Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-04 / 53. szám

1982. március 4. TOLNA \ _ 2 Képújság PANORÁMA Mitterrand Izraelbe érkezeit Arab bírálatok a látogatásról Mitterrand francia elnök megérkezése után beszédet mond a Tel Aviv-i repülőtéren (Telefotó - AP-MTI-KS) Mitterrand elnök, négy mi­niszter kíséretében, szerdán dél­előtt Izraelbe érkezett három­napos, hivatalos látogatásra. A francia lapok vezető he­lyen foglalkoznak az elnök lá­togatásával, s rámutatnak, hogy az milyen kockázatot rejt ma­gában. A jobboldali L’Aurore hangsúlyozza, hogy az elnök utazása nagy jelentőségű, hi­szen első ízben látogat el fran­cia államfő Izraelbe. A szintén jobboldali Le Figa­ro szerint Mitterrand elnök a látogatás során mondandó be­szédeiben egyszerre akar szól­ni Izraelhez, az^ arab világhoz és Franciaország nyugati part­nereihez. A Les Echos, a gazdasági és pénzügyi körök lapja hangsú­lyozza: az elnök e látogatással betartja korábbi ígéretét, de ugyanakkor azt a kockázatot is vállalja, hogy elégedetlensé­get kelt az arab világban és nem váltja be az izraeliek re­ményeit sem. Manőverezési te­rülete rendkívül szűk. A L'Flumanité, az FKP lapja rámutat, hogy az elnök látoga­tását fenntartással, sőt nyílt bí­rálattal fogadták az arab or­szágokban. A lap a többi kö­zött Faruk Kadduminak, a PFSZ politikai osztálya vezető­jének nyilatkozatát idézi, aki kijelentette, hogy a PFSZ nem ért egyet e látogatással és azt nyíltan meg is mondja. Franciaországnak most meg kellene hívnia Jasszer Arafatot, a PFSZ elnökét is hivatalos lá­togatásra, ha valóban elő akar­ja mozdítani a francia—arab kapcsolatokat - hangsúlyozta Kaddumi. BUDAPEST Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke szerdán fogadta dr. Ho Guan Lim rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, a Szingapúrt Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A meg­bízólevél átadásánál jelen volt Garai Róbert külügyminiszter­helyettes. ANKARA , Andreasz Papandreu görög miniszterelnök háromnapos cip­rusi látogatása - és különösen ott tett kijelentései - igen he­ves reagálást váltottak ki Tö­rökországban. Maga a török kormány nem volt hajlandó kommentál™ a görög kormány­fő szavait, mondván, hogy „nem bocsátkozik polémiába". Az ankarai sajtó azonban pél­dátlan össztüzet zúdított Pa- pandreaura, akit „provokáció­val” és „erőfitogtatással1” vá­dolnak. WASHINGTON Haig amerikai külügyminisz­ter kedden rámutatott, hogy Peking minden igyekezete elle­nére az Egyesült Államok foly­tatni fogja a fegyverszállításo­kat Tajvannak. Az 1981. évi munkaverseny értékelése Tegnap a MÉSZÖV székha­zában együttes ülést tartott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének Tolna megyei Bi­zottsága és a MÉSZÖV elnöksé­ge. A megyei tanács vb képvise­letében az ülésen részt vett Ta­más Istvánné elnökhelyettes. A két vezető testület a MÉ­SZÖV általános szövetségi tit­kárságának és a KPVDSZ köz- gazdasági bizottságának előter­jesztése alapján az áfészek, a takarék- és a lakásszövetkezeték között folyó munkaverseny ered­ményeit értékelte. Megállapította, hogy a ver­senymunkában élen jártak a szo­cialista brigádok vezetői, dolgo­zói. Az áfészeknél 201 szocialista brigád 1910 fővel, a takarékszö­vetkezetekben 10 brigád 51 fő­vel versenyzett a megtisztelő cím eléréséért. A szövetkezetek előpályáza- taiban, a dolgozók vállalásai­ban a IX. kongresszus köszönté­se tükröződött. A munkaverseny 1981. évi eredményeinek, és az előpályá- zatokban tett vállalások teljesí­tésének az értékelése megtör­tént. Az értékelt adatok nagy szó­ródásokról tájékoztatnak. Me­gyei szinten a bolti és vendég­látóipari forgalom 267 millió Ft- tal, 6,1 százalékkal, a takarék- szövetkezetek betétállománya 115 millió Ft-tal, 11,6 százalék­kal volt nagyobb az előző évi­nél. Az áfészek elszámolás-alap­jául szolgáló nyeresége 1,7 szá­zalékkal, a takarékszövetkezetek nyeresége 14,5 százalékkal emelkedett. A szövetkezetek többsége egész éven át nagy gondot for­dított a verseny szervezésére, nyíltságára, nyilvánosságára, menetközbe™ értékelésére. A -testületek tagjai részlete­sen kifejtették véleményüket a pályázatokkal kapcsolatban, majd az együttes ülés az élen járó szövetkezeteket Kiváló Szö­vetkezet kitüntetésre terjesztette fel. Az együttes ülést követően a MÉSZÖV elnöksége folytatta munkáját. Az elnökséget dr. Kálmán Gyula tájékoztatta a le­járt határidejű határozatok vég- réhajtásáról, a legutóbbi elnök­ségi ülés óta tett fontosabb in­tézkedésekről, döntésekről majd az áfész-titkárság előterjesztése alapján a költségfelelősi rend­szer kialakításának lehetőségei­ről és feltételeinek megteremté­séről fogadott el jelentést. A gazdálkodás mind nehe­zebbé váló feltételei között az eredményesség növelését csak hatékony költséggazdálkodással lehet elérni. Az előterjesztők ezeket a módszereket elemezték és a ve­zető testület a költségfelelősi rendszer megszervezésére intéz­kedett. Utolsó napirendként jóvá­hagyta az Ellenőrzési Iroda 1981. évi munkájáról készített beszámolót és az iroda 1982. évi munkatervét. SZOBOSZLAI JENŐ Szöuli évforduló Szerda esti kommentárunk. „Valódi demokráciát, társadalmi igazságosságot és jólé­tet" Ígért Dél-Korea lakosságának Csőn Tu Hvan, amikor kereken egy évvel ezelőtt beiktatták elnöki tisztségébe. S azt is, hogy erőfeszítéseket tesz Korea újraegyesítésére. A korábbi tábornokból egy év alatt Pák Csöng Hi-utóddá lett elnök hét hivatali évet biztosíttatott magának a szép szavak valóraváltására. A rendszer ellen tüntető diákok vé­res kező elnyomója, akinek katonái 1980 tavaszán több ezer tüntetőt mészároltak le, elnök lévén, jobbnak látta mérsékel­ni magát. A hatóságod már jobbára csak letartóztatnak, börtönbe zárnak. Politikai pártok is működhetnek immár, sőt mi több, maga Csőn Tu Hvan is pártot alakíthatott. Az pedig hálából elnökké jelölte öt, s megnyerte számára a par­lamenti választásokat. Neve pedig kész program: Demokra­tikus Igazságpárt. Az ellenzék is új pártot hozhatott létre Koreai Demokrata Párt néven. Csak éppen vezéralakjait, hangadóit jobbnak •látták rács mögé zárni. Mintegy hatszáz volt ellenzéki párt­aktivistát, parlamenti képviselőt pedig megkülönböztetett bánásmódban részesítettek, mert eddig megkímélték őket a börtöntől, csak éppen annak árnyéka lebeg lejük lelett, ha netán még egyszer politizálni támadna kedvük. S Csőn Tu Hvan kegyes is, hisz egy év alatt egyetlen ün­nepi alkalmat sem mulasztott el az amnesztiára. Több, ezer köztörvényes bűnözőt szabadon engedtek, a megkegyelmez­tek néhány politikai fogolynak is: büntetésüket életlogytig- lanról mindössze tizenöt-húsz évre mérsékelték. Így legutóbb Kim De Dzsungét, az ellenzék vezéralakjáét, akit 1981 ja­nuárjában a világközvélemény tiltakozása mentett meg a bi­tólától. S ami az újraegyesítést illeti, Csőn Tu Hvan egyre-másra teszi javaslatait közös alkotmány kidolgozására, általános választások megtartására. Csak éppen az amerikai katonák maradnának az országban az újraegyesítés szöuli változatá­nak garantálására. Elvégre szükség van jelenlétükre az állí­tólagos északi kommunista veszély elhárítására. Végső tokon mindez átlátszó propaganda egy fasiszta-ka­tonai diktatúra hatalmának megszilárdítására. Ezért az egy­éves mérleg: áldemokrácia, társadalmi igazságtalanság, a jólét pedig feláldozva a militarizálás oltárán. Csőn Tu Hvan­nak hat elnöki éve még hátravan, s őt ismerve nem kizárt, hogy meghosszabbittatja mandátumát. PIETSCH LAIOS Iráni politikus Bahrainban Jordán önkéntesek a fronton Ahmed Azizi, iráni külügy­miniszter-helyettes kedden öt­napos hivatalos látogatásra az Egyesült Arab Emírségekbe ér­kezett. Ez az első alkalom, hogy magas rangú iráni diplomata egy Perzsa- (Arab)-öbölmenti arab országba látogat azóta, hogy Bahrain állítása szerint múlt év decemberében állító­lag iráni támogatást élvező ál­lamcsínykísérletet lepleztek le az országban. Ahmed Azizi elmondotta, hogy Irán szeretné kiszélesíte­ni kapcsolatait szomszédaival a térségnek a nagyhatalmak­tól való függetlenítése érdeké­ben. Husszeip jordániai király bú­csúztatta hétfőn este Amman- ban az iraki—iráni frontra in­duló jordániai önkéntesek első csoportját — jelentette a jor­dániai hírügynökség. A hír- ügynökség nem közölt adatot az irakiak megsegítésére in­dult önkéntesek számáról. Most történt meg azonban először, hogy Irakkal szövetséges állam hivatalos szervezése alapján in­dultak harmadik ország fegy­veresei az iraki—iráni frontra. iiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiimimmiiiiiiiii iiiimiiimmiiiiiiiiiiiiiNiiimiiiimimmiiimimmiiiimiimiimumiiiiiiii iiiiimniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii özelednek a tavaszi forradalmi évfordulóink, készü­lődünk a forradalmas tavasza­ink méltó megünneplésére. Mél­tatjuk majd az elmúlt forradal­mak jelentőségét, számba vesz- szük szocialista forradalmunk vívmányait, jelen helyzetünket és jövőbeni lehetőségeinket. A fejlett szocialista társada­lom megvalósításának forradal­mi célkitűzése forradalmi gon­dolkodást és magatartást igé­nyel tőlünk csakúgy, mint szo­cialista forradalmunk korábbi szakaszai: a hatalom megszer­zéséért, majd a szocialista ala­pok megteremtéséért és meg­szilárdításáért vívott harc. A korábbi időszakok forra- dalmiságának követelménye azonban nem azonos a jelen­legi időszak feladataihoz kap­csolódó követelményekkel. Az elmúlt évek látványosabb, nagy horderejű változásokat előidéző hősies forradalmi akcióit fel kell váltania a már szilárd ala­pokon továbbfejlődő békés épí­tőmunka viszonyai között érvé­nyesíthető forradalmi magatar­tásnak. Ez a szocialista forra­dalom folyamatában ma a hét­köznapok apró munkájában való kitartó, kevésbé látványos és gyors eredményeket felmu­tató helytállás követelményét állítja a középpontba. Sokan, főleg fiataljaink nosz­talgiával tekintenek szocialista forradalmunk „hősi" korszaká­ra, és csak a nagy harci akció­kat tartják forradalminak. Folyvást felmerül tehát ma a kérdés, a forradalmi évfordulók pedig egyenesen köteleznek bennünket e kérdés középpont­ba állítására : Hogyan felelhetünk meg ma A forradalmiság tartalma itt és most a forradalmi követelmények­nek? Mi is a ma forradalmiságá- nak tartalma? A forradalom mindig a minő­ségileg magasabb rendű felé való haladás folyamatát jelen­ti, amelyben különböző fejlődé­si szakaszok különíthetők el az újabb és újabb stratégiai fel­adatok és az ezeket megvaló­sító eszközök alapján. A forra- dalmiság nem más, mint a for­radalmi folyamat tartalmának kifejezője a különböző fejlődési szakaszoknak megfelelő módon. Ezért a forradalmiság elenged­hetetlen követelménye, hogy reális legyen. Mindig az „itt" és „most” konkrét erőviszo­nyainak, a reális feltételeknek, a társadalmi valóság konkrét fényeinek következetes elemzé­sén kell nyugodnia. Az a forra- dalmiság, amely a körülménye­ket figyelmen kívül hagyja, s lángoló hévvel akar mindent egy csapásra megváltoztatni olyankor is, amikor erre nincs mód - frázisforradalmiság. A semmihez nem alkalmazkodó, türelmetlen, állandóan „roha­mozó” magatartás csak érzel­mi indíttatású, tagadó állás­pontú, s nem egyéb, mint tehe­tetlen lázadás. A valóságos gyakorlat viszo­nyaival nem tud mit kezdeni, s így nem képes a munkásosztály konkrét érdekeinek képvisele­tére. A valóságos viszonyok min­denkori mérlegelésének a kö­vetelménye a reálpolitika érvé­nyesítése. Ez azonban csak akkor szül helyes forradalmi- ságot, ha tartalmazza a reális, megvalósítható forradalmi táv­lati célkitűzéseket is. A forra- dalmiság reális tartalma tehát nem azonosítható a pusztán napi érdekek kielégítésére tö­rekvéssel, sem a csak pillanat­nyi kompromisszumokra készte­tő tényezőkhöz való alkalmaz­kodással. Az ilyen magatartás és szem­lélet ugyanis nem tudja megra­gadni a valóság mélyebb ré­gióiban zajló objektív feszült­ségeket, folyamatokat, amelyek adott pillanatban nem érzékel­hetők. Az ilyen szemléletű politiku­soknál áll elő az a helyzet, hogy egy-egy nagyobb fordulat vagy fázisváltás felkészületlenül éri őket, s kétségbeesve, vagy tehetetlenül állnak az új szituá­ció előtt, és az egyébként el­kerülhető hibák okozói lesznek. Napjainkban az az igazi rea­lista forradalmár, aki a valósá­gos társadalmi viszonyokat, fel­tételeket és lehetőségeket ké­pes elemezni és felmérni. Tu­datában van a történelmi fo­lyamatok törvényszerűségeinek. A törvénykereső értelem erejé­vel tudja kitűzni a forradalmi célokat és távlatokat, és az e célok, távlatok felé mutató har­cos cselekvésre, aktív tettekre képes, és másokat is mozgósít. Az ilyen forradalmiságban szer­ves egységet alkot a tudás, a forradalmi szenvedély és a jó­zan mérlegelés, az elvi szilárd­ság és a gyakorlati hajlékony­ság, a konkrét tények bátor kritikája és a jövő vállalása. Aki ma jobbító hatással akar lenni viszonyainkra, annak a mi valóságosan épülő szocializmu­sunkat kell vállalnia összes eredményeivel és még megol­datlan problémáival együtt, nemcsak pusztán a tökéletes szocializmus ideálképét. Annak az „itt” és „most” parancsával kell kötődnie a jelenlegi viszo­nyaink által meghatározott cse­lekvési térhez, adott valóság­hoz, adott emberekhez. Annak rendelkeznie kell a forradalmi távlati célok ismeretével, de a forradalmi közeire tekintés ké­pességével, a hétköznapok hu­manizmusával is. Enélkül meg­oldhatatlan jelenünk egyik leg­főbb feladata: a szocializmus bevitele a mindennapokban, az egyéni élet minden szférájába. örténelmi távlatokban kell gondolkodni ma itt nálunk a békés szoaialista építés vi­szonyai között is, ám egyre ke­vésbé elég csak a végcélt számba vevő messzire tekintés. A szilárd szocialista hatalom nálunk már konkrét útjait nyi­totta meg a távlatoknak. Ezért a forradalom sorsa a közvet­len közelben, a szocializmust építő hétköznapok konkrét mun­kájában dől el. Nálunk ezért ma a forradalmiság tartalmá­ban minden korábbinál na­gyobb hangsúlyt kell kapnia a szívós, kitartó gyakorlati alko­tómunkának. Csak az ily mó­don értelmezett forradalmiság biztosíthatja, hogy a szocialista építés köznapi munkája és a távlati forradalmi cél egység­ben legyen jelen, s ne váljék el egymástól. Akik ma mindennapjaink „ki­tartó, csendes, hű forradalma­it” lekicsinylik, tagadják, ön­magukat forradalmi feladatok nélkülinek vélik, azok a közöny opportunizmusát hirdetik, s ki­búvót keresnek a napi küzdés terhei és nehézségei alól. Meg­tagadják a távlati célok vál­lalását is, és nem értik, hogy az értelmesebb, szebb, derű­sebb életet napról napra kell kiküzdeni, s csak ez a .küzde­lem lehet társadalomformáló, s önmagunk személyiségét is for­radalmi módon átalakító, gaz­dagító eszköz. Csak ezáltal kö­zelíthető a forradalmi távlati cél. Itt ma Magyarországon csak az tanúsít forradalmi magatar­tást, aki fáradhatatlanul kere­si a maga posztján, munkahe­lyén, lakóhelyi környezetében azokat az eszközöket, amelyek­kel kezdeményezően előreviheti a naponta kitűzött feladatok igényesebb megoldását, szem előtt tartva a szocialista viszo­nyok erősítésének célját. A társadalmat és önmagun­kat tudatosan átalakító forra­dalmi tetteket csak szervezett erő vihet véghez. A tudatos, al­kotó forradalmiság mindig moz­galmi jellegű, azaz tömegeket mozgósító szervezett forradal­miság. Aki hatni akar környe­zetére, annak tudnia kell azo­nosulni is a munkásosztály cse­lekvőképes forradalmi szerve­zeteivel. Napjaink forradalmiságának konkrét tartalma a munkásosz­tály élen járó forradalmi szerve­zetének, a marxista-leninista pártnak vezető szerepe. A párt a munkásosztályhoz kötődik, ennek mozgalmára támaszko­dik, az élenjárás képességével és vállalásával a munkásosz­tály társadalomalakító mozgal­mának irányítója is. Soraiban tudatos fegyelem érvényesül, miközben a körülmények forra­dalmi átalakítását az egyének aktivitásán keresztül valósíthat­ja meg. A szervezett forradal­miság megtestesítője, a párt egyszerre biztosítja a társadal­mi valóság gyökeres átalakítá­sának és önmagunk megváltoz­tatásának egységben lévő fel­tételeit. A szervezett forradal­miság nem más, mint fegyelem és kezdeményező önállóság, elkötelezettség és kritikai szem­lélet, beilleszkedés és aktivitás, az egyének hűsége a mozga­lomhoz. itt ma nálunk csak az felel­het meg a szervezett forradal­miság követelményeinek, aki felismeri a párt vezető szere­pét, tudatosan vállalja a párt által kitűzött politikai, gazdasá­gi, kulturális feladatokkal való azonosulás, aki szocialista ott­honteremtésen fáradozik egy egész ország számára, s konst­ruktív tettekkel, használni aka­ró, vállaló hűséggel veszi ki ré­szét a célok megvalósításából. Ehhez tudatos elkötelezettség, élen járó kezdeményezőkészség, forradalmi humanizmus és nagyfokú forradalmi fegyelem szükséges. Ezek a tulajdonsá­gok a közösségért végzett al­kotómunkában fejlődnek és erősödnek nap mint nap. Akik itt ma a „kívülállás", a problémáktól, aondoktól való „elhatárolódás" platformjáról alkotják meg ítéleteiket épülő szocializmusunkról, és türelmet­lenül kérik tőle számon az ide­álist, a tökéletest, azok álforra- dalmiság mögé rejtik passzivi­tásukat, vagy pusztán egyéni érdekéiket szolgáló „pótcselek­véseiket". Az ilyen szemlélet és magatartás gátol bennünket eredményeink elérésében. A szervezett forradalmiság tágabb értelemben százmilliók szoros szövetsége, a Szovjet­uniónak és a szocialista közös­ségnek, a nemzetközi munkás- mozgalomnak és a világ haladó demokratikus mozgalmainak egyesített ereje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom