Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-06 / 55. szám
1982) március 6. Képújság 11 Színházaink története A J Békés megyei |ókai Színház A színház utcai homlokzata Több mint száz esztendőnek — pontosan 130-nak — kellett eltelnie az első, Békéscsabán fellépő színtársulat megjelenése és az első állandó társulat létrejötte között! Mégis Derűjén Mihály 1851-ben fellépő társulata folyamatot indított el, mely ha megszakításokkal, a közönség részvétlenségével és a támogatás hiányával meg- küzdve is, egy évszázadon keresztül igyekezett a hazai színiéletbe bekapcsolni e sajátos helyzetű várost. Első fedett játszási helyként a mai Csaba Szálló télikertje helyén lévő Fiume vendéglő nagytermét tartjuk számon. Itt évenként váltották egymást a nem éppen első osztályú társulatok. 1877-ben a középbirtokosság ülésein döntés született arról, hogy színház és kaszinó építtessék Békéscsabán, és a tervezéssel meg is bízták Halmay Andor építészt. Az építtető a középbirtokossági testület, amely még az örökváltsági díjak fizetésekor alakult, s az ebből eredő bevételek egy részét középületek építtetésére fordítja. Az építkezés gyorsan halad: 1879-ben már megnyílott az állandó kőszínház. A gyakran változó és szinte előadásról előadásra váltakozó sikerrel vagy bukással játszó társulatokkal olyan vendégek is felléptek, mint Hetényiné Komáromy Mariska, Hetényi Béla, Szerdahelyiné Prielle Kornélia, Vidor Pál, Fáy Szeréna, Jászay Mari, vagy K. Hegyesi Mari. Más vidéki színházainkkal ellentétben, ahol a hasonló színvonalú művészek valóban otthon érezték magukat, itt, Békéscsabán csupán egy-egy fellépés erejéig maradtak. 1890 után a megye városiasodó települései is igényelték a színtársulatok szereplését (pl. Szarvas). Megalakult az alföldi színikerület, mely egyes színi társulatok igazgatóival nem csupán egy-egy városban lejátszandó előadásokra kötött szerződést, hanem gondoskodott a kerülethez tartozó városok színházi előadásairól. Az így kialakult rendszer lehetővé tette azután, hogy nívósabb színművek kerüljenek előadásra, olyan művészek közreműködésével, akiknek neve önmagában is elég vonzerőt gyakorolt. így 1922-től fellépett Békéscsabán P. Márkus Emília, Bajor Gizi, Ódry Árpád, Rózsahegyi Kálmán, Somlay Artúr, Darvas Lili, Pethő Attila. Sőt, Békéscsaba — és természetesen az alföldi színikerület — olyan Sevillai borbély-előadást is megérhetett, melynek Almaviva grófját Pataky Kálmán énekelte, aki talán a legnagyszerűbb tenoristakarriert futotta be a Milánói Scaláig és a Metropolitanig. Századunk elején teremtődött meg az az igen fontos színházi kapcsolat is, mely napjainkig egyre gyümölcsözőbbé és értékesebbé válik: cserejátékok Újvidékkel. Az 1930-as aqrárválság e vidéken az átlagnál jobban visszavetette a színházi élet fejlődését, de ahogy a válsáq lassan alábbhagyott, sikerült olyan társulatokat, előadásokat szerződtetni, melyek az akkori legnevesebb budapesti művészeket vonultatták fel: ebben az időben vendégeskedett Békéscsabán Simor Erzsi, Benkő Ovula, Kiss Ferenc, Kiss Manyi, Tolnay Klári. 1954-től végre megalakult az állandó társulat, mely Jókai Mór nevét vette fel. Az első tíz év alatt csaknem tíz igazgatót „elfogyasztó” társulat a nehézségek ellenére helytállt: művészeinek élgárdájában egy sor olyan nevet találunk, akik alapító tagjai voltak a színháznak, hogy csak Székely Tamás, Barcza Éva, Szentirmay Éva és Gyurcsek Sándor nevét említsük. RÉVY ESZTER Mezei András: Eltűnőben Legelőször a lovak tűntek el. Aztán az istrángok szakadtak el. Udvarokból a kihalt szekerek, a pattogások, az ostornyelek, és utoljára a dűlöutak, a gyalogösvények, ásott-kutak. Végezetül a talpak hűlt hona, a porból, a paraszt lábnyoma. Anyanyelvi kultúra, hagyományápolás Délszláv nemzetiségek közművelődése A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének tevékenysége bonyolultabb a többi nemzetiségi szövetség munkájánál, éppen az anyanyelvi kultúrát, a közművelődést illetően. Először erről beszélgettünk Gyúrok Györggyel, a délszláv szövetség megbízott főtitkárával :- Szövetségünk két nemzetiség, a szerb-horvát és a szlovén érdekeit képviseli hazánkban. A horvát nemzetiség azonban több etnikai csoportra tagolódik: bosnyákra, sokácrá, bunye- vácra, Zala menti, Dráva menti és nyugat-magyarországi hor- vátokra, rácokra. Az etnikai csoportok más és más nyelvjárást beszélnek. ALAPPILLÉR AZ ISKOLA- Az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1958-as nemzetiségi határozata után - folytatta Gyúrok György - évről évre jobb eredmények születtek a délszláv nemzetiségi oktatásban is. Az ötvenes évek nehézségei — a politikai elhajlások, a magyar—jugoszláv viszony megromlása — hátrányosan érintették a magyarországi délszláv nemzetiségeket. A határozat után jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy a gyakorlatban is teljes jogú állampolgárai vagyunk hazánknak. A horvát, a szerb és a szlovén nyelvek tanítása, általában hagyományainak ápolása virágzásnak indult. A legfontosabb az iskola, amely a nemzetiségi közművelődés alappillére. A jövő szempontjából talán ugyanilyen jelentőséggel bír az óvoda. Hazánkban 102 délszlávok által lakott település 35 óvodájában kb. 1200 gyermek részesül anyanyelvi oktatásban, ötvenkét iskolában oktatják valamelyik nyelvünket, kb. 3500 tanulónak. Nem vagyunk megelégedve azzal, hogy csak 35 óvodában ' folyik anyanyelvoktatás. Sajnos kevés a szakmailag és nyelvileg jól képzett óvónő. Sok helyen gondot okoz a tárayi feltételek biztosítása is.- Pedagógusaink közül egyre többen vállalkoznak hagyományápoló tevékenységre. A pécsi, budapesti, mohácsi, tótszerdahelyi, deszkii, kopházi, szentpéterfai, hercegszántói, katymári, battonyai és a hor- vátkimlei általános iskolákban kiemelkedően eredményes hagyományápoló kulturális tevékenység folyik. Hasznosan működik a budapesti szerb-horvát gimnázium irodalmi és folklórcsoportja, a Pécsi Tanárképző Főiskola szerb-horvát tanszékének irodalmi színpada. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a pécsi Bóbita bábegyüttes kezdeményezése, amely szerb-horvát és német nyelvű műveket is műsorára tűz. AZONOS FELTÉTELEK KÖZÖTT — A közművelődési törvény nemcsak lehetővé teszi az anyanyelvi nemzetiségi kultúra szabad művelését, hanem erőteljesen támogatja is. A szocialista tudatformálást, az anyanyelvi és nemzetiségi kultúra fejlesztését nerrv lehet és nem is választjuk külöTi. A nemzetiségi közművelődési munka szövetségünk politikai tevékenységének fontos, szerves részét képezi.- A magyarokéval azonos feltételek között dolgozunk. A viszonylag kis létszám, a szórt települések, a különböző tájnyelvek stb. miatt bizonyos területeken mégis elmaradtunk az átlagostól. Ennek elsősorban objektív okai vannak - irreális lenne például egy önálló színház létrehozása... — Nemzetiségi klubjaink adják meg ma felnőttek körében végzett közművelődési tevékenységünk bázisát. Közel negyven délszláv klub működik az országban. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a városi kluboknak, mert akik zárt falusi környezetből kerültek oda, csakis ott őrizhetik meg, ápolhatják anyanyelvűket, hagyományaikat.- Sokat lehetne beszélni 27 néptánccsoportunk, 21 énekkarunk, 32 népi zenekarunk, szólóénekeink, prózai előadóink, naív művészeink tevékenységéről. Van már önálló tv- és rádióadásunk, évente kiadunk egy kalendáriumot, amely nagyon népszerű; 37 éve jelenik meg hetilapunk, a Narodne No- viny. TERVEK, JUGOSZÁVIAI KAPCSOLATOK- Államunk figyelmet fordít minden nemzetiségi igényre. Csak egy konkrét példát említek: tíz-húsz évvel ezelőtt kezdtek jelentkezni különböző nemzetiségű emberek szépirodalmi alkotásokkal, népmesegyűjteményekkel, helytörténeti munkákkal. Ma már sorra megjelennek, elsősorban a Tankönyv- kiadó gondozásában. Nemzetiségeink megteremthetik önálló irodalmukat; önálló kutatómunkát végezhetnek, anyanyelvükön publikálhatnak.- Milyen tervei vannak a délszláv szövetségnek?- Szeretnénk egy folyóiratot megjelentetni, melyben hazai írásokat, szerb-horvát, szlovén nyelvű tudományos müveket tennénk közzé. Pécsett szerb- horvát színjátszó együttest szervezünk, amely talán színházi tagozattá nőheti ki magát. Nemzetiségeink egyébként minden évben élvezhetik egy-egy jugoszláviai színház előadásait. Gyakran jönnek hozzánk jugoszláviai művészeti, népi együttesek, előadóművészek. Szövetségünk a nemzetiségek hídszerepének betöltésével a jövőben is hozzájárul a magyar— jugoszláv kapcsolatok erősítéséhez. ROXIN LÁSZLÓ Mohácsi sokác lakodalmas A pomázi szerb együttes A szakonyfalui szlovén zenekar A mohácsi délszláv múzeum
