Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

^ëpüjsàg 3 1982. április 8. ironikus megjegyzés szerint a mezőgazdaság igényei­___________ nek csak a fitotronkamrákban szabályozott i dőjárással lehetne eleget tenni. A növénytermesztési „üzem te­teje" azonban továbbra is az égbolt, tehát az időjárási tényezők, ha nem is végzetszerűen, de meghatározzák az évi termést. Az emberi beavatkozás lehetőségei ugyancsak korlátozottak: a világ legbékésebb rakétaütegeivel részben elháríthatok a jég­esők, kisebb esőzések előidézhetők permetezéssel és szélmotorok­kal kivédhetők a fagyok. A technikai korlátok azonban nem jelen­tenek tehetetlenséget: az agrometeorológiával az időjárás és a mezőgazdasági termelés közötti biológiai és fizikai jelenségek összefüggései meghatározhatók. Az így nyert információk alapjául szolgálnak a mezőgazdasági tervéknek, az amögött rejlő gazda­sági számításoknak. / félreértések elkerülése végett: az agrometeorológia „föltalá­lása" előtt a felhalmozódott tapasztalatok alapján is tudták a parasztok, hogy a különböző természeti jelenségek, az időjárás­változások hatnak a mezőgazdaságra. Például, ha enyhe a ja­nuár vége, bő szőlőtermésre lehet számítani. Az idevágó népi szólás: ha csöpög a Vince (január 22.), teli a pince. Ami a köz­vetlen jövőre vonatkozó népi előrejelzéseket illeti, az alacsonyan repülő fecskékből, és a naplemente utáni piros égboltból még a városlakók is következtethetnek a másnapi időjárásra. De azt már csak a mezőn dolgozó emberek tudják (tudták), hogy például a reggeli, délelőtti szivárvány rossz, a délutáni jó időt jelez; a fátyolfel hő a meleg előhírnöke és így tovább. A hozamok növekedésével párhuzamosan azonban a külön­böző ültetvényikultúrák egyre érzékenyebbé váltak az időjárási té­nyezőkkel szemben. (Bár a növényermesztők igyekeznék a fagyra, a csapadékhiányra ellenálló fajtákat kikíséríetezni.) Például a cukorrépa cukortartalma — bizonyos határok között — a vege­tációs idő hosszától függ. Ezért minél előbb vetik el a répamagot, annál biztosabb a magas cukortartalom. A répamagokat azonban csak akkor szabad vetni, ha a hőmérséklet tartósan 7 C-fok fölé emelkedik. Ezt pedig a felhők járásából nem lehet előre kideríteni. Ehhez már agrometeorológiai előrejelzésre van szükség. A döntést megalapozó meteorológiai információknak nem az időjárási és éghajlati viszonyok általános alakulását kell jellemez­niük, hanem konkrét meteorológiai problémákra kell választ ad­niuk. Az agrometeorológiai szolgálat csak akkor tud megfelelni feladatának, ha tevékenységét a kutatástól az információszolgál­tatásig a meteorológiai és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó párhuzamos megfigyelésekre építi, és azt egységes tájékoztató- rendszerbe foglalja. Egy Az agrometeorológia, mint alkalmazott tudomány, be­______2________________2—. vonult a termelési rendszerekbe is ; Magyarországon a konzervipari növények termelési és feldol­gozási programozásába. Ha például a legérzékenyebb konzerv­ipari alapanyagot, a zöldborsót a csépléstől számított 4—5 órán belül nem teszik üvegbe, a termés erjedésnek indul. Fontos tehát a termesztés, a betakarítás és a földolgozás szinte percre pontos szervezése. A Nyíregyházi Konzervgyárban például a borsóféldolgozó kapacitása napi 26 vagon. A termelés programozása előtt viszont napi 30—35 vagon zöldborsó „zúdult" a gyárra. A gyár, az OMFB és a MÉM anyagi támogatásával, több mezőgazdasági kutatóinté­zet és az Országos Meteorológiai Szolgálat bevonásával kidolgo­zott egy zöldborsó-termeltetési modellt. Ennek lényege, hogy a tényleges talajtani, meteorológiai, agrométeorológiai adatok és a különböző korlátozó tényezők (például cséplőkapaoitás, fogadókészség), valamint az adott táj­körzet 25 éves klimatológiai átlagai alapján elkészítik a gazdasá­gok borsóvetési tervét. Ez nem egyszerű dolog, hiszen azt kell meg­határozni, hogy a 4—5 éghajlati körzetben, 6—8 talajtípuson gaz­dálkodó 30 termelő mikor és hová vesse a 8—10 fajta zöldborsót. A vetési forgatókönyveket számítógépes adatfeldolgozás segítsé­gével a vetés előtt 48 órával bocsátják a gazdaságok rendelke­zésére. Az ökológiai, agrometeorölógiai függvények segítségével úgy szervezik a vetést, hogy a feldolgozákapacitással összehangolt be­takarítás időszakában a gazdaságok a legjobb minőségű zöld­borsót, vagyis a legmagasabb átvételi árat kapják. Mindezek ered­ményeként a termelési rendszer előtti (1972—1976) és a rendszert alkalmazó (1977—80-as) évek átlaga alapján — miközben a termelési körzetben 800 hektárral csökkent a vetésterület —■, a hektáronkénti hozam egy tonnával, az árbevétel pedig 11 millió forinttal nőtt. Ezt a programot a zöldborsón kívül kidolgozzák a zöldbabra, a paradicsomra, a szamócára, az uborkára és a fűszer- paprikára is. A népgazdaságban a termésbecslésnek, a termés-előrejelzés­nek van nagy szerepe. Ezek a meglehetősen pontos előrejelzések -— tavaly például csaknem kilogrammnyi pontossággal határozták meg az őszi búza várható hozamát — a meghatározó meteoroló­giai tényezők ismeretén alapulnak. A reális termésbecsléseket csak a tényleges érés előtt kb.------------------- egy hónappal lehet elvégezni, de ha bizonytalan a z időjárás, akkor ez az ,idő 1—2 hét. A termésbecslés — leg­alábbis elvileg —, arra szolgál, hogy a betakarításra, a tárolásra megtegyék a szükséges előkészületéket. Mivel az előrejelzések tulajdonképpen piaci információk is, az exportra, az előnyös üzlet­kötésekre időben fel lehet készülni. Magyarán: a termés várható mennyiségénék pontos ismeretében kedvezőbb az eladó pozíciója. BONYHÁDI PÉTER Salgótarjáni kályhák Egyaknás, dupla füstjáratú, „folyton égő” széntüzelésű kályha sorozatgyártását kezdték meg hétfőn a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyárban. A belső füstjáratok szellemes ki­alakítása révén a kályha hasz­nosítja a füstgázok hőjét is. Részben ennek köszönhető, hogy a szénminőségtől függően 71—75 százalékos hatásfokkal égeti el a tüzelőanyagot, ami nemzetközi összehasonlításban is jó eredménynek mondható. Gazdaságos üzemeltetése, va­lamint szép, a modern szoba­berendezésekhez idomuló kivi­tele ellensúlyozza viszonylag magas, 3320 forintos árát. Ekészült már az egyszerűbb változat, a Tarján II. mintapél­dánya is, amelynek belső kikép­zése, hatásföka mindenben megegyezik „idősebb” testvéré­vel, csupán az elegáns, zomán­cozott burkolatot hagyták el. Ez a változtatás a kiskereske­delmi árát majd ötszáz forint­tal csökkenti. A salgótarjáni kályhákból az esztendő végéig harmincötezret szállítanak az üzletekbe. Mirelit, exportra ötmillió márka értékű szer­ződést kötött a Generalimpex magyar külkereskedelmi válla­lat az NSZK-beli Kurt Pijahn céggel. A napokban aláírt megálla­podás értelmében a magyar külkereskedelmi vállalat mint­egy 4500 tonna mirelitárut ex­portál ebben az évben az NSZK-ba. A Debreceni Kon­zervgyár mélyhűtött gyümölcs- és főzelékáruit az idénynek megfelelően májustól kezdik szállítani az NSZK-beli cég ré­szére. Atomerőmű-építkezés „Hátországi” emberek a gépműhelyből... Az esztergályos áll a gép mellett, s nem csinál semmit. Mégis dolgozik. Dolgozik „he­lyette" a gép. Szakács József egyi kezét a gépágyra teszi, fi­gyel, amikor leáll a gép, elő­veszi a tokmánykulcsot, munka­darabot cserél, megnyom egy gombot, s megiint nem csinál semmit, a gép dolgozik. öreg esztergályosok fejcsó­válva említik ezeket a csoda­masinákat. Ez már nem szakma, nincs kereszt- meg kéziszán, nem kell tudni gömböt eszter­gálni, vagy éppen a két orsó- a keresztszán és a kéziszán- együttes kezelésével kúpot esztergálni. Egy biztos: Antus Imre esz­tergályos - s hadd mondjam, hogy öreg esztergályos, húsz éve kezdte tanulni a szakmát- nem nagy bizalommal van a CNC eszterga iránt, amelyiken Szakács József dolgozik. Szívesen vállalja, hogy meg­tanulja a számítógépvezérlésű gép kezelését, de - ekkor egy nagyot üt az „öreg” a hagyo­mányos csúcsesztergára - „azért ez az igazi” - mondja. (Enged­tessék meg az újságírónak egy személyes közlés: együtt tanul­tam az esztergályos szakmát Antus Imrével, öt éve cseréltem fel a gépet a tollal, de nekem is inkább a hagyományos eszter­gagép a „zsánerem”. De lehe­tek elfogult: CNC esztergát én is most vizsgáltam meg először tüzetesen, s kellene egy tanfo­lyam, hogy igazán értsem.) A viitát nem is most kell el­dönteni, különben is bizonyos, hogy a jövő gépe az NC, vagy a CNC esztergagép. Tehát Sza­kács József esztergályos jól vá­lasztott. Bevezetőül ennyi elég is ah­hoz, hogy érzékeltessük a Paksi Atomerőmű Vállalat TMK-főosz- tályának gépparkját. A gépmű­hely dolgozói a „hátországban” Vannak, de mégis a „tűzvonal- ban”. Elég csak annyit monda­ni, hogy ha a négy reaktorblokk üzemel, akkor a TMK-ban 1,2 milliard forint lesz a tartalék alkatrészek készlete. Ezt pedig nagyrészt itt kell majd legyár­tani. Elek Antal művezető elmagya­rázza a feladatot:- A hagyományos karbantar­tás mellett végzünk beruházást segítő tevékenységet, sőt még a környező üzemek részére is — a Dunamenti Egyesült Termelő- szövetkezet, konzervgyár — gyár­tunk alkatrészeket. A felesleges kapacitást kötjük le így. CSAK A KGST-BÖL ... Végigsétálunk a műhelyen. Elek Antal sorra „mutatja" be a gépeket. — Csak a KGST-országokból vettünk gépeket. Ezek a beren­dezések olcsóbbak, minőségileg nem rosszabbak, mint bármiilyen másik gép. Itt van ez a román karusszeleszterga. Elégedettek vagyunk vele. Vagy a csehszlo­vák, nagy teljesítményű síkkö­szörű. Most érkezett, de céljaink­nak megfelel. A hazai ipar egyik „csodája", a Szerszámipari Mű­vek CNC vezérlésű esztergája. Hárommillió forintot ér. Itthon nem nagyon ismerik, általában a Mezőgép Trösztön belül hasz­nálják, Több van belőle Ameri­kában, mint itthon. — Milyen anyagokat használ­nak? — A primerköri rendszerek­hez a rozsdamentes és saválló acélokat a Szovjetunióból, a reaktorhoz szükséges anyagokat pedig Csehszlovákiából rendel­jük, mert ők építették a magyar reaktorokat is ... HUSZONHÉTEZER FORINT... Elek Antal szívesen beszél a fiatalokról. A műhelybeliek többnyire negyven év alattiak. Hamar beleszoktak, hogy csak a pontos munka mehet tovább. Megértették a „fiúk": az itt ké­szülő alkatrészek olyan helyre lesznek beszerelve, ahol nem lehet elnézni semmilyen lazasá­got. Büszkén említi, hogy a Pataky István szocialista brigád 900 óra társadalmi munkát végzett és az elmúlt pénteken adták át keresményüket, 27 ezer forintot a paksi kisegítő iskolának. A műhelyben két brigád dol­gozik. Váltóműszakban. Verse­Tágas, világos gépműhely Elek Antal művezető nyeznek egymással, s jó a mun­kahelyi légkör.- ügyes srácok - mondja a művezető. Szakács Józseffel beszélge­tünk. Mi a véleménye a CNC gépről annak az esztergályos­nak, aki az újat választotta: — Ami matematikailag meg­oldható, azt ezen a gépen meg lehet esztergálni. Ebből követ­kezik, hogy az itt dolgozó esz­tergályosnak úgy kell jó szak­embernek lenni, hogy előre lát s együtt gondolkodik a progra­mozóval. Tényleg nincs szó ha­gyományos esztergályozásról, de azért itt „észen kell lenni”, mert a program ellenére is bele kell avatkoznia a folyamatba, azaz irányítani kell a gépet. Szakács József kezében egy számokkal és betűkkel teleírt papír, a program. Sorra mutat­ja, hogy mit és mikor kell csi­nálni. Bebizonyítja; az eszter­gályos itt is esztergályos. Hagyjuk a szakmát, úgy em­lékszem, hogy tavaly nyáron Szakács József elég elkesere­detten szólalt meg egy PAV-os fórumon, a paksi és Paks kör­nyéki fiatalok lakáshelyzetéről beszélt.- Lett megoldás? - kérdezem tőle.- Igen. Az utóbbi időben a műhelybeliek közül hárman kaptak lakást. Közöttük én is, már be is költöztem a két és fél szobás lakásba. Antus Imre esztergályos még Faddról jár Paksra dolgozni, de már készül a lakása fenn a Kishegyen.- Társasházat építünk, a vál­lalat adott 110 ezer forint ka­matmentes köcsönt.- Megérte paksivá válni?- Több szempontból is. A munka változatos és szakember­nek való. A fizetés jó - 5250 fo­rint al.ap, plusz prémium és műszakpótlék. A lakás hamaro­san elkészül. Ezen felül mi kell még egy fiatalnak? HM ■MM Az erőmű-építkezésről szóló tudósításokban legtöbbször az építőkről, a technológiai szere­lőkről beszéltünk. Pedig dolgoz­nak - elég sokan - a „hátor­szágban" is, ellátják a többieket alkatrésszel, szerszámmal, min­dennel, ami szükséges az épít­kezéshez. Új gépekkel bíbelőd­nek, szakmát tanulnak, vagy to­vábbképzik magukat. .. eseten­ként vitatkoznak is: a hagyo­mányos eszterga, vagy a számí­tógép-vezérlésű kíván-e na­gyobb szaktudást? Ez a vita nem nagy port kavar, de egy bi­zonyos: közben azért mindegyi­kük megtanulja, mit is tud a SZIM „csodagépe", az a gép, amelyet külföldön jobban lismer­nek, mint itthon. H. J.-G. K. A pontos munka nagy figyelmet igényel Szakács József és a CNC eszterga

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom