Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

XXXII. évfolyam, 58. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1982. március 10., szerda. Mai számunkból VIETNAM ­PÁRTKONGRESSZUS ELŐTT (2. old.) SZOLGÁLTATAS - NEGYEDGÖZZEL (3. old.) DIFFERENCIÁLT BÉREZÉS (5. old.) MIÉRT NEM LETTEM VÁLOGATOTT? (6. old.) PÁLYÁJA ZENITJÉN (4. old.) » Kettős szorgalommal ÉletszÍQvonalunk idei kilátásai örömteli ujjongásra nem adnak ökot. Az országos program az életszínvo­nal (megtartását tűzte ki célul, mégpedig nem a ta­valyi, hanem az 1980-as szinten. (Az elmúlt évben „túl­teljesült” az egy lakosra jutó reálkereset összege, s ennek böjtjeként most némi, 1 százalék körüli vissza­esés várható.) Mindemellett az egyes családok, a különféle mun­kahelyeken dolgozók különbözőképpen fogják érzé­kelni az életszínvonal változásait, hiszen a tervek egy statisztikai átlagot vesznek alapul. Persze, mindenki azt szeretné, ha abba a csoport­ba tartozna, amelyikre az átlag fölötti lehetőségek a jellemzők, s nem azok közé, akik az átlagtól is elma­radó életnívóval kénytelenek beérni. Mennyiben függ tőlünk, a saját akaratunktól, hogy az előbbi kategó­riába soroltassunk? • Úgy gondolom, hogy elég tekintélyes mértékben. Habár az idei béremelések átlaga nem sokban múlja majd felül az árindex növekedése okozta dráguláso­kat, a bérek elosztásánál azonban fellelhetők^a szük­séges differenciálási törekvések. Vagyis, aki többet vállal, értékesebb munkát produkál másdknál, az na­gyobb mértékben részesül a bérfejlesztésekből, míg akik erre nem kaphatóak, esetleg kimaradnak belőle. A vállalatok, a termelőüzemek, a gazdaságok, a külkereskedelmi cégék háza táján éleződik a verseny. Vetélkednek egymással, egyfelől a pénzüket egyre meggondoltabban kiadó hazai fogyasztók megnyeré­séért, másfelől pedig abban, hogy a fejlődő országok olcsó dömpingjének, a fejlettek behozatali korlátozá­sainak ellenére a kínálati réseken betörjenek a tőkés piacokra is. Céljuk eléréséhez nélkülözhetetlen az alkotó, fá­radságot vállaló, az új értékeket valójában létrehozó ember találékonysága és szorgalma. A munkahelye­ken növekszik a becsülete azoknak, akik nem a „je­lenléti díjra” aspirálnak, hanem — pontosságiban, minőségben, a produktum értékében — mérhető mó­don többre vállalkoznak a kötelezőnél, az előírtnál, az átlagosnál. Van, ahol az ilyen többet akarókat a teljesítménybérezés, a minőségi prémiumok rendszere teszi érdekeltté a versenyben. Másutt túlórával, a hi­vatalos munkaidőn kívül önkéntesen vállalt többlet- munkával (működési engedély szakmunkásoknak, szer­ződés a vállalattal bizonyos szolgáltatások ellátására, vállalati gazdasági munkaközösség stb.) lehet többet keresni. Némely munkakörben pedig az ésszerűsítések, újítások, netalán találmányok adnak olyan lehetőséget, amely az egyén és a közösség számára egyaránt gyü­mölcsöző. S ha már a gyümölcsnél tartunk: köztudott, a munkásosztálynak körülbelül a fele falusi települé­seken él. A „kétlaki” jelző egy évtizede még afféle pejoratív értelmű megbélyegzés volt. Mivel ma már egyértelmű, hogy ennek a háztáji szorgalomnak nagy része van a kiegyensúlyozott — nem egy környező or­szágban irigyelt — élelmiszer-ellátásunkban, manap­ság erkölcsi, társadalmi megbecsülés övezi, emellett különféle kedvezményeik, előnyös murtkaeszköz-beszer- zési és értékesítési lehetőségek ösztönzik e kettős szorgalmú embereket, ök azok, akik — mert új csa­ládot alapítottak, s össze akarnak hozni egy mai igé­nyeknek megfelelő otthont, mert szeretnének utazni, országot-vílágot látni, mert szárnyra akarják bocsáta­ni, s nem is akárhogyan iskolából kinőtt csemetéiket; az ok különböző lehet — többet adnak a társadalom­nak, hát jogosultak, hogy többet is kapjanak. Tegyük hozzá: a versenyfutás nem kizárólag egyé­ni, még csak nem is szűkén vett családi célokért fo­lyik. Arról, hogy a népgazdasági törekvéseket, a lakos­ság ellátásának jobbítását mozdítják elő a többlet­szorgalom megszállottái, már beszéltünk. Az egy-egy település életkörülményeit közvetlenül szolgáló fejlesz­tések, tá mogatási formák az ott Jakók forintjaiból — ez viszont teljesen új kezdeményezés. Nemcsak arra gondolunk, hogy sok helyütt szívesen vállalnak tár­sadalmi munkát egy-egy óvoda, orvosi rendelő, vagy éppen a vízellátás javítása végett. Arra is, hogy az országban kísérletképpen tíz városban (illetve község­ben) a lakosság kommunális kötvényeinek segítségé­vel hozzák előbbre az életkörülményeket javító be­ruházásókat. Mindez befolyásolja életszínvonalunkat, '■ hozzájárul a versenyhez, amit országos, vállalati, vagy éppen családi léptékben vállalunk saját boldogulá­sunk érdekében. VAJDA JÁNOS A finn elnök Moszkvában Leonyid Brezsnyev a moszkvai repülőtéren fogadja Mauno Koivistót. A szovjet és finn zászlókkal díszített vnukovói repülőtéren elsőként Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nöke, majd Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügy­miniszter üdvözölte Mauno Koivistót. A Finn Köztársa­ság elnöke munkalátogatásra érkezett kedden délben Moszk­vába. A repülőtéri fogadtatáson jelen volt többek között Inam- zson Uszmanhodzsajev, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyettese, Nyikolaj Tali- zin miniszterelnök-helyettes, a szovjet kormány, a Legfelsőbb Tanács a moszkvai városi ta­nács több képviselője. Mauno Koivisto délután megkoszorúzta a Lenin-mau- zóleumot és az Ismeretlen ka­tona sírját. A finn államfő José López Portillo elnök hét­főn fogadta Marjai József mi­niszterelnök-helyettest, aki a mexikói kormány meghívására hivatalos látogatáson tartózko­dik Mexikóban. A baráti légkö­rű megbeszélésen érintették a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit és a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésének idősze­rű feladatait. A megbeszélésen egybehang­zóan és nyomatékosan kifeje­zésre jutott, hogy az alapvető nemzetközi problémákat illetően a két ország álláspontja azo­nos vagy közel áll egymáshoz, továbbá, hogy a magyar-mexi­kói kapcsolatok barátiak, za­vartalanok. Ugyanakkor López Portillo elnök és Marjai József hangot adott annak, hogy az együttműködés továbbfejleszté­sére számos lehetőség van még, amelyek kihasználására a po­litikai készség magyar és mexi­ezután megtekintette a moszk­vai Kreml néhány nevezetessé­gét. Ellátogatott Lenin emlék­múzeummá átalakított egykori lakásába, a kincstárba, vala­kói részről egyaránt adott. Por­tillo elnök nagyon fontosnak tartotta, hogy azok az alapvető politikai kapcsolatfelvételek, amelyekre a két ország vezetői között már eddig is sor került, mielőbb meghozzák gyümölcsü­ket a konkrét együttműködés kü­lönböző területein. Egyetértés volt abban lis, hogy a magyar­mexikói kapcsolatok fejleszté­sének szélesebb jelentősége vap, hozzájárul a kedvezőtlen nemzetközi politikai és gazda­sági tendenciák visszaszorításá­hoz. A köztársasági elnöknél tett látogatás után - amelyen ma­gyar részről Nagy János külügy­minisztérium« államtitkár és dr. Szabó Károly nagykövet, mexi­kói részről pedig Jorge de la Vega Dominguez kereskedelmi miniszter és Alfonso Rosenz- weig-Diaz ügyvezető külügymi­niszter is részt vett, Marjai Jó­mint megtekintette a gyémánt­múzeumot. Tegnap délután megkezdőd­tek a szovjet—finn hivatalos tárgyalások. zsef megkezdte tárgyalásait vendéglátójával, a mexikói ke­reskedelmi miniszterrel. Jelen voltak a mexikói kereskedelmi és külügyminisztérium vezető munkatársai is. A tárgyaláson áttekintették a gazdasági kapcsolatok helyze­tét. Nyomatékkai szóltak arról, hogy a jövőben jobban figye­lembe kell venni egymás adott­ságait, olyan területekre kell kölcsönösen koncentrálni a munkát, ahol az együttműködés tartós elemei érvényesülhetnek. Az egyedi üzletek fontosságá­nak hangsúlyozása mellett Mar­jai József tájékoztatta partne­rét, hogy a mezőgazdaság, az energetika, a vízgazdálkodás, az egészségügy, a járműipar és az oktatás az a terület, ahol a magyar gazdaság teljesítőké­pessége a mexikói fél érdekei­vel egybeesőén tudja fejleszte­ni és tartós alapokra helyezni az együttműködést. Lázár György fogadta a KHDK külügyminiszterét Ho Dorn, a Koreai Népi De- imokratikus Köztársaság külügy­minisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter vendégeként ihivatalos, baráti látogatáson tartózkodik Budapesten, ked­den megkoszorúzta a Magyar Ihősök emlékművét. lEzt követően a délelőtti órákban a Külügyminisztérium­ban megkezdődtek a magyar— koreai külügyminiszteri tárgya­lások. Púja Frigyes és partnere megvitatta a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nemzet­közi kérdéseket, különös tekin­tettel a kétoldalú kapcsolatok­ra. A megbeszélésen jelen volt Etre Sándor, 'hazánk phenjani es Kim Jong Szun, a KNDK bu­dapesti nagykövete. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke délután hivata­lában fogadta Ho Damot. A szívélyes, baráti légkörű eszme­cserén jelen volt Púja Frigyes, valamint Etre Sándor és Kim Jong Szun is. * Púja Frigyes kedden este va­csorát adott vendége tisztele­tére a Külügyminisztérium ven- dégiházában. Vietnam Március 27-én VKP-kongresszus Március 27-re Hanoiba ösz- szehívták a Vietnami Kommu­nista Párt V. kongresszusát. Er­ről a párt központi bizottságá­nak 12. plénumán határoztak a hét végén. A plénumon át­tekintették a kongresszus elé terjesztendő politikai beszá­molót, valamint a 80-as évek gazdasági és társadalmi fejlő­désének fő irányait. Magyar-mexikói együttműködés Portillo fogadta Marjai Józsefet Patyolat (textiltisztító és ruházati vállalat) Szolgaltatas es exportbérmunka Mindenki Patyolatnak hívja, annak ellenére, hogy hivata­losan már több mint egy év­tizede Tolna megyei Textiltisz­tító és Ruházati Vállalat a ne­ve. Nos, az elnevezés kettős profilt takar: egyrészt a ha­gyományos „Patyolat” tevé­kenységet, másrészt, a konfek­cióiparit. Mert a vállalat — mióta az új központi üzem el­készült — konfekcionálással is foglalkozik. Kezdetben a bel­kereskedelem megrendelésé­re, majd KGST-exportra, most pedig, már évek óta nyugat­német cégek részére végez bérmunkát, blúzokat készít a szekszárdi központi üzemben, valamint Bölcskég és Bátaszé- ken. Teljes termelésének — ez évi mintegy ötvenmillió forint — a felét teszi ki a mosás és vegy- tisztrtás, másik felét az export- bérmunka. Kapacitása évről évre ki van töltve rendeléssel, az idén is csak azért nem ké­pes többre, mert kevés a mun­kaerő. A bérmunkának azon­ban nemcsak az a haszna, hogy a vállalat teljes termelé­se magas, hanem az itt szer­zett nyereségből képződő fej­lesztési alapot fel tudja a vál­lalat használni a hagyományos tevékenység bővítésére. Ez tette lehetővé az utóbbi évek­ben végzett gépi rekonstruk­ciót, melynek során korszerű gépekre cserélték ki az el­avult berendezés nagy részét. Bővítette is hálózatát a válla­lat, tavaly Tolnán és Simontor- nyán mosószalont hozott létre, az idén megnyitják az ötödik vegyes — mosással és vegy- tisztitással foglalkozó — sza­lont, mégpedig Tamásiban. Az épület készül, a gépeket meg­rendelték. Exportblúzok készülnek a szekszárdi konfekcióüzemben Korszerű vegytisztító gép a vállalat központi üzemében

Next

/
Oldalképek
Tartalom