Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-06 / 55. szám
12 -RÉPÜJSÁG 1982. március 6. . I MAGAZIN MAGAZIN M 1 MAGAZIN MAGAZIN- MAGAZIN ' MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ' MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Fogyókúra, csokoládéval Az amerikaiak már megint felfedeztek egy „csodadiétát”, amely állítólag mindenfajta éhezés nélkül nagy súlycsökkenést ígér -, még a csokoládé fogyasztása is megengedett: ez az úgynevezett Beberly Hills Diet (BHD). A BHD feltalálójának, Judy Mazelnek a diétához szóló utasítása (The Beverly Hilss Diet) hetek óta első helyen áll a bestsellerek listáján. A BHD-kúra első hat hétében a fogyókúrásoknak csak gyümölcsöt szabad enniük, ezután mindenfajta élelmiszert fogyaszthatnak, persze csak meghatározott sorrendben: reggelire újból gyümölcsöt, délben kizárólag szénhidrát tartalmú ételeket (például metélt tésztát vagy keneyeret) és vacsorára fehérje tartalmú ételeket (hal és hús). Az orvosok persze nem sokra tartják a BHD-kúrát: a kúra nemcsak erős gyomor- és bélgázképződést és erős vizelési ingert idéz elő, hanem a gyomorfekély is kiújulhat és szív- aritmia keletkezhet. Könnyű étel Haditechnika és fegyverexport Az amerikai haditengerészet új eszköze a „Hornét" nevű repülőgép, amely képes a hangsebesség kétszeresének az elérésére. 20 milliméteres gépágyúján kívül radarral irányítható, illetve hőkereső rakétákkal is ellátják. Hamarosan ez is biztosan eladó lesz! A tudomány és technika eredményei — sajnos — gyakran először a bonyolult és egyre veszélyesebb fegyverekbe „épülnek be”. Fejlesztésükre milliár- dokat költenek, de az ár gyakran visszatérül, mert a viágon nagy kereslet mutatkozik a fegyverek iránt. A fegyvervásárlási láz legnagyobb nyertesei az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok, de az utóbbi időben olyan új szállítók is megjelentek a piacon, mint Brazília vagy Izrael. A feszült nemzetközi helyzet, az elszaporodó válsággócok kedveznek a fegyverszállítóknak. A tőkés világ fegyver- exportja már túllépte az évi 25 milliárd dollárt, és évenként átlagosan 3—5 milliárd dollárral bővül. A méregdrága harci eszközök zöme az Észak-Afrikától Délkelet-Ázsióig húzódó övezetekbe ömlik, ahol a piacokért éles verseny dúl az Egyesült Államok és Nyugat-Euurópa fegyverszállítói között. Az USA a közel-keleti térségben elsősorban Egyiptomot látja el. A tervek szerint 1984-ig 4 milliárd dollárért ad el fegyvereket Egyiptomnak: egyebek között 250 Chrysler gyártmányú harckocsit és 40 db — a General Dynamics üzemeiben készülő — F—-«16-os harci gépet. A nyugat-európai fegyverszállítási láz egyik nyilvánvaló oka az, hogy a hadiipar csak a külső piacok révén tud versenyben maradni az amerikai és más konkurrensek mellett. Francia- ország háromszor annyi katonai repülőgépet exportál, mint amennyire saját hadseregének szüksége van. A legnagyobb francia fegyvergyártók évente 5 milliárd dollárért adnak el külföldön fegyvereket, tehát a külső piactól függenek. Ezért törekednek a franciák arra a nagy üzletre, amely szerint 1985-ig 10 milliárd dollár értékben szállítanak harci gépeket a Perzsa- öböl menti olajországoknak. Az üzlet tovább erősíti a legnagyobb francia repüíőgépgyártó, s egyben fegyverexporfőr cég, a Mirage-okat élőállító Dassa- ult-Brégnet Aviation piaci pozícióját. Hasonló a helyzet Nyu- gat-Európa más fegyverszállító országainál is. A fegyverbiznisz új szállítókat is a piacra csalogat: a még 1975-ben is szinte nulla szinten álló Brazília harckocsikat, repülőgépeket exportál elsősorban a közel-keleti, az afrikai és a latin-amerikai piacokra. Siklóval a magasba A kötélpályák és siklóvasutak rendkívül fontos szerepet töltenek be a hegyvidéki országok személyszállításában, különös tekintettel az egyre növekvő turistaforgalomra. Nyugati szomszédunknak, Ausztriának különösen nagy hagyományai vannak e közlekedést ág fejlesztésében. A föld országai közül Ausztriában működik a legtöbb sílift és -felvonó: számuk meghaladja a 3600-at! De a nagykabinos kötélpályákban és sikló- vasutakban sincs hiány az alpesi országban. Az utóbbiaknál a járművek vontatása valamiféle sínpályán történik a vonóerőt közvetítő sodronykötél segítségével. A siklóvasutak építése esősorban rövidebb távolságok esetén előnyös, amikor a kötélpálya még nem gazdaságos, a sín-kerék kombinációja un. adhéziós vontatás pedig a nagy emelkedő miatt már nem valósítható meg (van még egy közbenső megoldás is, a fogaskerekű vasút, ami jóval drágább a siklónál). A legutóbbi gazdaságossági számítások szerint egy 8 km hosszú és 800 m magasságkülönbséget legyőző siklópálya kb. 15 százalékkal olcsóbb, mint az erre a célra építendő kötélpálya. A korábbinál kedvezőbb költségtényezőkre való tekintettel a közeljövőben a siklópályák nagyobb elterjedése várható. A siklóvasutaknál világszerte a véges vontatókötelű rendszer terjedt el legjobban, két sínszálas középsőkitérős megoldással. Ezeket az un. Abt-rend- szerű siklóvasutakat másodpercenkénti 7 méteres legnagyobb sebességgel járatják, és a haj- tóállomóst a hegyen helyezik el. Mind a kötélpályáknak, mind a siklóknak alapvető szerkezeti eleme a sodronykötél, amelynek a technikai fejlődés jóvoltából egyre kedvezőbb az élettartama. Az ausztriai állványos siklóvasutat, amelynek az a különlegessége, hogy a hagyományos megoldástól eltérően völgyhajtással látták el, ami gazdaságosabbnak mutatkozik — Főúr, nem tud valami könnyű ételt ajánlani? — De igen, uram. Ajánlanék egy 15 dekás hússzeletet. Az csak 7 deka... jól jár? — Jól jár az órájuk* — kérdezi a vendég a házigazdától. — Igen, csak érteni kell hozzá. Amikor nyolcat mutat és tizet üt, akkor tél kilenc van... Műanyag jégpálya A francia műanyag ipar kifejlesztett és néhány helyen már üzembe is állított egy olyan műanyag pályát, amelyen akár nyáron, akár télen — hűtőberendezés nélkül — korcsolyázni lehet. Ehhez „glice" elnevezéssel kopásálló csúszólapokat állítottak elő, amelyeknek a felületi minősége megfelel a műjégnek. A szabványos méretű lapokat szendvicsszerűen építették föl. A hordozólap egy 17 rétegű furnírlemez, amelyre 4,5 mm vastag futófelületet ragasztottak rendkívül erősen tömörített, kopásálló polietilénből. A horonyeresztékes kötések teszik lehetővé a lapok hézagmentes fektetését tetszés szerinti méretű „jégpályává". A hét karikatúrája Reagan és a „szörnyek” Látomások a jovorol Riasztó az A városok jövője címet viselő táblázat, amelyet az ENSZ megbízásából állítottak össze. A táblázatban ösz- szehasonlítják az 1950-es esztendő 15 legnagyobb városát 1990 és 2000 legnagyobb 15 városával. Egy olyan hagyományos nagyváros, mint London, amely 1950-ben a maga 10,4 millió lakosával második helyen állt, már az első összehasonlítási időszakban kiesik a statisztikából: a népesség stagnál. Az 1950-ben 6,7 millió lakosú és így a negyedik helyen álló Tokió 1990-re a maga 23,4 millió lakosával és Japán gazdasági felemelkedésével párhuzamosan tör előre a városok listáján. Nyugtalanító a városi népességrobbanás a fejlődő országokban. Mexikó-városban, ahol 1950-ben körülbelül 3 millió ember élt (utolsó előtti hely), 1990-re szembetűnővé válik az elszegényedett vidéki lakosság menekülése a csalókán csillogó nagyvárosba ' (22,9 millió).2000-re a város lélekszáma 31 millióra szökik fel, azaz megtízszereződik; az ezredfordulóra tehát Mexikó-város lesz az „éllovas". Egyre több gyermek allergiás A bécsi egyetem gége-, orr-, fülklinikáján végzett egyik vizsgálat eredménye figyelmet érdemel. Kiderült, hogy a benne részt vett 3158 iskolásgyermek több mint 10,1 százaléka világosan felismerhető allergiában szenved. A különböző korcsoportoknál a következő számadatokat állapították meg: a nyolcévesek 6,8, a tizenkétéve- sek 10,8 és a hatévesek 14,2 százaléka árult el állandó beteges, túlzott érzékenységet bizonyos anyagokra, amelyek a táplálék révén kerültek szervezetükbe, vagy belélegezték őket. A fő szerepet a belégzési allergiák játsszák, ilyen például a hörghurut, az asztma és a szénanátha. Az ötvenes és a hatvanas években az allergiások száma a lakosságnak még csak egy százaléka volt. Az allergia-betegségek számának Skandináviában és az Egyesült Államokban is észlelt megnövekedését — a Praxis- Kurier című orvosi folyóirat szerint — nem kellene merő „statisztikai jelenségként" elintézni. A lap szerint világos összefüggés van a környezet és az allergia között. Heine egyik verséből idézünk, Bohus Rezső fordításában;. folytatása a vízszintes 14. és a függőleges 19. számú sorban. Vízszintes: 1. Az elektromos töltés mértékegysége. 8. Ladik. 14. Az idézet első folytatása; zárt betűk: L. T. 16. Maradék. 17. Község a balatoni útvonalon. 18. Kohászati központ. 19. Jó szíve van. 21. Hajít. 23. Méltó. 24. Szovjet teherautótípus. 26. ösztökél. 29. Tíz, angolul. 30. . a búzamezőkről’' (Móra). 32. Redőny. 33. Boka egynemű betűi. 35. Holland gépkocsik jele. 36. Fegyvernemet jelző szövetdarab. 38. Lully operája. 39. Indulatszó. 41. Vám németül. 42. Gabonanövény. 43. Régi hosszmérték. 44. Verdi operája. 45. Kórház, régiesen. 47. Káté! 48. Kilociklus rövidítése. 49. Kétszeres olimpiai bajnok ^ökölvívónk. 50. Egyik egyetemünk névjele. 52. Tiltás is, tagadás is. 54. A legnagyobb sivatag. 56. Mark. Twain regényhőse. 57. Mohamedán előimádkozó. 58. Női becenév. 60. Sír. 62. Garnizon része! 64. Mesterséges nemzetközi nyelv. 66 . Nívó. 71. Dél-afrikai köztársaság. 72. Lassan folyni enged. Függőleges: 1. Autó. . . (társas gépkocsi). 2. Folytatásos tévéjáték ,,család”-ja. 3. Az urán, a nitrogén, és a kén vegyjele. 4. Helység Pápa és Kisbér között. 5. A Duna mellékvize Romániában. 6. A Winnetou írójának névjele (magyarosan). 7. Az információmennyiség egysége. 8. Az ókori Róma nagy szónoka volt. 9. Egymást követő betűk az ábécében. 10. Az SZTK elődje. 11. Mint a 39. számú sor. 12. Pecsét, névelővel. 13. Közlésre szánt. 15. A mesz- szeségben lévő. 19. Az idézet befejezése; zárt betűk: G, C. 20. A magyar irodalmi nyelv első kialakítója, bibliafordító (Gáspár). 22. Te meg ő. 25. Takar. 27. íróeszköz. 28. Csonka szobor. 31. Magasnyakú blúz. 34. Magyar költő (László. 1704— 1764). 37. Hajómaradvány. 38. Tör- nénelmi cirkáló. 40. A vadászat istennője a görög mitológiában. 42. Község Baranya megyében. 45. Deák Ferenc egykori pátriája. 46. Énekhang. 49. Baj, zavar. 51. ,,A vajda. . .”, Dohnányi Ernő operája. 53. Nagyobb teher mérésére szolgál. 55. Kettőzve: cukorka. 59. Hint. 61. Inni ad. 63. Sérülés. 65. Többszörös bajnok vizipólócsapat. 66. Kártékony rovar. 67. Fehérnemű. 68. A Szigeti veszedelem írójának névjele. 69. A bizmut vegyjele. 70. Egyforma betűk. E. B. Beküldendő a vízszintes 14. és a függőleges 19. számú sorok megfejtése, a Tolna megyei Népújság szerkesztősége címére: Szekszárd, Beloiannisz 1/3. 7100. Kérjük, a borítékra vagy levelezőlapra írják rá: REJTVÉNY. Beküldési határidő: 1982. március 12. 7. heti rejtvényünk helyes megfejtése: Ezüst sötétség némasága / Holdat lakato! a világra. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Csonka József- né, Sásd, Rózsa u. 14. 7370; Lukács- né Szafner Violetta, Báta, Fő u. 508. 7149; Szász Tibor, Bonyhád, Dózsa u. 39. 7150; Szilágyi Dezsőné, Szekszárd, Mártírok tere 18. 7100; Kozma István, Szekszárd, Alisca 22. 7100.
