Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-18 / 90. szám
1982. április 18. mÉPUJSAGs A láthatás Hosszú időn át részt vettem egy házaspár, illetve volt házaspár „láthatás" körüli huzavonájában. Először az apa keresett meg, panaszolván, hogy még be sem fejeződött a válóperük, négyéves kislányát a felesége elzárja előle. Indokot sem keres, miért nem engedi őket találkozni. A bíróság úgy döntött, hogy a gyermek láthatásáról a gyámhatóság köteles gondoskodni. Az édesapa tehát a válás után ostromolni kezdte a gyámhatóságot és közben szorgalmasan látogatta (volna) a lányát. Volt felesége ajtaján belülre azonban egy esetben sem került. Amikor végre megszületett a gyámhatósági döntés, és most már hivatalos papír is biztosította jogait, az anya „megfelelő" indokkal iküldte el öt. A kislány egyszer lázas volt, másszor éppen akkor volt „véletlenül“ a nagyszülőknél, amikor apia jelentkezett érte. Az apa elkeseredetten bombázta a gyámhatóságot, ahol mindig türelemre inteték. Sajnos, hathatós intézkedés nem történt. A férfi lassacskán belefáradt a csatározásba és elmaradt. A későbbiekben egyszeregyszer találkoztak. A kamaszodó gyereket már kön y- nyebben elérte volna, de riasztotta őt annak hűvös kimértsége. A kislány szemében ő volt az apa, aki elhagyta a családját, és vele sem törődött. Apja pedig éppen a gyerekre való tekintettel nem kezdett véget nem érő magyarázatokba arról, hogy miért is távolodtak el ők egymástól, ki a hibás ebben. És egyszer csak bekövetkezett a tragédia. Az anyát halálos baleset érte. Mivel a nagyszülei már korábban elhunytak, a kislány két lehetőség között választhatott. Vagy állami gondozásba kerül, vagy apjához költözik. Az édesapa fermésze- tesen boldogan fogadta. Mindennel elhalmozta. Nem gondolta előre, hogy milyen nehezen lógnak összeszokni. Hónapokba került, mire igazán közelebb kerültek egymáshoz, amíg a lány félretette ellenszenvét az őt „cserbenhagyó" apjával szemben. És amire az édesapa is leküzdötte magában a feltoluló kellemetlen emlékeket. Tudta, hogy a kislány nem tehet róla, de természetében (no meg külsejében is) kísértetiesen hasonlított anyjára, aki neki olyan sok rossz napot szerzett. A láthatást akadályozó szülőknek gondolniuk kell arra, hogy a másik szülő szeretetére, gondoskodására is nagy szüksége van a gyereknek. Nemcsak azért, hogy kényszerhelyzetekben ne maradjon támasz nélkül. Hanem azért is, hogy minden körülmények között megkapja mindkét szülőtől azt a szeretetet, ami egészséges fejlődéséhez szükséges. Természetesen előfordulnak olyan esetek, amikor a másik szülő viselkedése hátráltatja a gyerek testi, szellemi fejlődését. lyenkor, de csakis ilyen esetekben szükséges a láthatások eltiltása. DR. KERTÉSZ ÉVA Iff cipbmeretek A hazai Cipők mind ez idáig többnyire középbőséggel készültek. A divattól, rendeltetéstől függően egyes fazonok csak széles, mások csak keskeny változatban. A hosszmérettel arányosan változott a bőség is. Akinek szélesebb lába volt, legfeljebb nagyóbb cipőt vett, a keskeny lábbal megáldottak pedig kisebb lábravalóban szorongtak. Ily módon a magyar lakosság 55 százaléka jutott többé-kevésbé megfelelő cipőhöz. Ezekben a napokban megkezdődött a hazai gyárakban, szövetkezetekben az azonos hosszúságú, de háromféle bő- ségű cipők gyártása. Előzetes vélemény szerint így majd a lakosság 75—80 százaléka lábbőségének megfelelő lábbelit vásárolhat. (A lábbőségen a két bütyökpontnál mért lábfejkerületet értjük.) A háromféle bőség — minőségi tényező. S ez a fajta választékbővítés is eredménye annak a néhány évvel ezelőtti minisztertanácsi határozatnak, amely a cipőipar fejlesztéséről rendelkezett. Akkor, egyebek között, a teljes cipőszabvány-sorozatot felülvizsgálták, korszerűsítették. A bőségválaszték bevezetésével egyidejűleg Magyarországon fokozatosan új — az ISO, a nemzetközi szabványügyi szervezet ajánlotta — mondopoint cipőszáfriozási rendszerre is áttértek a cipőgyárak. (Része ez a hazai új méretprogramnak.) Jelenleg a hazai gyakorlatban háromféle számozással találkozhat a vásárló. A francia számozás talán a leggyakoribb — a 36, 38, 42 stb. jelzések öltésszámot jelentenek. A múlt században kialakult számozás alapja azoknak az öltéseknek a száma, amellyel a cipész kö- rülvarrta a lábbelit. Fgy öltés 6,6 milliméter. Az angol számozás a láb méretéből alakult ki. Használja az 1, 2, 3, 5, 5 és fél stb. megjelölést. A fél számok között 4,23 milliméter a különbség. Az indirekt metrikus méret a cipő hosszát veszi alapul centiméterekben. A most bevezetésre kerülő direkt metrikus méret viszont a láb hosszát veszi figyelembe. S ugyancsak centiméterekben, illetve milliméterekben számol. Egy nagyság között 5 milliméter az eltérés. (A munkavédelmi, vagy nehéz lábbelik, a túracipők számozása 7,5 milliméterenként növekszik.) A 0,7 milliméter még a láb érzékenységi határán belül van. Ennyi szorítást vagy bőséget nem vesz észre a láb. Ha valakinek például 272 milliméter hosszú a lába, nyugodtan vásárolhat 270, illetve 275 milliméteres cipőt. Az indirekt számozásnál a cipő hosszát mérték. Ha tehát a divat hosszú orrú, nyújtott formát diktált, egész más számozású cipő, csizma illett ugyanarra a lábra, mint amikor lekerekített formában válogatott. Most majd az orrformától függetlenül, a lábméretekhez igazítva készítik, számozzák a cipőket. Hosszméretben nem lesz differencia. Legfeljebb a különböző gyártók cipői között lábérzetbeli különbség fordulhat elő. De például a Duna Cipőgyár 270 milliméteres cipője mindig azonos méretet jelöl — a fazontól, divattól, orrhossztól függetlenül. Az ipar számára az 1980-as határidőt szabták meg az új méretrendszerre való átállásra. Ennek olyan előzményei voltak, mint az eddig használatos kaptafák kicserélése. Az új kaptafákon a hossz és a szélesség egységesítve jelent meg. Egy hosszúsághoz három bőséget megadva. Az új kaptafák beszerzése jóllehet költséget jelent a termelőknek, de a hagyományos, szabványos kaptafa, talp stb. gazdaságossága a későbbiekben egyértelmű. A kaptafák hátsó kétharmadrésze viszonylag stabil, az eleje a cipő fazonjától függően változtatható. A szerszámozási költség nem növekszik — a kényelmes, több bőségben gyártott cipők tehát nem lesznek drágábbak. 1982 elején — bár még kísérleti jelleggel — megjelennek az üzletekben az új, kétféle méretet feltüntető lábbelik. Az 56 cipőt készítő hazai gyár, szövetkezet termésének 20—25 százaléka már új méretállás szerint készül. 1982-ben csak kijelölt boltokban kerülnek forgalomba az új számozású cipők. Az első félév kereskedelmi tapasztalatai alakítják ki majd azt a gyakorlatot, hogy milyen arányban igényli a lakosság a középméretnél szűkebb, illetve bővebb lábbeliket. A jelenlegi adatok csak annyit sejtetnek, hogy a többség középméretet hord, kevesebben keresik a bő, még kevesebben a szűk cipőket. Két éven belül a direkt metrikus számozású cipők 80 százalékban lesznek jelen az üzletekben. Exportkínólatukban, a megrendelő kérésére szintén ilyen méretezéssel szállítanak. Bár a nyugati országok elfogadták az ISO ajánlatát, még nem tértek át az újfajta számozásra. A Szovjetunióban, az NDK-ban és Csehszlovákiában előkészületek folynak az átállásra. A világon elsőként Magyar- országon valósul meg a mondopoint számozási rendszer — kiegészítve a Magyar Szabványügyi Hivatal bőségválasz- t ék-ajánlatával. Próbáljuk megjavítani! Apró, de nagyon kellemetlen bosszúság, ha a cipzár a legváratlanabb pillanatban felmondja a szolgálatot. És a legjobb minőségű cipzár is meg- hibásodhat, ha helytelenül használjuk. Ezt a legtöbb esetben az okozza, hogy a kocsit (1) rángatjuk, amitől a zár megakad. Mivel a régi cipzár kifejtése, az új „beszerelése" a „nem szeretem" munkák közé sorolható, ha egy mód van rá, próbáljuk a cipzárat megjavítani. A kocsin belül található a szabályozótüske (2), amely önműködően — rugóerő hatására — reteszeli a cipzár fogait (3). Az elmozdulás első fázisában — mind nyitáskor, mind záráskor — annyira fel kei. emelnünk a nyelvet (4), hogy először kiemelkedjen a tüske, és csak ezt követően mozdíthatjuk el a kocsit a fogak mentén. Ha ezt az elvet nem tartjuk be, oda vezethet, hogy az egyes fogak meggörbülnek és többé már nem kapcsolódnak az ellenkező oldalon lévő fogakkal. A cipzár két sor, szalagra felerősített fémkapocsból áll. A zár csukódása a szemben fekvő kapcsok egymásba akasztásán alapszik. Ha a zár rosszul működik, ez esetben ellenőrizni kell, vajon a kapcsok pontosan párhuzamosan helyezkednek-e el. Egyetlen elferdült kapocs is (5) megakadályozza a cipzár működését. Ilyen esetben vékony fogó segítségével ki kell egyenesíteni a kapcsot. A kocsi alsó része (6) zárja a zárat, felső része (7) pedig nyitja. Ha a zár élei (azaz a 6/a és 6/b) kikopnak, akkor a kocsi nem javítható. Esetleg enyhe kalapálással egymáshoz hajlítható a felső és az alsó rész, de a különféle fémötvözetből öntött kocsi könnyen eltörhet a művelet közben. Az egész kocsit ki lehet cserélni -egy másik cipzárból kivett kocsival. Az új kocsi beszerelése céljából a cipzár alsó részéről le kell venni a kengyelt (8). A lemez végeit kifelé hajliti.uk és kihúzzuk a szalagot. A két sor kapocs teljes szétválása után a kocsit alulról felnyomjuk, a kocsi végeit pedig a lemez behelyezésével vagy a szalagok levonásával fogjuk össze. Itt jegyezzük meg, hogy a táskákon, bőröndökön, kabátokon, lemberdzsekeken lévő hosszabb méretű cipzárakat gyertyával lehet áthúzni, ami könnyíti a kocsi mozgását és a zár működését. A Váci Kötöttárugyár ebben az évben is új fürdöruha-modelle- ket tervezett. Az érdekes vonalú, különleges anyagból készült fürdőruhák már a nyári szezon előtt kaphatók lesznek az üzletekben. Miért nem készültél? Szabad szombat utáni hétfőn, ha felelésre kerül a sor, nemegy diák vallja be néhány félszeg félmondat után, hogy nem készült ,fel az órára. S ha a tanár csodálkozik, miért nem sikerült megtanulni két és fél nap alatt az anyagot, akkor még az is kiderül, hogy a gyerek elutazott a hét végén a szüleivel. Valójában ennek csak örülnünk kellene. Nem kóborolt felügyelet nélkül, együtt volt a szülőkkel. Talán megismerte hazánk valamelyik szép tájegységét, meglátogatta a rokonokat, új ismereteket szerzett, sokat beszélgetett, élményeket élt át. De miért következménye mindennek, hogy közben nem készítette el az írásbeliket, s egyetlen szót sem tanult hétfőre? Sajnos, a szülők elfelejtették ellenőrizni, hogy felkészült-e a gyerek a következő tanítási napra. A tanuló pedig az együttes utazást megfelelő kibúvónak érezte a tanulás alól, hisz édesapjával, édesanyjával volt. Ha az eset ismétlődik — s bizony nemegyszer megesik ugyanazzal a tanulóval —, az eredmény róhamos romlása lesz a következmény. Az egymásra épülő anyagban kimarad egyegy láncszem, nehezebb lesz a megértés, az új anyag elsajátítása. Hogyan lehet mindezt kiküszöbölni? Ha csak szombat reggel utaznak el, a péntek délutánt töltse tanulással a gyerek. Ha napközis, vagy tanulószobás, akkor is ellenőriznünk kell otthon. Hisz 25—30 gyereket a pedagógus nem tud 4—5 tantárgyból kikérdezni, csak szúrópróbaszerűen. Ha pedig már péntek délután útrakelnek a szülök, bizony be kell csomagolni a tankönyveket is, hisz még útközben, vonaton vagy a gépkocsiban is lehet tanulni. Legfeljebb az írásbelit a visz- szaérkezés estéjén készíti el a gyerek. Még jobb is így, hisz mindig azt mondjuk, hogy az írásbelit csak a szóbeli megtanulása után kell megcsinálni az elsajátított anyag gyakorlására. Ne legyen indok egy-egy érdekes családi program a gyerek mulasztására. így lerontja esetleg azt, amit a hétközi szorgalmával megszerzett. A kihagyás miatt a tudása hézagos lesz. S kellemetlen érzés támad a tanárban is, mikor a gyerek mulasztásáért a felelősséget a szüleire akarja áthárítani. BAJOR TÖLTÖTT TÁSKA Hozzávalók 4 személynek: tésztához: 20 dkg liszt, 2 tojás, csipet só, 3 evőkanál víz. A töltelékhez: 15 dkg vegyes darált hús, 1 tojás, 1 evőkanál petrezselyem, 1 evőkanál zsemlemorzsa, fél hagyma, szerecsendió, valamint: 10 dkg paraj (friss vagy mélyhűtött), liszt, só, bors, kakukkfű, 1 tojásfehérje, 1 liter sós víz, 2 fej hagyma, 2,5 dkg vaj. Dolgozzuk össze a lisztet, tojásokat, sót, vizet sima tésztává. Gyúrjuk jól össze. Hagyjuk fél órát pihenni. Közben készítsük el a tölteléket. A darált húst és az összes hozzávalót a fűszerekkel együtt tegyük egy nagy tálba, és keverjük össze. Majd melegítsük fel a parajt, kevés vízben elkevert liszttel habarjuk be és fűszerezzük. Nyújtsuk ki a tésztát, és vágjuk 10x10 cm-es kockákra. Töltsük meg darált hússal és spenóttal. A széleit kenjük be tojásfehérjével. Keresztbe összehajtjuk, és a széleit jól összenyomjuk, hogy ki ne nyíljon. A töltött táskákat forrásban lévő sós vízben kifőzzük, addig főzzük, amíg a víz felszínére jön. Lecsepegtetjük, és vajban megpirított hagymakarikákkal megszórva tálaljuk. INDIAI KENYÉR (POORY) Hozzávalók: 45 dkg liszt (finom búzaliszt), 5,5 dkg zsiradék, só, 3 dkg olaj kisütéshez. Készítsünk vízből, lisztből, sóval kemény tésztát. Dolgozzuk ki jól és tegyük félre pihenni fél óra hosszat. Gyúrjuk össze ismét, hogy puha legyen, és 2,5 mm vastag és 3-4 cm átmérőjű kerek formákat formázzunk belőle. Süssük meg, amikor fel- puffadt, fordítsuk meg. Világos- barna legyen mindkét oldala. Tegyük papírra, itassuk le és melegen tálaljuk. Húsfélék mellé adjuk.
