Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-17 / 89. szám
1982. április 17. KÉPÚJSÁG 9 Közös létesítmény Kalcináltszóda-gyár Bulgáriában Mindkét félnek előnyös Szakosítás és kooperáció Világviszonylatban Bulgária áll az első helyen az egy főre jutó kalcinált szóda gyártásában. Devnában van Európa legnagyobb gyártóüzeme. A szódagyár Bulgária, a Szovjetunió, Magyarország és Csehszlovákia együttes munkájának az eredménye. A kalcinált szóda szerény és igénytelen vegyület, de mint segédanyag, többé vagy ke-, vésbé részt vesz majdnem minden vegyi eljárásban: a textil- festéstől egészen az analgin szintézisig. Az üvegipar, a porcelán- és kerámiagyártás a kalcinált szódára épül. A mezőgazdasági kártevők elleni védekező szerek gyártásában is szerepet játszik. A kőolajpárlatokkal, az ásványsavakkal és lúgokkal, valamint a műtrágyákkal egysorban, a kalcinált szóda alkotja a népgazdaság vegyi gerincét. A kalcináltszóda-gyár mintegy 100 hektárnyi területen fekszik, de a tényleges területe sokkal nagyobb, mert ebbe nem tartozik bele a külszíni fejtésű mészkőbánya és a Pro- vádía melletti sóoldat-előállító. A gyár évi gyártási kapacitása 1 500 000 tonna. A gyár termelésének jelentős részét azok az országok kapják, amelyek részt vettek a létesítmény beruházásában. Ily módon, kölcsönösen előnyös feltételek mellett, ezek az országok hosszú távon kielégíthetik kalcinált szódából a szükségletüket, miközben Bulgária megbízható és biztos felvevő piaccal rendelkezik késztermékének értékesítéséhez. Jelenleg a bolgár vegyipar több mint 50-féle terméket gyárt, amelyek a világ több mint 36 országában ismertek. A kalcinált szódán kívül Bulgária exportjegyzékében fontos helyet foglalnak el az ásványi műtrágyák. 1980 végén ezekből összesen 1 millió 100 ezer tonnát (tiszta anyagot) gyártott Bulgária. SZLAVOMIR KACSAMAKOV A szovjet-magyar gazdasági és tudományos-technikai kapcsolatokban fontos helyet foglal el az együttműködés a mezőgazdasági gépgyártásban. A kölcsönös szállítások jelentős szerepet játszanak a két ország mezőgazdaságának gépekkel és berendezésekkel való ellátásában. Az 1976-1980-as években a mezőgazdasági technika területén a kölcsönös kereskedelem körülbelül 760 millió rubel volt. A Szovjetunióból egyebek közt csaknem 25 000 traktort, mintegy 3500 gabonakombájnt, nagy mennyiségű egyéb gépesítési eszközt szállítottak Magyarországnak, amely viszont szőlőművelő gépeket, baromfitartó berendezéseket stb. szállít a Szovjetunióba. A mezőgazdasági technika túlnyomó része munkamegosztás alapján kerül leszállításra: a Magyarországra irányuló teljes szovjet exportban a szakosítva és kooperációban gyártott termékek hányada körülbelül 90 százalék, a Magyarországról származó importban pedig mintegy 70 százalék. Az együttműködésnek ez a formája a legelőnyösebb mindkét fél számára. A két ország együttműködő minisztériumai meghatározták a traktor- és mezőgépgyártás, valamint az állat- tenyésztési és takarmánytermelési gépgyártás területén a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésének fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra. A megállapodás szerint a Szovjetunió és Magyarország a mező- gazdasági technika egyes fajtáinak gyártására szakosodik és kölcsönösen szállít egymásnak ilyen technikát. A Szovjetunió például traktorok, gabonakombájnok, burgonyaszedő gépek gyártására összpontosítja erőfeszítéseit, Magyarország pedig a vegyi növényvédelem, a zöldség-, gyümölcs- és szőlő- termelés gépesítéséhez szükséges eszközök gyártására szakosodik. Sok géptípust korszerűsítenek és új modelleket hoznak kli. Nagy figyelmet fordítanak a szerkezeti részegységek és alkatrészek gyártásában a munkamegosztásra, a végtermék egyik vagy mindkét országban történő összeszerelésével. Ilyen feltételek között szervezik meg a zöldborsó-betakarító önjáró kombájn, a paradicsom, a hagyma, a paprika betakarításához, a vegyi növényvédelemhez szükséges gépek gyártását. A közeli jövőben a kooperáció más gépek gyártására is kiterjed. A versenyképesség növelésére a két ország külön programot hagyott jóvá az 1981—1985. években kölcsönösen leszállítandó Specializált termékek műszaki színvonalának növelésére. így például megnövelik a kerekes és lánctalpas traktorok hajtóműveinek teljesítményét, csökkentik az üzemanyagfogyasztást. A cél a betakarítási veszteség csökkentése, a termelékenység növelése, a munkakörülmények javítása. A kibocsátott termékeket időközönként szakértői vizsgálatnak vetik alá és összehasonlítják a világ- viszonylatban legjobb hasonló termékekkel. Az előirányzott inézkedések lehetővé teszik majd a gazdaságilag indokolatlan tőkés import csökkentését, a mezőgazdasági gépek és berendezések oárhuzamos gyártásának megszüntetését a Szovjetunióban és Magyarországon. Alekszej Krohotkin, a szovjet-magyar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési állami bizottság szovjet titkára. Jugoszlávia T ermékújdonságok ÚJ TÍPUSÚ TEHERVAGONOK Új típusú tehervagonok gyártását kezdték meg a kraljevói (Szerbia) Zivan Maricic Fémkombinátban. Az iraki megrendelésre készülő 505 vasúti kocsit lökés- és rázódásgátló berendezésekkel szerelik fel, s így biztosítható lesz az áru minőségének meqőrzése. A tömegáru szállítására alkalmas vagonok egy része 130 köbméteres. A Tads-típusúak rozsdamentes anyagból készülnek. A különféle vagontípusok között van konténeres szállítókocsi is. JUGOSZLÁV TARGONCÁK Oldalvillás szállító-emelő villamos targoncák első sorozatát bocsátja piacra az idén a horvátországi Krizevci CELIK gyára. A stuttgarti IRION céggel közösen készített terv alapján ebben az évben 100 targoncát állítanak elő. Évente százötvenet rendel ezekből a Leningrádban gyártott Kirovec K—702. típusú, három- / száz lóerős traktorokból Magyarország. Románia Rövid hírek A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA Constancán, Craiován és Temesváron kívül már Bukarestben is felhasználják a napenergiát. A vízmelegítő napkollektorok Bukarest legújabb lakónegyedében is felkerültek a házak tőtejére és csaknem 1500 lakásban biztosítják az állandó melegvíz-ellátást. A berendezést román szakemberek tervezték és a bukaresti Frigocom vállalat gyártja. A korábbi nap- kollektoroktól eltérően az új berendezésben acéllemez helyettesíti a drága alumíniumot. A napkollektorok szélesebb körű elterjesztésével Románlia jelentős energia-megtakarításra számít. SZAKSZERVEZETI ÜDÜLÉS Csaknem 600 ezer román dolgozó töltheti szabadságát az idén a szakszervezeti üdülőkben, 100 ezerrel több, mint az elmúlt évben. A szakszervezetek további 100 ezer dolgozó számára az állami üdülőközpontokban biztosítanak pihenést. A nyári szünidőben félmillió gyereket nyaraltatnak a tengerparti és az ország más vidékein létesített úttörőtáborokban. A titokzatos dobok Páratlan vastagságú földkéreg Laosz Laosz évszázadokon át a titokzatosság földje volt. Az ország területének túlnyomó részét szinte hozzáférhetetlen dzsungelek vagy megközelíthetetlen sziklás hegyvidékek alkották. Utak alig voltak, az egyes tisztásokon vagy völgyekben lakó törzsek alig-alig érintkeztek egymással. Csak a fennsíkokon alakultak ki nagyobb városok, ahol a buddhista pagodák komor falai és szobrai szinte áthatották az életet. S bár az élet a laoszi nép felszabadító harca nyomán alapjában megváltozott, s a régi törzsi társadalomból szorgos munkával halad a szocializmus felé, egyes hagyományok még mindig élnek. Amikor a hajnali napsugarak feltűnnek a szent hegy, a Phousi felett, az egykori laoszi fővárosban, Luang Prabangban megszólalnak a pagodák dobjai. Minden templomnak megvan a maga dobja, amit Kong Vatnak neveznek. Óra híján ezek a dobok szabályozzák az élet ritmusát. A hagyományok szerint minden dobnak lelke van és készítésüket ősi előírások szabályozzák. Mindenekelőtt a megfelelő fát választják ki. Lehetőleg a medufát használják. Azt mondják, hogy az ebből készült dob értékesebb a gyémántnál. Persze a méreteknek is nagy a jelentősége. így például a 3 kam átmérőjű és 2 kam magas dob szerencsét hoz. A kam 4 hüvelyket, mintegy 12 centimétert jelent. A legnagyobb dobot Uttamónak nevezik és 8 kam átmérőjű. Ha a dobkészítésnél nem sikerül a megfelelő méreteket elérni, a dobot ellenségnek tekintik és megsemmisítik. Az sem mindegy, hogy az év melyik szakában készül a dob. Az első holdhónapban készült dob békét hoz a falura, a második győzelmet, a negyedik jó termést, a hatodik bő gyermek- áldást és hűséges feleséget. És csak akkor, ha minden feltételnek megfelel, költözhet be a dob ünnepélyesen a pagodákba, s töltheti be hivatását: jelzi az időt, ébreszt, ebédre, imádságra hívja a falu lakóit. S este, amikor a nap lenyugszik, a dobok mély hangjai töltik be a völgyeket, hogy nyugodalmas és békés éjszakát kívánjanak. —ti Kuba Portocarrero világa René Portocarrero kubai festőművész nemrég töltötte be a 70. életévét, ami korántsem jelenti alkotó munkásságának hanyatlását. Az autodidakta művész festészetének kiapadhatatlan forrása a szigetország csodálatos színvilága, a táj szépsége. Porto- carrerót kora ifjúsága óta ez a világ tartja fogva. Erről tanúskodnak olyan művei, mint az „El Carro-i enteriőr", a „Maszkok" és a „Karnevál". Gyermekkori emlékeit idézik Flóraalakjai, amelyekben az örök nőideált festette meg. Alejo Carpentier, a neves író, Portocarrero barátja így nyilatkozott a festőről: „Fő erénye, hogy képes megragadni, felfedezni mindazt, amit már mások is láttak előtte, de úgy tekintették, mint tárgyak puszta gyűjteményét, elemek, esetek sorozatát, amelyeket nem kapcsol össze semmilyen kötelék. Festményei és rajzai kapcsolatban állnak egymással, az élettel és a valóság tényei nek igazi rendszerét adják." Portocarrerót gyakran nevezik barokk festőnek, bár legújabb művészi korszakát kevésbé jellemzi a barokkos gazdagság, mozgalmas színvilág. A művész önmagát spontán festőnek tekinti, a természet mágikus erejű „megérzőjének". Fáradhatatlan alkotó, a színek avatott poétája. Karneváli figurái a „Diabli- tos” tájai, terei, katedrálisai, a külvilágot megörökítő vásznai mélységes humanitást, a szülőföldjét rajongásig szerető ember érzéseit fejezik ki. A Szovjetunió legdélibb csücske, amely közvetlenül határos Afganisztánnal, Pakisztánnal, Indiával és Kínával, földrajzi és geológiai adottságainak sok ellentmondásával régóta foglalkoztatja a tudósokat. Tudnivaló, hogy e tadzsi- kisztáni területen vannak a Szovjetunió legmagasabb, általában lakhatatlan hegyei. A Turáni-alföldet övező hegyek, köztük a Pamir csúcsai 7000 méter felettiek. A csúcsok, a genincek mindenütt eljegesedtek. A Párnából kb 8000 négyzetkilométernyi területet 20-30 méteres vagy még vastagabb jég borít. Ezen a tájon még a völgytalpak is négyezer méter magasan vannak. A közelmúltban értek véget azok a helyi kutatások, amelyeknek adatai lehetővé teszik, hogy kialakítsák bolygónk kérgének legvalószínűbb modelljét e térségre vonatkozóan. Sikerült kísérleti úton megerősíteni azt a feltevést, hogy a földkéreg e helyen páratlanul megvastagodott. A kéreg, ami az óceánok alatt igen vékony, a nagy kontinentális területek alatt pedig általában 30—40 kilométeres vastagságú, a Pamir és a Himalája alatt eléri a 70 kilométert is. Sehol másutt a világon nem védi ilyen vastag „páncél” földünket. A tudósok egy része azt tartja, hogy itt megkétszereződött földkéregről van szó, mások szerint viszont a megvasta- godás grandiózus hegyképződési folyamatok eredménye, amelyek során az égjpe nyúló hegyvonulatok sajátos „csomóba” kötődtek, s ez a földkéreg szokatlan mértékű begyűrődését eredményezte. Ae geofizikusok nyolc ízben törték meg a hegyek birodalmának évezredes csendjét, öttíz tonnás trotiltölteteket robbantva fel, és regisztrálták a detonációk értékes információkkal szolgáló lökéshullámait. A hágók tövében, a magasan fekvő völgyekben, a gerincek nehezen megközelíthető pontjain számos regisztráló automatát, gravimetriai és geomagnetikai berendezést, műszert helyeztek el az expedíció tagjai. A nemzetközi tudóscsoport tábora a hófödte hegyek lábánál BM E gy Vientiane! templom bejárata
