Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

1982. március 23. NÉPÚJSÁG 3 Az üzemi balesetek alakulása Számszerűségben emelkedés, a halálos balesetek száma csökkent Tavaly Tolna megye ipari üzemeiben 2068 munkahelyi baleset történt, a balesetek miatt kiesett munkanapok szá­ma megközelítette a negyvennégyezret. Egy üzemi baleset­re átlagban húsz nap gyógyulási idő esett. Ebből következ­tetni léhet az üzemi balesetek miatt bekövetkezett anyagi kárra, természetesen annak hangsúlyozásával, hogy nem az anyagi kár az elsődlegesen fontos, hanem az embereket ért károsodás. Egy felmérés során az érdekelt szervek 1922 üzemi bal­eseti jegyzőkönyvet elemeztek. Majdnem teljes tehát a szám, úgyhogy általános következtetések levonására a fel­mérés alkalmas volt. Egészen pontosan alkalmas lesz, mert ezután következik a számítógépes feldolgozás, amelynek adatai majd alapos elemzést tesznek lehetővé. Néhány érdekes szám azonban már így is felhívja azok­ra a tényezőkre a figyelmet, amelyek következtében sok esetben történt sérülés üzemben, vagy üzembe jövet, illet­ve onnan .menet. A legtöbb üzemi baleset az úgynevezett környezeti hatá­sokra történt. Környezeti hatásokon értendő mindaz, ami élettelen dolgok közbejöttével történik, például utakon, jár­dákon való elcsúszás, falnakesés stb. Ez természetesen az üzemen belülre éppúgy érvényes, mint az üzemen kívülre. Van ebben a balesetfajtában egy figyelemre méltó ténye­ző, nevezetesen a dolgozó fáradtsága, erre vonatkozóan azonban hitels adatok nem állnak, nem is állhatnak ren­delkezésre, már csak azért sem, mert a mértéktelen túlórá­zás —■ hogy csak egy .példát említsünk —• dolgában nagyon sokszor' találkozik a vélt üzemi és ugyancsak vélt egyéni érdek. Egyébként környezeti hatás miatt az 1922 baleset 46,4 százaléka következett be, szám szerint 752. A dolgozó gyakorlatlansága miatt 185, fegyelmezetlensége miatt 286, az előírásellenes munkavégzés miatt 330 sérülés történt. Szervezési hiba 102 esetben volt balesetokozó tényező, a Védőberendezés, -burkolat nem megfelelő volta 14, az egyéni védőeszköz használatának elmulasztása 67 ízben okozott balesetet. Az ellenőrzés elmulasztása 57, a karban­tartás elmulasztása 39 esettel szerepel a felmérésben. Van itt egy érdekes adat. A sérültek 108 esetben hasz­nálták ugyan az egyéni védőeszközt, az alkalmas is volt funkciójára, a baleset mégis bekövetkezett. Negyvenöt íz­ben ugyan rendelkezésre állt az egyéni védőeszköz, de azt a sérült nem használta, huszonkét esetben — noha szük­séges lett volna — .nem állt rendelkezésre. Hatszázlhét üzemi baleseti jegyzőkönyv tanúsága szerint 209 esetben nőket ért baleset, ezek kilenc és fél százalékát munkába jövet, illetve munkába menet. A megye ipari szövetkezeteiben 278 üzemi baleset volt tavaly, az ezer főre jutó üzemi balesetek száma 27,1 volt. Nyugodtan mondhatjuk: nem kevés. (Különben pedig akár csak egy baleset is sok.) A táppénzes napok száma — üzemi balesetekből követ­kezően —• valamivel több mint öt és fél ezer volt, halálos üzemi baleset egy történt, csonkulásos egy sem volt'. A balesetek fajtánkénti .megoszlása hasonló, mint az ipa­rig üzemekben, természetesen a nagyságrend itt más. A járművel történő közlekedési balesetek száma a megye ipari szövetkezeteiben, 1981-ben 17 volt. Az összes üzemi baleset — már amennyi a felmérésben szerepelt, annyira kivetítve — 6,1 százaléka. Az ipari üzemek, állami vállalatok, ipari szövetkezetek, esetében ilyen átfogó felmérés még nem történt, ezért összehasonlítási alap, legalábbis objektív’ összehasonlítási lehetőség, nincs. Ami a tendenciát illeti, megállapíthatjuk, hogy a szám­szerűségben emelkedés tapasztalható, ugyanakkor a sú­lyosságot illetően némileg javult a helyzet. Nagyon való­színű, hogy a számszerűség emelkedésébe a bejelentési fegyelem javulása is belejátszott, továbbá az, hogy a nyil­vántartott balesetek köre kibővült. De ne hallgassuk el, hogy az emelkedés mértéke nagyobb, mint a nyilvántartás körének bővülése. Ne zárijuk ki azt a tényezőt se, amit a táppénz száz százalékra emelése jelentett egyes baleset- fajtáknál. Ez azonban bizonyossággal nem mérhető és nincs jogunk senkiről sem feltételezni, hogy a fizetés 75 százaléka esetében nem vette volna igénybe a táppénzt, a száz szá­zalék esetében azonban igen. Inkább arra kell fokozottan odafigyelni, hogy a munkahelyek egy részében még ma sem fordítanak kellő figyelmet a munkakörülmények javítására, biztonságosabbá tételére és arra, hogy lazulás tapasztal­ható a szabályok betartásában, mind a munkahelyi veze­tők, mind a dolgozók részéről. A teljesség kedvéért szólni kell megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezetei és szövetkezeti vállalatai baleseti helyzetéről is. Itt már van összehasonlítási lefhetőséa 1980-nal. 'Míg 1980-ban 898 volt az üzemi balesetek száma, addig tavaly már 1113. A kiesett táppénzes napok száma több mint hatezerrel nőtt. A halálos üzemi balesetek száma egy- gyel csökkent, hatról ötre. A csonkulásosok száma kettőről hétre emelkedett. Az ezer főre jutó üzemi balesetek száma 1980-ban 41,9, 1981-ben 51,9 volt. Ez a szám bizony ma­gas. Ezen a munkaterületen is a környezeti hatás miatt be­következett üzemi baleset volt a legtöbb, szám szerint 350, ezt követte 311-gyei a berendezések, gépek, eszközök miatti es igen magas volt az állatok támadása miatt bekövetke­zett, 210, ami az összes balesetek 18,9 százalékát tette ki Az üzemi balesetek bekövetkeztében 90,5 százalékban nem játszott szerepet a védő- és jelzőberendezések, valamint az egyéni védőeszközök állapota, vagy használatának elmu- lasztasa. Elég magas volt még a járművel történő közleke­dési üzemi balesetek száma a termelőszövetkezetekben és szövetkezeti vállalatokban, 121, az összes üzemi baleset 10,9 százaléka. A kérdésről a napokiban tárgyalt az SZ'MT munkavédel­mi bizottsága, az adatok az ülésre készült beszámolóból valók. L. Gy. A KISZ 25. születésnapján (Folytatás az 1. oldalról.) A kultúrcentrum programjá­ban a nagy sikerű gyermekját­szó mellett kiemelkedő ese­ménynek számított az Éneklő if­júság bemutatója. A színházte­remben szekszárdi, bonyhádi és dombóvári gimnazisták bizo­nyították ragyogó énekhangju­kat, iskolázott előadásmódju­kat. A hideg ellenére a kerékpá­rosok, kismotorosok nyeregbe pattantak, hogy bebizonyítsák: nyugodtan vehetnek részt a közlekedésben, mert urai jár­műveiknek. Az igaz, hogy a KRESZ-kérdésekre már nehe­zebben válaszoltak, de így lis érdekes, izgalmas volt ez a já­ték. A kulturális centrumban ké­sőbb, többek között láthattuk a szekszárdi néptáncegyüttes gá­laműsorát, Tám László fotómű­vész diaporáma-bemutatóját, Muzsay András pol-beat éne­kest és este, befejezésül, a Svédországból hazaérkezett Ze- fir együttes mutatkozott be. Játékkészítés a megyei művelődési központban Politikai viták, játékok Az MSZMP Oktatási Igazga­tóságának épületében lelhetett ki-ki a neki legmegfelelőbb politikai programra. Egész idő alatt szólt a zene, a program­ismertetések követték egymást, a hangosbemondón, mely első­sorban az utcán sétálóknak szólt, azoknak, akik még nem döntötték el, hogy hol töltik a napnak ezt a részét. Sok új ismeretet adó vitának, beszélgetésnek lehettek tanúi és résztvevői, s játékos kedvüket is csillogtathatták az ide láto­gatók. Közélet a középiskolák­ban: - aktuális téma, sok fia­talt érdekelt. Erről tartott vita­indítót, majd vezette a beszél­getést Jutkusz Győző, az MSZMP Oktatási Igazgatósága filozófiatanszékének vezetője. Ezzel egy időben a Mecénások című filmet is levetítették, ahol a vitavezető Bonfig Ágnes volt, a megyei művelődési központ munkatársa. Játék is akadt bőven — a nagyelőadóban kialakult élénk hangulat, nevetés, kérdések vá­laszain töprengő arcok, a lici­Versenyek, Győzött a Garay gimnázium — így lehetne legrövidebben összefoglalni a vasárnapi vetél­kedők végeredményét. Az év­forduló alkalmából hirdették meg az elmúlt 25 év történetét feldolgozó vetélkedőt. A döntő­ben első lett a Garay gimnázi­um csapata. Ugyancsak a ga- raysok nyerték meg a Szekszár­di Nyomda rejtvényfüzetének döntőjét is. Az idén ez is a KISZ-történetével foglalkozott. Az ifjúgárdistók sem maradtak le a többiek mögött, az ő szel­lemi vetélkedőjüket is a Garay Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola csapata nyer­te meg. tálások félreismerhetetlen jelei voltak a politikai presszónak. Sport, kulturális, KISZ-történeti, politikai kérdésekre adhattak választ a játszani akarók, s az egyik sarokban pedig diaképek villantak, melyekről fel kellett ismerni, hogy mit ábrázolnak, hol találhatók a szobrok, mi­lyen történelmi eseményt örö­kítenek meg. A helyes válaszo­kért pedig az erre az alkalom­ra rendszeresített pénzeszköz­zel, a „zsozsóval" fizettek a já­tékok vezetői. Akinek pedig ele­gendő mennyiségű fizetőeszkö­ze gyűlt össze, az licitálhatott zsákbamacskára, melyről az át­adás pillanatában derült ki, hogy mi is az tulajdonképpen. Gyűltek a „zsozsók”, a külön­féle, ezen vásárolt tárgyak a já­tékosok kezében, s egyre nőtt a játékoskedv is ... Már estébe nyúlott az idő, amikor vége sza­kadt a vetélkedésnek. Sokakat érdekelt a Hair című film is. Jó szórakozási lehetőséget nyújtott ebben az épületben majd két­száz fiatalnak az ifjúsági nap. vetélkedők A szakmunkásképzősök moz­galomtörténeti versenyében a bonyhádiak vitték el a pálmát. A lisztesvölgyi lőtéren rendez­ték meg az Ifjú Gárda felmenő rendszerű lövészversenyét. A járások, illetve városok legjobb­jai mérték össze tudásukat két számban, kispuska- és légpisz­tolylövésben. A kispuskások ver­senyét, a hagyományoknak meg­felelően a lengyeli szakmunkás- képző és szakközépiskola csa­pata nyerte meg. Légpisztollyal legjobban a dombóvári Gőgös Gimnázuiim ifjúgárdistái lőttek, így ők képviselik a megyét az országos versenyen. * Sportcentrum a főiskolán Vasárnap teljesült a város if­júságának vágya: nyitottá vált az intézmény a fiatalok előtt. Nyomban a nemrégiben átadott uszodát ostromolták meg a né­pes csoportok, hogy az MHSZ- esek víziparádéja után megmár­tózzanak és a különböző úszó- számokban elinduljanak. Akit az uszoda nem vonzott, vagy el­felejtett fürdőruhát hozni, az a tornateremben választhatott ké- nye-kedve szeriint valamit, aki­nek pedig még ezen a napon is futni volt kedve, az próbára te­hette állóképességét az épület bejárata elől induló futóverse­nyen. A szervezők nagy-nagy örö­mére a rendezvényre eljöttek Tatáról, a válogatott edzőtábo­rából a Tolnai VL asztaliteni­szezői, hogy találkozzanak a fiatalokkal és bemutatót tart­sanak a sportág technikai alap­elemeiből. A sportnap záróakkordja sem volt akármilyen. Zsúfolásig megtelt az előadóterem, Wich- man Tamás nyolcszoros világ­bajnok kenuzó és Tóth István birkózó világbajnok élménybe­számolójára. Felelevenítették pályafutásuk érdekes epizódja­it, majd válaszoltak a jelenlé­vők kérdéseire. Vasútépítő katonák kitüntetése Szombaton ifjúsági nagygyű­lést tartottak a dombóvári mű­velődési házban a vasútépítés­ben részt vevő katonák kép­viselői. Az ünnepségen meg­jelentek Bokor József vezérőr­nagy, Gyuricza István, a váro­si pártbizottság első titkára, Bush Károly, a MÁV pécsi igazgatóságának igazgató- helyettese, a vasútépítő kato­nák munkájával kapcsolatban lévő üzemek, intézmények ve­zetői, képviselői., a magasabb katonai egység parancsnoka. Az ifjúsági nagygyűlésen Kiss Magdolna, a megyei KISZ-bizottság első titkára méltatta a katonák KlSZ-mun- kájának jelentőségét. Elmon­dotta, hogy a nevelés, a ki­képzés, a vasútépítő munka során kiváló eredményeket ér­tek el. Nagy lelkesedéssel vég­zik katonai és vasútépítő mun­kájukat, ugyanakkor élénk kul­turális, politikai életet is foly­tatnak. Hasznosnak ítélte meg azt a munkát is a KISZ me­gyei első titkára, amelyet az egység katonái a községek, és a város művelődési életében végeznek, társadalmi munká­val segítik egy-egy közcélú feladat megvalósítását. Az ünnepi beszéd után Kiss Magdolna átadta a KISZ KB vörös vándorzászlaját az al­egység KISZ-bizottsága titká­rának, Csapiáros László őr­mesternek. A művelődési ház nagyterme zúgott a tapstól, amikor a KISZ-bizottság titkára meglengette a szép zászlót. Az ünnepség során a vendé­gek közül többen is köszön­tötték az ünneplő katonákat, majd végül kitüntetéseket ad­taik át, és soron kívüli előlépte­tések történtek. Ifjúsági nagygyűlés Pakson A Pakson dolgozó építő­műszaki katonákat szombaton a munkásművelődési központ­ban köszöntötték abból az al­kalomból, hogy elnyerték a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlaját, az egy­ség pedig elnyerte negyedik alkalommal a „Magasabb Egység élenjárója" címet. Az ünnepségen megjelentek a csapattal együtt dolgozó vállalatok vezetői és fiataljai, a város társadalmi, gazdasági vezetői, valamint a magasabb egység képviselői. Szabó Tibor alezredes, a KISZ Központi Bizottság Inté­ző Bizottságának tagja tar­tott ünnepi beszédet, megem­lékezett a három tavasz ünne­péről, a KISZ alakulásának 25. évfordulójáról és méltatta az alakulat fiataljainak kie­melkedő munkáját. A kitünte­tést azért kapták, mert sok éven át kiemelkedő mozgalmi és gazdasági munkát végez­tek. Élenjártak a fiatalok er­kölcsi, politikai nevelésében. Ezt követően Szabó Tibor átadta Vecsei Márton őrmes­ternek, a KISZ-bizottság titká­rának a Vörös Vándorzászlót. Az ünnepség második ré­szében Jeszenszky Ferenc ezre­des, a magasabb-egység pa­rancsnoka átadta az alakulat­nak a „Magasabb egység élen­járó” kitüntetést. Az ifjúsági nagygyűlésen több mint negyvenen részesül­tek előléptetésben, kitüntetés­ben és jutalomban. A KISZ- szervezettel kapcsolatban lévő ifjúsági szervezetek pedig sza­lagot kötöttek a zászlóra. Az ünnepség a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Ma­gyar Néphadsereg művész- együttesének műsorával zárult. Indul az amatőrök futóversenye a főiskola elől Csapiáros László meglengette a zászlót

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom