Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 69. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. március 23., kedd. Mai számunkból AZ ÜZEMI BALESETEK ALAKULÁSA (3. old.) MÉZBE MÁRTOTT ONCAFOLAT <4. old.) GYERMEKSZÍNHÁZ (4. old.) A (KISZ 25. SZÜLETÉSNAPJÁN (3. old.) Önállóság- kapun belül Több géppel, több emberrel többet termelni! — ennek a korszaknak a napja leáldozott. Szerény fejlesztési lehetősé­ge irik közepette ugyanakkor a teljesítménykövetel'mények mit sem csökkenték. A feladat: a kevesebből hozni ki töb­bet, jobbat. Ez pedig máshogy nem megy, csa'k a bennünk rejlő képességék mozgósításával. Társadalmunk igyekszik a bennünk szunnyadó energiákat felszabadítani, alkotókészségünket a közös célok szolgála­tába állítani. Egyszerűbben fogalmazva: a nagyobb teljesít­ményre többletjavadalmazással ösztönözni —■ ez látszik most olyan lehetőségnek, amelynek megragadásával a ma­gunk javára fordíthatjuk a gazdasági kényszerhelyzetet. Az előbbi logikai menetet követve érthetővé válik, hogy kisvállalkozások életre .hívása miképp illeszkedik a szocialis­ta gazdálkodás egészébe. Ugyanakkor tévédés lenne azt hinni, hogy az elmondottak csak a magán- vagy kiscsoportos kezdeményezések körére igazak. Nagyüzemeink a kialakult új gazdasági körülményekben éppen úgy keresik a közös és az egyéni érdekék összekapcsolásának útjait-módjaít, miként azt a gazdaságirányítás teszi immár másfél évtizede. Ha általánosságok mellett konkrétumokról is szólunk, el­sőként a trösztök megszüntetésére gondolunk. Korábban, a gazdaságiirányítás reformjának első tapasztalatait elemez­ve ezt állapíthattuk meg, hogy a nagyszabású újítás: a felébresztett gazdasági verseny alábbhagyott a gyárkapuk­nál! Most pedig éppen annak léhetünk tanúi, hogy a piaci viszonyok immár átlépik a trösztök, vállalatok kapuit is. Sőt, hullámai elérik a leányvállalatokat, a nagy cégék vidéki gyárait, „begyűrűznek" a gyáregységekre, telepékre, és — erre is van .már példa — meg sem állnak a műhelyékig. A békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Tsz például gépműhelyét tette önállóvá; ennek dolgozói anyagilag ér­dekeltek a „közös" javára végzett többletteljesítményben. Akad más megoldás is: a Szeghalmi Állami Gazdaság két termelő és egy szolgáltató kerületéből önálló egységet alakított. Pontosabban: a kerületékben dolgozókra bízta annak eldöntését, hogy az egységre kiszabott feladatokat mikor és ki végezze el. A teljesítményt jutalmazó érdekeltségi rendszer feltétele­zi a teljesítmények pontos mérését — ez csak a számvitel felkészültségén múlik —, az állami gazdaság esetében azonban fontos követelmény az iS, hogy ne csak az ön­elszámoló egységék teljesítményét mérjék, hanem a kerü­letekben működő ágazatékét is. (A rendszer tudniillik csak akkor teljes, ha a kerületvezető mellett, és vele együtt az ágazatokat irányító szakemberek, sőt az ott dolgozók vala­mennyien érdekelték a tervék teljesítésében.) Szeghalmon ezt a kérdést úgy oldották meg, hogy az év végi nyereségrészesedés 60 százalékát a nyereséghez való hozzájárulás arányában — és nem a bérek arányá­ban — osztják fel. Ez lehetővé teszi, hogy a magasabb be­osztású vezetőik a többletjuttatások 80 százalékát az irá­nyításuk alá tartozó egységék nyereségtervének teljesíté­séhez igazítva kapják meg, és — más arányok alapján, de — hasonló elv érvényesül a középvezetők, sőt a beosztott dolgozók javadalmazásában is. Nem azért ismertettük a Szeghalmi Állami Gazdaság 1981-től kialakított kerületi önelszámoló rendszerét, mert az mindenki számára követhető példa. Hiszen a kerületi ön­állóság kiteljesítéséért — például a valóban önálló eszköz- és bérgazdálkodás megteremtésével — még bőven van mit tenni Szeghalmon. Azután a szeghalmi — alapvetően „ju­talmazó jellegű” —: ösztönzéssel szembe állíthatnánk az ugyancsak meggyőző dombegyházi érdekeltségi rendszert, amely a költsénterv túllépését „bünteti" a prémium arányos megvonásával. Hogy melyik módszer az üdvöseb'b, ezt min­den üzemünkre, vállalatunkra érvényesen aligha lehet el- : dönteni. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a közérdek tar­tósan csak az egyéni érdekeken keresztül érvényesíthető. Ha a dolgozók rossz munkája vagy átlagon felüli teljesít- I ménye zsebükre megy, akkor már csak olyan korszerű vál- C la lati irányítási rendszerre van szükség, amely valóban teret enged annak, hogy a többletteljesítményben érdekeltébbé ■ tett dolgozó maga választhassa meg a célhoz vezető utat. Szeghalmon és Dombegyházán nem a spanyolviaszt ta- j láttáik fel, haném elsőik között léptek arra az útra, mely a termelő, a gazdálkodó számára nagyobb cselekvési sza­badságot biztosít, cserében nagyobb felelősséget kíván. KŐVÁRY E. PÉTER Forradalmi ifjúsági napok A KISZ 25. születésnapján Ülést tartott a KISZ KB - Ifjúsági nap Szekszárdon Vasárnap a KISZ zászlóbontásának évfordulójára emlé­kezett az ország. Megyénkben a tavaszi évfordulók rendez­vényeinek sorában vasárnap került sor a születésnapi me­gyei ifjúsági napra. Ezzel párhuzamosan, de mégis része­ként zajlottak Szekszárdon az üzemi, intézményi ifjúsági napok. Ezeken is sok-sok esemény — vetélkedő, sport- verseny, kulturális —, prograím várta a fiatalókat. A KISZ zászlóbontásának 25. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága ki­bővített ünnepi ülést tartott a KISZ KB székházában. Az ün­nepség elnökségében foglalt helyet Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Maróthy László, a bu­dapesti pártbizottság első titká­ra, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Ott voltak a KISZ Központi Bizottságának korábbi első titkárai, titkárai, a KISZ Központi Bizottságának 1957. március 21-én megalakult ideig­lenes intéző bizottságának tag­jai, valamint az állami, társa­dalmi tömegszervezetek vezető képviselői. A Himnusz elhangzását kö­vetően Hegedűs D. Géza, a Víg­színház művésze, a KISZ Köz­ponti Bizottságának tagja Nagy László Tűz című költeményét szavalta el. Kovács Jenő, a KISZ KB titkárának elnöki kö­szöntője után Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának el­ső titkára mondott ünnepi be­szédet Megemlékezett a moz­galom számos ismert és meg­számlálhatatlanul sok névtelen hőséről, a KISZ megalakulása előtti ifjúkommunista mozgal­mak bejárta útról, a dicső elő­dökről. Majd a többi közt rá­mutatott: — A KISZ-nek negyedszázada alapvető célja és feladata: a párt politikájának szolgálata, a marxizmus-leninizmus eszmé­jének terjesztése, az ifjúság mozgósítása a munkára, a tanu­lásra, a haza védelmére, szel­lemi és fizikai képességeinek kifejlesztésére, egyszóval: a szo­cialista Magyarország felépíté­sére, ami együtt jár a békéért, a társadalmi haladásért vállalt nemzetközi küzdelemmel, az in­ternacionalista szolidaritással. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és az idősebb kommunisták nem­zedéke nevében Németh Károly köszöntötte a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Kom­munista Ifjúsági Szövetséget, az ifjúkommunistákat és rajtuk ke­resztül az egész magyar ifjú­ságot. ünnepi beszédében a többi közt leszögezte:- A pártra figyelő, a bizalmat bizalommal viszonzó magatar­, tású felelősséggel végzett ön­álló munkája eredményeként a Kommunista Ifjúsági Szövetség betölti társadalmi szerepét. Te­vékenyen kiveszi részét a poli­tika alakításából és valóravál- tásából, a szocializmus építé­séből, mozgósítja a fiatalokat a feladatok megoldására; kép­viseli, védi a magyar ifjúság ér­dekeit; neveli a párt utánpótlá­sát. Sokat tesz azért, hogy az ifjúság széles tömegei megért­sék és elfogadják a párt poli­tikáját, aktív részesei legyenek megvalósításának. A kibővített ülés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Műsor műsor után Diszkózenére fagyoskodtak vasárnap délelőtt Szekszárdon a Babits Mihály Művelődési Központ előtti téren a fiatalok. Reggel nyolc órakor pattogó zenére gyülekeztek a megye minden tájáról autóbusszal ér­kezett KISZ-esek. Az utcán fel­épített pavilonban igencsak to­pogtak a rendezők, de bent az épületben hamar felforrósodott a levegő. A megnyitó ünnepségen a Garay János Gimnázium ének­kara a KISZ-indulót adta elő, majd Kiss Magdolna, a megyei KISZ-bizottság első titkára kö­szöntötte a közel hatszáz részt­vevőt. Közben már a gyermekjátszó­ban a kicsik birtokukba vették az agyagot, papírt és minden más eszközt, amiből játékot le­het készíteni. Ehhez nagy se­gítséget nyújtott a szomszéd te­remben a fiatal iparművészek kiállítása. Olyan játékok, ame­lyek olcsón elkészíthetők és min­den gyerek kézügyességét és fantiáziáját megmozgatják. (Folytatás a 3. oldalon.) Brezsnyev Taskentben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke hét­főn az üzbég Szocialista Szö­vetségi Köztársaság fővárosá­ba, Taskentbe érkezett. Itt részt vesz azon az ünnepségen, amelyen a köztársaságnak át­nyújtják a Lenin-rendet. A magas kitüntetést a köztársa­ság a gyapot és más mező- gazdasági növények termesz­tése terén elért sikereivel érde­melte ki. Púja Frigyes Délkelet-Ázsiába utazott Púja Frigyes külügyminiszter hétfőn Délkelet-Ázsiába indult. A magyar diplomácia vezetője hivatalos útja során ellátogat a Malaysiái ÁI lám szövetségbe, a Sri Lanka-i Demokratikus Szo­cialista Körtársaságba, a Lao­szi Népi Demokratikus Köztár­saságba, a Vietnami Szocialis­ta Köztársaságba, és a Kam­bodzsai Népköztársaságba. Pú­ja Frigyes ezen államok kül- ü g y m i n i s zte re i megh ívásá nak tesz eleget. A miniszter búcsúztatásánál ott volt Búi Tan Lin'h vietnami nagykövet és Khuon Ran kam­bodzsai nagykövet, valamint Zainudin Idris molaysiai nagy­követségi tanácsos. gyei Bizottságának titkára, a rendszerrel kapcsolatban levő gépgyárak, kémiai üzemek, kí­sérleti és tudományos intézmé­nyek és a taggazdaságok szá­mos képviselője. Lakatos Csaba, a KSZE Álla­mi-díjas igazgatója mondott ünnepi beszédet, egyben érté­kelte a rendszer tízévi munkáját, hangsúlyozva, hogy a több mint félmillió hektáron a termelési eredmények 30-40 százalékkal is magasabbak, mint korábban voltak. Mindennap segítséget akarnak nyújtani a gazdasá­goknak, a kapcsolat éppen ezért egyre szorosabbá válik, a mű­szaki- technikai ellátás színvo- (Folytatás a 2. oldalon.) A szekszárdi növénytermelési rendszer tízéves. Ez, meg a múlt évű munka értékelése adta az alkalmat a 243 taggazdaság­nak, hogy ünnepséget tartsa­nak. A KSZE új műszaki bázisán tartották az ünnepséget, ame­lyen megjelent dr. Magyar Gá­bor miniszterhelyettes, dr. Gyu- gyi János, az MSZMP Tolna me­Az értekezletet a műszaki bázis nagy szerelőcsarnokában tartották meg, ahol minden taggaz­daság elhelyezte e termelési-gazdálkodási munkáról készített tablóját. Jobbra fent: Lakatos Csaba előadását tartja. A bonyhádi gimnázium kamarakórusa a bemutatón Tízéves a KSZE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom