Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-12 / 60. szám

2 KÉPÚJSÁG 1982. március 12. Lengyelország Tiltakozás a léggömbakció miatt A LL)I lengyel legitarsasag alkalmazottai tiltakoztak amiatt, 'hogy az utóbbi időben Lengyel- ország légterében propaganda- anyagokat szállító ballonok je­lentek meg. Mint hangsúlyoz­ták, ezek az olykor több kilo­gramm súlyú léggömbök komo­lyan veszélyeztetik a lengyel és más légitársaságok utasainak, valamint személyzetének a biz­tonságát. Az összeütközés egy ilyen léggömbbel súlyos ka­tasztrófát okozhat. A LOT al­kalmazottai éppen ezért arra hívták fel a lengyel hatóságo­kat és más országok illetékes szerveit, hogy tegyenek sürgős intézkedéseket a veszély elhá­rítására. Mint ismeretes, a múlt hét végén a Dániához tartozó Born­holm szigetek felől mintegy tíz­ezer léggömb érkezett a len­gyel tengermellékre. A ballo­nok „Szolidaritás" feliratú pro­page ndaa nyagokat szál Irtottak, amelyek a többi között szabo­tázsra uszítottak, és házi készí­tésű röplap-sokszorosító beren­dezések tervrajzát tartalmazták. A csütörtöki központi lengyel lapok kommentárokban tiltakoz­tak a külföldi felforgató köz­pontok akciója miatt. * Szerdai nyilatkozatában az amerikai képviselőház Lengyel­országban járt küldöttsége he­lyeslőén nyilatkozott az ameri­kai kormány által eddig hozott lengyel- és szovjetellenes szankciókról és a fizetésképte­lenné nyilvánításról is kétértel­műen beszélt. Kijelentette, hogy a kormánynak „talonban kell tartania” ezt a lehetőséget ar­ra az esetre, ha a lengyel kor­mány „nem tenne jelentékeny lépéseket a szükségállapot eny­hítése érdekében”. A fenti fogalmazás washing­toni megfiavelők szerint mind­azonáltal különbözik a. hivata­los amerikai állásponttól, amely „a szükségállapot azonnali megszüntetésének” követelését foglalja magában. Kadhafi Ausztriában Csütörtökön folytatódott Moamer el-Kadhafi líbiai veze­tő hivatalos ausztriai látogatá­sának programja. A parlament és a városháza megtekintése után a líbiai forradalom veze­tője ismét Kreisky kancellárral találkozott és folytatták a szer­dán megkezdődött tárgyaláso­kat. Szerda este különmegbeszé- lést tartott dr. Willibald Pahr osztrák külügyminiszter, vala­mint Abdelati el-Obeidi, a líbiai kormány külkapcsolatokkal fog­lalkozó irodájának titkára (kül­ügyminiszter). Mint Willibald Pahr később beszámolt róla, a találkozón érintették a nemzet­közi helyzet valamennyi fontos területét. Jugoszláv-bolgár parlamenti tárgyalások Jugoszláv-bolgár tárgyalá­sok kezdődtek szerdán este Belgrádban a két ország parla­menti küldöttségei között, ame­lyek élén a parlamenti elnökök, Dragoszlav Markovics és Sztan- ko Todorov állnak. A bolgár delegáció szerdán érkezett hivatalos látogatásra Jugoszláviába. A küldöttségek első találko­zójáról kiadott közlemény sze­rint a felek kölcsönösen tájékoz­tatták egymást országaik bel­politikai helyzetéről. Megelége­déssel szóltak a jugoszláv és bolgár együttműködés eddigi eredményeiről és kölcsönösen kifejezték készségüket további bővítésére. Érintették a két or­szág közötti nyitott kérdéseket, az úgynevezett makedón prob­lémát is. Dragoszlav Markovics díszva­csorát adott a bolgár vendégek tiszteletére. Az osztrák diplomácia vezető­jének benyomása szerint Líbia érdekelt abban, hogy szorosab­ban kötődjék az el nem köte­lezett országok mozgalmához és fejleszteni kívánja a nyugati államokhoz fűződő kapcsolata­it is. Kifütyülték Reagant Éleződik az izraeli­egyiptomi határvita Izrael nem adja fel állásait a Sínai-félszigeten mindaddig, amíg meg nem egyeznek Egyip­tommal a két ország közötti határ még vitatott pontjairól — jelentette szerda este az izraeli televízió saját tudósítójának ér­tesülése alapján. Kamal Hosszan Ali egyipto­mi külügyminiszter és Ariel Sá­ron izraeli hadügyminiszter hétfői izraeli megbeszélései után — mint jelentettük — a két fél továbbra sem tudott megállapodni a végleges egyip­tomi—izraeli határ 15 kijelölő pontjának elhelyezésében, mi­vel Kairó és Tel Aviv kölcsönö­sen elutasítják egymás értel­mezését a történelmi térképek adatait illetően. Kínos meglepetés érte a Reagan-házaspárt, amikor szer­dán este Washingtonban meg­jelentek a Kennedy-központ épületében, hogy megtekintse­nek egy balettelőadást. A kö­zönség soraiból, a nézőtér több részéből, a szokásos taps el­lenére ugyanis több másod­percen át éles füttyszó is hal­latszott, amikor Ronald Reagan és felesége belépett az elnöki páholyba. A szervezett tünteté­seket leszámítva ez volt az el­ső eset, hogy Reagan elnököt kifütyülték. Figyelemre méltó, hogy nem akármilyen „ese­ményt” zavart meg az incidens: a balett-társulat — amelynek egyik táncosa egyébként Rea­gan fia — az úgynevezett af­ganisztáni szabadságharcosok­nak ajánlotta előadását. Grönland és a Közös Piac H« AlttÜ úV Újsághír: A Dániához tar­tozó, de belső autonómiával rendelkező szigetország la­kossága népszavazáson a Közös Piacból való kilépés mellett foglalt állást. Az óriási, 2,2 millió négyzet- kilométeres jégsziget 1973-ban a dán népszavazás eredménye alapján Dániával együtt lépett a Közös Piacba, noha a sziget­lakok 70 százaléka már akkor is a belépés ellen szavazott. Grönland 1979-ben önkormány­zatot kapott, a helyi vezetők ennek alapján határozták el, hogy népszavazást rendeznek az EGK-tagság fenntartásáról. ESZKIMÓK SZIGETE Mintegy 250 évvel ezelőttig Grönland független volt, leszá­mítva egy rövid ideig tartó viking-uralmat az ország déli részén. A sziget őslakói eszki­mók, akik mintegy ezer éve Kanada területéről vándoroltak be és vadászatból tartották fenn magukat. Európaiakkal először a holland és német cethalászok révén kerültek kap­csolatba, majd 1721-ben Hans Egede misszionárius telepedett le „a vadak között", s közve­títésével Grönland hamarosan Dánia gyarmata lett. A halzsír, a prém és a bálna­csont eleinte hozott valami nye­reséget, de az óriási terület, a ritka népesség, a sarkvidéki kemény megpróbáltatások és a jéghegyek rendkívül nehezí­tették a kapcsolatokat. Grön­land egyre többe került Dániá­nak. .. A gyarmati státus csak 1953-ban szűnt meg. Ekkor kezdődött a nagyszabású be­vándorlás. A szigeten letelepe­dő dánok jelentős előnyöket élveztek, alig vagy egyáltalán nem kellett adózniuk. így ala­kult ki a népesség két csoport­ja: a mintegy 40 ezer főnyi eszkimó és félvér, valamint 10 ezer dán. A fontosabb álláso­kat általában dánok töltik be: ez sérti a grönlandiak nemzeti önérzetét, s ezért a 60-as évek második felétől erősödött a dánellenesség. HALÁSZATI JOG A Közös Piac-ellenes közvé­lemény kialakulásában niég egy jelentős tényező játszott közre. Mintegy fél évszázada a tenger némi felmelegedése miatt a fókák északabbra vo­nultak. Az addig általános fó­kavadászat helyett a grönlan­diak halászni kezdtek. A tőke­hal-export jó jövedelmet ho­zott számukra. Közös piaci be­lépésük egybeesett azzal az időponttal, amikor hozzákezd­tek halászflottájuk korszerűsíté­séhez, a tagság miatt azonban el kellett fogadniuk a Brüsszel­ben megállapított kifogható halmennyiség kvótáit, a sziget körüli vizeken pedig a többi tagország is szabadon halász­hatott. A grönlandi parlament által megválasztott Jonathan Motzfeldt kormányfő és pártja, a szociáldemokrata Siumut ezért tűzte zászlajára a sziget- ország kilépését az Európai Gazdasági Közösségből. A mostani népszavazás eredmé­nyét még a helyi és a dán par­lamentnek is jóvá kell hagy­nia, a kilépésre tehát előre­láthatólag csak 1984-ben ke­rül sor. Bár a tervek szerint ezután a halászat növekvő jövedelmet jelent majd, ám nem fedez­heti az egyéb, főleg pénzügyi és technikai-műszaki támoga­tást, amelyet Grönland eddig az EGK-tól kapott. A dán kor­mány sem pótolja a kiesést, ezért Motzfeldt kijelentette, hogy a kilépés érvénybe lépé­sekor Grönland kapcsolatát társulási szerződéssé kívánják átalakítani. A kormányfő azt reméli, hogy országa így to­vább élvezheti a Közös Piac támogatását — a tagsággal járó kötelezettségek nélkül. , OLAJ-REMÉNYEK Egyébként nagy reményeket fűznek az ország hallatlanul gazdag nyersanyag-kincsének feltáráshoz is. A Narsak mel­letti Kvanefelsen sziklái hatal­mas uránlelőhelyeket rejtenek, a fővároshoz közel fekvő Godthabsfjordban óriási meny- nyiségű vasércet tártak fel, a Disko-öböltől északra rengeteg kőszenet rejt a föld mélye, a geológusok a sziget keleti part­jai közelében olajat sejtenek... E kincseket a grönlandiak már önállóan, a Közös Piac kere­tein kívül akarják kiaknázni. (g<W) Elutazott Budapestről a koreai külügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról.) kétoldalú kapcsolatok, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország és nép hagyományos barátsága, test­véri együttműködése változatla­nul a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus kipróbált elveire épül. Egyetértettek abban, hogy különösen a gazdasági, mű­szaki-tudományos és kulturális együttműködés terén még to­vábbi lehetőségek vannak a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tésére. • Elítélték a szélsőséges impe­rialista köröknek a nemzetközi feszültség fokozására, a vitás kérdések tárgyalásos rendezé­sének megakadályozására irá­nyuló mesterkedéseit. A magyar fél további tá­mogatásáról biztosította a Ko­reai Munkapártnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormányának és népének, Korea békés, demokratikus egyesítéséért, a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok kivonásáért folytatott harcát. Ho Dam hivatalos, baráti lá­togatásra hívta meg Púja Fri­gyest, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. * Joszip Vrhovec jugoszláv kül­ügyminiszter meghívására csü­törtökön, hivatalos, baráti lá­togatásra Belgródba érkezett Ho Dam, a Koreai Munkapárt PB póttagja, a KNDK minisz­terelnök-helyettese, külügymi­niszter. Ho Dam március 15-ig tar­tózkodik Jugoszláviában. PANtftÁMA BUDAPEST A Francia Köztársaság állam­minisztere, tervezési és terület- fejlesztési minisztere, Michel Rocard, küldöttség élén csütör­tökön, Faluvégi Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására Buda­pestre érkezett. A Ferihegyi re­pülőtéren Faluvégi Lajos fogad­ta. Jelen volt Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete is. * Csütörtökön a Magyar Tudo­mányos Akadémián megtartot­ták a Magyar Politikatudomá­nyi Társaság alakuló közgyű­lését. Az ülésen részt vett és felszólalt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára. EGER Méhes Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, ipari miniszter csütörtökön Heves megyébe látogatott. Egerben felkereste az Egri Finomszerel- vénygyárat. Az üzemlátogatás befejeztével Méhes Lajos a gyár tanácstermében az idő­szerű gazdaságpolitikai kérdé­sekről folytatott eszmecserét a Heves megyei ipari üzemek ve­zetőivel. LISSZABON Gyenes Andrást, az MSZMP KB titkárát, aki a Portugál Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának meghívására pártkül­döttség élén tartózkodik Lisz- szabonban, a magyar ország- gyűlés külügyi bizottságának el­nöki minőségében csütörtökön fogadta Francisco Oliveira Di­as, a portugál parlament el­nöke. Ugyancsak fogadta Ernes­to Augusto de Meló Antunes al­ezredes, a forradalmi tanács tagja, a portugál alkotmányjogi bizottság elnöke. LENINGRAD Csütörtökön hazautazott Le- ningrádból Mauno Koivisto finn köztársasági elnök. Koivisto a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek meghívására tett munkalá- togatást a Szovjetunióban. A látogatásról közös közleményt adtak ki. Új ösztöndíjrendszer a íelsőoktatási intézményekben Művelődési miniszteri utasí­tás jelent meg a napokban a felsőoktatási intézmények nap­pali tagozatos hallgatói részé­re juttatható állami támogatá­sokról. Az egyetemi fiatalság körében új ösztöndíjrendszer néven ismert szabályozás az érdékeltek széles körű vitája nyomán formálódott végleges­sé. Az eszmecserék előzménye az volt, hogy a kormányzat évi 150 millió forinttal emelte az ösztöndíjak és a szociális tá­mogatások összegét, s a ko­rábbinál mintegy 30 százalék­kal nagyobb támogatás éssze­rű, igazán ösztönző és igazsá­gos elosztására a minisztérium javaslatot dolgozott ki, és azt megvitatták a múlt év végén lezajlott felsőoktatási ifjúsági parlamenteken. Az e fórumo­kon elhangzott vélemények, ja­vaslatok figyelembevételével alaikult ki az új rendszer. Az elosztási elvek kialakítá­sánál fontos törekvés volt, hogy csökkentsék a korábbi gyakor­lat bizonyos aránytalanságait, tehát az ösztöndíj jobban is­mefje el a kiemelkedő teljesít­ményeket, a szociális támoga­tás pedig váljék igazságosab­bá, a merev kategorizálás ne jelentsen a többiekénél elő­nyösebb, illetve 'hátrányosabb helyzetet a fiatalok némelyike számára. A szabályozás egyik legfontosabb vonása, hogy lé­nyegesen kibővíti a felsőokta­tási intézmények és a KISZ- szervezetek hatáskörét, felelős­ségét, ugyanis az egyes támo­gatási formákkal kapcsolatban csak a jogosultság alapvető szempontjait határozza meg, a konkrét feltételekről az egyete­mek, a főiskolák önállóan dön­tenek. Az új rendszer az eddiginél határozottabban elkülöníti a tanulmányi ösztönzést a fiata­lok szociális támogatásától, amelynek célja továbbtanulásuk alapvető anyagi feltételeinek megteremtése az arra érdemes, és életkörülményeik, családi helyzetük alapján rászoruló hallgatóknak. Eg yé rte lm ű b bé vált e támogatás megállapítá­sának módja, ugyanis az igény­lők szociális helyzetét, illetve az annak alapján odaítélhető ösz- szeget valamennyi körülmény mérlegelésével, összevontan állapítják meg. így a koráb­biaktól eltérően szerepel ebben a konkrét pénzbeli támogatás mellett a diákotthoni térítési díjhoz, vagy az albérleti elhe­lyezéshez való hozzájárulás, to­vábbá a diákétkeztetési költ­ségek kiegészítése. Az egy-egy felsőoktatási intézménynek jut­tatott támogatási keretet a diákok szociális helyzete sze­rinti összetétel alapján állapít­ják meg. A kérelmeik elbírálá­sakor, az összeg megállapítá­sakor nemcsak azt veszik figye­lembe, hogy a hallgató az in­tézmény székhelyén, vagy attól távol lakik-e, s mennyi az el­tartóinak a havi jövedelme, ha­nem vizsgálják azokat — s jö­vedelemigazolásban nem tükrö­ződő — vagyoni és egyéb kö­rülményeket is, amelyek a ta­nuló, illetve családja életszín­vonalát lényegesen befolyásol­ják. Az eszkimók ragaszkodnak ősi életformájukhoz (Fotó—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom