Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-04 / 53. szám

a Képújság 1982. március 4. Cikó Elnökségi ülés ‘Kihelyezett ülést tartott a bonyhádi járási úttörőelnökség a cikói általános iskolában. Nem ritkaság az ilyesmi, ezt a módszert az elnökség rendszere­sen alkalmazza. Az ülésen a négy évre szóló középtávú mozgalmi tervezés tapasztalatainak értékelését vé­gezték el. Azért éppen Cikón, mert itt általánosítható, jó ta­pasztalatok vannak. Olyannyira, hogy az iskola nem is készített külön munkatervet, hanem a mozgalmi feladatokat beépítet­ték az iskolai munkatervbe, vagy fordítva. Lényeg, hogy egységes az iskola feladatmeg­jelölése néhány évre. Úttörő-olimpia Területi döntő Bonyhádon Az elmúlt évben Dombóvá­ron — sport és egészségügyi szakértők bevonásával — pró­baolimpiát rendeztek ökölvívás­ból. Úgy látszik a kísérlet sike­rült, mert az idén már szerepelt az úttörő-olimpia versenyszámai között az ökölvívás. A területi döntőt e hónap 13-án, 14-én és 15-én rendezik meg Bonyhádon a Sportcsarnokban. A versenyen öt megye úttörő ökölvívói talál­koznak. A három napnak csak kis ré­szét teszik ki a versenyek, a sza­badidős programokat a Vörös­marty úttörőcsapat úgy állította össze, hogy a gyerekek megis­merkedhessenek névadójuk he­lyi emlékeivel, a város és a kör­nyék nevezetességeivel, szépsé­geivel. Az oktatás és nevelés egységéért Interjú Nagy Ervînnével, a bonyhádi városi és városkörnyéki úttörőelnökség elnökével — Bevezetőül szóljunk arról,- hogy hány úttörő tartozik az el­nökséghez. .. — Tizenegy úttörőcsapat kö­zel háromezer-négyszáz úttörő­jének irányítása, mozgalmi te­vékenységének szervezése a feladatunk. — Kérem, beszéljen arról, hogy milyen jellegzetességei vannak az itt folyó munkának. — Speciális helyzet alakult ki a járás megszűntével. Most a járási és a városi úttörőelnök­ség feladatait is az egy, közös elnökségnek kell elvégeznie. Te­hát a két nagy—mintegy ezer­tagú — bonyhádi úttörőcsapat mellett rendszeresen el kell jut­nunk a kisebbekhez, a területen dolgozó úttörőcspatokhoz is. Vi­szonylag nagy terület tartozik a városhoz, így sokat tartózko­dunk vidéken. — Egy-egy látogatás elég az ott végzett munka felméréséhez, segítéséhez? — Nem, semmiképpen. Épp ezért nem is a látogatásokra helyezzük a fő hangsúlyt, ha­nem bizonyos munkák kihelye­zésére. — Mit ért ezen? — A szakbizottságok vezetői­vel együtt rendszeresen látogat­juk a különböző foglalkozáso­kat, elbeszélgetünk az úttörőve­zetőkkel, egy-egy nagyobb ak­ció, verseny megszervezését tel­jes egészében egy úttörőcsapat­ra bízzuk és rendszeresek a ki­helyezett elnökségi ülések is, ahol egy adott részterület mun­kájának elemzését végezzük el. A tanács művelődési osztályá­nak munkatársaival együtt kö­zös látogatásokat szervezünk a körzetünkbe tartozó általános iskolákba. Ilyenkor átfogó, komplex vizsgálatot végzünk. Az oktatás szakmai kérdései, vizs­gálata mellett foglalkozunk az úttörőmozgafmi feladatokkal, azok végrehajtásával és az is­kolai tantervhez való kapcsoló­dásának módszereivel, lehetősé­geivel is. — Miért jó ez a közös láto­gatás? — Mert így együtt, komplexen az oktatás és a nevelés egysé­Nagy Ervinné gét. vizsgáljuk. Az úttörő első és legfontosabb feladata a ta­nulás. Egy-egy ilyen láto­gatással, átfogó vizsgálattal megállapíthajuk, hogy az adott iskola tantestülete, mozgalmi vezetői hogyan segítik ezt a célt. — Említette a szakbizottságo­kat. A bonyhádi úttörőelnökség mellett milyen szakbizottságok dolgoznak? — Elnökségünk mellett ihét szakbizottság dolgozik. A kultu­rális, a kisdobos, a honvédelmi, a képzési, a szakági, a lakóte­rületi és az ifivezető szakbizott­ság. — így első hallásra a szakági és a lakóterületi szakbizottság az, ami másutt a megyében nem működik. Beszéljünk ezek­ről. — Szakági szakbizottság tu­domásom szerint is csak nálunk van a megyében. Ezt a szakbi­zottságot Máté Rudolfné, a vá­rosi tanács művelődési osztályá­nak a tanulmányi felügyelője vezeti. A szakbizottság feladata az előbb említettekhez kapcso­lódik. Az állami és a mozgalmi nevelés egységének megterem­tése. Terjesztik azokat a mód­szereket, amelyekkel az úttörő- mozgalom — a maga sajátos eszközeivel — a legjobban tud­ja segíteni a tanulást. Irányítják a szakköri munkákat és példá­ul a tudományos, technikai út­törőszemle megszervezését is önállóan végzi a szakbizottság. — Ez az önállóság a többi szakbizottságra is jellemző? — Igen. A maga területén mindegyik szakbizottság önál­lóan dolgozik, irányítja a mun­kát. Például az éneklő rajok ve­télkedőjének megszervezésével az elnökségnek semmi gondja sincs, a szervezést végző szakbi­zottság csak a kész tényekről számol be. — Említettük még a lakóte­rületi szakbizottságokat is. . . — Ez a szakbizottságunk — a nevéből is kitűnik — a lakóte­rületeken a szabadidős prog­ramok szervezésére, irányításá­ra alakult. Elsősorban a szülők aktivitására, kezdeményezőkész­ségére alapozza a munkát. Cél­juk a szocialista brigádokat, az adott területen élőket bevonni a gyermekek szabadidős prog­ramjának tartalmassabbá téte­lébe. Akár úgy, hogy egy-egy szülő, brigád kirándulni viszi a házban vagy a környéken lakó gyerekeket, akár úgy, hogy la­kótelepi focibajnokságot, más ügyességi versenyt szervez szá­mukra. — A jövőben milyen változá­sokat, új kezdeményezéseket terveznek a bonyhádi és környé­ki úttörőmozgalomban? — A bonyhádi egyes számú általános iskola Vörösmarty út­törőcsapatánál felborítottuk az eddigi megszokott osztályon­kénti rajalakítási gyakorlatot és a gyerekek érdeklődési kör sze­rint alakították meg az úttörő­rajokat. Véleményünk szerint ez fontosabb kapocs a munkában, mint az osztályközösség. Persze, ez nem bonyhádi speciolitás, de ott ahol erre lehetőség van, és indokolt elsősorban a nagy út­törőcsapatoknál, itt szeretnénk folytatni, továbbfejleszteni ezt a kezdeményezést. Továbbra is feladatunknak tartjuk az okta­tás és nevelés egységének mind teljesebb megteremtését. Azt, hogy az úttörőmozgalom a jö­vőben még jobban, aktívabban segítse a tantervi feladatok vég­rehajtását, a gyerekek hatékony tanulását. TAMASI JÁNOS Ketten a versenyzők közül- Járási első lettem a mate­matikaversenyen - válaszolja kérdésemre Bősze Tibor, a bonyhádi I. számú Általános Is­kola tanulója, és mindketten tudjuk, hogy jelen esetben a Bonyhád városi és városkörnyé­ki úttörő-matematikusok verse­nyéről van szó.- Sokak szerint a matemati­ka száraz, unalmas tudomány. Te miért szereted?- Szerintem izgalmas. Ott van a feladat, és tudom, hogy egyedül.kell megoldanom. Ami­kor kijön az eredmény, az nagy­szerű érzés, jó dolog.- Az iskola elvégzése után hova szeretnél jelentkezni?- Budapestre, a Fazekas Mi­hány Gimnázium matematika­szakára.- így tehát a jövőt sem tu­dod matematika nélkül elkép­zelni?- Hogy a gimnázium elvég­zése után mit csinálok, azt még nem tudom, de minden­képpen valamilyen matemati­kai területen szeretnék tovább­tanulni. Talán tanári, talán más szakon.- Hallottam, hogy itt az is­kolában nagyon aktív matema­tikaszakkör működik.- Természetesen én is tag­ja vagyok. Ott is versenyzőnk egymás között és sokkal bonyo­lultabb feladatok is szóba ke­rülnek, mint az iskolai matek­órán. Bősze Tibor- Társaid is hasznát látják a matektudásodnak?- Előfordult már, hogy va­laki megkért, magyarázzak el egy példát, vagy dolgozatok előtt segítsek felkészülni. Ilyen­kor mindig segítek is. * Szalai Attila szintén a bony­hádi l-es iskola tanulója. Öt elsősorban a technikai dolgok érdeklik.- A természetkutató szakkör­ben földrajzzal, élővilággal, kémiával, fizikával foglalko­zunk - magyarázza. - Nagyon szeretem a szakköri foglalko­zásokat, mert összetett témák­kal foglalkozunk, sok minden szóba kerül egy-egy feladat kapcsán.- Ügy tudom, a szaktárgyi versenyen is eredményesen in­dultatok.- Technikából járási elsők lettünk és én egyéniben is első helyezést értem el.- Matematikából milyen ta­nuló vagy?- Ötös voltam mindig, de nem szeretem. Szerintem szá­raz, nem tudok lelkesedni azon, hogy megoldok egy egyenletet, vagy más feladatot. A techni­kával, a természettel kapcsola­Szalai Attila tos dolgok sokkal érdekeseb­bek.- Az iskola elvégzése után mit szeretnél tanulni.- Ide, a bonyhádi gimnázi­umba jelentkeztem, utána pe­dig valamilyen biológiával kap­csolatos területen szeretnék to­vábbtanulni. Édesapám vadász, néha elvisz magával. A termé­szetet, az állatokat mindketten nagyon szeretjük. Valami olyan területen szeretnék tanulni, ké­sőbb dolgozni, ami ezekkel kapcsolatos. T. Aparhant Hírneves tűzoltók Az aparhanti Úttörő Gárda tűzoltó-szakalegysége nem csupán a megyében, de az országban is ismert. Amióta egyáltalán van rendszeresen ennek a korosztálynak is országos versenye — 1970 óta — mindig résztvevői az országos döntőnek. Az úttö­rőkön kívül van ifjúsági és felnőttraj is. A mai felnőttek nyolc­van százaléka az úttörőrajban kezdte. Az úttörőtűzoltók irá­nyitója Schunk József igazgatóhelyettes. Fotó: Kútvölgyi.Mihály Vár a nyári tábor! Az idén is várják a gyereke­ket a nyári úttörőtáborok, a bonyhádiakat Váralján és Alsó- Bélatelepen. összesen körülbe­lül kétezer gyerek tölthet egy­két hetet ezekben a táborok­ban. Nem feledkeznek meg a kis­dobosokról sem, egy turnusban ők nyaralnak Váralján, ahol egy hónap, hétfőtől .péntekig tartó szakaszokban a napköziseké. Egy csoport kisdobos a tengelici táborban is üdülhet. Váralján lesz az idén is me­gyei tábor beteg gyerekek ré­szére, ismét helyt ad a városi úttörőelnökség a német nemze­tiségi tábornak. A testvérme­gyénkből, Karl-Marx-Stadtból érkező úttörők pedig az eddigi­ektől eltérően nem Dombodban, hanem a nemzetiségi turnussal együtt nyaralnak. Sok más mellett érdekesség, hogy augusztusban ifjú horgá­szok pecáznak Váralján. Alsó-'Bélatelep már eddig is nemzetközi tábor lett — francia és tambovi gyerekek rendszere­sen vendégei — csereüdültetés keretében. Társadalmi kapcsolatok A kisdobos- és úttörőmoz­galom sem nélkülözheti—épp­úgy, mint az iskola — a társa­dalommal való kapcsolatokat. Bonyhádon hagyományai vannak az úttörők és az üze­mek sokágú kapcsolatainak, anyagiakban is támogatják az iskolákat. Rendszeresek az út- törő-KISZ-es találkozások, a gyárlátogatások. Nyilvánvaló, hogy a másik fél, az üzem sem jár rosszul azzal, hogy az ál­talános iiskolások megismerik, esetleg megszeretik az ott fo­lyó munkát. Példaszerű az l-es iskola és a cipőgyár kapcsolata. Agyár vetélkedőket, pályázatokat hir­det a gyerekek számára, akik­nek munkáiból már több kiál­lítás volt a gyárban. A gyári ünnepségeken műsort adnak az úttörők és a gyár is képvisel­teti magát az iskola úttörőcsa­patának ünnepségein. Kakasd, Izmény Névadók napja Hagyományteremtő szándék­kal ünnepelte januárban a ka- kasdi általános iskola Petőfi Sándor — az úttörőcsapat név­adója — születésnapját. Juhos László szobrász ebből az alka­lomból domborművet a'ándéko- zott az úttörőcsapatnak. A gye­rekek névadójuk születésnapját színes programmal, és szavaló­versennyel tették emlékezetessé. A városi művelődési központ pedig erre az alkalomra sza­badidős programmal ment ki a faluba. A névadó napját ezen­túl minden évben hasonló mó­don ünnepük meg a kakasdi út­törők. Az izményi úttörőcsapat név­adója Gábor Áron, náluk már régebbiek a „névnapi” szoká­sok, legutóbb harci túrót szer­veztek, ahol az állomásokon ko­rabeli ruhákban várták a ver­senyzőket az állomásparancsno­kok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom