Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

2 Képújság 1982. május 25. \ Falklandi fejlemények Folytatódtak az összecsapások PANORÁMA BUDAPEST Nicanor Costa Mendez argentin külügyminiszter (balra) és Sir Anthony Parsons brit ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács tűzszüneti vitáján. (Telefotó — AP-MTI—KS) Vasárnap a keleti Falkland- (Malvin)-szigeten kiépített brit hídfőállás körül argentin harci repülőgépek több egymást kö­vető hullámban támadták a San Carlos kikötő vizén hor­ganyzó brit hajókat. A londoni hadügyminisztérU um vasárnap késő este beje­lentette. hogy a támadó gépek közül hatot - öt Mirage-t és egy Skyhawkot — az ellenük felszál­ló Harrierek, a flotta légvé­delmi rakétái, valamint a szá­razföldre telepített „Rapier" min­tájú rakéták megsemmisítettek. Brit oldalon londoni közlés sze­rint csak egyetlen fregattot ért károsodás: ennek súlyosságáról azonban éppúgy nem közöltek semmit, mint más természetű anyagi vagy emberveszteségek­ről. Argentínában vasárnap estig a britek által közölt vesztesé­geket nem ismerték el, a San Carlos-i öböl fölött végrehaj­tott légitámadások tényét vi­szont igen. A TELAM hivatalos argentin hírügynökség a haditengerészet egyik szóvivőjét idézte, aki ki­jelentette: az argentin erők el­lenőrzésük alatt tartják a hely­zetet, s a britek — mondotta — nem sokáig maradnak a szige­teken. Buenos Aires-i katonai források szerint a Malvin- (Falkland)-szigeteken állomá­sozó argentin erők utánpótlása zavartalan, a brit légi és ten­geri blokád ellenére. Ami a tűzszünetet illeti, a Biztonsági Tanács több tagjá­nak a tűzszünetre vonatkozó erőfeszítései minden valószínű­ség szerint Icudarcot fognak vallani, mert a brit delegátus rendre megvétózza azokat a iavaslatokat. amelyek kormánya jelenlegi álláspontjával nem találkoznak. Cecil Parkinson, a Konzerva­tív Párt elnöke, a „háborús ka­binet" tagja egv vasárnapi rá­dióinterjúban közölte, hogy a diplomáciának most óhatatla­nul háttérbe kell szorulnia, a „fő cél” a Falklandok „felsza­badítása". Vasárnap délután Londonban körülbelül ötezer ember vett részt egy tiltakozó békemenet­ben, amely a Hyde-parktól a Trafalgar-térre vonult. A meg­mozdulást, most már a negye­dik egymást követő vasárna­pon, az úgynevezett „falklandi békebizottság" szervezte, amelynek Judith Hart, a Mun­káspárt elnöke áll az élén. Részt vettek benne munkáspárti, szakszervezeti, békemozgalmi, leszerelési és egyházi aktivis­ták. Tony Benn, a munkáspárti baloldal egyik legismertebb személyisége - a falklandi há­ború meggyőződéses ellenfele - a Trafalgar téri gyűlésen kije­lentette, hogy azokat a millió­kat, amelyeket á kormányzat az Atlanti-óceán déli részén el­veszteget, a szegénység és a munkanélküliség elleni célokra kellene fordítani. Nem sokkal korábban Peter Shore, a munkáspárti jobboldal prominens figurája arról bizto­sította a televízió nézőit, hogy a labourista vezetés, Michael Fottal az élen a „gyors kato­nai akció" híve a Falklando- kon. Shore szerint csak akkor állíthatók meg a harci cselek­mények, ha Argentína feltétel nélkül hajlandó kivonni erőit a szigetekről. A Biztonsági Tanács tagjai vasárnap háromórás megbeszé­lést tartottak a Falkland- (Mal- vin)-szigetek körüli argentin­brit válságról, és hétfőn tovább folytatták a pénteken megkez­dett vitát. A vasárnapi ülésen elhang­zott felszólalások többsége sür­gette a szigetcsoport körüli har­cok beszüntetését. Többen ja­vasolták, hogy a Biztonsági Ta­nács hatalmazza fel az ENSZ főtittcárát : tegyen új erőfeszíté­seket a békés rendezés érdeké­ben. Nicanor Costa Mendez ar­gentin külügyminiszter, aki szombaton érkezett az ENSZ székhelyére, találkozott a pa­namai és a venezuelai külügy­miniszterrel. Megbeszélésük tartalmáról semmit sem közöl­tek. New Yorkban egyébként várták, hogy Costa Mendez fel­szólal a Biztonsági Tanács va­sárnapi vitájában, az argentin külügyminiszter azonban csak jelen volt az ülésen, de nem kért szót. További terveivel kap- csolqtos kérdésekre újságírók­nak válaszolva csak annyit mondott: „Diplomáciám lé­nyege, hogy nem mondom meg előre, mit kívánok tenni". Kö­zölte ugyanakkor, hogy Argen­tína esetleg még ezen a héten ismét az Amerikai Államok Szervezete elé viszi az ügyet. A tízek a hétfői brüsz- szeli külügyminiszteri ülé­sen politikai téren újólag támogatásukról biztosították Nagy-Britanniát a falk­landi konfliktusban. A BT 502. határozata alapján sürgették a diplomáciai rendezést akár az ENSZ közvetítésével, akár más úton folytatandó tárgyalások formájában. Az Argentína elle­ni kereskedelmi tilalom terén azonban nem állt helyre a múlt héten Luxemburgban megbom­lott egység és összetartás. A közösség hét tagországa volt csak hajlandó ismét meg­újítani, ezúttal azonban megha­tározatlan időre, a behozatali tilalmat. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára levélben köszöntötte a KB nevében Enrico Berlinguert, az Olasz Kommunista Párt főtitká­rát, 60. születésnapja alkalmá­ból. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, az Argentin Köz­társaság nemzeti ünnepe alkal­mából táviratban üdvözölte Leopoldo Fortunato Galtieri ve­zérezredest, az Argentin Köz­társaság elnökét. Ugyancsak táviratban üdvö­zölte lr-.Husszein Ibn Talal jor- dániai uralkodót, a Jordán Ha- semita Királyság nemzeti ünne­pe alkalmából. * Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke táviratot intézett Constantin Dascalescu-hoz, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnökévé történt meg­választása alkalmából. « Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására május 17. és 23. között látogatást tett hazánkban a Svéd Munkáspárt — Kommunisták küldöttsége Alf Lövenborgnak, a párt alelnö- kének, a politikai bizottság tagjának, a párt napilapja fő- szerkesztőjének vezetésével. A venégeket fogadta Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Ja­kab Sándor, a KB tagja, a SZOT főtitkárhelyettese. MOSZKVA Több mint két tonna terhet, ezen belül 660 kilogramm haj­tóanyagot szállít a Szaljut—7 űrállomásra a vasárnap útnak indított Progressz—13 teherűr­hajó. Miként az űrállomást és a személyszálító űrhajót, a te­herfuvarozásra használt űrhajót is tökéletesítették az eddigi — több mint négyéves — üzemel­tetés tapasztalatai alapján. BERLIN Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtaná­csának elnöke hétfőn fogadta dr. Hans Otto Bräutigamot, az NSZK állandó képviseletének új vezetőjét. Bräutigam — aki Klaus Bollinget váltotta fel e tisztségében — átadta megbí­zólevelét az NDK államfőjének, majd tolmácsolta Karl Carstens szövetségi eillnök és Helmut Schmidt kancellár jókívánsá­gait. Afrika napja Vízbázisok védelme Tizenkilenc éve alakult meg az Afrikai Egység Szervezete, s azóta május 25-ét Afrika nap­jaként tartják számon. 1963- ban még csak a végéhez köze­ledett a „klasszikus gyarmato­sítók", vagyis az angolok és a franciák afrikai birodalmának fölbomlása, s szilárdan tartotta erődítményeit a portugál kolo- nializmus. Az AESZ megalaku­lása óta élteit majd’ két évti­zed azonban alaposain átrajzol­ta a földrész politikai térképét. A hetvenes évek közeprén füg­getlenné váltak a volt portu­gál gyarmatok, s két évvel ez­előtt sikerre vezetett a zimbab­wei hazafiak fegyveres és dip­lomáciai küzdelme is. Ma már csupán a kontinens déli részén őrzi hadállásait a múlt: nem haladt előbbre a Dél-Afrika ál­tal megszállt Namíbia függet­lenné Válásának ügye, magá­ban a Dél-afrikai Köztársaság­ban pedig változatlanul csak látszatreformokkal kísérleteznek. Ilyen körülmények között rendkívüli fontosságú, hogy a független afrikai államok képe­sek legyenek összehangolni el­képzeléseiket, s közös állás­pontot elfoglalni az alapvető kérdésekben. Másfelől nyilván­való, hogy nem könnyű feladat egyeztetni o különböző törté­nelmi utat megjárt, különböző fejlesztési modellt Választó, más-más ideológiát valló, s kü- lö nböző po I itika i - ku I tu rá I is örökséget hordozó afrikai or­szágok nézeteit. Mégis, csa­latkozniuk kell azoknak, akik az ellentétek, a problémák lát­tán temetni szeretnék az afrikai egységet. A szervezet megala­kulásához vezető történelmi fel­tételek sok szempontból nem változtak, ma is hatnak. Hisz egy megosztott Afrika aligha harcolhatna a siker reményé­ben Namíbia szabadságáért, aligha nyújthatna hathatós se­gítséget a dél-afrikai apatrheid ellen küzdő nemzeti felszaba­dító mozgalomnak. Pretoriának a független szomszédaival szemben növekvő agresszivitá­sa is egységes fellépést kíván. Egységre van szükség az új vi­lággazdasági rend megterem­téséhez éppúgy, mint az elma­radottság és a szegénység fel­számolásához a földrészen. Afrika napjának most ez a fő tartalma. K. G. Tudományos tanácskozás Tengeticen Hétfőn, május 24-én kétna­pos tudományos tanácskozás kezdődött a megyei tanács ten- gelici oktatási központjában. A Pécsi Akadémiai Bizottság és a Veszprémi Akadémiai Bi­zottság környezetvédelmi és ur­banisztikai szakbizottsága, a Magyarhoni Földtani Társulat mérnökgeológiai-környezetvé- delmi szakosztálya és a MTESZ Tolna megyei szervezetének környezetvédelmi bizottsága, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete rendezésében azt vizsgálják, hogy a víznyerő bázisokat ho­gyan lehet megvédeni a szeny- nyeződéstől, milyen feladatok hárulnak e szervezetekre és a gazdasági egységekre. A tqdományos tanácskozáson Dénesi Ödön Ybl-díjas építész- mérnök, a PAB szakbizottságá­nak elnöke tartott megnyitó elő­adást. Elmondta, hogy egyre aggasztóbb a nyílt vizek szeny- nyeződése, s bármilyen szigorú a védelmi rendszabály, mégis szennyeződnek a vizek, s egy­re kevesebb a tiszta, emberi fo­gyasztásra alkalmas. A lakos­ság és az ipar, valamint a me­zőgazdaság a következő évti­zedekben mind több vizet igé­nyel. A számítások szerint a la­kossági vízfogyasztás 1990-ig négyszeresére növekszik, a me­zőgazdaság kétszer annyit kér majd, mint most, míg az ipar Vízigénye az 1970-es szinthez képest hatszorosára növekszik, s kétezerre eléri az évi 9,3 mil­liárd köbméter mennyiséget. A vizet főleg felszíni vizekből, tisztítás útján lehet előteremte­ni, ezért is egyre sürgetőbb a vizek védelme. A tanácskozás első napján Sajgó Zsolt A felszín alatti víz­hozamok védelmét szolgáló vé­dőterületi és védőidom-rende­let továbbfejlesztése, Kiss István A mezőgazdaság környezet- szennyezése, dr. Pásztó Tibor Az olajszennyezés mozgása a talajban, Barsi Lajos—Horváth Zsolt A váci hulladéklerakóhe- lyejc talaj- és talajszennyező hatásának komplex vizsgálata, Ivó Mária A vizek rádióaktív szennyezési lehetősége Béta­sugárzás alapján, dr. Gönczöh né Máté Kinga A települési te­vékenységi és vízbázisok vé­delme címmel tartottak elő­adást, amelyet élénk vita egé­szített ki. Délután a kölesdi Magas-part csúszását, valamint a sárszentmiklósi hulladékelhe­lyező telepet tanulmányozták. Emlékezés Titöra Ha élne, most lenne kilencven éves. Joszip Broz Tito 1892. május 25-én látott napvilágot, mint a horvátországi Kumro- vec falucska 15 gyermekes kovácsmesterének hetedik gyer­meke. Élete az igazi forradalmár életútja. Két évvel ezelőt­ti halálakor a legnagyobb tisztelettel emlékezett meg róla az egész világ. A temetésén részt vett államférfiak mély együttérzésüket fejezték ki. Titóra, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségére, a jugoszláv Kommunista Szövet­ség és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­kére mindenekelőtt úgy emlékezik a világ, mint a szocialis­ta Jugoszlávia megteremtőjére. Nevétől elválaszthatatlan a jugoszláv kommunista mozgalom története, az ország népei­nek a második világháború idején a fasiszta megszállók el­len vívott harca csakúgy, mint az új, szocialista Jugoszlávia megszületése és fejlődése. Tito és tevékenysége egybeforrt a békéért, az országok és népek nemzetközi együttműködé­séért vívott küzdelemmel. Alapítója és egyik kiemelkedő ve­zetője volt az el .nem kötelezett államok összefogásának, ki­emelkedő szerepet töltött be a szervezet nemzetközi szere­pének és súlyának növelésében. A világ 1941-ben ismerte meg Tito nevét. A jugoszláv népfelszabadító partizáncsapatok az ő parancsnoksága alatt szálltak szembe a fasiszta erőkkel. Nehéz harc volt, sok áldozatot kívánt. Másfél millió jugoszláv hazafi, az or­szág lakosságának kilencede vesztette életét a küzdelem­ben. 1944-ben a Tito vezette partizánhadsereg, a vele váll­vetve küzdő szovjet csapatokkal együtt győztesen vonult be a felszabadult fővárosba, Belgrádiba. S miként a fegyveres harcban, kiemelkedő volt Tito szere­pe a politikai életben, a szocialista Jugoszlávia megterem­tésében, Jugoszlávia népéinek testvéri összefogásában. Szi­lárd meggyőződése volt, hogy Jugoszlávia nemzetei és nem­zetiségei csakis a szocialista együvé tartozásra, szolidari­tásra és kölcsönösségre támaszkodva óvhatják meg létüket és függetlenségüket, építhetik szabadon és zavartalanul szocialista hazájukat. Arra tanította népét, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot, mint az egyenjogú nemzetek és nemzetiségek közösségét ovija és építse. A forradalmi munkásosztály neveltje és kiemelkedő sze­mélyisége volt, a nemzeti felszabadulás és a szocialista for­radalom harcosa, a népek testvériségének szószólója. Élet­művének része az a munka, amelyet Néhruval és Nasszerrel együtt az el nem kötelezett mozgalom megteremtése érde­kében folytatott. Nagy gondot fordított a minden szintű együttműködésre, az állami és pártközi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére a szocialista országokkal, köztük hazánkkal. Jelentős szerepe volt a két baráti szomszédos ország, a Magyar Népköztár­saság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népeinek, pártjainak egyre bővülő együttműködésé­nek létrehozásában, fejlesztésében. Abbqn, hogy politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolataink egyre gazda­gabbá, tartalmasabbakká váljanak. Titánok a nolc évvel ezelőtti budapesti baráti látogatása alkalmával kiadott közös közlemény megállapította, hogy a jószomszédi viszony elmélyítése, Magyarország és Jugoszlá­via együttműködése megfelel a két szocialista ország és né­pe érdekeinek. A magyar nép mély tisztelettel emlékezik meg a baráti jugoszláv nép nagy vezetőjéről, a szocialista Jugoszlávia megteremtőjéről, a béke és a népek közötti barátság ki­emelkedő harcosáról, a 90 éve született Joszip Broz Titóról. G. I. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza- és valutaárfolyamai Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugá I escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. es. cl. rubel USA dollár Érvényben: 1982. május 25-től Vételi árfolyam 100 egységre, forintban Közép Eladási 6 202,99 6 209,20 6 215.41 3 648,51 3 652,16 3 655,81 79,05 79,13 79,21 440,26 440,70 441,14 575,58 576,16 576,74 1 343.10 1 344,44 1 345,78 145,62 145,62 145,92 2 779,14 2 781,92 2 784,70 12 090,81 12 102,91 12 115,01 580,78 581,36 581,94 1 493,50 1 494,99 1 496,48 . 26,87 26,90 26,93 211,80 212,01 212,22 49.13 49,18 49,23 33,64 33,67 33,70 1 761,87 1 763,63 1 765,39 596,31 596,91 597.51 2 597,40 2 600.00 2 602,60 3 446,38 3 449,83 3 453,28 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. május 25-től Pénznem Vásárolható legmag. bankjegycímletek Angol font 50 Ausztrál dollár 50 Belga frank 5 000 Dán korona 1 000 Finn márka 100 Francia frank 500 Görög drachma 500 Holland forint 1 000 Japán yen (1000) 10 000 Jugoszláv dinár 1 000 Kanadai dollár 100 Kuvaiti dinár 10 Norvég korona 100 NSZK márka 1 000 Olasz líra (1000) 50 000 Osztrák schilling 1 000 Portugál escudo 5 000 Spanyol peseta 5 000 Sváici frank 1 000 Svéd korona 100 Török líra 1 000 USA dollár 100 Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban 6 022,92 6 395.48 3 54,260 3 761.72 76,76 81,50 427,48 453,92 746,43 792,61 558,88 593,44 54,91 58,31 1 304,11 1 384,77 141,40 9 150,14 65,52 69,58 2 698,46 2 865.38 11 739.82 12 466.00 563,92 598,80 1 450,14 1 539.84 26,09 27,71 205,65 218,37 47,70 50,66 32,66 x 34,68 1 710,72 1 816,54 579,00 614,82 23,39 24,83 3 346.34 3 553,32

Next

/
Oldalképek
Tartalom