Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-16 / 113. szám
2 tÆPÜJSÀG 1982. május 16. Az újítók és feltalálók országos tanácskozása Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Élénk visszhangot váltott ki világszerte Reagan elnöknek a stratégiai fegyverek csökkentéséről folytatandó amerikai— szovjet tárgyalásokra tett javaslata. — Pe- kingben kínai—thaiföldi külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek. — Haig amerikai külügyminiszter fogadta a Washingtonban tartózkodó Marjai József miniszterelnök-helyettest. Kedd: Ellentmondó jelentések a Khorram- shahr körzetében folyó heves harcokról. — Púja Frigyes Cipruson tárgyalt. — Kreisky osztrák kancellár fogadta Bécsben Rakowski lengyel miniszterelnök-helyettest. Szerda: Az ENSZ-főtitkár bizakodóan nyilatkozott a Falkland-válság ügyében folytatott tárgyalásairól. — Lemondott a holland kormány. — A lengyel szejm az idei költségvetést vitatta meg. — Guatemalában meggyilkoltak egy ENSZ-diplomatát. — Merényletet kíséreltek meg .a pápa ellen Fatimában. Csütörtök: Kisebb összecsapások a Falk- land-szigetek körül. — Haig amerikai külügyminiszter Ankarában tárgyalt. — Bécsben megnyílt a haderőcsökkentési tárgyalások 27. fordulója. — Magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások Szófiában. Péntek: Reagan elnök sajtóértekezletén elutasította a SALT—2 ratifikálását, ezzel szemben a START-tárgyalások megindítását szorgalmazta. — A Brazília quatemalai nagykövetségét megszálló geri lilák követeléseinek eleget tettek a guatemalai hatóságok. Szombat: Belgrádban az új szövetségi parlament megválasztotta Jugoszlávia új vezetőit. — Nagyszabású béketüntetés Bécsben az államszerződés aláírásának évfordulóján. — Véget ért Hamburgban a Schmidt—Mitterrand találkozó. — Haig Athénban tárgyalt. A hét két kérdése 1. Hogyan reagált a világ Reagan amerikai elnök új javaslatára? Meglepetést semmi esetre sem okozott az a hír, hogy a washingtoni Fehér Házban új javaslatot fogalmaztak meg a stratégiai fegyverzet csökkentésére: politikusok és .diplomaták, katonai szakértők és publicisták Keleten és Nyugaton egyaránt számíthattak arra. hogy első nagy, nyugat-európai körútja előtt Ronald Reagan „a tárgyalások emberének" kíván majd mutatkozni. Egyébként is már hónapok óta ismert volt, hogy a SALT helyett egy új rövidítést fognak emlegetni Amerikában: a START-ot. Ez a betűszó a hadászati, tehát a legnagyobb hatótávolságú ballisztikai fegyverek („ST" és ,,A") csökkentését („R") célzó tárgyalások („T") megjelölésére szolgálna. Reagan vasárnap az Illinois állambeli egykori iskolájában, Eureka College-ben elmondott beszédében, majd a hét folyamán egy sajtókonferencián részletezte a főleg a szárazföldi indítású interkontinentális rakéták csökkentését célzó javaslatát. A Szovjetunióban súlyos kifogásokat hangoztattak az első hír- magyarázatok, mondván, hogy az amerikai javaslat egyoldalú és nem vonatkozik a levegőből és a tengerről indítható rakétákra, amelyeknél köztudomás szerint amerikai fölény mutatható ki. Az elnök sajtókonferenciáján már valamelyest módosított álláspontján, mondván, hogy semmi sincs kizárva az általa Palesztin fegyveresek Nabatijeh közelében. Riadókészültségbe helyezték a palesztin ellenállás dél-libanoni egységeit az izraeli légitámadások után. Húszezres tömeg tüntetett Athénben Haig amerikai külügyminiszter látogatása ellen és az amerikai támaszpontok megszüntetéséért javasolt START során megtárgyalható témák közül. Mint várható volt, az USA szövetségesei siettek üdvözölni a washingtoni kezdeményezést. Az NSZK alkancellárja és külügyminisztere, a szabaddemokrata Genscher azt hangoztatta, hogy ez a javaslat megmutatja az Egyesült Államok készségét az enyhülési politikára. .'. A római kormány biztosítékot lát abban, hogy Washington „új lendületet akar adni -a kelet—nyugati párbeszédnek", brüsz- szeli hivatalos körökben pedig úgy nyilatkoztak, hogy kedvező lélektani hatása lesz az új amerikai javaslatnak még a genfi „eurostra- tégiai rakétatárgyalásokra" is. A svájci városban a jövő héten folytatódnak a tárgyalások a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták- róil, Bécsben viszont már most csütörtökön ültek össze újra az európai haderőcsökkentésről tárgyaló küldöttségek. Ök a 304. ülésnél tartanak, a 27. fordulónál — 1973. októbere óta. (Fordulónak neveznek egy-egy tárgyalás-, sorozatot, amely után hosszabb-rövidebb szünet áll be. A genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalásnál így most a harmadik forduló kezdődik, de a szovjet sajtó úgy tudja, hogy tavaly november óta még tulajdonképpen nem is kerültek az asztalra amerikai részről konkrét javaslatok.) A START akkor vehet júniusban eredményes startot, ha az USA szép szavak helyett részletes és tényleges tárgyalási javaslatokat terjeszt elő. 2. Mi magyarázza az újabb megmozdulásokat Lengyelországban? Minden hónap 13. napját a külföldi reakció és a lengyel! belső ellenzék maradványa láthatóan fel akarja használni egyfajta „hó- napforduló" megrendezésére: tiltakozó akciókra, tüntetésekre, sztrájkok szervezésére., így volt ez ezen a héten is, de — amint a PAP lengyel hírszolgálati iroda jelentéseiből kitűnik — a december 13-án meghirdetett szükségállapot „ötödik hónapfordulóján" csak kisebb csoportok hagyták abba egy negyedórára a munkát és csupán Varsó egy-egy utcakereszteződésében próbálták meg-megza- varni a forgalmat és a gépkocsikürtök koncertjével felhívni magukra a figyelmet. A lengyel hírügynökség úgy értékelte, hogy a társadalom kifejezésre juttatta érettségét és nem hagyta magát belevinni újabb provokációkba. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a külföldi rádióadók és az országba becsempészett készülékekkel működtetett illegális kis, helyi rádióállomások főként a lengyel ifjúságot próbálják a kormány és a párt ellen uszítani. Viszont még Józef Glemp, a lengyel katolikus egyház prímása is azt hangsúlyozta Krakkóban, hogy „az ifjúságnak bölcsnek kell lennie és hazafiságóban a távolabbi jövőt, a lengyel hazát és a benne játszott szerepét kell figyelembe vennie. Ellenkező esetben csak játékszer lehet olyan manipulációban, amelyet nagyon felelőtlen emberek kezdeményezhetnek". A lengyel ügyekbe való beavatkozás címén két lengyelországi amerikai diplomatát kiutasítottak, az USA hatóságai megtorlásként két lengyel diplomatát szólítottak fel távozásra. PÂLFY JÓZSEF Marjai József beszéde Szojuz-T-5-Szaljut-7 Hétvégi program az űrállomáson Viszonylag kevés feladatot irányzott elő a program szombatra, az új szovjet űrkomplexumon töltött első teljes napra a kéttagú személyzetnek. Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev az űrállomás különböző berendezéseit és műszereit helyezte fokozatosan üzembe. Mivel az első napokban szervezetük számára fokozott megterhelést jelent az átállása tartós súlytalanságra, több pihenőidőt kapnak. A Szojuz—T—5 űrhajó, mint jelentettük, pénteken délután kapcsolódott össze sikeresen az új szovjet űrállomással, a Szal- jut—7-tel. Ez az űrállomás a „második nemzedék” korszerűsített változata. Külsőleg hasonló jelenleg is keringő elődjéhez, a Szojuz—6-lhoz, belsejében azonban szinte minden újszerű, korszerűsített. Az űrhajók kikötésére szolgáló kapcsolószerkezet alkalmas az eddigieknél nagyobb terhelésre, másfajta űrhajók kikötésére is - bár az űrállomásra továbbra is a T-típusú személyszállító és a Progressz típusú teherűrhajók juttatják el az utánpótlást. Anatolij Berezovoj, a személyzet parancsnoka még a rajt előtt elmondotta, az űrállomáson nem kell majd takarékoskodni a vízzel: a „rodnyik” (forrás) vízellátó rendszer Berezovoj szerint „szinte úgy működik, mint a városi lakások vízvezetéke". Az űrállomás tisztán tartása könnyebb, világítása jobb, a műszerek, berendezések működéséből származó zaj szintje alacsonyabb. A technikai-technológiai kísérletek elvégzésére új műszerek kerültek az űrállomás belsejébe. Az új expedíció űrhajósai az eddigi kötelező menü helyett áttérnek az a la carte étkezésre: szabadon választhatják ki, hogy aznap éppen milyen menüt akarnak elfogyasztani és a választék is sokkal gazdagabb lesz. Az egyetlen feladat ezzel kapcsolatban az, hogy rendszeresen közöljék, mi van fogytán az „éléskamrában” - a Földről a legközelebbi Progresz- szal elküldik az utánpótlást. Mint Berezovoj elmondotta, a szakács ő lesz, mivel Lebegyev igencsak édesszájú és ez esetleg „aránytalanságokat” okqz- na a napi menü megválasztásában. (Folytatás az 1. oldalról.) esziközök és módszerek szélesebb körű alkalmazásával, ezen kívül a nemzetközi együttműködés eredményeinek fokozott felhasználásával egyszerűsíti a szabadalmi eljárást. Végül arról szólt, hogy a társadalmi szervek milyen segítséget nyújthatnak az újítók és feltalálók mozgalmának fellendítéséhez. Pusztai Gyula beszéde után Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese mondott korreferátumot. — Heteken át nagy figyelemmel kísértük a vállalatoknál, szövetkezetekben, intézményeknél lezajlott tanácskozásokat, amelyeken meggyőző erővel bontakoztak ki az újítók és feltalálók nagyszerű eredményei és további alkotószándékai — mondotta, s hozzáfűzte, hogy a szakszervezetek odafigyelték a jogos bírálatokra is, amelyeket megszívlelnek saját munkájukban és a hibák kijavítására sarkallnak más illetékeseket is. Manapság még gyakran elfe- cséríődik a tetterő, mert az újítóknak, feltalálóknak egy része nem ismeri a kiemelkedően fontos műszaki-gazdasági problémákat, amelyek megoldásra várnak. Elsősorban ez az oka annak, hogy a benyújtott javaslatoknak csaknem a felét elutasítják, nem hasznosítják. A szakszervezetéknék fontos feladatuk, hogy a vállalati vezetőkkel együttműködve segítsék széles körben megismertetni: a hatékonyság, a korszerűség, a takarékosság, a szerve- jettség, a munka- és környezet- védelem melv konkrét területein várja a vállalat az újítók közreműködését. Az érthetően megfogalmazott célok teremthetnek szilárd alapot az újításokhoz és találmányokhoz. Különösen A vitában felszólalt Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese. A miniszterelnök-helyettes rámutatott : gazdaságpolitikánknak határozott törekvése olyan légkört, közgazdasági környezetet létrehozni, erősíteni, amely fegyelmezett, gondos alkotó munkára ösztönöz, sőt 'kényszerít. Be kell azonban ismernünk — mondotta —, hogy a szorító körülmények ellenére sem sikerült még ezt a környezetet kielégítő mértékben megteremteni. Még mindig sok olyan vállalat működik az országban, látszólag zavartaila- nul, amelynek gazdálkodása, vezetésének színvonala nemcsak a mai, hanem a tegnapi követelményeknek sem felel meq; A változáshoz feltétlenül szükséges az emberek alkotó- energiájának hatékonyabb fel- használása. A vállalatok többsége már felismerte, hogy előrejutni, boldogulni csak az ösz- szes rendelkezésre álló ^szellemi erőforrá's hasznosításával lehet. A puszta felismerés és jó szándék azonban önmagában kevés, olyan feltételeket kell teremteni a vállalatokon belül, a vállalatok közötti eqyüttműkö- désben és az irányításban egyaránt, amely lehetővé teszi, hogy a kollektívák valamennyi tagja ereiének és képességének megfelelő munkát végezhessen. Ahhoz, hoqy vállalataink biz: tonsáqosan tervezhessenék, fejleszthessenek, szélesebb anya- qi önállóságon és vállalkozó felelősségen alapuló döntési hatáskörre van szükség. Csak ígv lehet elvárni a vállalati vezetőktől, hoqy tevékenységük túlnőjön a napi rutinmunkán, merjenek kockáztatni. Ehhez a jogszabályok és a qazdasági szabályozók komplex módosítása is szükséges, amely kiterjed a jövedelemszabályozás és a hitelezési qvakorlat korszerűsítésére csakúgy, mint sokrétű vállalati formákra, a vállalati gazdálkodás rugalmasságának növelésére, a néoqazdasági és a vállalati tervezés korszerűsí- tésére_A módosításoknak egyik alapvető célia, hoqy a társadalom innovációs képességében a munkásújítók esetében az is szükséges, hogy ne magányosan küzdjenek az esetleges érdektelenség, közömbösség ellen. Álljanak melléjük, bátorítsák őket a szakszervezeti szervezetek, a munkahelyi vezetők. A bonyolultabb követelményeknek ma már egyébként is aligha tud önmagában megfelelni az egyes dolgozó, ezért a szak- szervezetek azt ajánlják, hogy ahol az szükséges, az egyéni kezdeményezésen alapuló újító- tevékenység. alakuljon át társult újítói munkává, amelyben részt vesznek a műszaki-gazdasági szakemberek és a kiváló qyakoríati ismeretekkel rendelkező munkások egyaránt. Továbbra is szükséges azonban az újítók és feltalálók egyéni munkája, még akikor is, ha ezek kisebb lépésekkel viszik előre a vállalati fejlődést, hiszen ösz- szességükben lényegesen segíthetik a takarékosságot, a szervezettséget, a minőség javítását — mondotta. A továbbiakban hangoztatta: a szakszervezeteiknek következetesebben kell segíteniük szervező- és propagandamunkával a tapasztalatcseréket, a jó alkotások, módszerek terjesztését, jobban harcolni a mozgalomban részt vevők megbecsüléséért, anyagi elismeréséért. A szakszervezeteknek kötelességük eloszlatni azt a tévhitet, hoay az újítók és feltalálók csak saját anyagi érdekeiket nézik és munkájuk eredményéből kizárólag nekik van hasznuk. Valójában az újítók és feltalálók olvan .emberek, akik munkaköri kötelezettségüket messze meghaladó tevékenységet végeznék, s ennék hasznából az egész vállalati kollektíva, a társadalom részesedik. Ezt követően megkezdődött a vita. rejlő többletenergiák felszabaduljanak. Az előkészületben lévő intézkedések egyebek között éppen az újítói és feltalálói tevékenység gazdasági és szervezeti feltételeinek erőteljes javítását hivatottak szolgálni, s ezt célozza a mai tanácskozás is. A kormányzat törekvése az is, hogy még öbjektívebbé váljanak azok a szempontok, amelyek alapján az újdonság hasznosságát jobban meg lehet ítélni. Ez a mérce nem más, mint a válalat többlethaszna, illetve az újítások, a találmányok hasznosítása nyomán létrehozott értékek növekedéséből, a költségek csökkentéséből, a hulladékok, vagy melléktermékek hasznosításából származó többletbevétel. Jogszabályi korszerűsítések tehát szükségesek, de a legtökéletesebb szabályozási és ösztönzési rendszer bevezetése sem elegendő a kezdeményezőkészség tokozására, ha a közfelfogás, a szemlélet ném kedvez az újítóknak, a feltalálóknak. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalatoknál az újítások és a találmányok kezelése ma még hosszadalmas. Azért természetesen egyetlen újító, vagy feltaláló sem neheztelhet, ha a vállalat alaposan megnézi, hoqy az újítás elfogadásával mire vállalkozik. Ez mind- annyiunk érdeke. Az újító, a feltaláló érdekeit védi, ha alkotását alapos -iparjogvédelmi eljárásnak vetik alá. Kétségtelen, hogy jobb munkaszervezéssel, tökéletesebb technikai apparátussal az újítások ügyintézése és az iparjogvédelmi eljárás folyamata is rövidíthető. Alapvető baj azonban, ha a hozzá nem értés, az érdektelenség, a lelkiismeretlen ügyintézés állít akadályokat az újítók és a feltalálók ügye elé. A kormányzat szükségesnek tartja az ipariogvédelem és a szabadalmi eljárás féltételeinek javítását, a leqtöbbet azonban a vállalatok tehetik. Ezért fontos, hogy mindenütt jól felkészült emberek foglalkozzanak az újításokkal, akik ösztönözve is vannak arra, hogy felkutassák és felkarolják a kezdeményezőkész embereket és — a vállalat jól felfogott érdekében is — megrövidítsék a hasznos alkotások bevezetésének útját. A kormányzat az újítóktól, a feltalálóktól nemcsak azt kéri, hogy újat alkossanak, arra is számít, hogy javaslataikkal hozzájárulnak a mozgalom hatásosabb szervezeti, érdekeltségi rendszerének megteremtéséhez. Az újítók üzemi tanácskozásain sok javaslat hangzott el, s ezeket csakúgy, mint a mostani országos tanácskozáson felvetődő kezdeményezéseket tanulmányozni fogjuk, és ugyanezt követeljük meg a vállalatoktól is — mondotta a miniszterelnök-helyettes. Végül rámutatott: a kormány fokozott figyelemmel kíséri az újítók és a feltalálók munkáját, nagyra értékeli azt, és mindent megtesz azért, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben biztosítsa az alkotás feltételeit. Az újítók problémáit megoldani azonban csak együttesen képesek az újítók, a vállalatok és a kormány, ahogyan az újítások és a találmányok hasznán is maguk az alkotók, a vállalat és az ország egésze osztozik. A párt 25 éves, következetes politikája olyan légkört teremtett - s ezt elhatározott szándékunk tovább javítani -, munkát, tisztelettel veszi körül amely inspirálja az alkotó az alkotó embert, és a gazdaság és a társadalom fejlődésében alapvető szerepet szán az emberi tényezőnek, legnagyobb kincsünknek. Marjai József a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében sok sikert kívánt az újítók és feltalálók munkásságához. A küldöttek közül sokan tették szóvá az újítások hosszadalmas elbírálását, az élhúzó- dó adminisztrációt. Néhányon jó példákkal is szolgáltak, s azok elterjesztését javasolták. Mások az újítási ötletnapok eredményességét emelték ki. Jó néhányon az újítómozgalom érdekeltségi rendszeréhez kapcsolódóan szólaltak fel. Gondként említették a nagyobb újítások pénzügyi fedezetének hiányát, és olyan megoldást kértek, amely lehetővé teszi az ilyen ötleteket, szélle- mi értékék megvalósítását a beruházási keretekből. A vitában több vállalat küldötte a kisvállalkozások szerepéről szólt; sok gyárban olyan m u nkakö zö s sége k a lakul nak, amelyék a beadott és elfogadott újításokat a vállCilat termelőeszközeivel, gépeivel és szerszámaival valósítják meg. Pusztai Gyula a vitát összegezve bejelentette, hogy a felvétett javaslatokat, ajánlásokat megvizsgálják, és ahol szükséges, kezdeményezni fogják a változásokat. Ezután az országos tanácskozás résztvevői felhívást fogadtak el: az ország dolgozói, különösen a kutatásban, a fejlesztésben tevékenykedőik aktívabban kapcsolódjanak be az újító- és feltalálómozgalomba, újításaikkal, találmányaikkal növeljék a társadalmi termelés hatékonyságát és járuljanak hozzá a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességéhez. Az újítók és feltalálók alkotó erőfeszítései mindenekelőtt a jobb termelési szerkezet kialakítását, a technológiák korszerűsítését, új, korszerű anyagok alkalmazását, az álló- és forgóeszközök kihasználását, a termelékenység emelését, a munkavédelem javítását, az export bővítését, természeti kincseink és energiaforrásaink jöbb hasznosítását, az alap- és szerkezeti anyagok tulajdonságainak javítását, gazdaságos felhasználását, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok újrafeldolgozását, a környezetvédelmi, a mezőgazdasági és a szállítási feladatok megoldását szolgálják. A tanácskozás Juhász Andrásnak, a KISZ Központi Bizottság titkárának zárszavával ért véget.
