Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-30 / 75. szám
1982. március 30. KÉPÚJSÁG 3 Guruló gép, jó gép? Tavaly 6 millió forintot takarítottak meg A TESZÖV küldöttközgyűlése 1978-ban folyékony-energetikai szolgáltatócsoport létesítését Határozta el. A TESZÖV elnöksége úgy döntött, hogy a beruházást saját erőből valósítják meg. Mintegy egyéves átfutással tudták beszerezni a vizsgálatok végzéséhez szükséges gépkocsit, műszereket. A MÉM Műszaki Intézettől beszerezték az erőgépek vizsgálati technológiáit, s 1979. III. negyedévétől gondoskodtak a szakemberek felvételéről és kiképzéséről. Kezdetben három fővel indult a munka. A termelőszövetkezetek telephelyén a gépkocsikat és az erőgépeket vizsgálták meg, és . állították be. Sikerült Szekszár- don a volt kendergyár területén megfelelő elhelyezést találni, ahol az épületek rekonstrukciójával, mintegy 700 ezer forint költséggel gépkocsivizsgáló állomást és adagolójavító bázist létesítettek. A különféle szolgáltatások végzésére a termelőszövetkezetek több, mint 50 százalékával van szerződésük. További szerződéskötéseket még nem kezdeményeztek, mert nem látták pontosan kapacitásuk határait. Most már pontosan tudják: mely területen szűk és mely területen bővebb a kapacitás. A gépkocsivizsgáló részleg éves szinten mintegy 20-30 százalékos szabad kapacitásának lekötésére a KISZÖV-vel és a MESZÖV-vel együttműködési szerződés megkötését tervezik. A traktorvizsgálatok és az adagolójavítás terén szűk a kapacitásuk, ennek bővítésére lenne szükség. Olajégő és üzemanyagkút javtíásá- nál minden íigényt kielégítenek és újabb szerződések megkötését kezdeményezik. A becsült számítások szerint az 1981. évi szolgáltatások eredményeként a termelőszövetkezeteknél több, mint 6 millió forint energiaköltség-megtakarítás jelentkezett. Ez és az a körülmény, hogy a folyékony energiahordozók ára egyre emelkedik, azt igazolja, hogy jó elgondolás volt az állomás létrehozása. Léghevítő berendezéseknél és kazánoknál a beállítások eredményeként 3-5 százalékos hatásfokjavulás jelentkezett. Ez évi 2000 üzemórára és változatlan üzemállapotot feltételezve a vizsgált 200 olajégénől mintegy 960 ezer forint megtakarítást eredményez. Az energiafelügyelet a felülvizsgálatok elvégzését rendszeresen ellenőrzi és elmaradása esetén bírságolhatja a termelőszövetkezetet. Az üzemanyagkutak karbantartásának beindítása előtt a termelőszövetkeztekben a kimérőoszlopok eléggé elhanyagolt állapotban voltak, és kötelező évenkénti hitelesítésük is általában elmaradt. A szolgáltatás beindításának eredményeként lényeges minőségi javulást értek el. Az év során szerződött és javított 68 üzemanyagkútból 58-at sikerült hitelesíttetni a mértékhitelesítő hivatalon keresztül. Nyolc kút nem üzemelt, 1 időközben összetört, 1 pedig nem adagolt pontosan. Az üzemanyagkutak hitelesítését a Pécsi Mértékhitelesítő Hivatal rendszeresen ellenőrzi, az üzemanyagtárolók közül 41 nyomáspróbáját végezték el. A termelőszövetkezetek telephelyén mozgó diagnosztikai gépkocsi és traktorfékpad segítségével hárman végeznek szolgáltatást. Sajnos, nem képesek az igények kielégítésére. Még egy szakemberre volna szükség, s így eleget tudnának tenni az igényeknek. Sajnos, sok termelőszövetkezetben él az a jelszó, hogy „guruló gép, jó gép". Elmaradnak az alapvető karbantartási munkák, mint például a légszűrők tisztítása, a szelephézagok beállítása, a porlasztók rendszeres és az adagolószivattyúk időszakonkénti ellenőrzése. Sokszor a helytelen gépkapcsolások okoznak túlfo-, gyasztást. Gyakori az adagolók elállítása is, ami rendkívül káros. A termelőszövetkezeti műhelyek felszereltsége általában nem kielégítő, ott pedig, ahol van felszerelés, nincs megfelelően kihasználva. A beállítások, a javítások rendkívül nagy üzemanyag-megtakarítást eredményeznek. A vizsgált 487 gépnél jelentkező üzemanyag-megtakarítás értéke az átlagos terhelésekre, 1000 üzemórára, és változatlan üzemállapotra vetítve eléri a 4 millió forintot. Az üzemanyag-megtakarításon túlmenően a beállítások, javítások eredményeként nő a gépek teljesítménye, könnyebb velük a munkavégzés, növekszik élettartamuk, ami szintén költségcsökkentő tényező. A vizsgált gépkocsik 50 százaléka 3 évnél fiatalabb, ezeknél a fogyasztás beállításokkal rendszerint az előírt szintre hozható. Problémák a 3 évnél idősebb gépeknél vannak, melyek javítását sokszor alkatrészellátási nehézségek is akadályozzák. Különösen rossz az alkatrészellátás a sokszor túlfogyasztó UAZ gépkocsiknál. A gépkocsik fogyasztása általában lényegesen közelebb van a normához, mint a traktorok fogyasztása. Ez nem utolsósorban a készpénzes benzinelszámolás bevezetésének köszönhető. Az a tapasztalat, hogy a gépkocsivezetők, hogy ne legyen túlfogyasztásuk, rendszeresen beállíttatják gépeiket á vizsgáló- állomáson. Az adagoló beállítását és javítását is sokan végeztetik az állomáson. Egy felújított adagoló ugyanis maximum az új adagoló értékének 50 százalékába kerül, és várható élettartama majdhogynem az újéval azonos. Ezen túlmenően az adagolók jó beállítása mintegy 5 százalékos üzemanyagfogyasz- tás-csökkenést eredményez. Műszaki szempontból indokolt a gépek adagolóinak 1000-1500 üzemóránkénti ellenőrzése, akkor is, ha a g'éppel kapcsolatban különösebb panasz nincs. Ilyen ellenőrzést sajnos csak a mucsi termelőszövetkezetben tudtak végezni, más termelőszövetkezeteknél a szűk kapacitás csak a meghibásodások elhárítását tette és teszi lehetővé. Az enerigaracionalizálás és az üzemanyagnormák témaköréből bemutatót szerveztek a gépkocslivizsgáló állomáson, ahol ismertették az erőgépek, gépkocsik, olajégők, adagolók vizsgálati technológiáit és eszközeit. A termelőszövetkezetek műszaki ellátottságának javítása érdekében 17 termelőszövetkezet részére központilag beszerezték a gépkocsik és az erőgépek energiatakarékos üzemeltetéséhez szükséges diagnosztikai műszereket. Az állomás segítséget nyújtott a termelőszövetkezeteknek a vizsgálati technológiák beszerzésében és a szakemberek kiképzésében is. dA falszerkezeteknek számos előírásnak kell megfelelniük. Ilyen előírás a szilárdság, az előnyös homlokzati megjelenés, no és a többféle — -hőszigetelési, bőfok-csilla-pítási, pára- diffúziós és egyéb — hőtechnikai követelmény. Emeljük ki a sorból a hőszigetelést és e szempontból vegyük szemügyre a magánépítők által is használt falszerkezetéket. A kézi falazóelemek legnagyobb előnye az egyszerűség, viszont szilárdságuk miatt te- herlhordó szerkezetként csak családi és -kis társaslházak építéséhez használhatók. A kisméretű téglából készült fal hőszigetelő képessége az elem méret növelésével 10 százalékkal javítható. Nyugat-ÍEurópá-ban nem ritka a 18—22 kisméretű tégla nagyságának megfelelő elem, míg nálunk a növekedés csak 4—9 tégláig terjed. Ha az elemek térfogatának 45—50 százalékát üregék alkotják, akkor további 20 százalékkal javul a hőszigetelés. Ha a tömör részeket porózussá teszik, akkor szintén 20 százalék, ha pedig az üregekbe hőszigetelő anyag kerül, úgy újabb 10 százalék az előny. Ezért születtek meg -hazánkban is a vázkerámia gyűjtőnévvel illetett Alfa és Rába fantázianevű falazóelemek. Ezek egy rétekben — 30 centiméter vastagsággal — megfelelnek az új hőtechnikai szabvány követélményeinek. Ezeknél jobb hőszigetelő a porózus anyagú, üreges Poroton tégla. A szigorúbb hővédelmi követelményeknek viszont csak úgy tudnak eleget tenni az egyrétegű téglafalak, ha az 'üregeket hőszigetelő anyaggal töltik ki, illetve ha a belső és a külső kerámiaréteg közé hőszigetelő lapot ragasztanak. Ilyen falazóelemet Thermoton néven már a hazai téglaipar is gyárt. Hazánkban évente mintegy 2 milliárd kisméretű téglaegységnek megfelelő falazóanyag készül. Ebből az idén 310 millió lesz a korszerűnek tartott Uniform, Poroton és Thermoton elemek száma. Ha sikerülne meggyőzni az építőket a kisméretű tégla rossz hőtechnikai tulajdonságáról, akkor az előbbi termékek, kiegészítve az egyéb üreges — ha nem is a legkorszerűbb, de a kisméretű téglánál feltétlenül előnyösebb — elemekkel, elegendők lennének az épülő lakások határoló falaihoz. Az új hőtechnikai szabvány második, szigorúbb követelményeket tartalmazó lépcsőjének bevezetéséig — 1986-ig — viszont évi 200 millió darabra kell -felfuttatni a korszerű falazóanyagok termelését. Erről nemrégiben a gazdasági bizottság a Minisztertanácsnak tett jelentést. És mi lesz a hagyományos téglafalakkal? Ezek utólagos hőszigetelésére több megoldás is kínálkozik. Vegyük sorba ezeket. A kézi falazóelemekével rokon anyagú —- úgynevezett kőszerű — hőszigetelő lapok (amelyek gáz-betonból, kőszivacsból vagy perlitbetonból lehetnek) nagy előnye, hogy különleges felületvédő burkolatot nem igényelnék, s a szokásos módon vakolhatok. Hátrányuk viszont, hogy szigetelőképességük az úgynevezett hatékony szigetelőanyagokéhoz képest kicsi, s így körülbelül 12—17 centiméter vastagságú réteg szükséges ahhoz, hogy a falak hőátbocsátási tulajdonságát a kívánt mértékben csökkentsék. A hatékony hőszigetelő anyagok — kőzetgyapot, üveggyapot, műanyag-hab — 3—6 centiméteres rétegvastagsággal nyújtják a megfelelő hővédelmet, viszont a kőszerű szigetelésekkel ellentétben költségesebb felületvédelmet igényelnek. Talán legelterjedtebb megoldás a -polisztirolhab alapú dryvit. Ezt úgy alkalmazzák, hogy a fal külső felületére ragasztják a hőszigetelő lapokat, majd erre üvegfátyol és víztaszító, színes műanyagvakolat kerül. A szálas szigetelőanyagok felületvédelme ennél jóval bonyolultabb és költségesebb. A pűla- vagy például a cerne ntkö fés ű f afo rg á cs I ap - b u rko - latihoz külön tartószerkezet is szükséges. Sok esetben célszerű lehet a hőszigetelő vakolat alkalmazása. Ez az eljárás azonban csak akkor hatékony, ha a szükséges vakolatvastagság nem haladja meg a 4-—5 centimétert — tehát a vakolat hővezetési tényezője megközelíti a hatékony hőszigetelő anyagokét — továbbá, ha a vakolat géppel felhordható. Ilyen tulajdonságokkal csak különleges, polisztirolhabgyöngy- és duzzasztottper- lit-adalékos vakolatok rendelkeznek. NÉMETH X. GÉZA Kommunista műszak-Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Láng Gépgyár dombóvári gyáregységének kollektívája március 27-én kommunista műszakot tartott. Ezen a napfényes reggelen 421-en jöttek be, a dolgozók több mint 85 százaléka, hogy részt vegyenek az önként vállalt munkában. A termelőműhelyek és a termelést közvetlen kiszolgáló egységek szokásos munkájukat végezték. Mint ahogy máskor is, ezen a kommunista műszakon sem csak az üzemcsarnokokban folyt a munka, hanem benépesült a gyár udvara és környéke is. A sportpályán a tavaszi parkrendezéssel együtt folyt a lelátó vasszerkezetének festése, faültetés, valamint a futópálya építési munkáinak befejezése. Az udvaron egy népes csoport csinált rendet, takarított. A gyár előtti parkot, az autóparkolót, a gyárudvar füvesített területét szorgos női kezek tették széppé, rendezetté. A kommunista műszakon megkeresett munkabért a dolgozók a városi kórházban létesítendő intenzív osztálynak ajánlották fel. Oszlánczi János KERMI hálózati ellenőrzés A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet munkatársai évente többször végeznek úgynevezett szemrevételezési ellenőrzést a kereskedelmi hálózatban. Ilyenkor az üzletekbe kerülő termékek minőségét hasonlítják össze a laboratóriumi ellenőrzések eredményeivel. Az idei tapasztalatok szerint a termékek kilencven százalékának minősége jó, azonban még mindig akad olyan áru, amelynek szavatossági ideje lejárt, vagy használati utasítás nélkül került forgalomba. A KERMI szakemberei alapos ellenőrzés után döntenek a kifogásolható termékek árusításának megtiltó sáról, vagy fogyasztói árának mérsékléséről. Az ozorai Egyetértés Tsz IFA teherautóján komplett diagnosztikai vizsgálatot végeznek Hőszigetelő falak Uzemanyagfogyasztás-vizsgálat - műszerrel
