Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

U KÉPÚJSÁG 1982. április 7. Fába faragott emlékek Székesfehérváron, a Helyőrségi Művelődési Klubbon meg­nyílt id. Szabó István, Kossuth- díjas faszobrász, fafaragó kiál­lítása. A 30 éves művész témáit szülőhelyének környezetéből, Nógrád megyéből menti. Húsvéti játékok Szentendrén A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az állandó kiállítások mellett számos ren­dezvénnyel is segíti a régi idők iránt érdeklődőket a hajdani népszokások és hagyományok megismerésében. Április 11-én például húsvéti népszokásokat és játékokat elevenítenek fel a kisalföldi tájegység süttöri lakó­házában. A program délelőtt 10.30 órakor kezdődik és 13.00 óráig tart, melyen az érdeklő­dők megismerkedhetnek a tojás­festéssel is. Autóút a Vaskapu-hegyig Már autóval is meg lehet kö­zelíteni a Dunakanyar egyik leglátogatottabb kiránduló­helyét, az Esztergom határában e melke d ő Vaskapu-hegyet, amelyről pompás kilátás nyílik a messzi környékre is. Jól lát­hatók innen az esztergomi Vár­hegy épületei, a szőlők és a gyümölcsös kertek, a Kis- és Nagy-strázsahegy gerince mö­gött Ihúzódó szénbányák aknator­nyai, hosszan követhető a ka­nyargó Duna és túlpartján a Szlovákiái táj. A turisták gyalogosan eddig is három útvonalon juthatták fel a 404 méter magas hegyre. A most épített autóút közvetlen a csúcsa alá, a Sípoló-hegyig vezet. Felvitték addig — há­rom és fél kilométer hosszan — a víz- és a csatornavezetéket is. Most a tetőn megkezdik a tu­ristaházat kiszolgáló szervizút építését. A vaskapui turistaközpont korszerűsítésére, bővítésére szánt negyvenötmillió forintból már harmincmilliót felhasznál­tak, az idén nyolcmillió forintot fordít erre a célra a Komárom megyei Tanács és a Középduna- vidéki Intéző Bizottság. „A persely” Liska Dénes ,JA persely” című bohózatából készül tv-játék Ka­rinthy Márton rendezésében. A vezető operatőr: Marczali László. A főbb szerepeket Hámori Ildikó, Tóth Enikő, Balázs Pé­ter, Reviczky Gábor, Székhelyi József, Tahi József, Mikó István és Harkányi Endre játssza. Tv-sorozat Wagner életéről A Magyar Televízió az NSZK- beli Richard Wagner Film GmbH-val koprodukcióban nyolcszor egyórás játékfilm­sorozatot készít Wagner életé­ről. A sorozat rendezőije Tony Palmer, aki kétszer nyerte el a „Prix Italiát", operatőre Vitto­rio Storaro, az utóbbi évek Bertolucci- és Coppola-'filmjei- nek operatőre. Nevéhez fűződik a nagy sikerű „XX. század” és az „Apokalipszis most" című, Magyarországon is bemutatott produkciók operatőri munkája is. A filmsorozatban Wagnert Richard Burton alakítja, máso­dik feleségét, Cosimát Vanessa Redgrave. Szerepet kapott a filmben Marthe Keller, John Gielgud, Franco Nero. II. Lajos bajor király alakját Gálífi László eleveníti meg, Liszt Fe­rencet pedig Gelley Kornél. A forgatás 31 hete alatt a film alkotógárdája csaknem minden eredeti helyszínen — így Bayreuthban, Zürichben, Luzernban, Velencében, Mün­cheniben — megfordul: s a na­pokban Budaipesten, Kecskemé­ten, Győrött és Sopronban dol­gozik. Az úgynevezett play­back zenefelvételék is Magyar- országon készülnek: a Macvar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara — Fischer Ad ám ve­zényletével —, valamint Mplnár András, Takács Tamara, Gáti István, Jandó Jenő és a Takács Nagy-vonósnégyes közreműkö­désével. Nemzetiségi úttörőtalálkozó Kedden Békéscsabán az ifjú­sági házban megnyílt az 5. or­szágos nemzetiségi úttörőtalál­kozó. A háromnapos fesztiválon több mint kétszáz német, szlo­vák, délszláv és román gyer­mek lép fel nemzetisége képvi­seletében. A Magyar Úttörők Szövetsége és a négy nemzeti­ségi szövetség által közösen szervezett rendezvényt Haraszti István, az úttörőszövetség titká­ra nyitotta meg, majd a kétórás román műsorral megkezdődött a népművészeti bemutatósoro­zat. A békéscsabai találkozón a román nemzetiséget elek: és méhkeréki, a szlovák gyerme­kek műkedvelő mozgalmát a szarvasi, a tótkomlósi, a békés­csabai, a sátoraljaújhelyi és a budapesti, a német pajtásokat a bonyhádi, a solymári és a mo-. hácsi, a délszlávokat pedig bu­dapesti és a kópházi együtte­sek és szólisták képviselik. A nem zet i ségenké nti öszeá 11 ítá ­sokban a gyermekek ízelítőt ad­nák énekes, táncos, zenés népi hagyományaikból. Az úttörőkkel együtt felnőtt népművészek is fellépnek. A hagyományos bé­késcsabai nemzetiségi találko­zón ismét részt vesznek külföldi csoportók, ezúttal a jugoszláviai Fehérmonostor gyermek népi együttese, valamint az NDK- beli Lucka helység úttörőinek fúvószenekara. Fotókiállítás Április 1ó-án, pénteken 17 órakor nyílik Esztergomban a Zodiácus klubban az „Arcok a múltból" fotókiállítás. Plohn Jó­zsefnek, a 48-as szabadságharc hős honvédéit ábrázoló portréi a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum gyűjteményéből származnak. A fotóművész ta­nyákról, gazdasági épületekről, munkaeszközökről, a falusi me­zővárosi élet mindennapjairól készített másfélezer alkotásából 131 ábrázolja idős korukban az egykori katonákat. Ezekből vá­logatták össze a kiállítás anya­gát. Szálló- cselédházakból Szántódpusztán, az egykori cselédlákásoklból kényelmes lakosztályokat alakítottak ki az Országos Műemléki Felügyelő­ség szakmai segítségével. A szigorúan védett népi műemlék házakban az egykori füstös- konyhák ma korszerű étkezők, a pitvdr kényelmes társalgó. Há­rom épületben 36 vendég egy­idejű elhelyezése lehetséges. Áz idegenforgalmi szezon eleién fogadják az első vendégeket. Dunántúlt napló A megye lagnagyobb mező- gazdasági termelő üzeme a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát az 1981-es gazdálkodási évben is felülmúlta önmagát. Búzából hektáronként 6 ton­nás, kukoricából 8,1 tonnás, szójából 2,4 tonnás, cukorré­pából 60,7 tonnás termést ta­karítottak be. Az egy tehénre eső tejtermelésben elérték az 5490 litert, 9,6 millió csibét keltettek ki. Egy koca után 21 malacot választottak le és 191 kilogramm sertéshúst állítottak elő. A kombinát kedvező terme­lési, pénzügyi eredményei je­lentős beruházási-fejlesztési programot tesznek lehetővé. A kombinát anyagi erőfor­rásai ebben az évben 210 mil­lió forintos fejlesztést teszrtek lehetővé. Ebből 50 millió fo­rintos tétel a gépesítés. Az energia-racionalizálási prog­ramban tovább folytatják a nagyfogyasztású járművek le­cserélését. Ebben az évben 33 IFA teherautót, 10 személyszál­lító autóbuszt, 11 traktort és 4 Claas-kombájnf vásárolnak. Az építési beruházások kö­zül egy nagy létesítményt fe­jeznek be, mohácsi broiler kel­tetőt, amire az idén 45 milliót fordítanak. A betonelemekből épülő keltető a BÉV kivitelezé­sében készül Mohácson, a Fa­rostlemezgyár szomszédságá­ban. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Ebben az ötéves tervidőszak­ban kilencszáz-ötvenhárom- milliót emészt föl a fehérvári kórház rekonstrukciója. Az új­jászületés folyamatának dere­kán igen fontos, felelősségtel­jes feladatokat kell teljesíteni. Új konyha épül, négyezer adagos. Új mosoda — teljesítőké­pessége több mint kétszerese lesz az egész megye lakossá­gára mosó fehérvári Patyola­ténak. Felépül a belgyógyászati betegek új pavilonja. Ebben a kétszázágyas, úgynevezett kró­nikus pavilonban azokat ápol­ják majd, akiknek hosszas kórházi ápolást igényel a baja. És lesz új, kétszázágyas cse­csemőotthon. S új orvos- és nő­vérszálló. Lesz. Még csupa jövő idő­ben. De ezek a jövőidejű vál­tozások — együtt a harmadik beruházási ütem alkotásaival — a központi kórház jövőjét jelentik most Fejér megyében. S jó, ha minden Fejér me­gyei érzi, tudja, köze van hoz­zá. Saját egészségének védel­mével, saját hozzátartozói gyó­gyulásával. A saját (fizetésbo­rítékon kívül, így is növekedő) életszínvonalával. SOMOG/I^ Tavaszi nagytakarítást tarta­nak a Balatonon. A vízügyi dolgozók összegyűjtik a leara­tott nád helyén felhalmozódott hulladékot, a nádtorzsákon fennakadt műanyag poharak, fóliák, gumijátékok tömegét. Évek óta nem arattak annyi nádat, mint a múlt télen: a tó nádállományával gazdálkodó két nádgazdaság több, mint nyolcszázezer kévét szállított a tároló- és feldolgozóhelyekre. Az aratás után visszamaradt ritka és csenevész nádat most leégetik, hogy az új termés egységes legyen és erőteljesen fejlődjön. Szükség van a náda­sok megújítására, felfrissítésé­re, hogy a vízinövények betölt­hessék a biológiai szűrő szere­pét. A kutatók mérései bizo­nyítják, hogy azokon a part­szakaszokon a legnagyobb a tó szennyezettsége, ahol évek. óta elmaradt a nádaratás. A munkát idén is akadályoz­ták a télre is kint hagyott hor­gászstégek. Ezeknek a száma meghaladja az ezeregyszázat, s ezek közül félezret engedély nélkül állítottak fel. A taná­csok és a vízügyi hatóság meg­kezdte a nád rendbentartását akadályozó és a tó esztétikai képét rontó, szabálytalanul kihelyezett építmények föltér­képezését. PETŐFI NÉPE A bajai csillagászok kivonul­tak a váosból, és annak hatá­rában építették ki új — ápri­lis 2-án átadott — birodalmu­kat. Vajon miért? — kérdeztem III Márton kandidátustól, az MTA Csillagászati Kutató Inté­zetének bajai obszervatóriu­mában. — Mert ahogy fejlődik a város, úgy lesz egyre világo­sabb. Közbiztonsági szempont­ból ez természetesen örvende­tes, ám nekünk, csillagászok­nak igen sok poblémát okoz­tak az új higanygőzlámpák: zavarták a fotografikus mun­kát. Elsősorban ezért költöz­tünk ki a város legszélére. — Nagyon fontos követel­ményként szerepelt természete­sen a zavartalan kilátás is. A mi szakmánkban alig van na­gyobb átok, mint egy magas fa szomszédsága. Legfeljebb va­lamilyen gyárkéményé, ami nem csupán elfedi előlünk az égbolt bizonyos foltját, de rá­adásul szennyezi, piszkítja a levegőt is, jelentősen rontva ezáltal a távcsöveink, és egyéb vizsgáló műszereink hatásfokát. — Az új épületbe új műsze­reket is költöztettek? — Az AFU—75 típusú mű­holdkövető kameránk kivételé­vel itt már szinte valamennyi értékesebb műszerünk új. Kö­zülük az egyik legfontosabb az MTA által vásárolt, négymillió forintos, Ascorecord típusú ki­mérőasztal. Ennek az a fel­adata, hogy az AFU-kamerá- val készített felvételeket érté­kelje. Pontosabban: hogy a felvételeken megjelenő égites­tek egymástól való távolságát — mikrométeres pontossággal! •— kimérje. Hatalmas előrelé­pést jelent az a digitvizuális távcsőrendszer is, amelyet az Interkozmosz vásárolt számunk­ra, kétmillió-kétszázezer forin­tért. Ez a berendezés lehetővé teszi ugyanis, hogy a műhold­követés eredményeit lyuksza­lagon rögzítsük, s ezáltal rög­tön feldolgozhassuk azokat számítógépen is. A tevékenysé­günk „felgyorsulásának” idő­szakában érthetően megnöve­kedett a pontosidő-szolgálat jelentősége is. Ezt a feladatot — néhány kvarcórával együtt — a hétszázötvenezer forintot érő btomóránk látja el. Ez alkalommal három szám egy-egy hírét választottuk ki testvérlapunkból. Az első hír: Karl-Marx-Stadt- ban 16 300 tanuló ismerkedik a politechnikával az általános iskolák 7—10. osztályaiban. A politechnikai képzésnek 29, e célra létesített központi mű­helye van, amelyek fölött 159 üzem vállalt védnökséget. Ez év októberére a városi taná­cson kidolgozzák az 1985-ig szóló fejlesztési terveket. A második hír: A városi színház negyedévenként egy­szer külön előadást tart a vá­ros idős lakói számára. Emel­lett a város más kulturális in­tézményei is figyelmet fordíta­nak az idősekre. Ennek ered­ménye, hogy az elmúlt évben részükre összesen 2350 kulturá­lis rendezvényt tartottak. A harmadik hír: Igencsak szerethetik az uborkát testvér­megyénkben. Ugyanis a me­gyeszékhelyen működő kerté­szetben ebben az esztendőben 552 tonna uborkát akarnak ter­melni. Az első terméseket már megkezdték betakarítani, ab­ból a 28 fóliasátorból álló üzemrészből, ahol 7500 négy­zetméteren nő a korai primőr. Az amatőrfilmezés fellendítéséért Az OFOTÉRT Vállalat csaknem 200 darab 8 milliméteres filmfelvevőt és film-nyersanyagot ajándékozott fiatal amatőrfilmeseknek. Az ajándékokat a Magyar Úttörők Szövetsége és a'Pe­dagógusok Szakszervezetének képviselői vették át, hogy eljuttassák a filmkluboknak. Mosónők

Next

/
Oldalképek
Tartalom