Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

AtfËPÜJSÀG 1982. március 26. A munkavédelmi képzésről Ebben az évben egymás után jelentek meg a külön­böző minisztériumoknak a 47/1979. (XI. 30.) Mt. sz. ren­delet végrehajtásával kapcso­latos utasításai. Ezekben az utasításokban megfogalmazó­dott, hogy munkavédelmi ve­zetőnek általában azt lehet kinevezni, akinek középfokú munkavédelmi képesítése van. Időközben megjelent a SZOT 47-es számú utasítása, mely a munkavédelmi felügyelők kép­zéséről intézkedik. A megfele­lő képzettség megszerzése érdekében a SZOT Munkavé­delmi Továbbképző Intézet az idei évben is felvételi pályáza­tot hirdet. A szak- és üzem­mérnöki szakra jelentkezők je­lentkezésüket a Tü. 821/a r. sz. nyomtatványon tehetik meg, önéletrajz, erkölcsi bizonyít­vány, orvosi igazolás és két darab, saját részre címzett bo­ríték mellékelésével, 1982. má­jus 15-ig, a SZOT Munkavé­delmi Továbbképző Intézet 1368 Budapest, pf. 200 címen. A technikusminősítőre jelent­kezhetnek — körzetünkben Pécsett lesz, a Zipernowszky Károly Gépipari Szakközépis­kolában — ipari technikum­ban vagy szakközépiskolában oklevelet szerzett dolgozók. Ehhez a jelentkezési lapot és részletes tájékoztatást a Szak- szervezetek Tolna megyei Ta­nácsa, Szekszárd, Beloiannisz u. 9—11. sz. alatt, a Munka- védelmi Felügyelőségen kap­nak. A jelentkezési határidő: 1982. május 31. Várjuk az ügyben érdekeltek jelentkezését. író-olvasó találkozók az üzemekben Az üzemi könyvtárak olvasói a könyvkölcsönzésen kívül, író­olvasó találkozókon is részt vehetnek. Februárban Baranyi Ferenc költővel — Merényi Ju­dit előadóművész közreműkö­désével — találkoztak a Bony- házi Cipőgyár, a Dombóvári KIPSZER és a Városgazdálko­dási Vállalat dolgozói. Ebben a félévben a szakszervezeti könyvtárak vendége lesz még Csörsz István, Czakó Gábor, Moldova Györqy, Raffai Sarol­ta, Sánta Ferenc, Szabó Mag­da, Szilvási Lajos és Tamás Menyhért. Állami gazdasági gépjárművezetők vetélkedője Két évvel ezelőtt, 1980. már­cius 15-én rendezték meg elő­ször Tolna megyében az álla­mi gazdaságok gépjárműveze­tőinek vetélkedőjét. Akkor a Dalmandi Állami Gazdaság adott otthont a vetélkedőnek, idén a hőgyészi. Március 20-án szombaton a Tolna megyeiek ismét összemérték erejüket. A Szakszervezetek Megyei Taná­csának munkavédelmi felügye­lősége és a járási, városi köz­lekedésbiztonsági tanácsok szervezték a döntőt, miután minden állami gazdaságban helyi vetélkedőt is tartottak. A felkészítés, illetve a házi ver­senyek során több mint ezer járművezető tett tanúságot hozzáértéséről. A hőavészi ve­télkedőre ötvennégyen jutot­tak el. A KRESZ- és a műszaki el­méleti vizsgák után a verseny­zők a HÁG takarmányszárító területén, üzemi viszonyok kö­zött hajtották végre a felada­tokat. A különböző rutinfeladatokat személygépkocsival, pótkocsis tehergépkocsival és mezőgaz­dasági vontatóval hajtották végre. A vizsgabizottság meg­állapította, hogy a versenyzők elméleti tudása az elmúlt ve­télkedőhöz viszonyítva jelentő­sen fejlődött. Az összesített eredmény alap­ján az első helyezést a Hő­gyészi Állami Gazdaság, a másodikat a dalmandi, a har­madikat a paksi csapat érte el. Ezek a csapatok és az egyéni legjobb versenyzők a KBT me­gyei elnökségétől értékes tárgy- jutalmakat kaptak. Az értékelés után az SZMT munkavédelmi felügyelője, Rudnyánszky Béla a vetélkedő jelentőségéről, az üzemi bal­esetek elhárításában betöltött szerepéről beszélt. A vetélke­dőről elismeréssel nyilatkoztak a KBT és a MEDOSZ meqyei vezetői is. A legnehezebb feladat kötéllel körbefordulni Az SZMT jogsegélyszolgálati bizottságának tevékenysége A Szakszervezeték Tolna me­gyei Tanácsa jogsegélyszolgála­ti bizottságát 1978. szeptem­berében szervezték meg. A működési szabályzat szerint fel­adata a jogi tájékoztatás, a felvilágosítás, a tanácsadás azon vállalati és intézményi dolgozók számára, alhol ilyen szakszervezeti intézmény még nincs. Ezen túlmenően a bizott­ság az 1/1976. (HM. 27.) SZOT sz. irányelv alapján természe­tesen meghatározott körben a tanácsadáson 'kívül a hozzá­fordulók képviseletét is ellátja bíróságok és más szervek előtt. Az évenkénti ügyforgalmi adatok alapján az előfordult jogesetek többsége a munka­jog és a társadalombiztosítási jogkörbe tartozik, és csak ezt követi a családjogi és a pol­gárjogi ügyek száma. Ez az ügyforgalom, illetve a jogese­tek alakulása megfelel a SZOT- irányeivben rögzített elképze­lésnek, amely a fő súlyt a mun­kaviszonnyal összefüggő ügyek intézésére helyezte. Az SZMT jogsegélyszolgálati bizottságának feladata még a megyében lévő vállalati jog­segélyszolgálatok segítő jellegű ellenőrzése, koordinálása, a helyes joggyakorlat kialakítása, a jogpropaganda-tevékenység. A helyszíni látogatások során megállapították, hogy a válla­lati dolgozók bizalommal for­dulnak a jogsegélyszolgálatok­hoz és az ügyforgalom folya­matosan emelkedő irányzatot mutat. A vállalati jogsegély- szolgálatok vezetői felkészül­ten, lelkiismeretesen látják el a dolgozók képviseletét, nyújta­nak segítséget a hozzájuk for­dulóknak. E megállapítást tá­masztja alá az igazságügyi szer­vek véleménye is a jogsegély- szolgálatok tevékenységéről. A jogsegélyszolgálatok — így az SZMT jogsegélyszolgála­ta is — megfelelő munkakap­csolatokat alakítottak ki az ügyészi, az igazságüayi és a tanácsi szervekkel. Nem egy jogsegélyszolgálat kötött együtt­működési megállapodást az il­letékes tanáccsal, melynek eredményéként javult és gyor­sult az ügyintézés. Az SZMT titkársága 1982. március 8.-i ülésén tárgyalta az SZMT jogsegélyszolgálati bi­zottságának tevékenységét, a vállalati bizottságok működé­sét. Megállapította, hogy a jogsegélyszolgálati munka a megyében eredményesen járul hozzá a munkaidőalap hasznos kihasználásához, a dolgozók érdekképviseletét a jogsegély- szolgálatok jól látják el. He­lyes egyeztető tevékenység alakult ki a jogsegélyszolgála­tok és a munkaügyi döntő- bizottságok között, amely a munkaügyi viták csökkenésé­ben is szerepet játszott. Az SZMT jogsegélyszolgála­tának feladataként jelölte meg a titkárság, hogy a tevékeny­ségével segítse a vállalati bi­zottságokat az egységes és tör­vényes gyakorlat kialakításá­ban, szakmai felkészültségük gya ra pításába n. Hozzájá ru Iva ezzel, hogy a megyében min­den jogsegélyszolgálat ered­ményesen, közmegelégedésre lássa el feladatát. Megjelent... A Népszava Kiadó ismét megjelentette a korábban köz­kedvelt „Válaszolunk” soroza­tát, melynek első füzete a kö­vetkező két témával foglalko­zik: dr. Trethon Ferenc írása az ötnapos munkahéttel, Gál László írása a kollektív szerző­dések módosításával kapcsola­tos azon kérdéseket tárgyalja, amelyek a napi munka során a leggyakrabban felmerülnek. Az év során még öt kiadvány je­lenik meg, a következő füzet a bérszabályozás, bérgazdálko­dás kérdéseivel, illetve a bizal­miak jog- és hatáskörével fog­lalkozik. A kiadványokat a szakszer­vezeti tisztségviselők, valamint a gazdasági vezetők minden­napi munkájukban munkaesz­közként hasznosíthatják. Könyvtárosok tanácskozása A KBVDSZ Tolna megyei Bi­zottsága március 20-án Szek- szárdon, a sportszéklházban rendezte meg hagyományos ta­vaszi sportnapját. A program­ban asztalitenisz és sakk sport­ágak szerepeltek, mind a nők, mind a férfiak részére egyéni verseny került kiírásra. Sport­áganként az alapszervezeti ve­télkedők legeredményesebb versenyzői mérték össze tudá­sukat. Rendkívül izgalmas és sportszerű küzdelem után a következő eredmények szület­tek. Asztalitenisz. Nők: 1. Bo­gáncs Józsefné (Afész, Paks), 2. Horváth Márta (Afész, Szek­szárd), 3. Méhész Gézáné (Afész, Tamási). Férfiak: 1. Krommer József (ZÖLDÉRT Vál­lalat), 2. Kollár István (Ven­déglátói pari Vállalat), 3. Se­bestyén György (TRITEX). Sakk. Nők: 1. Karácson Györgyéé (Afész, Paks), 2. Szarvas Erzsébet (Afész, Paks), 3. Kari Józsefné (ZÖLDÉRT Vál­lalat). Férfiak: 1. Szavcsák Bé­la (Vendéglátóiipari Vállalat), 2. Steib József (ZÖLDÉRT Vál­lalat), 3. Szíjjártó István (Afész, Szekszárd). Az SZMT központi könyvtára mint hálózati és módszertani központ, a megyében működő üzemi könyvtárosokkal folytatott eszmecserét 1982. március 16- án. Az elmúlt év munkájának ér­tékelésére, a fő feladatok meg­határozására került sor. Többek között arra a következtetésre jutottak, hogy az öt munkana­pos hét hatását a művelődésre, az olvasásra még nem lehet pontosan meghatározni. Abban egyetértettek, hogy az olvasás­nak megkülönböztetett szerepe lesz, mert könyvet mindenki ke­zébe lehet adni Változott az üdülési szabályzat Idén a SZOT- és a vállalati beutalókat együttesen kell el­osztani valamennyi alapszerve­zetnél, mivel az új üdülési sza­bályzat hatálya nemcsak a SZOT-beutalásra terjed ki, ha­nem egységesen érvényes a kedvezményes üdülés egészére, legyen az vállalati, hivatali, vagy intézményi. Kedvezményes minden olyan teljes ellátást nyújtó, legalább egyhetes bel­földi, vagy 6 napos külföldi üdülés, ahol a résztvevők nem az önköltséget fizetik. A beutalás joga — a bizal­miak egyetértésével — a szak- szervezeti bizottságoké. A kiválasztásnál a szakszerve­zeti bizottságoknak figyelembe kell venniök a munkában, a kö­zösségi életben, a közös érdek szolgálatában való részvételt; a szociális helyzetet és egészségi állapotot; továbbá azt, hogy milyen gyakorisággal részesült kedvezményes üdültetésben az illető dolgozó. Nagyon fontos, hogy a beutalásban részesülők száma mindig tükrözze az alap­szervezethez tartozó dolgozók — munkások, alkalmazottak stb. — összetételét. Kedvezményes üdülésben ré­szesíthetők az egyéves szakszer­vezeti tagsággal rendelkezők, évenként egy alkalommal bel­földön, csak 2 évenként fő­idényben és 3 évenként külföl­dön bármilyen formában (csere, turista stb.). Külföldi üdülésnek számít a 6 napos hajóüdülés is. A főidényi szigorítás az idén már a szanatóniumi beutalásra is vonatkozik, üdülési jogosult­ságnál csak az egyéves szak- szervezeti tagság követelmény. A korábbi előírt legalább egy­éves folyamatos munkaviszony már nem kötelező. Ez előnyös a szakszervezeti tagsággal rendel­kező nyugdíjasok, egyetemisták, szakmunkástanulók és sorkato­nák számára is. Az új szabály­zat nem tesz különbséget aktív dolgozók és a nyugdíjasok kö­zött, még az üdülőszanatóriumi beutalásban sem. Ez az időseb­bek számára rendkívül kedvező. Módosult a főszezon időpont­ja. Főidénynek számít a június 1.-agusztus 31. közötti időszak. De jó tudni, hogy kizárólag csak az esetben főidényi az üdülés, ha valamennyi napja erre az időpontra esik. Változott a családos üdülte­tésben a gyermekkorhatár. Fel­ső határa eddig 25 év volt, most 20 évre csökkent. Az életkor megítélésénél az üdülővezetők rugalrnpsan járnak el, így a 14 és 20 év még az esetben is el­fogadható, ha a gyermek az üdülés évében már néhány hó­nappal megelőzően betöltötte a korhatárt. Az is változás, hogy a szülők szakszervezeti tagsága a gyermek-beutalás különböző formáinál — a családos üdülés kivételével — már nem kötele­ző. Az új szabályzat enyhíti a gyermeküket egyedül nevelő szülők gondját, amikor lehető­vé teszi, hogy a családos üdü­lésben az egyik felnőttjeggyel- az apa vagy az anya helyett — gyermek is beutalható. így pl. 2 felnőtt és 1 gyermek részére érvényes beutalójeggyel 1 fel­nőtt és 2 gyermek is igénybe ve­heti az üdülést. Ez nemcsak a főszezoni családos beutaláskor alkalmazható, hanem az elő-, utóidényi úgynevezett vegyes családos üdülésben is. Nagyon lényeges, hogy a sza­bályzat egyértelmű alkalmazása miatt a SZOT és a vállalati ked­vezményes beutalás tényét és idejét egyaránt beírják a szak- szervezeti könyvbe. Megelőzően ez a szabály csak a SZOT-üdü- lésnél volt érvényben. így idén már nem lehetséges, hogy va­laki esetleg évente kétszer is kedvezményes beutalásban ré­szesüljön, egyszer SZOT-, a má­sodik alkalommal vállalati üdü­lésben. Az új szabályzat ösztönzi az alapszervezeteket a beutalókkal való jobb gazdálkodásra, ami­kor kimondja, ha az üdülésre nincs jelentkező, a szakszerve­zeti bizottság kötelessége más vállalat, intézmény számára át­vételre, cserére felajánlani a je­gyet. Bányai János a SZOT üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság osztályvezetője A vetélkedő rendjét ismerteti — középen — Rudnyónszky Béla munkavédelmi felügyelő a vizsgabiztosokkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom