Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

1982. április 10. TOU4A N 8 IfiÉPÜJSAG Vietnam 0 Állami gazdaság gumifaültetvénnyel Szong Ba, Dong Nai és Tay Ninh tartományok állami gaz­daságai az elmúlt évben több mint 5700 hektár szűzfölddel gyarapították termőterületüket. Ebből a legtöbb Szong Ba tar­tományra jutott, itt 4000 hek­tárral nagyobb területen gaz­dálkodnak már az idén. A termőterület java részét gumifacsemetékkel ültetik te­le. A facsemeték szépen fej­lődnek a faiskolákban. A műszerek kimutatják Szomjasak a földek A számítógép széles szalagot ad ki, amelyet nekem is meg­mutatnak. Látja? A földek szomjasak, vizet kérnek. Egy AN—2 repülőgép áll a földek szélén, légcsavarja fo­rogni kezd. — Repülésre kész — jelenti a gép parancsnoka az irányí­tótoronynak. S a válasz: — A felszállási engedélyt meg­adom! A legénység mindössze há­romtagú, a pilótából, a má­sodpilótából és az operátorból áll. Az utastérben csak két ülés van, a többit leszerelték. Helyükre mérőműszereket épí­tettek be. Az út nem tart so­káig — máris a célhoz értünk. Alattunk a Dnyeszter ezüstös szalagja csillog. Gépünk eresz­kedni kezd. — Kapcsolják be a bizton­sági öveket — hangzik a piló­ta hangja. Az operátor bekapcsolja a sugárzásmérőt és a szalagíró­gépet és máris tekeredni kezd a szakember számára sokat el­áruló szalag. Csíkról csíkra, sok-sok kilométeren át pász­tázzuk a földeket. 15 perc oda, 15 perc vissza... A föld rádióhullámokat bo­csát ki. A repülőgép fedélze­tén elhelyezett műszer rögzíti a kisugárzásokat, amelyek összetételéből, erősségéből a szakemberek érdekes törvény­szerűségeket állapíthatnak meg. Minél magasabb ugyanis a talaj nedvességtartalma, an­nál kisebb a rádióhullám­kisugárzás erőssége, és fordít­va. A repülőgép antennája veszi a jeleket, ezek jelennek meg az írókészülék széles papír­szalagján. A készüléket a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának rádiótechnikai és elektrotechnikai intézetében dolgozták ki. Segítségével nagy területeken viszonylag köny- nyen, olcsón és nagy pontos­sággal meghatározható a föl­dek nedvességtartalma. A re­pülőgép egy óra alatt 100 hek­tárnyi területet képes bemérni. Délben váltják a személyze­tet. A felvett adatokat átadják a meliorációval és hidrológiá­val foglalkozó csoportnak. Itt lyukkártyára teszik át, amely a térképkészítés alapja. A kutatott terület 412 köb­méternyi vízzel kevesebb ned­vességet tartalmaz, mint amennyi számára szükséges — kommentálja a kész térképet Mihail Onoprienko, a csoport vezetője. Ezeket az adatokat még ma megkapja az öntöző­mű, ahol megteszik a szüksé­ges lépéseket. Ezlt a módszert nemcsak az öntözött területeken lehet fel­használni, hanem másutt is. Például a vetés előtt fontos ismereteket kaphatnak a talaj állapotáról, úgyszintén értékes információkhoz juthatnak az aratás kezdési időpontját ille­tően. BORISZ BELENYKIJ Kapcsolatok a fejlődő országokkal Az NDK sokoldalú együtt­működésre törekszik Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népei­vel. Az ország jelenleg e föld­részek 87 államával tart fenn diplomáciai kapcsolatot, de jelentős a diplomáciai egyez­mények száma is: az első né­met munkás-paraszt állam 1971 óta több mint 350 állam­közi egyezményt és egyéb meg­állapodást kötött a fejlődő or­szágokkal. Az elmúlt évtizedben, 1970 és 1980 között az NDK meg­háromszorozta a fejlődő or­szágokba irányuló külkereske­delmi forgalmát. Egy másik jellemző számadat: az NDK szakemberei 650 ipari és más objektumot építettek ezekben az országokban. Jelenleg is számos szakember és munka­csapat dolgozik e távoli föld­részeken. így például Szíriá­ban tíz — egyenként 2500 tonna napi teljesítményű — gabonamalmot szerelnek fel, Mozambikban pedig nagy textilkombinát részeként szak­munkásképző intézetet létesí­tenek. Segítettek az NDK oktatói a helyszíni kiképzésben is: mint­egy 55 000 embert hazájukban tanítottak meg különféle szak­ismeretekre. Jugoszlávia Elíkásziiletek a pártkongresszusra A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága belgrádi ülésén megvitatta és elfogadta az elmúlt négyéves munkájával foglalkozó, a párt júniusban összeülő XII. kong­resszusa elé terjesztendő be­számolójának tervezetét, ame­lyet Sztane Dolane, a KB- elnökség tagja vezetésével kü­lönbizottság dolgozott ki, s most véleményezés végett az egész párttagság elé terjeszte­nek. Ezzel döntő szakaszba lép­tek a jugoszláv kommunisták legmagasabb fórumának elő­készületei. Ezt megelőzően, áp­rilis-májusban kerül majd sor a hat köztársasági pártkong­resszusra és a két tartományi konferenciára. Bár a beszámolótervezet szö­vegét még nem hozták nyilvá­nosságra, Sztane Dolancnak, a KB-plénumon tartott beszédé­ből mégis kirajzolódnak e kulcsfontosságú dokumentum fő állásfoglalásai. Dolane emlékeztetett arra, hogy a felszabadulás óta ez lesz az első olyan jugoszláv pártkongresszus, amelyet az el­hunyt Joszip Broz Tito és Ed­vard Kordelj nélkül tartanak meg. „Tito több mint 40 éven át vezette a jugoszláv kommu­nistákat, Jugoszlávia munkás- osztályát, nemzeteit és nemze­tiségeit a szocialista forradalom útján — alapította meg —, .ha­lálával természetesen űr kelet­kezett az ország társadalmá­ban. Ez az űr azonban nem ve­zetett válságos szociális forron­gásokhoz, konfliktusokhoz, vagy megrázkódtatásokhoz, nem vál­totta ki és nem fogja kiváltani az eddigi alapvető bel- és kül­politikai irányvonal'^ legkisebb módosítását sem. Hangsúlyoz­zuk, hogy nem létezik semmi­féle Tito utáni időszak, hanem csak az a politikai vonal, ame­lyet Tito és Kardelj dolgozott ki az egész JKSZ-szel és központi bizottságával együtt.” A közelgő legmagasabb párt­fórum tehát a folyamatosság jegyében végzi majd munkáját. Már eddigi előkészületei során megerősítették, hogy a kommu­nisták egyöntetűen és határo­zottan a titói politika követke­zetes folytatása mellett törnek lándzsát. A kongresszus egyik fő fel­adata lesz a szocialista önigaz­gatású politikai, társadalmi­gazdasági viszonyok tovább­fejlesztése útjánok-módjának: ezen belül a mostani gazdasá­gi problémák megoldásának, a gazdasági stabilizációs politi­ka végrehajtásának meghatá­rozása. Jugoszláviában az 1978— 1981 közötti időszakban a tár­sadalmi össztermék évi átlag­ban 4,4, az ipari termelés 6,3 százalékkal növekedett. Mint­egy 1,3 millióval gyarapodott a foglalkoztatottak száma. Ja­vult a lakosság életszínvonala — bár a legutóbbi két eszten­dőben ezen a téren visszaesés, kb. 8, illetve 4 százalékos reál­jövedelem-csökkenés követke­zett be. Ugyanakkor a munkát keresők száma még mindig 700 ezer körül mozog, az ország külföldi adósságai 18,5 milliárd dollárra rúgnak, bizonyos nyers­anyagokból, közfogyasztási cik­kekből hiány jelentkezik. Mind­ez megköveteli a termelés és a termelékenység növelését, az export fokozását, a jobb mun­kaszervezést stb. Ezekrek a kér­désekre kell elsősorban választ keresnie és adnia a kongresz- szusnak. Sztane Dolane beszédében még három kérdést hangsúlyo­zott: határozottan állást foglalt a szocialista demokrácia to­vábbi erősítése mellett. Kijelen­tette: „Meggyőződésünk, hogy nincs szocializmus demokrácia nélkül, s nincs tényleges de­mokrácia sem szocializmus nél­kül". Aláhúzta az ország nem­zetei és nemzetiségei testvéri- sége-egysége, egyenjogúsága további szilárdításának szüksé­gességét. Utalt arra, hogy „ezen a téren vannak problé- máink és nehézségeink, s ami­kor ezt mondom, akkor nem­csak az ismert koszovói esemé­nyekre gondolok”. Leszögezte, hogy a JKSZ erélyesen elítél az ország szocialista önigazgatási rendszere, függetlensége, integ­ritása és el nem kötelezett kül­politikája elleni mindenfajta ellenséges — köztük nacionalis­ta és irredenta — akciót és te­vékenységet. Végül rámutatott: a 2,1 millió tagot számláló JKSZ a jugoszláv társadalom eszmei-politikai vezető és ösz- szetartó ereje. Jugoszlávia fö­deratív állam, a JKSZ azonban szervezetileg a demokratikus centralizmus alapján épül fel, s éppen ez Jugoszlávia egysé­gének egyik legfőbb biztosí­téka. MÁRKUS GYULA NDK Gyógyszer a tanulási képesség fokozására iiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimmit iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiii A Dunától az Amurig Magyar hajók a sarkköröknél A PANORAMA riportere ér­dekes beszélgetést folytatott a magdeburgi neurobiológiai és agykutató intézet igazgatójával, dr. Hansjürgen Matthies pro­fesszorral. Az Intézetet 1981- ben alapította az NDK Tudo­mányos Akadémiája. Az új ku­tatóbázis létét az tette szüksé­gessé, hogy napjainkban egyre nagyobb jelentősége van az emberi agy felépítése és funk­ciói mind pontosabb megisme­résének. A riporternek arra a kérdé­sére, hogy mi az a sokat em­legetett új gyógyszer, az „em­lékezet-pirula”, ami ma beszéd­téma Magdeburgban, a pro­fesszor Így válaszolt:- Konkrét célunk a gyógy­szerrel, hogy segítsünk azoknak a gyermekeknek, akiik agyfunk­ciós zavarokban szenvednek, tehát a megfigyelő- és a kon­centrálóképesség hiányai mi­att nehezen boldogulnak az ol­vasással és a helyesírással.- Ez a gyógyszer a tanulást, a tananyag felfogását könnyíti, vagy inkább a felejtést akadá­lyozza meg?- A kettő — mondotta Mat­thies professzor — nehezen vá­lasztható szét. Az elméleti el­képzelés olyan gyógyszerre vo­natkozott, amely az emléktar­talmat erősebben rögzíti, tehát akadályozza a felejtést. A leg­gyakoribb probléma a tudásnak rövid távúból a hosszú távú emlékezetbe való átvitele során jelentkező zavar. Éppen ezt a folyamatot kívánjuk kedvezően befolyásolni. Ez az egyik. A másik: klinikai vizsgálataink al­kalmával megfigyeltük, hogy a gyógyszer szedésének következ­tében javult a koncentrálóké­pesség.- Csak gyermekek számára szolgál az „emlékezetpirula"? — Nem - válaszolta a pro­fesszor -, eddigi feltételezése­ink szerint kedvezően kell hat­nia az idősebb emberekre is. Azonban nehéz olyan személye­ket találnunk, akik készek ar­ra, hogy a szükséges fegyelem­mel vegyenek részt ebben a tu­dományos kísérletben.- Milyen ismeretekből indul­tak ki a készítmény kifejleszté­sénél? — A gondolat nem pszicho- farmakológia, pszichés gyógy­szertani ismereteinkből szárma­zik. A tanulási folyamatnál vég­bemenő fehérje-anyagcserét vizsgáltuk alaposabban. Pat­kányoknál megállapítottuk, hogy a sejtmag anyagcseréje a „tanulás” közben felgyorsul. Ugyanakkor tudtuk, hogy az eh­hez szükséges pyrimidin nukleo- tid-állományból az idegsejt keve­set tartalmaz. Ebből adtunk te­hát többet mesterségesen. Ha­tóanyagunk a szervezetre nem káros, ugyanis az eredetileg a sejt alkotórésze, tehát fizioló­giai anyag. — Rögzíti tehát a memória­tartalmat, de egyet-móst szíve­sen el is felejtene az ember — jegyezte meg a riporter.- A mi anyagunk révén be­folyásolt sejtmag-fehérjeanyag- csere csak akkor történik meg, ha az agy többszörös értékelés­mechanizmusai alapján már el­dőlt, hogy meghatározott me­móriatartalmat rögzíteni kell. Ezért az „emlékezetpirulákat" nem lehetséges a tudat semmi­lyen maniipulációjóra felhasz­nálni - fejezte be a beszélge­tést Matthies professzor. A magyar hajógyárakban is készítenek folyami, tengerjáró­kat szovjet megrendelésre. Ezek nagy részét a Szovjetunió északi, távol-keleti és szibériai területein használják. A hajók­nak a célállomásra való eljut­tatása azonban rendkívül bo­nyolult feladat. A vasúti szál­lításhoz a hajókat kisebb dara­bokra kellene szétszedni, ám sok területen még vasútvonal sincs. így adódott az első pilla­natban bonyolultnak tűnő meg­oldás: áthajózni a Jeges-ten­geren. A magyarázat egyszerű: bár a teljes út mintegy 16 000 kilométer, de e hosszú út te­kintélyes hányadán a hajók fo­lyókon haladhatnak. A világon egyedülálló szolgá­latként működik a Szovjetunió­ban a „Specmorprovodka”, amely a folyami hajók tengeri szállítását szervezi és irányítja. Itt olyan speciális felkészültsé­gű kapitányok dolgoznak, akiik mind tengeri, mind folyami fel­tételek között képesek hajózni. Számukra nem félelmetes sem a folyamok alacsony vízállása, sem a tengeri vihar. Jómagam a „Specmorprovodka” egyik ha­jókonvojával a legbonyolultabb útszakaszon, Arhangelszktől Tyikszliig utaztam. Arhangelszk kikötőjében állt össze a karaván a legkülönbö­zőbb bolgár, csehszlovák, jugo­szláv, magyar, szovjet gyártmá­nyú hajókból, amelyek nagy ré­sze a Dunától indult. A Fekete- és az Azovi-tengeren különle­ges események általában nem történnek, mivel tavasztól-őszig jelentősebb viharok nincsenek. A Szovjetunió európai részének folyólin, a Dunán, a Volgán való áthaladás sem jelent különö­sebb nehézséget. Ezek igazi „kék országutak”, rendkívül élénk forgalommal. Mindkét ol­dalon uszálykaravánok, hatal­mas teherszállító- és hűtőhajók, tankerek, valamint sokfedélze- tes személyszállítók haladnak. Az északi és déli tengerek kö­zötti összeköttetést biztosító Volga—Don és Volga—Balti csa­tornák egy-egy forgalmasabb zsilipjénél a hajók néha sor- banállásra is kényszerülnek. A Dunától egészen Lenin- grádig a hajók vízkiszorításuk' tói, méretüktől függetlenül könnyűszerrel eljuthatnak. A Névától a Fehér-tengerig húzó­dó rövidke vízi út azonban már nem nyitott minden hajó szá­mára: a kétezer tonnánál na­gyobb hajóknak meg kell ke­rülniük a Skandináv-félszigetet. A „találkozóhely” minden hajó számára ugyanaz: Arhangelszk. Itt a hajókaraván olyan gon­dosan készül az útra, mint egy­kor készültek az északii pólus meghódítására az expedíciók. És ezen nem is lehet csodál­kozni: bár az északi-tengeri út 5600 kilométeres szakasza már megszokott és bejárt útvonal, a tenger még ma sem engedi meg a könnyelműséget, a gond­talan utazást. Különösen veszé­lyes a törékeny burkolatú ha­jókat összeroppantani képes jégnyomás. Olyan jégmezők is kialakulhatnak, hogy még a hatalmas atomjégtörök sem ké­pesek velük megbirkózni. Télen errefelé a hőmérő higanyszála mínusz 50 fok alá süllyed, s a partokon még nyáron sem ol­vad el a hó. A pontos, megbízható előre­jelzés a mindenkori jéghelyzet­ről tehát igen fontos. Ez nem ugyanaz, mint az időjárás-elő­rejelzés. Lehet, hogy az évi át­lagok meleg őszt ígérnek, a ten­gerre mégis vastag jégpáncélt kovácsol a fagy. A megfigyelő­szolgálat állandóan vizsgálja a » Hajókonvoj a Kara-tengeren

Next

/
Oldalképek
Tartalom