Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-21 / 117. szám

1982. május 21.

1

ÎNIÊPÙJSÂG 3

Madocsa

Iregszemcse, fajtakísérleti állomás

Hatvan asszony munkahelye

A Budapesti Diamant Finom- konfekció Ipari Szövetkezet Ma- docsán először a termelőszövetkezettel került kapcsolatba. Harmincöt asszonynak terem- tetteik munkaihelyet. A termelőszövetkezet adta a munkaerőt és a helyiséget, a budapesti szövetkezet pedig a gépeket és a munkát.

A héten újabb állomáshoz érkezett ’ a madocsai „üzlet". Az ipari szövetkezet megvásárolta 1,2 millió forintért a volt művelődési házat, s azt egymillió forintos költséggel korszerűsítette, s így hatvan asz- szonynak teremtettek új munkahelyet a községiben.

Szerdán reggel már hivatalosan is megkezdték a termelést, miután kedden mindenféle ünnepség nélkül átadták a létesítményt. A szalagon jelenleg az asszonyok orvosi köpenyeket készítenek. Később, a betanulástól függően Madocsán is termelnek majd bőrruházati árut, nem rubel elszámolású exportra.

Befejező művelet, a vasalás

Korszerű gépekkel szerelték fel a varrószalagot

Gazdálkodjunk közösen

A készletgazdálkodás problémái - sajnos - nagy múltra tekintenek vissza. Ennek egyik oka, hogy a termelőeszköz-kereskedelmi (TEK) vállalatok életre hívása sem csökkentette a felhasználói készletek nagyságát és érdemben nem módosította eloszlásuk aránytalanságát sem. Sokan az egyedüli megoldásnak az adminisztratív beavatkozást tartották. Ez azonban összeegyeztethetetlen a vállalati önállóság elvével. Nem maradt más: a közös érdekek felkutatását kellett előtérbe helyezni, s csak abban lehet bizni, hogy ha közös pénzügyi alapokra helyezik a termelőeszköz-ellátást, javul a készletgazdálkodás. De vajon igazolja-e ezt a gyakorlat?

Erre kerestünk elsőként választ a Metalloglobusnál. Mörcz Henrik vezérigazgató szerint a közös érdekeltség megteremtésére van lehetőség, legalábbis távlatokban. — A jelenlegi helyzet azonban ennek ellentmond, hiszen a készletek 70 százaléka található a felhasználóknál, mintegy 15 százaléka a termelőknél és hozzávetőleg ugyanennyi a TEK-vállalatoknál. Ez a tény rendkívül aránytalan készletszerkezetet tükröz. Kiegyensúlyozására a kereskedelmi vállalatok más-más módon törekszenek. Mi tavaly társasági szerződésekkel próbálkoztunk, sikeresen. A Metalloglobus 1981- ben öt vállalattal: a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárral, a Kontakte Alkatrészgyárral, a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalattal (PEVDI), a Magyar Alumíniumipari Tröszttel (MAT) és a Világítástechnikai Gyárral alakított ki ilyen kapcsolatot.

— Mi a lényege e társadalmi szerződésnek?- A forgalom és a készletek finanszírozásához szükséges forgóalapot a felhasználóval közösen fedezzük. A szerződés életbelépésekor felvásároltuk a vállalatok korábbi készleteit. Partnereink az ily módon felszabadult forgóalapjuk meghatározott részét - külön megállapodások alapján - a mi rendelkezésünkre bocsátották, másik részével viszont ők gazdálkodnak. A szükséges forgóalap nagyobb hányadát minden esetben a Metalloglobus adja. A tényleges forgalom után az érvényben levő TEK-felárat számítjuk fel; ez közös tevékenységünk bruttó eredménye. (A raktározási és készletezési költségekkel csökkentett nettó eredmény az, amelyen a társuló féllel a befektetett forgóalapok arányában osztozunk.) A Magyar Alumíniumipari Tröszt például csak úgy látta „biztosítottnak" gyártási programját, ha legalább annyi ötvözőanyagkészlete van, amennyi 120 napos zavartalan termeléshez szükséges. Ennek a mennyiségnek a negyedét a gyár készletezi, a többi raktározását mi vállaltuk. A MAT raktárainak folyamatos feltöltéséről és szükség esetén az azonnali kiszolgálásról a továbbiakban mi gondoskodunk. Együttműködésünk bevált. A megoldás egyszerű: a központi készletek tartása mellett a biztonsági tételekkel jól kell gazdálkodni és megfelelő tőkével kell rendelkezni.- Miért nem alkalmazzák másutt is ezt a megoldást, holott a közös érdekek minden oldalról igazolják a létjogosultságát?- Egy vállalat nem könnyen adja át a pénzét, amihez nehezen jutott hozzá. Á másik ok nem a vállalatoknál keresendő. A bank ugyanis bármikor megkérdezheti: ha annyi pénzed van, hogy még másoknak is tudsz adni, akkor miért kérsz hitelt? Pedig a közös pénzügyi alapokra helyezett termelőeszköz-ellátás egy év alatt is bizonyította, hogy az említett társasági szerződés hosszabb távon a népgazdasági készletek összetételére is kedvező hatást gyakorol. A felhasználók túlzott biztonságra való törekvésének oka a termelők, a készletezők és a felhasználók közötti kapcsolatok rendezetlensége is.

Hogyan lehetne mindezen változtatni?

Erre a kérdésre Horváth István főelőadó, az Országos Anyag- és Árhivatal kohó- és gépipari főosztályának munkatársa válaszolt:- A legfontosabb a megrendelők bizalmának a megnyerése, mert enélkül nem lehet előrelépni. Ennek viszont előfeltétele, hogy a vállalatok az általuk igényelt anyagokat - közvetlen raktári kiszolgálás •formájában - tetszőleges időben átvehessék a TEK-vállalat- tól. (A jelenlegi gyakorlat azonban merőben más.) A felhasználók ezért kénytelenek idejekorán megrendelni, amire szükségük van, holott általában a készletezéshez szükséges raktároknak is híján vannak. Új raktárak építése pedig közvetlen nyereséget nem hoz, így hitelt sem lehet rá kapni... Megoldást jelenthet az ipari vállalatok forgóalap-átengedésének további szorgalmazása. Erre addig lesz szükség, amíg a TEK-vállalatok pénzügyi eszközei nem gyarapodnak. Központilag is megpróbálunk javítani a helyzeten. Az idén például felülvizsgáljuk a vaskohászati termékek forgalmazási rendjét. Ennek megfelelően a Ferroglo- busnál olyan listát állítunk ösz- sze, amelyben meghatározzuk, hogy milyen termékekből kell a vevőt azonnal kiszolgálni.- Jelenleg kedvezőbb helyzetben van-e a vevő, ha közvetlenül a gyártóhoz fordul?- Bizonyos értelemben igen, mert hamarabb jut áruhoz. Ma még a TEK-vállalat nem kockáztat. összegyűjti a vállalatok megrendeléseit, s azok alapján fordul a gyártóhoz. így legalább egy hónappal meghosszabbodik a rendelési idő. Más kérdés, hogy a kohászat termékforgalmazási rendje előírja, mely nagyvállalatok fordulhatnak közvetlenül a gyártóhoz. A kis- és középüzemek a TEK-től szerezhetik be termékeiket. Előfordul persze, hogy nagyobb vállalatoknak is célszerű lenne beszerzéseiket a TEK segítségével végezniük.- Nem segítene a beszerzési kötöttség feloldása?- Erről megoszlanak a vélemények. Vannak, akik a kötöttségek feloldását látják jónak, mások viszont attól félnek, hogy ha teljesen kötetlenné válna a beszerzés, akkor ellenőrizhetet- Jen lenne a készletek elhelyezkedése.

A kérdés tehát az, hogy a lehetséges megoldások közül melyik segítené elő az ésszerű készletgazdálkodást. A válasz remélhetőleg nem sokáig várat magára.

GYŐRI M. HAJNAL

A jeltáblák mögött idén is

aratnak

Kopácsi József főigazgató-helyettes és Horváth György állomásvezető a búzafajta-kísérleteknél

A 10 négyzetméteres kísérleti parcellák között lóekével tartják rendben az utat

Itt is éppúgy vetnék és aratnak, mint azokban az üzemekben, amelyekben a nagy táblákon gazdálkodnak, csak éppen nem hektárban és tonnában számolnak, hanem négyzetméterekben és kilókban, s nem a termény mennyisége, áruértéke, hanem a munka pontossága a legfontosabb értékmérő. Regszemcsén vagyunk, az Országos Fajtakísérleti Intézet egyik állomásán, s épp akkor, mikor Kopácsi József főigazgató-helyettes is itt van.

— Az Regszemcséi állomás milyen helyet foglal el az intézet állomásai között?

— Zömmel szántóföldi növényfajták tulajdonságait vizsgáljuk, de kevés kertészeti és fűszernövény-kísérletet is beállítottunk. Néha 26 állomásunk van, 240 nagyüzemi kísérletünk, s a kutatóintézetekkel is együtt dolgozunk, a szakemberek, a kutatók, a rendszerek szívesen helyezik el a kísérleteiket Regszemcsén. Jó a terület földrajzi elhelyezkedése, kiválóak az adottságok, értik a munkájukat azok, akik itt dolgoznak, s ilyen körülmények között egy kísérlet csak jól sikerülhet. Intézetünk évente 2400—2600 növényfajta tulajdonságait vizsgálja, összesen 80'—85 ezer parcellán. Ami Regszemcsét illeti, tavaly az állomások versenyében ők lettek az elsők a kísérleti munkájuk, valamint a pénzügyi, gazdálkodási értékelés alánján. Ez az állomás minden évben az élvonalbeliek egyike.

— Az állomás feladata a

hazai nemesítésű, valamint a külföldről behozott fajták tulajdonságainak, illetve adaptáció s képes ség é nék vi z sg á la ta...

— Csak a szántóföldi növényfajták száma évente 750—800 között mozog, s ennek 60 százaléka külföldről származik. Vizsgáljuk a fajtajelöltek tújdonságait, valamint a már minősített fajtákat is.

— Hogyan osztják fel a kísérleteket az állomások között?

— A Tordason lévő központi elosztóba küldik a béjelentett fajták alapanyagát, például a búza vetőmagját. A kísérletet 16 állomáson állítjuk be, mindenütt 100—110 fajta búza különböző jellegű vizsgálata folyik. Az állomások megkapják a technológiát, például azt, hogy milyen csíraszámmal vessenek. Minden fajta magját külön-külön 10 négyzetméteres, jeltáblával ellátott parcellákba vetik, négy ismétlésben. Az ismétlések egymás mögött vannak, a fajták pedig véletlen elrendezésben, mégpedig azért, hogy egy jobb talajfolt nehogy kiugró eredményeket hozzon.

— Milyen növények kísérleteit állították be idén? — kérdem Horváth Györgytől, az ineg- szemcsei állomás vezetőjétől.

— Zömmel búzát és kukoricát, aztán káposztarepcét, étkezési és száraz borsót, lent, kendert, szóját, babot, napraforgót, lucernát, koriandert, köményt, bazsalikomot, olajtököt, és fűszerpaprikánk is van.

Az intézet központjában minden egyes növénynek témafelelőse van, velük évente 4—5 alkalommal találkozunk. Megnézik a növények beóllottságát, fejlettségét, a betegségekkel szembeni ellenállóképességét, a kísérlet tisztaságát. Az állomás dolgozói a kiküldött kérdőívekre a vizsgált növény 15—40 tulajdonságát jegyzik fel. Ezt be- k'üldj'ük az intézetbe, ahol a komputer feldolgozza, s ezután a szakemberek dolga, hogy a következtetéseket levonják.

— Mennyi ideig vizsgálják a hazai nemesítésű, vagy a külföldi fajták tulajdonságait? — kérdem Kopácsi Józseftől.

— Háromévi Vizsgálat után egy-egy fajtáról több száz adat áll rendelkezésünkre. Ha a fajta jó tulajdonságokkal bír, ha beilleszkedik a fajtaválasztékba, akkor minősíthető. Persze, gondolni kell a közgazdasági feltételekre is: a vetőmag- előállításra, arra, hogy a mag beszerezhető-e vagy sem. A fajtákat szakbizottság vizsgálja felül, a szántóföldi bizottságnak- például 20 tagja van: kutatók, rendszerben, nagyüzemben dolgozó szakemberek. Ha egyezik a véleményük, ha nem, a fajta a minősítő tanács élé kerül — a szakbizottság javaslatával. A fajtaminősítő tanács elnöke jelenleg Magyar Gábor miniszterhelyettes, a tagjai pedig kutatóintézeti igazgatók, vállalatvezetők, külkereskedők. A tanácsülésre évente két alkalommal kerül sor, s itt döntik el, hogy javasolják-e, vaqy sem az adott fajtát termesztésre.

— Melyek azok a tulajdonságok, amelyek alaoián egy fajtát köztermesztésre javasolnak.

— Nem biztos, hogy a legjobbnak tartott, a legtöbbet termő fajta mindenütt beválik. A potenciálisan nem a legjobb fajták is termesztésbe kerülnek, olyanok, amelyek extrém viszonyok között is megállják a helyüket. Feladatunk a mindenkori igényeknek megfelelő választékot biztosítani a termelőüzemeknek. Általános tapasztalat: ha a( bemutatókon tetszik a szakembereknek egy fajta, biztos, hogy abban van fantázia. Különösen a rendszerekben igen sok a rendkívül magas színvonalon képzett szakémber, ők gyakran már a külföldi irodalomból előre tudják, hogy mi az, ami valószínűleg nálunk is beválik.

— Hányán dolgoznak itt az állomáson? — fordulok Horváth Györgyhöz.

— Mindössze tizenketten. A területünk 36 hektár, de ebből csak 8 hektár a kísérlet, a többi elővetemény: szója, búza és borsó. így aztán minden negyedik évben kerül ugyanarra a területre a kísérlet. A mi vizsgálatainkból jórészt a növények genetikai tulajdonságaira lelhet következtetni — az például, hogy milyen a fajta gé- pesíthetősége, csak nagyüzemi körülmények között dől él. A fajta tulajdonságainak csupán egy részét vizsgáljuk itt az állomáson, s hogy ténylegesen mit tud egy fajta, azt a különböző kísérletek együttes eredménye mutatja meg.

DVM Fotó: Bj.

Az erukasavmentes repcefajtákat is vizsgálják Regszemcsén. A virágzó repcetáblák mellett kapálnak az állomás dolgozói.

I