Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-23 / 119. szám

1982. május 23. KÉPÚJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 A tanulmányi szabadságról Solymár Lászlóné szekszárdi olvasónktól kaptuk a levelet: „1980 novemberétől 1982 áp­rilisáig voltam gyesen. Még jó­val a szülés előtt jelentkeztem egy iskolába, melynek képzési ideje három év, tanévenként 15 nap tanulmányi szabadság jár. Mindezt a vállalat jóváhagyá­sával tettem. Eddig nem volt problémám a tanulmányi sza­badsággal, mivel gyesen vol­tam. Kérdésem, hogy a júniusi szigorlatra kivehetem-e az 1981—82. tanévre járó 15 napot, vagy pedig csak egy részét?" Olvasónk kérdésére dr. Deák Konrád, a Tolna megyei Fő­ügyészség osztályvezető ügyé­sze válaszolt: Tanácskérő levele szerint ,egy iskolába" jelentkezett, melynek képzési ideje három év. Mint­hogy nem közölte velünk, alsó­közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény esti vagy levelező ta­gozatán folytat-e tanulmányo­kat, de mert szigorlatról ír, úqy véljük, hogy felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanul­mányokról van szó, mindezért az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak a Magyar Közlöny 1981. évi 84. számában meg­jelent 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú, a továbbtanuló dolqozók kedvezményeiről szóló rendelke­zéséből csuDán az idevonatko­zó szabályokat idézzük. A hivat­kozott rendelkezés 6. paragra­fusa szerint: ,,A felsőfokú oktatási intéz­mény esti tagozatán tanulók számára olyan munkaidő-beosz­tást kell biztosítani, amely a foglalkozások látogatását lehe­tővé teszi. Ha ez nem biztosít­ható. engedélyezni kell, hogv a munkát a napi munkaidő be­fejezése előtt olyan időpontban Telefonszámunk : 12-284 abbahagyhassa, hogy a foglal­kozások kezdetére beérkezhes­sen. E címen azonban heten­ként legfeljebb nyolc óra mun­kaidő-kedvezmény jár." A 7. paragrafus így rendelke­zik : „(1) A felsőfokú oktatási in­tézmény levelező tagozatán ta­nulók számára az oktatási in­tézmény által előírt kötelező foglalkozáson való részvételre szabadnap jár. Ennek mértéke nem haladhatja meg tanéven­ként a) műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és idegen nyelvű szakképzés esetén a hu­szonöt, b) egyéb szakképzés esetén négy évet el nem érő tanidejű képzésnél a tizenöt, négyéves és azt meghaladó tanidejű kép­zésnél a huszonöt munkanapot. (2) A felsőfokú oktatási in­tézményben tanulók tanulmányi szabadságának mértéke tan­évenként a) főiskolai képzés esetén ti­zenöt munkanao b) egyetemi képzés esetén ti­zennyolc munkanap. (3) A felsőfokú oktatási intéz­ményben folytatott tanulmányok esetén mind az esti, mind a le­velező taqozaton tanulókat a szakdolqozat vagv diplomaterv elkészítéséhez, valamint az ól- lamvizsaára való felkészüléshez a tanulmányok folvamán össze­sen húsz munkanap tanulmányi szabadsáa illeti meg. (4) Az (1) bekezdésben meg­határozott tanulmányi kedvez­mények megállapításánál a fel­sőfokú oktatási intézmény mea- felelő nappali tagozatára előírt tanidőt kell alapul venni." A 9. paragrafus kimondja: ,,A felsőfokú oktatási intéz­ményben tanulókat a vizsqákon - illetve a 8. paragrafusban említett dolgozókat a felvételi vizsgán - való részvétel érde­kében olyan mértékű szabad idő illeti meg, hogy a vizsga idő­pontjára az oktatási intéz­ményhez beérkezhessenek és a vizsgán részt vehessenek.” Végül pedig a 12. paragra­fus szerint: ,,Az iskolarendszerű tovább­képzésben részt vevő felsőfokú iskolai végzettségű dolgozót a) a 6. paragrafus, illetőleg a 7. paragrafus (1) bekezdése és a 9. paragrafus szerinti mun­kaidő-kedvezmény, valamint b) tanévenként tíz munkanap tanulmányi szabadság, továb­bá c) a szakdolgozat vagy dip­lomaterv elkészítéséhez, vala­mint az államvizsgára való fel­készüléshez a 7. paragrafus (3) bekezdésében meghatározott külön tanulmányi szabadság il­leti meg." Úqy véljük, hogy a fentiekből az ön által folytatott tanulmá­nyok után járó szabadság is ki­tűnik. Amennyiben ebben a körben további részletkérdések is ér­deklik, javasoljuk a Maqyar Közlöny 1981. évi 84. számában megjelent, fentebb már hivat­kozott rendelkezés részletes át­tanulmányozását. A fentiek eqyébként a korábbi GYES-től függetlenül illetik meg. Gondok a közvilágítással llyés József lakóbizalmi leve­lét tizenhat lakótársa írta még alá : „1981 februárjában költöz­tünk a szekszárdi Béri Balogh Ádám utcai lakótelepre, s azóta is sötétségben és sárban já­runk. Azt szeretnénk kérdezni az illetékesektől, Hogy miért nincs a lakótelepen közvilágítás, se­gélykérő vagy tűzjelző telefon? Kérni szeretnénk, hogy a mű­emlékké nyilvánított nádfedeles tanyákat úgy világítsák ki, hogy az ne szolgáljon ideális búvó­helynek a csavargók számára." A levelet a szekszárdi Városi Tanács V. B. műszaki osztályá­ra továbbítottuk, ahonnan Fü­redi Ferenc osztályvezető fő­mérnök válaszolt: „Közvilágítási kábel a Béri Balogh Ádám utca 63-tól a 77- es számig van lefektetve. A köz- világítási oszlopok a helyszínen vannak, azok elhelyezése és üzembe helyezése ez év szep­tember 30-ig megtörténik. Tűz­jelző telefon az utca 91—93. szá­mú középmagas lakóépületében van. A lakótelepen az úgyneve­zett lakótelepi belső feltáró utak kivitelezése .megtörtént. A lakó­telep komplett közművesítését a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat végzi, a kiviteli szerződés befejezési határideje 1982. szeptember 30. A műem­lékké nyilvánított tanyaépületek külön megvilágítását nem ter­vezzük.” Hová lehet bedolgozni? Kovács Andrásné Várdombról küldte levelét: „Nagyon szeretnék bedolgo­zóként munkába állni, de eddig még sajnos nem sikerült. Ér­deklődöm, hogy hol vállalhat­nék bedolgozást?” Olvasónk kérdésére a Tolna megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályának vezetője, Németh József válaszolt. „Bedolgozói foglalkoztatásra lakóhelye közelében, a Decsi Népi Iparművészeti Szövetke­zetben, valamint Szekszárdon, a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalatnál van lehetőség je­lenleg. Szervezés alatt áll a be­dolgozói rendszer a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Válla­lat bátaszéki telephelyén.” Ml VÁLASZOLUNK A tanácsi dolgozók f képesítéséről szóló korábbi jogszabályt V) módosítja a Minisz- tertanács 1014/1982.­......... J (V. 6.) számú határo­zata, s e módosított szabályo­zás végrehajtása tárgyában je­lent meg a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének 1/1982. (V. 6.) MT—TH számú rend e i k e z é s e , amely részletesen meghatározza a munkakörök 'betöltéséhez szük­séges végzettséget, kimondja, hogy a nagyiközségi és a köz­ségi szakigazgatási szervnél a csoportvezetői és az ügyintézői munlkákörök betöltéséhez — a rendelkezésben megjelöltek ki­vételével — egységes községi szakvizsgát kell tenni, melynek anyagát az érdekelték irányí- tott önálló tanulás formájában sajátítják el. Az újonnan felvett dolgozónak ezt az egységes községi szakvizsgát a kineve­zéstől számított egy év eltelte után, de három éven belül kell letennie. Külön fejezet rendel­kezik az általános álíarryigaz- gatási ismeretekből történő vizsgakötelezettségről, valamint a jogi szakvizsgáról és az ál­lamigazgatási szakvizsgáról. . A rendelkezés — amely a Magyar Közlöny f. évi 25. szá­mában jelent meg — kihirdeté­se napján — május 6-án — hatályba lépett. Ugyancsak a Magyar Közlöny idéi, 25. számában olvasható az ipari miniszter 6/1982. (V. 6.) Ip. M. számú rendelete, amely a gáz- és kőolajüzemi létesít­mények biztonsági övezetéről szól, s amelyre azért hívjuk fel a figyelmet, mert tudni kell, hogy a gáz- és kőolajüzemi lé­tesítmény biztonsági övezete a kerítésen kívülre is kiterjed, a kerítésen kívüli területen tilos tűzzel járó munkafolyamatot végezni, a talajfelszínt 60 cm- nél mélyebben megbontani, építési tevékenységet végezni, illetve épületet elhelyezni és fenntartani, a létesítmény kerí­tésétől számított 5 m-es sávban fát és bokrot ültetni, továbbá olyan tevékenységet végezni, amely a létesítmény kerítésen kívüli körüljárhatóságát akadá­lyozza, a létesítmény kerítésén kívül, 1 m-es sávban föld alat­ti csővezetéket és kábelt elhe­lyezni. Külön rendelkezik a jog­szabály a szállítóberendezések és elosztó vezetékek biztonsági övezetéről és arról, hogy ezek­ben az övezetekben milyen lé­tesítmény elhelyezése, illetve milyen tevékenység folytatása tilos. Az állami költségvetési szer­veknél történő helyettesités egyes kérdéseiről szól a Mun­kaügyi Közlöny idei, 5. számá­ban megjelent 8008/1982. PM— ÂBMH számú tájékoztató, amely szerint a tartósan távol levő munkavállaló helyettesíté­sére a munka folyamatos ellá­tása érdekében nyugdíjast is lehet foglalkoztatni, az így fog­lalkoztatott nyugdíjas részére kifizetett összeg a helyettesített munkavállaló bérmegtakarítá­sát terheli, s a kifizetett összeg nem számít bele az intézmény­re megállapított nyugdíjas fog­lalkoztatási bérkeretbe. A tájé­koztató eligazítást ad abban a tekintetben is, hogy kit kell tar­tósan távollevőnek tekinteni. Az oktatáson, tanfolyamon, to­vábbképzésen részt vevők közül csak azok tekinthetők ilyennek, akik erre az időre munkáltató­juktól munkabért nem kapnak. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Akik a társasjátékot választották A helytörténeti kiállítás zén y leiével”. Farkas Erzsiké a parányi székely bölcsőben gyö­nyörködik; a felnőttek sokáig áíldolgálnok a „termekben", suttogva váltanak szót. Ugyan­itt látható a bonyhádi és a ka- kasd i díszítőm ű vész- s zakkö rö k bemutatója, valamint a BHG termékbemutatója. A nagyon gazdag program- sorozat ma ér véget Kakasdon. Úgy hiszem, e héten az ott la­kókban egyetlen kérdőjel nem maradhatott. „Szép hét ez a mostani" — mondták többen. 'Bízzunk abban, hogyha nem is minden hét, de egy-egy hét egy-egy napja ezután is öröm­teli lesz Kakasdon, már ami —■ egyébék között — a művelődést illeti. V. HORVATH MARIA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS pedig 17-én kezdődték... Mit mondjak? Láthatja, hogy ké­szen van. A falu majdnem min­den lakója jött és dolgozott. A fiatalok esténként, a nyugdíja­sok napközben. Húsz ember mindig volt ott. Húsz ember mindig dolgozott. .. Most iped'ig ki tudja, 'hány gyerek ropja a nagyteremben a táncot. A talpa láva lót a bonyhádi művelődési ház nép­tánccsoportjának zenekara húz­za. A tánccsoport tagjai tán­colnak a kicsinyekkel — miköz­ben diktálják a lépéséket... A harmadik osztályos Sim- csik Izabella makramét készít; Péter Mónika azzal büszkélke­dik, hogy „a kiállítást anyuék is megnézik”, Dani Zsolt ele­fántot formázott agyagból, amelyet társai készítette agyagállatkert lakójává prote- zsál. — Agyaggal jobb dolgozni, mint a gyurmával — mondja, s új figura formázásához lát. Az orvosi lakás szobái kiállí­tótermekké változtak. Sváb és székely helytörténeti emlékek az egyikben, amelynek darab­jait a község lakói hordták ösz- sze az általános iskolások „ve­Kakasdi közművelődési napok Ilyen nálunk még nem volt...” A korábbi esztendőkben bi­zony gyakran gond volt Kakas­don rendszeres közművelődési programokat „összehozni”. Közismert, hogy miért. Egyebek között az igen rossz állapotban levő művelődésli ház képtelen volt otthont adni a rangos és kevésbé rangos rendezvények­nek. így hát hiánycikk lett a folyamatosság. Mindezt tudva, a kakasdiak azzal az ötlettel álltaik elő, hogy jó lenne olyan sorozatot rendezni, amely ön­maguknak is bizonyítékul szol­gálna: Kakasdon igenis él az igény a 'művelődésre, szórako­zásra, s ha a kínálat olyan, amilyenre vágynak, bizony „megmozgathatóak", s meg is mozdulnak fiatalok, idősek egy­aránt. — Jó két hónappal ezelőtt megalakult a közművelődési napokat szervező csoport — mondja Bányai János tanácsel­nök. — Sok segítséget és ötle­tet kaptunk a bonyhádi Vörös­marty Mihály művelődési' köz­ponttól. Egyhetes közvélemény- kutatással kezdtük. Fölmértük, hogy ki és milyen programon venne szívesen részt. Ennek eredménye pontosan látható a meghívóban, illetve a forgató- könyvben. Kiállítások, gyárlátogatás, teaház és táncház, egészség­ügy! tanácsadás, kertbarátok találkozója, úttörők és KISZ-ta- gok beszélgetése, népdal- és operettest, térzene, cserépvá­sár, lakberendezési tanácsadás, a környék népi együtteseinek bemutatkozása ... és sorolhat­nánk. íme néhány név a külön­böző rendezvények közreműkö­dői közül: 'Németh Sándor, Meggyesi Mária, Tornai Jó­zsef, Kapossy Miklós, Tíboldy Mária. — Ilyen nálunk még nem volt — mondja egy idős asszony, aki szorgalmasan és örömmel járja a rendezvényeket. — Eze­ket a színészeket eddig csak a tévében láthattuk. Alig hiszem, hogy mlindez igaz! A ház körü­li munkát is sokan úgy intéztük, hogy ezen a héten kicsit el tudjunk szabadulni otthonról. Két hónapon át folyt Kakas­don a lázas készülődés. Tervez­ték a programokat, föllelték a színhelyeket, amelyek újabb le­hetőségeket adnák a község művelődéséhez. Volt program az üresen álló orvosi lakásban, a kisvendéglőben, a tanács há­zán, no és persze a művelődé­si házban, amelynek a rendbe­tételét időben el is kezdték. — Amint az utcai homlokzat­falat javítottuk — borul el a tanácselnök tekintete — annak jó része beomlott. Május ele­jén. A közművelődési napok Nagy körben a kis kör

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom