Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-21 / 92. szám

2 Képújság 1982. április 21. É!§en a szocializmus ! Helmut Schmidt beszéde az SPD kongresszusán Schmidt kancellár a szociáldemokrata párt müncheni kongresz- szusán beszámolóját mondja. (Telefotó — AP — MTI — KS) Wojciech Jaruzelski életrajza Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, miniszterelnök, nemzet­védelmi miniszter 1923. jú­lius 6-án született Kurówban, a Lublini vajdaságban, értel­miségi családban. A II. világháború alatt a Szovjetunióban tartózkodott, ahol 16 éves korától munkás­ként dolgozott. 1943-ban be­lépett a Szovjetunióban meg­alakuló lengyel hadseregbe. Ugyanebben az évben elvé­gezte Rjazanyban a gyalog­sági tisztiiskolát és ezt köve­tően a Henryk Dabrowski 2. gyalogsági hadosztály felde­rítő szakaszparancsnokaként, majd ezredlelderitő-parancs- nokként harcolt az I. lengyel hadseregben, a II. világhábo­rú befejezéséig. A háborút követően 1947-ig részt vett a földalatti bandák elleni har­cokban 'és a néphatalom megszilárdításában. Kitüntetéssel végezte el a gyalogsági főiskolát és a Swierczewski vezérkari aka­démiát. A hadseregben sok fontos vezető beosztást töltött be. Többek között előadó, a katonai akadémiai bizottság elnöke, tiszti tanfolyamok ve­zetője, valamint a harckép­zési főcsoportfőnök helyettese volt. A lengyel néphadsereg 12. gépesített hadosztályának parancsnokaként is tevékeny­kedett. 1960. júniusában a lengyel néphadsereg politikai főcsoportfőnökének, 1962. májusában pedig nemzetvé­delmi miniszterhelyettessé ne­vezték ki. 1968 óta nemzet- védelmi miniszter. 1964 óta a LEMP KB tagja, 1971-től pe­dig a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagja. A LEMP IX. rendkívüli kongresszusán ismételten megválasztották a LEMP KB és a Politikai Bizott­ság tagjává. Wojciech Jaruzelski a len­gyel parlament, a szejm kép­viselője. A szejm 1981. febru­ár 11-i ülésén kinevezték a minisztertanács elnökévé, a nemzetvédelmi miniszteri tár­ca megtartása mellett. A gazdasági reformbizottság el­nöke, valamint a Zbowid (lengyel partizánszövetség) főtanácsának elnökhelyettese. A LEMP KB 1981. október 16—18-án tartott 4. plénu­mán megválasztották a LEMP KB első titkárává. A katonai szükségállapot 1981. december 13-án történt bevezetése óta a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsá­nak elnöke. Irán Gotbzadeh beismerte az összeesküvést A Német Szövetségi Köztár­saság, az ország szociállíberális kormánya, a Német Szociálde­mokrata Párt a jövőben is a béke megőrzését tekinti legfon­tosabb politikai feladatának és elutasítja a hidegháborúhoz való visszatérést — jelentette ki Helmut Sdhmidt kancellár ked­den, az SPD müncheni kong­resszusának második napján. Kétórás beszédében hangsú­lyozta, hogy a szociáldemokra­ta és a szabaddemokrata párt kormánya fennállásának 12 éves története alatt az erőszak­ról való lemondással és szerző­dések megkötésével törekedett a Kelet és a Nyugat közötti bi­zalom megteremtésére és elmé­lyítésére. Ezt a célt szolgálta a szocialista országokkal való gazdasági együttműködés kiala­kítása is. A jelenlegi feszültség csök­kentése érdekében Helmut Schmidt elengedhetetlennek nevezte a politikai párbeszéd folytatását a két nagyhatalom között, és azért szállt síkra, hogy Leonyid Brezsnyev és Ro­nald Reagan személyes találko­zó keretében is ismerje jpeq a másik fél álláspontját. — Eqy ilyen csúcstalálkozó mindkét nagyhatalom érdekét szolgálná és fontos ösztönzést jelentene a leszerelés, a fegyverzetellenőr­zés számára — állapította meg a kancellár. A kormányfő a két szövetségi rendszer közötti, megközelítően Tegnap folytatódtak a ta­nácskozások a Tolna megyei műszaki hetek alkalmából. A MTESZ Tolna megyei Szer­vezetének környezetvédelmi bi­zottsága az SZMT-székházban a szekszárdi járás hulladék- gyűjtési és -ártalmatlanítási programjavaslatát fogadta el, az energiaracionalizálás lehető­azonos katonai erőegyeásúyt nevezte a nyugatnémet külpoli­tika céljának, ugyanakkor meg­ismételte azt a jól ismert állás­pontját, amely szerint ezt az erőegyensúlyt a Szovjetunió sér­tette meg a közép-hatótávolsá­gú fegyverek területén elért — állítólagos ,— fölényével. — A Német Demokratikus Köztársasággal való kapcsola­tokban az NSZK az egyenlő­ségre épülő, jószomszédi vi­szony megteremtésére törekszik, és a jövőben is e viszony foko­ségeinek figyelembevételével, a Papír- és Nyomdaipari Mű­szaki Egyesület szekszárdi cso­portja a PANTONE-színrendszer alkalmazási lehetőségeit vizs­gálta a Szekszárdi Nyomdában, míg a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szekszárdi csoportja a hőtárolós készülékek vézérlé- séről tartott fontos műszaki kon­zatos javítását tekinti feladatá­nak, mivel az az európai béke biztosítását is szolgálja — mondta Schmidt. A lengyelországi helyzettel kapcsolatban a kancellár meg­ismételte a nyugatnémet kor­mány ismert várakozásait. így — egyebek között — a „Szoli­daritás" működésének engedé­lyezését sürgette, egyúttal azon­ban határozottan elutasította, hogy az NSZK szankciókat al­kalmazzon Lengyelországgal szemben. és Pakson ferenciát a szakemberek rész­vételével. Az Atomerőmű Vállalat cso­portja Pakson a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Tolna megyei Szervezetével kö­zösen a vezetési munkában meglévő bírálatok és elismeré­sek helyes alkalmazásáról tar­tott tanácskozást. PANORÁMA BUDAPEST A Budapesti Műszaki Egye­tem tanácsa kedden rendkívüli nyilvános ülést tartott, amelyen megjelent Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Az ülésen kitüntetéses műszaki doktorrá avatták az egyetem volt hallgatóját, Sztipánovits János okleveles villamosmérnö­köt, aki az általános iskolától az egyetem befejezéséig kitűnő eredménnyel végezte tanulmá­nyait. * Hazaérkezett az a katonai küldöttség, amely Kárpáti Fe­renc altábornagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcso­portfőnöke, miniszterhelyettes vezetésével hivatalos baráti lá­togatást tett a Vietnami Szo­cialista Köztársaságban,, a Kambodzsai Népköztársaság­ban és a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaságban. STOCKHOLM Púja Frigyes külügyminisztert svédországi látogatásának má­sodik napján fogadta XVI. Ká­roly Gusztáv király, Thorbjörn Fölldin miniszterelnök, s udva­riassági látogatást tett a par­lament elnökénél. PÉT Ágazati tanácskozást tartot­tak kedden a Péti Nitrogénmű­veknél, a műtrágyagyártó vál­lalatok vezetői, Méhes Lajos ipari miniszter részvételével. A Borsodi Vegyikombinát, a Bu­dapesti Vegyiművek, a Tiszai Vegyikombinát, a Tiszamenti Vegyiművek, a Peremartoni Vegyipari Vállalat és a házi­gazda, a Péti Nitrogérifnűvek képviselői a hazai műtrágya- gyártás helyzetéről tanácskoz­tak. MOSZKVA A szovjet—jugoszláv kapcso­latokról, a két országnak a bé­ke és a szocializmus melletti elkötelezettsége megnövekedett jelentőségéről folytatott egye­bek között eszmecserét Moszk­vában Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, szovjet miniszterel­nök és Niköla Ljubicsics had­seregtábornok, a JKSZ KB El­nökségének tagja, Jugoszlávia nemzetvédelmi minisztere. Az (iráni televízió hétfő esti adásában az összeesküvéssel vádolt és nemrég letartóztatott Gotbzadeh volt iráni külügymi­niszter 15 perces nyilatkozatát ismertette. Gotbzadeh beismer­te, hogy három hónappal ez­előtt az iráni hadsereg néhány tisztjével együtt összeesküvést szőtt Khomeini és a környezeté­hez tartozó más iszlám vezetők meggyilkolására. Tolna megyei műszaki hetek Tanácskozások Szekszárdon Iraki visszavonulás Fordulat a „végtelen” háborúban? Az iraki—iráni frontról néhány napja olyan hír érkezett, amely esetleges fordulatra utalhat. Az iraki legfelsőbb katonai pa­rancsnokság elrendelte az iráni területen a kuzisztáni térségben bevetett 4. iraki hadsereg visz- szavonását a Dizful—Susanguerd —Khorramshahr megerősített vo­nalról. Éppen ez a térség volt a több mint másfél éve dúló há­ború főhadszíntere. KI KEZDEMÉNYEZ ÉS MIÉRT? Ügy látszik, mintha most Irán ragadta volna a kezébe a kez­deményezést. A jelek szerint Bagdad felkészül arra, hogy erőinek átcsoportosítása, feltöl­tése céljából feladjon bizonyos, korábban birtokba vett terüle­tet a Shatt al-Arab vízi úttól keletre. Irakü oldalról minden­esetre hangsúlyozzák, csupán „taktikai visszavonulásról” van szó és változatlanul kitartanak a háborúval elérni kívánt, ere­deti célkitűzés mellett. Bagdad teljes szuverenitást követel a Shatt al-Arab vízi út felett és ragaszkodik ahhoz, hogy — az 1975-ben megkötött algíri egyezménytől eltérően — Irán mondjon le a vízi útra támasz­tott egyoldalú igényeiről. Politi­kai megfigyelők azonban rámu­tatnak, hogy Irakot az idén je­lentős nemzetközi kérdés is fog­lalkoztatja: fővárosa lesz házi- qazdáia az el nem kötelezettek soron következő csúcsértekezle­tének. Ennek az értekezletnek akusztikáját pediq igencsak za­varná a fegyverzörgés. Bármilyenek a hátsó indokok, tény, hogy a fegyverek eddig nem tudták eldönteni a vitát. A hadviselő felek mindössze any- nyit „értek el", hogy a háború alaposan megcsapolta mindkét ország gazdaságát. Az olajki­termelés mindkét oldalon zuha­násszerűen visszaesett: az olaj­vezetékek, a finomítók, a fon­tosabb kikötők jelentős része elpusztult. A pénzügyi tartalé­kok megcsappantak. Az irdatlan pénzt felemésztő „anyagcsaták” mégsem folytathatók korlátlan ideig. Külföldi sajtójelentések szerint a hadviselés havonta legalább 180-200 millió dollár­jába kerül mindkét félnek. Az élőerő-veszteségek sem cseké­lyek. Óvatos becsléssel eddig mintegy 70-80 ezer főre tehe­tő a frontokon elesettek száma, a sebesülteké pedig 150-170 ezerre. KIFARASZTÁSRA - KOMPROMISSZUM? Az ilyen kölcsönös kifárasz- tásnak természetesen el kellene vezetnie valamilyen kompro­misszumhoz, fegyvernyugváshoz. A közvetítő kísérletek eddig azonban nem jártak eredmény­nyel. Irán eltökélte, hogy végig­viszi a háborút, kivívja a végső győzelmet, bár Teheránban azt mondják: az iráni csapatok nem fogják átlépni az iraki határt. Tisztán katonai szempontból vizsgálva a közelmúlt fejlemé­nyeit, nem vitatható, hogy az iránii hadsereg — minden nehéz­ség ellenére - állóképesnek bizonyult. Túlélte Baniszadr, a volt elnök és főparancsnok menesztését, a hadsereg vezér­karának egy repülőgép-szeren­csétlenség következtében való elvesztését, sőt, ősz óta sikeres támadó hadműveletek kibonta­koztatására is futotta erejéből. Az Iszlám Gárdával együttmű­ködő 92. és 16. páncélos had­osztály például — Susanguerd- nél és Abadan körzetében — az ostromgyűrűt áttörve, visszave­tette az iraki csapatokat. Az iráni alakulatok ezen a front­szakaszon az utóbbi hetekben folytatták offenzívájukat és eayes helyeken 30—50 kilomé­terre nyomultak előre. És hogyan állnak a hadviselő felek a külső támogatással? Miközben Szíria és Líbia Irán­nak nyújtott segítséget, az öböl menti arab államok cso­portja és Jordánia Irak oldalá­ra állt. Husszein király néhány önkéntesekből álló zászlóaljat küldött az iraki haderő támoga­tására. A két ezrednyi jordán erő bevetése inkább politikai gesztusként értékelhető, mint­sem komoly tartalékként. A 4. iraki hadsereg visszavonása most azonban zavart, nyugta­lanságot keltett az Irak mögött felsorakozó országokban. Ezek­ben mindinkább érzékelik, hogy a fronthelyzet változása össze­kuszálhatja az amúgyis robba­násveszélyes térséq rendkívül feszült államközii viszonyait. MOSZKVAI VÉLEMÉNY A világ szempontjából a fő kérdés most az, hogy az iraki­iráni frontról jelentett számot­Az U. S. News and World Report térképvázlata az utóbbi hetek hadműveleteinek körzetéről tevő változás hogyan érintheti a nemzetközi biztonságot. E te­kintetben figyelemre méltó a moszkvai Novoje Vremja egyiik nem régi számának cikke. Eb­ben azt írja, hogy az amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a CIA szerepet játszott ♦z iraki­iráni fegyveres összecsapás ki- robbantásában. A CIA a harc- cselekmények megindulása előtt célzatos és hamis információ­kat „szivárogtatott ki" az iránii hadsereg állítólagos „teljes széteséséről” és „harcképtelen­ségéről", ezzel lélektanilag elő­készítette Irak lépését. Másfelől állítólag azt sugallták Bagdad­nak, hogy messzemenően szá­míthat Szaúd-Arábia, s a Per­zsa-öböl több országának pénzügyi és egyéb segítségére, tehát nem marad egyedül. A „cui prodest" elve alapján megállapítható, hogy az USA e háborút felhasználva elmélyítet­te az arab világon belüli nézet­eltéréseket, fokozta a Teherán­ra nehezedő külső nyomást és erősítette katonai - jelenlétét a Közel- és Közép-Keleten. Tény, hogy támaszpontja és szövet­ségesei révén - Izraeltől Szaúd- Arábiáig és Ománig, az Indiai­óceántól Pakisztánig — való­sággal harapófogóba zárják Iránt. A Quotidien de Paris cí­mű francia lap írja, az Iránból annak idején elmenekült tá­bornokok és politikusok össze­esküvést szőnek az iszlám for­radalom ellen. Az Egyesült Ál­lamokban, Franciaországban és Nagy-Britanniában eddig már több mint 3000 liráni emig­ráns vett részt katonai kikép­zésben. A Reagan-kormányzat nem is titkolt célja: destabili­zálni Irán külső és belső hely­zetét. A „végtelen” háború jó esélyt nyújt erre. A két antiimperiafista ország viszálya tehát a nemzetközi re­akció malmára hajtja a vizet és súlyosan veszélyezteti az itt é1 népek érdekeit. Iraknak és Irán­nak egyaránt békére, nyugalom­ra lenne szüksége, hogy mi­előbb megoldhassák égető tár­sadalmi-gazdasági problémái­kat. A háború erre nem alkal­mas eszköz. A konfliktus felol­dása nem képzelhető el más­ként, csak a tárgyalás útján. Ez a világbéke érdeke is. A kö­zeljövő ad majd választ arra, hogy az iraki hadsereg vissza­vonulása, s az iráni előretörés a tárgyalásos rendezés előtt nyit ajtót, vagy ellenkezőleg. SERFŐZŐ LÁSZLÓ ny. alezredes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom