Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

1982. április 7. Képújság 3 Április 7—9-i 'g Országos döntő vasas-szakmunkástanulóknak A jelesek szakvizsgázhatnak Pártbizottsági ülés a művelődési központban Közművelődés Bony hódon A pártbizottság tagjai megtekintik Kiss István szobrászművész, Kossuth- és Munkácsy-díjas, érdemes művész kiállítását A szekszárdi 505. számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet immár harmadik éve házigaz­dája a szakmunkásképző inté­zetek tanulói részére meghirde­tett, a „Szakma kiváló tanuló­ja" országos döntőknek. Ta­valy ezt a versenyt a bőrösök­nek rendezték meg és a sike­res lebonyolítás eredménye­ként, ismét ők a gazdái a ma kezdődő — pénteken záruló ■— vasas- és fémszerkezet­lakatos tanulók országos dön­tőjének. A versenyre a fővárosból és tizenkilenc megyéből összesen huszonöt tanuló érkezett. A szekszárdi 5Ó5. Ipari Szakmun­kásképző Intézetet — egyben megyénket is — Jilling Pál képviseli. Az országos döntő első nap­ján — amelyet ma fél kilenc­kor Herczig Ferenc, a KISZ Szekszárd városi Bizottságá­nak titkára nyit meg — a szak­munkástanulók írásbeli vizsgát tesznek. Ezt követően kulturális programokon vesznek részt, A tavaszi mezőgazdasági munkák előtt a Mezőgép Tröszt vállalatai folyamatos ellátást biztosítottak a hazai gyártmá­nyú és importgépek felújított részegységeiből és pótalkatré­szeiből, valamint az általuk gyártott néhány mezőgépből. Az év első negyedében mint­egy 25 000 részegységet — ön­indítót, légféket, kompresszort, dinamót stb. — felújítottak, ez a mennyiség a korábbi évek tapasztalatai szerint elegendő. Néhány hazai és importalkat­rész hiánya, ütemtelen szállí­tása zavarokat okozott a mo­torfelújítási munkáknál. A traktoroknak egy jó része csak később áll munkába, ezért a felújított motorok néhány száz darabos hiánya most még nem okoz nagyobb gondot. A hazai mezőgazdaság leg­nyek változásához való rugal­masabb alkalmazkodáshoz. Az exporttervek teljesítése és a vállalati szintű exportérdskelt- ségi feltételek megteremtése ér- dékében az iparági adottsá­gokhoz és sajátosságokhoz kap­csolódó számos intézkedést kezdeményeztünk. Például a baromfiiparban főbb baromfi- fajtánként és piaconként dif­ferenciált exporttámogatási rendszert vezettünk be; a kon­zerviparban minden relációba irányuló exportnál vállalati szin­ten differenciált exporttámoga­tás van érvényben. Egyes ipar­ágak azonos tevékenységük végzésére közös vállalatokat, társulásokat hoztak létre, ame­lyek a vállalatok megbízásából szervezik meq az egyes tevé­kenységeket. Az átszervezés óta eltelt rövid idő miatt végleges következtetést levonni nem le­het. Az azonban egyértelműen megfogalmazható, hoav szerve­zeti változás miatt sem a bel­földi ellátásban, sem az export­feladatok időarányos teljesíté­sében fennakadás nem volt és a kezdeti tapasztalatok arra utalnak, hogy a vállalatok ér­zik az önállóság adta lehetősé­geket és gyorsan alkalmazkod­nak az új feltételekhez, mind jobb kapcsolat alakul ki a partnerváilalato'k között. — Ha az időjárás engedi, hét végén is járnak a gépek a határban, az állatokat ünnep­nap is meg kell etetni. A fel­dolgozó üzemekben is dolgoz­nak kampányidőszakban. Ho­gyan oldható meg az ötnapos munkahét bevezetése a mező­gazdaságban és az élelmiszer- iparban? — Igen, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar élő anyaggal dolgozik, amely gyakran nem tűr naptári munkabeosztást. A növénytermesztési csúcsidőszak­ban a heti szabadnapokat csak megtekintik a megyeszékhely nevezetességeit és a Tolnai tájakon című filmet. Este ve­télkedővel és diszkóval zárul a nap. Csütörtökön — a döntő má­sodik napján — a szakmunkás- képző intézet három műhelyé­ben kerül sor a gyakorlati vizsgára, az egyszárnyú acél­ablak elkészítésére. (A minő­sített vizsgamunkákat a TOTËV vásárolja meg.) Ezen a napon, amíg a vizsgabizottság a ta­nulók produktumait értékeli, addig ők a BVK-ban megtekin­tik az extrudálást. Az eredményhirdetés után azok a versenyzők, akik mind a szóbeli, mind a gyakorlati feladatot jeles eredménnyel végezték el, kérésük alapján másnap, pénteken szakmun­kásvizsgát tehetnek. A szakma kiváló tanulója országos döntő minden' részt­vevőjének ajándékkal kedves­kedik néhány szekszárdi válla­lat és gyár. alább százezerféle alkatrészt és részegységet használ fel. A Mezőgép Tröszt vállalatai kö­rülbelül 15 000-féle alkatrészt állítanak elő, évi kétmilliárd forint értékben. Az év első há­rom hónapjában időarányosan teljesítették termelési tervüket. Általában eleget tettek minden megrendelésnek, kiegyensú­lyozott ellátást biztosítottak az ütemes szállításokkal. A trak­torokhoz, a kombájnokhoz, a szénatermesztési és -betakarító gépekhez a szükséges alkatré­szeket az AGROTEK vállalato­kon keresztül juttatták el a gazdaságokba, szövetkezetek­be. Az első negyedévben mind­össze néhány termékre érkezett panasz a Mezőgép Tröszthöz, ezekből ugyancsak anyaghiány miatt késtek esetenként a szál­lítások. részben, vagy esetemként egyál­talán nem lehet kiadni. A sza­badnapokat a csúcsidőn kívüli hónapokban veszik ki a dolgo­zók. Az, állattenyésztésben az évi 52 szabadnap kiadása je­lenleg még gondokat okoz. Eb­ben a tevékenységben, de kü­lönösen a szarvasmarha-telepe­ken, a szabadnapok növelését általában csak létszámnövelés­sel lehetne megoldani. Az új munkarend bevezetését ezért az állattenyésztésben fokozatosan oldják meg az üzemek a kor­szerű munkaszervezet kialakítá­sával, létszám-átcsoportosítás­sal, a gondozási normák* felül­vizsgálatával és új bérezési for­mák bevezetésével párhuzamo­san. Ennék .megfelelően az évi 52 szabadnap kiadását több éves folyamatos szervező mun­kával érik el. A megoldást te­kintve ugyanilyen munkarend­ben dolgoznak az idényszerű feldolgozást végző élelmiszer­ipari üzemek is. Mindkét eset­ben tehát nem 5 napos munka­hétről, hanem évi 52 szabadnap biztosításáról beszélünk. — Milyen lehetőségei van­nak az ágazatnak a népgazda­sági egyensúly javítására, ezen belül mit tesz és mit tehet még a racionálisabb energiagazdál­kodásért? — Az agrártermelésnek je­lentős szerepe van az export- árualapok előállításában, hi­szen a népgazdaság összes ki­vitelének mintegy egynegyedét adja, a nem rubelelszámolású kivitelünkből pedig több mint egyharmaddai részesedik. A belső ellátás mind jobb kielé­gítése következtében az agrár- termelés még inkább export- orientálttá válik. Megítélésem szerint a? agrártermelés képes a népgazdaság egyensúlyi hely­zetéhez való hozzájárulásának eddigi arányát tartani, sőt igé­nyesebb munkával és kedvező Új húsipari termékek A húsiparban a következő időszakban nem kerül sor nagyberuházásokra, azt az áru­alapot ugyanis, amit a mező- gazdaság felkínál, a korábbi évek sikeres fejlesztése nyomán zavartalanul feldolgozhatják. Évente 7 millió sertést és csak­nem 600 ezer szarvasmarhát vásárolnak fel az üzemek és ebből kielégítik a belföldi szükségleteket és exportra is jut. Az iparágban a termékek minőségének javítása, illetve újabb cikkek előállítása, a leg­fontosabb feladat. A vásárlók gyakran kifogá­solták, hogy néhány felvágott­nak az ízét alig lehetett elkü­löníteni egymástól. A legtöbb rosszallás emiatt a veronait, az olasz- és a soproni felvágottat érte. Az üzemekben már az el­múlt évben változtattak a fű­szerezésen, a korábbinál job­ban igyekeztek a helyi ízeket „belevinni" a nagyiparban gyártott termékekbe is. Az idén a felvágottfélék ízének „elkü­lönítését” tovább folytatják. A statisztikák arról tanúskodtak, hogy a változást a fogyasztók is észrevették: mind nagyobb arányban keresik egyes gyárak, vidéki feldolgozók termékeit — még a fővárosi üzletekben is. Az ipar — miközben néhány már kevésbé keresett termék gyártását megszüntette — újabbakkal gazdagította a vá­lasztékot. A megyeri paprikás felvágott kellemesen fűszere­zett ízű termék, amelyet Bu­dapesten, Cegléden és másutt gyártanak, és széles körben hoznak forgalomba. A pápai párosból — miután a termék bemutatkozása különösen jól sikerült — többet készítenek. A Gyulai Húskombinát termé­ke a parasztkolbász; azoknak ajánlják, akik a magyaros íze­sítést kedvelik. A pápai üzem gyártja a Balaton felvágottat, amely nemcsak a tóparti bol­tokba jut már el, hanem távo­labbi vidékekre is. A hurka­félék gyártását is bővítették; a Rába májasra a jó kenhe- tőséq a jellemző. A bácskai hurka ízhatását javították. Rövidesen több új termék is bemutatkozik a boltokban. A Bács-Kiskun megyei vállalat készíti majd a kunsági pásté­tomot, májjal ízesítik. körülmények esetén még növel­ni is. A mezőgazdaságnak, az élelmiszeriparnak még nagyobb figyelmet kell fordítania a vá­laszték, a minőség javítására, a versenyképes árak kialakítá­sára. Ennek nagyon fontos esz­köze a racionális energiagaz­dálkodás. A mezőgazdaság te­rületén 1979-től az energiafel­használás az előző évekhez mérten már nem növekedett, a termelés pedig azonos energia­felhasználás mellett, nőtt. A jövőben is alapvetőnek tartjuk a fajlagos energia- fogyasztás mérséklését. Ezt szol­gálja többék között, hogy közzé tettünk egy módszertani útmu­tatót és irányértékek alapján rendeletileg előírtuk az energia- fogyasztási és gépi normák üze­mi elkészítését és alkalmazását. Intézkedtünk továbbá a mező- gazdasági üzemek ökológiai és ökonómiai adottságaihoz job­ban igazodó termelési szerke­zet kialakításáról. A lefolyta­tott üzemi kísérletek alapján szorgalmazzuk az energiataka­rékos talajművelési módszerek széles körű elterjesztését, össze­kapcsolva az intenzív gabona- termelési programmal. A kuko­ricaszárítás energiaigényének további csökkentése érdekében növeljük a korai tenyészidejű, kisebb mértékű szárítást igény­lő hibridek vetésterületét. Az energiagazdálkodási program­nak megfelelően fökozzuk a nedves kukorica tárolási és ete­tési technológiáinak az alkal­mazását. A fűtőolaj-felhaszná­lás mérséklésére, illetve kivál­tására új energiaforrások, első­sorban mezőgazdasági mellék- termékek hasznosítását biztosí­tó berendezések üzemibe állítá­sát szorgalmazzuk, mégpedig az eddig létesült referenciaüzemek tapasrtaíatai alapján. A taka­rékosabb energiafelhasználásra természetesen anyagilag is ösz­tönözzük a dolgozókat. A. G. Rendhagyó keza bonyhádi városi pártbizottság ülése. A tanácskozás első két óráját arra szánták, hogy a tes­tület tagjai ismerkedjenek az új, városi művelődési központ életével. Bejárták az egész épü­letet, megtekintették a vitrine­ket, amelyekben a régi hagyo­mányok emlékei vannak kiállít­va, a falakon a különböző el­ismerő oklevelek. A földszinti előtérben elhelyezett konténerek nyitva, mellettük kis csoportok tevékenykednek. Hímeznek, fa­ragnak, zenét hallgatnak a fej­hallgatókkal, a „bőrdíszműve­sek" pénztárcát készítenek. Az emeleti helyiségekben pezsgő élet. Az egyik helyiségben a rejtvényfejtő klub tagjai éppen keresztrejtvényt szerkesztenek, működik a dzsesszklub a másik­ban, a harmadikban a díszítő­művész-szakkör dolgozik, a kö­vetkezőben a fúvószenekar és a német nemzetiségi klub muzsi- kál-énekel . . . Utána filmvetítés, a színes film - a filmklub készítette - bemutatja a művelődési klub életét. E bemutatót a színház­teremben követi a kis műsor. Eljöttek a városkörnyéki közsé­gek együttesei is, hogy ízelítőt adjanak széles repertoárjukból. Mint a filmből megtudhattuk, a különböző szakkörökben, klu­bokban ezernégyszáz bonyhádi és környékbeli tevékenykedik, rendszeres látogatója az intéz­ménynek. Ezután került sor a tanácsko­zásra. Az írásos beszámolót már jóval előbb megkapták a párt- bizottság tagjai, annak mintegy „melléklete" volt ez a két óra, amelyben ismerkedtek a fiatal intézmény életével. Az ismerke­déssel is igazolva láthatták a beszámoló ama megállapítását, hogy „1980 áprilisában az új művelődési központ átadásával számottevően javultak a város­ban a közművelődés feltételei. Az intézmény nagy gondot for­dított a szakmai felszerelés meg­tervezésére, illetve beszerzésé­re, az előtérben kialakított kü­lönböző tevékenységi terek esz­közellátottságára. A lehetőségek bővülése, a jobb technikai fel­szereltség a művelődési köz­pontban végzett tartalmi mun­kát is kedvezően befolyásolta. Ezzel egyidejűleg kirajzolódott a tudatos, koncepciózus tevé­kenységre való törekvés is. A hagyományos közművelődési te­vékenység tervezésénél figye­lembe vették a közművelődés­ben országosan jelentkező új tendenciákat is, konkrétan a nyjiitottság elvén alapuló tevé­kenységet." A beszámoló és a vita — ti- zenketten szólaltak fel - azt tükrözte, hogy az elmúlt évek­ben jelentősen fejlődött a vá­rosban és környékén a közmű­velődési munka. Javultak a fel­tételek, ennek eredményeként az intézmény egyre hatéko­nyabban járul hozzá a marxista világnézet, a szocialista közgon­dolkodás, magatartás és élet­mód alakításához. Továbbra is a legfontosabb feladat a munkásság általános és szakmai műveltségének fo­lyamatos emelése. Probléma, hogy a nyolc általánost nem végzettek száma magas, tenden- diájában stagnáló és újrater­melődik, e téren az eddiginél többet kell tenni. Van érdeklő­dés a szakmunkások körében az érettségi bizonyítvány megszer­zésére, több éve magas lét­számmal indul ez az oktatási forma, ám igen nagy a lemor­zsolódás. Az ötven indulóból alig húszán jutnak el az érett­ségiig. Kudarcba fulladt a cipő­ipari szakközépiskola esti tago­zata. A továbbképzések vona­lán kedvezőbb a helyzet. A jö­vőben a vállalatok, szövetkeze­tek több gondot kell, hogy for­dítsanak a szakmunkások kö­zépiskolai képzésének segítésé­re. Javult a városban az új mű­velődési központ és a vállalatok közti kapcsolat. Maga az új lé­tesítmény is jelentős társadalmi összefogással épült, s ma a vál­lalatok, szövetkezetek összesen százezer forinttal járulnak hoz­zá évente a fenntartásához. Ti­zenhárom együttműködési meg­állapodás van jelenleg érvény­ben, a tartalmi kapcsolatok te­rén különösen kiemelkedő az, ami a cipőgyárral és a Pannó­nia tsz-szel alakult ki. A többi együttműködés is jelentősen fej­leszthető a vállalati, szövetke­zeti közművelődési munka tuda­tosabb, tervszerűbb végzésével. Árnyoldala a -munkásművelő­désnek, hogy a mintegy 40 szá­zaléknyi bejáróra alig-alig ter­jed ki. A munkahelyek és a dol­gozók lakhelyének kulturális in­tézményei között nem alakultak ki munkakapcsolatok. Ezen fo­kozatosan változtatni szükséges. Az ifjúság művelődésével — ■ . - kapcsolatban több problémát tárt fel a ta­nácskozás. Az oktatás és a köz- művelődés együttes feladata, hogy a művelődési szokások, közösségi és önművelési igények már gyermekkorban kialakulja­nak oly mértékben, hogy azok felnőttkorban szükségleti szin­ten jelentkezzenek. A kialakí­tásban jelentős előrelépések történtek mind az oktatási, mind a közművelődési intézmé­nyekben, de az elért szint a fiatalok egy jelentős részénél nem elegendő ahhoz, hogy ez később mint alapszükséglet je­lenjék meg életükben. A vá­rosban is, a környékben is még jobban érvényt kell szerezni an­nak az alapelvnek, hogy a nép­művelő pedagógus, a pedagó­gus pedig népművelő is. Visszaesés következett be az ifjúsági klubok működésében. A klubok működésének tárgyi feltételei létrejöttek, de a folya­matos működés anyagi, még in­kább személyi feltételei sok esetben nem teremtődtek meg. Ezen változtatni kell. A városkörnyéki községekben — a tanácsok és az iskolák mel­lett - a termelőszövetkezetek meghatározó támogatói a köz- művelődési munkának. A kultu­rális élet fejlődése szinte kivé­tel nélkül kapcsolódik a nép­művészeti hagyományok ápolá­sához és a nemzetiségi lakos­ság művelődési lehetőségeihez. A termelőszövetkezetek jelentős anyagiakkal járulnak hozzá az együttesek működéséhez, a szö­vetkezeti bizottságok betöltik közművelődési funkciójukat. A városkörnyéken még jobban be kell vonni a munkába a peda­gógusokat, tovább erősítenii az agrárértelmiség ez lirányú kez­deti lépéseit. A nemzetiségiek anyanyelvi és művészeti kultúrájának fej­lődése az utóbbi években jelen­tős. A közoktatásban Bonyhá- don az óvodás kortól 18 éves korig biztosított a német nyelv tanulása. A nemzetiségi munka- bizottság sokat tett az anya­nyelvi és nemzetiségi kultúra ápolásáért. A városkörnyéki közművelő­dési intézmények tárgyi feltéte­leiben nem következett be ja­vulás az utóbbi években. Épp ezért a kis településeken el­enyésző a rendezvények száma. Némileg ellensúlyozza a hely­zetet, hogy a városkönyékről so­kan látogatják a bonyhádi mű­velődési központ rendezvényeit. Annak ellenére, hogy a város- környéki intézményekben is eredményesen működnek kü­lönböző csoportok — erősödik a hagyományőrző mozgalom is — többet kell tenni a tárgyi felté­telek biztosítása érdekében, a városi művelődési központ mód­szertani segítő munkájában is van még javítanivaló. A városi könyvtár megkapta a volt művelődési központ he­lyiségeit, ám hátrányos, hogy nem a városközpontban van, épp ezért az egyik felszó­laló ezt sürgette - nyit­ni kellene a városközpont­ban egy fiókkönyvtárat. A könyvtári rendezvények jól szol­gálják az intézmény célkitűzé­seit, kiemelkedőek a gyermek­foglalkozások, rendszeresek a könyvtárban tartott tanórák. A városkörnyéki könyvtárak mű­ködési feltétele, ellátottsága és felszereltsége jobb, mint a mű­velődési házaké és a klubkönyv­táraké. Ám szükséges a könyv- beszerzésli keretek növelése. Az elmúlt Sb,",.£ dött a közművelődési tervező, irányító és ellenőrző tevékeny­ség, javult az intézmények mun­kájának tartalma. A további fej­lődés érdekében többek közt a pártszervezeteknek rendszere­sen ellenőrizniök kell ezt a te­vékenységet, nagyobb gondot fordítani a közművelődési dol­gozók körében a politikai kép­ző, felvilágosító, nevelő és tag- felvételi munkára, kiemelt fi­gyelmet fordítani a munkásság tudatformálására, a szocialista közgondolkodás, magatartás és életmód fejlesztésére, tartalma­sabban és színvonalasabban ki­elégíteni az emberek szórako­zás iránti igényét. J. J. Kiegyensúlyozott a I katrészel látás A váraljai együttes a színpadon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom