE Több, mint másfél évtizede van lehetőségük a dolgozó asszonyoknak, hogy gyermekeiket hároméves korukig a nap minden órájában szem előtt tartsák, gondozzák, neveljék. Nem kell őket hajnalban távoli bölcsődékbe, „anyahelyettesekhez” cipelniük. Fizetés nélküli szabadságuk nemcsak munkaviszonyban eltöltött időnek számít, hanem még segélyt is kapnak azért, hogy anyai hivatásuknak élhetnek. A gyermekgondozási segély jelentős támogatás, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ahol a férj kis, vagy közepes keresetű, még inkább, ha az anya egyedülálló, anyagi nehézségei támadhatnak a családnak az asszony teljes fizetése nélkül. À szerkesztőségi postákban levelek tömege tanúskodik arról, milyen szívesen jártak volna be munkahelyükre rész- munkaidőben vagy vállaltak volna bedolgozást az asszonyok. Eddig erre lehetőségük nem volt. Bár a termelésből hiányzó munkás asszonykezek komoly munkaerőgondokat okoztak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a most elfooadott — és május elsején hatályba lépett — kormányhatározat a munka és a gyermeknevelés egyidejű vállalására serkent. Az új jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az édesanyák a gyermek másfél éves kora után a gyes összegének teljes folyósítása mellett részmunka- időben — havi átlagban napi négyórai — munkát vállalhatnak. Sokáig bombázta az illetékeseket a sajtó, rádió, televízió a kérdéssel: az apák miért nem maradhatnak otthon gyesen. A fő indok az volt — jogosan —, hogy az egészen pici gyerekek gondozására az édesanyákat tartották alkalmasabbnak. Az össze-összecsapó- dó nézetek vitája eredményeképpen megszületett a kompromisszumos megoldás. A csecsemőket ápolják-gondozzák továbbra is az anyák egyéves korukig, de legyen meg a lehetősége a családnak a döna gyesben tésre: anyagi vagy szakmai szempontból melyik házastársnak előnyösebb a gyes. A gyerek egyéves korától az apa is élhessen ezzel a lehetőséggel, ha akar. Nem elhanyagolható bizonyítékaként az egyenjogúságnak. Óriási kedvezmény az is, hogy a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekekkel nem három, hanem hatéves korukig vehetik igénybe a szülők a gyermekgondozási segélyt. A bedolgozók, részmunka- időben foglalkoztatottak, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok családtagjai csak mostantól lesznek jogosultjai a gyesnek, amennyiben legalább kilencven napon át — munkamegállapodás alapján — részt vettek a közös tevékenységben. Az új kedvezményezettek nemcsak újszülött gyermekeik után igényelhetik a gyest, hanem már korábban született, hároméves korukat még el nem ért fiuk-lányuk után is. Mivel a társadalombiztosítási szolgáltatásokat — anyasági segélyt, temetési segélyt — kiterjesztették a kisiparosokra is, sokan most úgy vélik, a gyes is megnyílik számukra. Nos, sem a kisiparosok, sem az egyéni gazdálkodók nem jogosultjai továbbra sem a gyesnek. Am azt kivételes méltányosságból megkaphatják, ha kérelmezik a megyei társadalombiztosítási igazgatóságokon. Az egyetemi, főiskolai hallgatókra sem terjesztették ki a jogszabályt. Tehát gyes nem jár továbbra sem nekik születendő gyermekeik után, de problémájuk rendezésében más segítségre számíthatnak. És végül a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megváltozott feltételéről: eddig a szülés napját megelőző tizennyolc hónapon belül egyévi, legalább hatórás munka- viszony kellett ahhoz, hogy a jogosultságot megszerezzék. Ezután elegendő, ha a dolgozó nőnek a szülés napját megelőző két éven belül kilenc- hónapos, legalább négyórás munkaviszonya van. Ez óriási jelentőségű a fiatalok esetében, akik gyakran egy-két hónap hiányzó munkaviszony miatt estek el a gyestől. DR. KERTÉSZ ÉVA Böngészés az üzletben
