Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-15 / 112. szám
1982. május 15. KÉPÚJSÁG 3 A népfrontbizottságok munkája A falun élő nők közéleti tevékenysége A Hazafias Népfront megyei elnöksége és bizottsága időről időre áttekinti a népfront szerteágazó tevékenységének egy- egy fontosabb területét. Legutóbb a községi népfrontbizott- ságok munkájáról esett szó, általában is, de különös tekintettel a falun élő nők közéleti tevékenységére. A népfrontbizottságok munkaközösségeiken keresztül nyílt politikai fórumokat, cselekvési lehetőségeket biztosítanak a szocialista demokrácia kibontakozásához, ezen belül is elsősorban a településeket érintő kérdésekben nyújtanak lehetőséget az aktív részvételre, például társadalmi munkaakciók kezdeményezésével, szervezésével, a környezet szépítésével. Részt vesznek a bizottságok a szocialista hazafiság, az internacionalizmus ápolásában, ebben az időszakban éppen a béke- és barátsági akciókat, rendezvényeket szervezik. Nemzetiségiek lakta területeken nagy gondot fordítanak a népi, nemzetiségi hagyományok ápolására, a tárgyi emlékek gyűjtésére, mint például Mórágyon. Az elmúlt években megnövekedtek a mozgalom rétegpolitikai feladatai. A szociálpolitika terén előtérbe került az öregekkel való törődés, indokolta ezt az idős emberek arányának növekedése, de elsősorban annak köszönhető a népfront figyelme is, hogy általában a társadalmi érdeklődés nőtt meg e réteg iránt. Következik ez abból a törekvésből, hogy elért életszínvonalunkat szeretnénk megőrizni, és e téren a nyugdíjasok nincsenek előnyös helyzetben. Az életkörülményeket és a nyugdíjasok társadalmi közérzetét nagymértékben befolyásolja a gondoskodás, mivel az ifjabb nemzedékek feléjük fordulnak. A gyerekek a másik olyan társadalmi csoport, amelyre ma az eddiginél is nagyobb figyelem fordítódik a népfront részéről is. A társadalmi aktívahálózat segítheti a szülőket, de támogatja az iskolát is a veszélyeztetett gyerekek felkutatásában, a családok gondozásában, Még mindig fontos része a népfront tevékenységének a cigányok életmódváltásának .támogatása. Már tizenkét éves az MSZMP nőpolitikái határozata, ami után a népfront tevékenysége ezzel a területtel is gazdálkodott. Kialakultak a népfrontbizottságokban a szervezeti és személyi feltételek, ma már szerves része a mozgalomnak a nőpolitikái munka. A nőbizottságok szinte mindenütt aktív munkát végeznek, ha másutt nem, hát a munkaközösségekben, a nők klubjainak szervezésében, vagy a gyermekvédelemben. Igaz viszont, hogy a nőbizottságok vezetőinek általában nem ez az egyetlen társadalmi megbízatása, és a legutóbbi választáskor hiába törekedtek ennek megváltoztatására, még mindig előfordul a társadalmi megbízatások halmozása. Ez a helyzet is megköveteli, hogy szélesítsék az aktívahálózatot és ezzel olyan nőket nyerjenek meg a közéletnek, akik eddig ettől különböző okokból távol voltak. Az egyik legfontosabb lépés a hétköznapok egyenjogúsága útján a munkábalépés. Ez már régen megtörtént megyénkben, a munkaképes korúaknak több mint nyolcvanegy százaléka van állásban. A másik fontos kérdés a tanulás, továbbtanulás. Itt már nehezebb és ugyanakkor bonyolultabb is a helyzet, mert amíg a fiatal korosztályokban a diplómások negyven százaléka nő, a harminc év alattiaknál nagyobb arányban végzik el a lányok az általános és kö- zépiskblát, mint a fiúk, nagy a lemaradás az idősebb korosztályban. Ami még a kisebbik baj, égető gond viszont a szakmunkásképzés. Az elért eredmények itt is csak a hagyományosan női szakmákban - a könnyűipar és az állattenyésztés területén — vannak. A falun élő nők szemlélete, az életkörülmények hihetetlenül sokat változtak az elmúlt évtizedek alatt, de a kis települések népfrontbizottságai ma sincsenek könnyű helyzetben, ha „nőpolitizálni" akarnak, annak ellenére, hogy általában, a számok bizonyítékai alapján nincs ok agqodalomra. Megyénkben a népfront tisztség- viselőinek több mint egyharma- da nő, a nagyközségi népfronttitkárok 41 százaléka nő, még elnök is akad, most már nem is egy, mint 1972-ben. A népfrontbizottságok fele választott nőbizottságot és ezek jól is működnek. A tanácstagok közel egyharmada a HNF Országos Tanácsa megyeli tagjainak majdnem fele, aï Országos Béketanács tagjai közé megválasztott megyénkbelieknek pedig a kétharmada nő. A nőbizottságok aktívái a kis községek kis ügyeivel foglalkoznak, ami jelentősen javítja a társadalmi közérzetet, hiszen az embereknek van kihez fordulniuk apró ügyeikkel és segítséget is kapnak. Sok asszonynak lánynak jelentenek hasznos és kellemes időtöltést a klubok, amelyeknek a programja színes és változatos, a szabás-varrástól, az ismeret- terjesztő előadásokon keresztül a külföldi utazásig terjed. Jó közösségekként működnek a hagyományőrző vagy művészeti csoportok is. A lakóterületi munka során egyre nagyobb figyelmet kapnak a gyesen lévő kismamák, ennek ellenére itt a legkisebb az eredmény, a legkevesebb a továbblépés, szinte minden területen. A gyes éveit általában azok használjak ki tanulásra, továbbtanulásra, akik már eredetileg is képzettek. Az nem fordul elő, hogy ezen idő alatt fejezik be a fiatalasszonyok az általános iskolát, vagy szereznek szakmát, persze ezt az is indokolja, hogy megyénkben a dolgozó nőknek a fele nem ott dolgozik, ahol lakik és ez azt is jelenti, hogy a lakóhelyén továbbtanulni sem tud. Ugyanezen okokból nem sokat jelentenek a munkahelyek erőfeszítései sem. A bejáró dolgozókkal a gyes idején aliq lehet kapcsolatot teremteni. Hoqyan is lehetne, ha tízfelé laknak? E téren változást a lakóterületi munka javítása hozhat, mint ahogy a községpolitikáli munkában arányosan részt is vesznek az ott élő lányok-asszo- nyok. A falun élő nők közéleti munkájának fejlődéséről szólva el kell mondani, hogy az elért eredmények értékét csak növeli az a tény, hogy az elmúlt évtizedben jelentős fejlődés következett be a háztáji termelésben is. Egyre több fiatal nő vesz részt ebben a munkában, mégsem csökkent a falusi nők közéleti aktivitása. Lné Bonyhádi Cipőgyár ft kïuülô újító (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Bonyhádi Cipőgyár tmk- dolgozója ifj. Felszegi Ferenc kiváló újító. A mindig újat akarást apjától örökölte. Édesapja, idős Felszegi Ferenc, a vállalat tmk-osztáilyának vezetője volt. Évtizedekig dolgozott a gyárban. Nevéhez fűződik a gyár futószalagos termelésének rendszere, annak tökéletesebbé tétele és még sok más technológiai szervezés, gépészeti újítás. Életében összesen kilencvenihat újítást nyújtott be és valamennyit elfogadta a vallalat. Azt mondták róla a dolgozók: olyan ember volt, aki ha a vállalat több száz gépét csavarokra szedték volna szét, egyedül összerakta volna. Ifjú Felszegi Ferenc örökölte apja tulajdonságát. Szerszám- lakatos. 1961 óta dolgozik a gyárban. Ma negyvenéves. Mindig tö'preng és van is min, mert rendszeresen kivételes feladatokat bíznak rá a gyár vezetői. Töprengéseinek megvan az eredménye is: eddig 24 gépészeti, szervezési, balesetelhárítási javaslatot nyújtott be. Újítási javaslatainak gazdasági értéke tö'blb mint 1,3 millió forint. Újítási javaslatai között van olyan is, amely szabadalmaztatás alatt áll. Ifj. Felszegi Ferenc Ilyen javaslat még nem fordult elő a Bonyhádi Cipőgyárban. Ifj. Felszegi Ferenc többször ért el jó helyezést különböző új'ítási versenyeken. Nevéhez fűződik egy hulladékdaraboló kisgép megszerkesztése is. Ennek megalkotásában segítették munkatársai, köztük Csillag Levente is. A gyár vezetői nagyra értékelik a kiváló szakémbert. Anyagilag is, erkölcsileg is megbecsülik. De nemcsak a gyáriban figyeltek fel rá. Nemrég kapta meg a Kiváló újító ezüst fokozatát. Ifj. Felszegi Ferenc szerény ember. Tehetségét úgy is kamatoztatja, hogy szakmai tapasztalatait készséggel átadja munkatársainak is. A Bonyhádi Cipőgyárban rajta kívül többen is részt vesznek az újító'mozgalomban. A gyár vezetői sokat tesznek azért, hogy minden ember kibontakoztathassa újítóképességeit. Minden jó ötletet azonnal felkarolnak. Itt az újítási fegyelem mintaszerű. Az elbírálás rendje, a szakvélemények megszerzése, az újítási javaslatok anyagi és erkölcsi megbecsülése magas színvonalon áll. Az újítási mozgalom serkentésében, istápolásában nagy érdeme van Baritz István iparjogvédelmi előadónak. Nem csoda, ha rá esett a választás: ő vesz részt a ma kezdődő újítók és feltalálók országos tanácskozásán. HORVÁTH JÓZSEF HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE Az eseményekből minden ember a szívének kedves, értelméhez és munkájához legközelebb állót jegyzi meg. Elraktározza személyiségét és világlátását építő „információ-bankjába”, észre sem véve, hogy gazdagodik általa. Az 1982-es év tizenkilencedik hetének eseményei között azonban szép számmal voltak olyanok, amelyekre tartalmuk és politikai jelentőségük miatt — az egyéni szelektálás mellett is — sokan emlékeznek. A gyermekek békét akarnak! (plakát). Ritkán ajándékoz meg bennünket a Magyar Televízió olyan műsorral, amelyet nézvén a helyszínen, a hallgatóság sorában éreztük magunkat és borzongunk. Nem a félelemtől, nem is a kegyetlenség látványától, hanem saját erőnk nagyságára ébredve borzongunk meg. Nekünk, akiknek már nem jutott volna hely az elmúlt vasárnap, a béke- és barátsági hónap első napján a Budapest Sportcsarnokban megrendezett demonstráción, „csak” a televízió adta élmény jutott. Ezt nem lehet elfelejteni! Azonban az a negyvenhat Tolna megyei pajtás, aki a kitüntetett és jutalmazott úttörőcsapatok képviselőjeként, tizenkétezer gyermek és fiatal között volt jelen és az előadóművészek békét és szolidaritást hirdető dalaira tapsolt személyes jelenlétével, kiállásával tett hitet a béke mellett. Most, a nemzetközi feszültségektől terhes külpolitika időszakában, amikor a falkland- (malvin-)szigeti válság újabb és újabb híreier ébredünk és fekszünk, amikor arról haTlunk- olvasunk, hogy az Egyesült Államok kormánya gyors ütemben fokozza a vegyi fegyverek felhalmozását és növeli katonai költségvetését, amikor a meggyilkolt kommunista és haladó politikusok temetésén a nyugati televízióállomások sugározta híradófelvételek jóvoltából mi is ott vagyunk, nem lehet, hogy ne gondoljunk a békére. A béke- és barátsági hónap rendezvényei, akciói, nagygyűlései és megemlékezései mindenkit érintenek. Mindenkit! Hétfőn a paksi munkásművelődési központban tartották meg a békehónap megyei megnyitóját. Itt dr. Péter Szigfrid, a megyei párt- bizottság titkára volt a békenagygyűlés szónoka. Beszédében hosszan foglalkozott a fasiszta hadsereget legyőző Szovjetunió politikájával, amely nélkül mindenkor elképzelhetetlen a békéért vívott harc. A nagygyűlésen jelen voltak a hazánkban tartózkodó lengyel és szovjet diplomáciai testület képviselői. A békeharc internacionalista kötelesség. Az Országos Béketanács — mint olvashattuk — júniusban üzenetet intéz — több mint 10 millió magyar nevében —■ az ENSZ-köz- gyűlés leszerelési ülésszakához. ,,. . .Meggyőződésünk, hogy bármennyire bonyolult és nehéz a világhelyzet — van kivezető út. Minden felelős kormány elemi kötelessége a tárgyalás, az egyoldalú előnyökre való törekvés helyett a katonai egyensúly fenntartása a fegyverzetek egyre csökkenő szintjén. Ez a kölcsönös biztonság egyetlen lehetséges alapja. Jószándékú, megegyezésre törekvő tárgyalásokra van szükség, amelyekhez megvannak a megfelelő 'kiindulópontok” — tartalmazza többek között a dokumentum, amelyet a béke- és barátsági hónap minden rendezvényén nyilvánosságra hoznak. Könyvek és a környezet Maradjunk továbbra is a nyilvánosságnál, csak éppen más témák kapcsán. A közelgő ünnepi könyvihetet szinte előrejelezve, nyilvános volt az a gyermekkönyvheti író-olvasó találkozó, amelynek a bátaszéki könyvtárban Horgas Béla író volt a vendége. Igaz, hogy csak röpke ideig, de én is élvezhettem az író és a talpraesett bátaszéki általános iskolások beszélgetését. „A gyermek sohasem hazudik" — mondjuk. Ennek igazságát Bátaszéken is tapasztalhattuk. A gyermekek úgy nyíltak ki a jó szóra, mint a virágok. Minket, felnőtteket is meghazudtoló romlatlan szemléletükkel mondtak véleményt munkáról, mesékről, virágokról, emberszeretet- ről és természetesen a fákról. Rajtunk, embereken és az emberek írta könyveken múlik, hogy gyermekeinkből milyen felnőttek lesznek. És lám, visszakanyarodtunk a környezethez. Amiből kevés van, azt szaporítani kell. Ahol nincs, ott a „legyen” a jelszó. Ám nemcsak fából van még hiány, hanem életünket emberiesebbé tevő utakból, járdákból', sportpályákból, teniszpályákból, és játszóhelyekből. . . A paksiak is érzik ezt, és most az ürgemezőnél tesznek ellene. Mondják sokan — joggal —, hogy napjainkban az egyik legtöbbet használt kifejezés a társadalmi munka. így igaz! A társadalmi összefogás hihetetlen tartalék. Persze, ezt a kifejezést jó páran, cinikus hanglejtéssel mondják. Ök azok, akik ezt a munkát nem vállalják, csak brummognak és hühögnek és a nyilvánosság ítéletének még a kockázatát is messze elkerülik. Abban a téveszmében élnek, hogy nekik „minden jár" —, s nekik semmit sem kell érte tenni. Startpillanat Ha minden munkahelyen lenne képmagnó és azzall' nemcsak a vizuálisan látható dolgokat játszhatnánk vissza, hanem munkavégzésünk szakaszait, döntésünk hatásait, munkatársi és elvtársi kapcsolataink milyenségét, akkor a kimerevített kép nem mindig lenne szívderítő. Bizony, elmorfondírozhatnánk személyes szereplésünket látva egy-egy munkavégzés kezdetén. A start pillanatában! Napjainkban végre el kell tűnnie már a döntések megelőzte késleltetett mérlegeléseknek, állásfoglalásoknak, a „várjuk meg a végét" szemléletnek. Amikor a hatékonyság, a termelékenység és a minőség fókuszán keresztül, a helyzet ismeretében gyorsan kell dönteni, nekem nagyon szimpatikus az ilyen mondat, mint amilyen ll'apunk csütörtöki számában, a BHG-nál megtartott Alkotó ifjúság kiállításról olvasható. „Az üzem számára a legfontosabb és a leghasznosabb a tárgyak kiállítása. Az idén ezek között szerszámok szerepeltek elsősorban, ezeket szinte azonnal a termelésbe állítják, most is megtörtént, hogy két szerszámot el kellett vinni a kiállításról, mert szükség volt rá a munkában". Ez a jó start pillanata! Amikor egy munkahelyen azonnal élnek azzal, amit megalkottak. Ilyennek kellene lennie életünk minden területén, munkánk és szemléletünk összhangjának. E héten több kitüntetett gazdaságról olvashattunk. Jó lenne, ha példáik nyomán gyarapodnának a kiválóak! Kapcsolat Példás az a testvérvárosi kapcsolat, amely megyeszékhelyünk és Párizs külvárosa, Bezons között erősödik immáron 15 esztendeje. Ez idő alatt mindkét részről sokan — vezetők, munkások, idősebbek és fiatalok — ismerkedhettek kölcsönösen a két város életével. Tárgyalóasztalnál a testvérvárosi bizottság A szerdán Benzons-ból érkezett hivatalos delegáció — amelyet Jacques Leser polgármester vezetett —, ismét azzal a céllal jött, hogy az 1982—83-ra szóló együttműködési tervet megtárgyalja és jóváhagyja. Az együttműködésről, a testvérvárosi kapcsolatok fejlődéséről, eredményeiről, ma jd azoktól hallhatunk személyes beszámolókat, akik ellátogatnak Szekszárdra, és akik megismerkednek Bezons- nal. SZ. L. J.
