Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-21 / 68. szám

1982. március 21. nÈPÜJSÀG 5 A gyereknevelés joga Az ismerős házaspár a szom­szédból, válik. Pedig aki együtt látta őket, azt gondolhatta, en­nél összeillőbb pár aligha akad. Mindig kedvesek, szeretettelje­sek voltak egymáshoz. A férfi udvarias, szolgálatkész, az asz- szony kedves, igyekvő. Szem- melláthatóan szerették egymást. A körülményeik is ideálisak voltak. A lány szülei szép la­kást, kocsit vásároltak, a fiú szülei kis nyaralót. A házaspár mindkét tagja jól kereső, dip­lomás. Utaztak, nyaraltak, jól öltözködtek. Aztán megszületett a gyerek, szemük fénye. S a férfi egyre ingerültebben vette tudomásul, hogy az osszony a szoptatás miatt nem mehet színházba, vendégségbe. A pelenkamosás, a gyereknevelés tölti be életét. Le kellett mondani a közös nyaralásról, az utazásról. A férj szemére hányta asszo­nyának, hogy mór nem lesi minden gondolatát. Reggel nem csókokkal ébreszti, hanem a • gyerek etetésével, öltöztetésé­vel van elfoglalva. A kisfiú már kikerült a pólyából, de az anyu­ka még mindig vele törődik, le­si minden mozdulatát. Időközben a férj munkahe-. lyén az egyik kolléganő egyre többet törődött a jóképű, unat­kozó férfival. Meghívatta ma­gát egy italra, moziiba, vacso­rára. Aztán ő is vendégül lát­ta a férfit. Aki most már egyre későbben iár haza, eqyre keve­sebbet törődik családjával. Az aszonynak sok a dolga. Hivatása mellett háztartást ve­zet, mos, főz, a gyerekkel fog­lalkozik, viszi, hozza az óvodá­ból. Most mór szeretné, ha a férj is bekapcsolódna a gyerekneve­lésbe, ha néha elvinné sétálni, ha játszana, foglalkozna a gyerekkel. De az apuka hiva­tali elfoglaltságára, hivatkozik, sok az ügyelet, a munkaidőn túli kötelezettsége. És most válnak. Titokban mindketten a gyereket érzik ré­szesnek házasságuk válságá­nak elmélyülésében. Ebben a házasságban a gye­rek valóban nem összekötőka­pocs a házasfelek között. Nem összefűzte, hanem elválasztotta a férjet és a feleséqet. De mind­ennek oka, előidézője valójá­ban nem a gverek születése kö­rül keresendő. Taktikai, neve­lési hiba vezetett a házasság felbomlásához. Ha a férj a gyerek születé­sekor bekapcsolódik-— bekap­csolódhat — a nevelésbe, job­ban kötődik családjához, gye­rekéhez. Ha konkrét feladatai vannak az ifjú apának a gyerek ellátásában, gondozásában, bi­zonyára nem alakul ki benne a feleslegesség érzése. És akkor bizonyára több ideje, energiája marad az asszonynak is, hogy betöltse feleségszerepét, s ne foglalja le érzelmileg, lelkileg és testileg teljesen a gyerekne­velés gondja. A családban mindkét házas­társnak joga és kötelessége is a gyereknevelés. Az apa, ha kezdetben nehezebben is tanul bele a gyerekkel való foglalko­zás fortélyaiba, ugyanúgy fele­lős gyermeke testi, szellemi gyarapodásáért, mint az anya. A legtöbb apa szívesen, gyak­ran büszkén osztja meg felesé­gével a gyereknevelés gondjait. S ma már nem ritka látvány a kicsivel sétáló, játszó apa. De sok családban a fürdetés, s ha kell, a pelenkázás is a férfi dolga. Ezáltal a teendők ellátása mellett érzelmileg is közelebb kerülnek az apák gyermekeik­hez, s gyermekeik anyjához. s-e. Nyáron - sportosan Hogy miben járunk a nyá­ron, azt már rég eldöntötték a divattervezők, a gyárak és a kereskedelem. Abban mindany- nyian megállapodtak, hogy 1982 nyarán többféle stílus uralja majd a női divatot, al­kalmazkodva viselője ízléséhez, korához, pénztárcájához és ter­mészetesen az alkalomhoz. Di­vatos lesz a húzott, bő paraszt­szoknyás, buggyos inges falusi stílus. A fodros, csipkés, roman­tikus viselet. A csíkos, matróz­galléros tengerészstílus csak­úgy, mint a 30-as évek stílusá­ban készült összeállítások. De mindenekfelett és előtt a spor­tos stílus, amely praktikus és tetszetős, variálható, és máris kedvelt fiatalok és idősebbek körében. A sportos öltözékek alap­anyaga a vászon, a pamut, a vízhatlan fényes anyagok, a krepp és a frottír. Színeiben az élénk színeket részesíti előny­ben ez a stílus, és a szokatlan, egoztikus színek . társítását. Pél­dául a borvöröset a sötétkék­kel, a zölddel és a narancs­csal. Vagy a szilvakéket a nap­sárgával és a tengerészkékkel, a narancsot fehérrel, ekrüvel és feketével. Formában a kényelmes, való­ban sporthoz, kiránduláshoz használható elemek jelennek meg. A nadrág lehet hosszú vagy rövid, szafarisort vagy ha­Bő, egybeszabott sortoveráll borvörös, szilvakék, barna, narancs kockás kreppanyag­ból lásznadrág, buggyos vagy ka­lózfazonú. A felsőrészek bővek, lezserek. Egymás fölé, alá ve­hetők. A trikóra blúz, a blúzra mellény, kiskabát. Valameny- nyi blúz és kabátféle tele van zsebekkel, tűzésekkel, paszpó­lokkal. A hosszúságuk is igen változatosak. A kiskabát alól Napsárga vászon blouzon, vízhatlan sportkabát és fehér vá­szonnadrág a vitorlások öltözete Vászonnal kombinált, vízhat­lan blouzon, fehér nadrággal, tengerészstílusú kiegészítők­kel kilóghat a blúz, a mellény elta­karhatja a bermuda szárát. Kiegészítőként sportos kiska- lapok, napellenzős simléderes sapkák, vászon vagy posztó vállra akasztható táskák járul­nak. A sport stílusú öltözékek­hez vászon-, kordbársony ci­pők, lapos sarkú fazonú pantos lábbelik illenek. w A jelszó: Eletet az éveknek! Beszélgetés az Országos Gerontológiai Társaság titkárával Az ENSZ legnagyobb szako­sított szerve az Egészségügyi Világszervezet, angol rövidíté­se WHO. Minden évben —kez­deményezésükre — egy-egy ki­emelt témával foglalkoznak szerte a világon. Volt már a család, a nők, a gyermekek és az elmúlt évben a rokkantak éve. Az idei év az öregeké. Számtalan nagy eredmény szü­letett világméretű és országos összefogásból. A Nemzetközi Gerontológiai Társaságnak — amely két év­tizede alakult meg — 1966-tól tagja hazánk is. A szervezet szociális gerontológiai kutató bizottságának magyarországi összekötője dr. Vértes László, az Országos Gerontológiai Tár­saság titkára. Öt kértük meg, adjon tájékoztatást az idősek életéről, valamint arról, hogy ebben az évben mit szeretné­nek tenni az idős emberek hely­zetének javításáért. — Elsőrendű feladatunk, hogy fejlesszük az idős ko­rúak orvosi ellátását. Szeret­nénk, hta több kórházi ágy jut­na számukra rehabilitációra, kezelésre és utókezelésre. Na­gyon fontos a szociális geron­tológia fejlesztése is, minden szociális intézménytípust bőví­teni kell, több napközi otthon­ra lenne szükség és rendszeres­sé kell tenni a házi gondozást is. A szociális otthonok már végső állomás-kényszerek, a napközi otthonoknak jutna az a szerep, hogy szinte a végső­kig gondoskodjanak az idős emberek családias környezeté­nek megteremtéséről. *— Minél öregebb vala­ki, annál jobban rászorul mások segítségére. A csa­ládtagok dolgoznak, nincs aki az idős hozzátartozó­jukat otthonában ápolja. Milyen lehetőség van ar­ra, hogy a fiatalabb nyug­díjasok felügyeletet vállal­janak öreg emberek mel­lett? — A házi gondozás termé­szetesen nagyon fontos, de sze­retnénk inkább a szociális fog­lalkoztatókat bővíteni. Itt még a korosabbak is dolgoznak, erejükhöz mérten, átlagosan ezer-ezerötszáz forintot keres­nek, van társaságuk és elfog­laltságuk. Tudok olyan helyről, ahol tizenötféle foglalkozásból választhatnak. Például Kiskun- lacházán, ahol mintegy 500 idős embert foglalkoztatnak. Az ország egyetlen gerontoló­giai gondozója Heves megyé­ben, Heves nagyközségben van: az 1970-es években hoz­ták létre. Célja: a járási szék­helyen minden 54 évet betöl­tött nő és 59 évet meghaladó férfi, teljes testí-leíki, szociális felmérése. Az idén kiemelten foglalkozunk az idős emberek­kel, de április és október az a két hóndp, amikor a legtöbb programot rendezzük, a TIT, a Vöröskereszt, és az egészség- nevelési szervek együttműkö­désével. — Tudomásom van ar­ról, hogy a közelmúltban megnyílt Egerben a nyug­díjasok főiskolája... — Valóban. A tanárképző főiskolán negyvenkét nyugdíjas tanul már három hónapja. A főiskola igazgatóságának és neveléstudományi tanszékének segítségével dr. Szegő Imre igazgató főorvossal, a hazai gerontológiai gondozó vezető­jével, dr. Szabados Lajossal, az említett neveléstudományi tan­szék adjunktusával, hárman szerveztük. Tanulnak történelmet, irodal­mat, művészettörténetet, to­vábbá németül, angolul, vala­mint általános egészségügyi is­mereteket is kapnak. A leg­alapvetőbb cél, amely bennün­ket vezérelt, az a nemzedékek egymáshoz közelítése volt. A fiatalabb és az idősebb nem­zedék között akarva-akaratla­nul fennáll az ellentét, amely ma társadalmi probléma. Hazánkban a lakosság csak­nem 19 százaléka hatvanéves, vagy idősebb. Az Egészségügyi Világszervezet szakértő bizott­sága új jelzővel — az „idősö­dő” fogalommal — nevezte el a 60—74 évesék korosztályát. 1982 tehát az idősödők és az idősek éve lesz, jelszava: „Éle­tet az éveknek!" —BÁ. Elsősegélynyújtás LEGYEN KÖTELEZŐ? Mindennapos eset, hogy ha valahol az utcán baleset történik az arrajárók megállnak és várják, talán tud valaki segíteni. Az esetek kis részében az emberek viszolyognak segíteni, ez alól én magam sem vagyok kivétel, de több­nyire azért a tanácstalanság, mert nem tudják, hogyan kell. A hozzá nem értő segítség éppoly káros, mint a későn érkező. A szakszerű elsősegélynyújtással viszont életet lehet menteni. Mijyen jó lenne tudni, mikor hogyan segítsünk. Hány infarktust szenvedett lenne menthető, ha az összeeső járókelőt körülvevők tudnák, hogy ilyenkor nem szabad az illetőt mozdítani, amíg az orvos meg nem érkezik. Más esetben nagy segítség lehet egy egyszerű mesterséges lé­legeztetés, ha az szakszerű. Az elsősegélynyújtás oktatásának már hagyományai van­nak hazánkban. Tanulják a gyerekek az általános és közép­iskolákban, s nem kötelezően ugyan, de szakszerű oktatás­ban részesülhetnek a felnőttek is. Sőt, a Magyar Vörös- kereszt még az óvodásokra is gondolt. Ez a korosztály ki­festőkönyveken, játékos módon, szinte észrevétlenül sajátít­hatja el az elsősegélynyújtó alapismereteket. Fura módon mégsem élünk a lehetőséggel, hogy többet tudjunk a segítségnyújtás módjáról. A gyakorlat: az álta­lános iskolások még szívesen járnak a Vöröskereszt által szervezett tanfolyamokra, a középiskolások már kevésbé, s felnőttek pedig... Hogy hol lehet a hiba? Ennyire közömbösek volnánk?! Vagy talán a szemlélettel van baj? Nemcsak arról van szó, hogy esetleg mások életét menthetjük meg ha tudjuk a módját, hanem rajtunk is segíthetnek mások, ha szükség lesz rá. A statisztikák szerint a balesetek legtöbbje az ország­utakon történik. Az elsősegélynyújtás szabályaira tehát első­sorban a volán mellett ülőket kellene felkészíteni. A Magyar Vöröskereszt tett is erre vonatkozóan javaslatot, mégpedig olyan formában, hogy a jogosítvánnyal rendelkezők ne- csak KRESZ- és műszaki ismeretekből tegyenek vizsgát, ha­nem elsősegélynyújtásból is. Az ötlet nagyon időszerű, re­mélhetően meg is valósul. Sok emberélet múlhat rajta. —óa— fi sajt gátolja a fogszuvasodást Két egymástól függetlenül végzett tudományos vizsgálat azt látszik bizonyítani, hogy a sajt hatékony eszköz a fogszu­vasodás ellen. Először a brit newcastle-i egyetemen dr. Mi­chael Edgar tenqenimalacokkal végzett kísérletek nyomán meg­állapította, hogy azoknál az ál­latoknál, amelyek minden ete­tés után mindig még egy adag sajtot (Cheddar) is kaptak. Ami­kor az Egyesült Államok Orszá­gos Fogkutatási Intézetének a newcastle-i eredmény tudomá­sára jutott, a Maryland állami Bethesdában levő ismert orvosi kutatóközpont egyik intézetében alapos vizsgálatokat kezdett. Az első vizsgálati eredmények köz­ben igazolták a sajt kárieszelle- nes (fogszuvasodás) hatását. Ahogy az intézet vezetője, William Bowen egy, az európai kárieszkutató szervezetnek kül­dött jelentésében közölte, a sajt a cukortartalmú élelmiszerek­ben levő kárieszt előidéző té­nyezőre nyilvánvalóan semle­gesítő hatást gyakorol. Bowen szerint az a legelfogadhatóbb hipotézis, hogy a sajt vagy a kárieszt előidéző savra hat, vagy pedig azokra a sztrepto- kokkuszokra, amelyek azt a sa­vat állítják elő, amely képes a fogzománcot megtámadni. Ezek a sztreptokokkuszok cukoralapú anyagokból táplálkoznak. Az amerikai tudósok dr. Bowen ál­tal vezetett csoportjának egy to­vábbi meglepő megállapítása az, hogy a táplálkozásban részt vevő cukor ugyan bizonyos fog­szuvasodást idéz elő, ha nem végeznek idejében fogtisztítást, de a fogszuvasodás előfordu­lása nem arányos a felvett cu­kor mennyiségével. Két csoport tengerimalaccal végzett kísér­letek nyomán kiderült, hogy ab­ban a csoportban, amelyek ga­bonából készült reggeli táplá­léka 60 százalékban cukrot tar­talmazott, a fogszuvasodás elő­fordulása csak kevéssé külön­bözött a másik csoporttól, amelynek reggeli táplálékában a cukor részaránya csak 8 szá­zalék volt. SERTÉSKARAJ Hozzávalók; 4 személynek: 1 kg burgonya, 10 dkg hagyma, 20 dkg ementáli sajt, só, bors, szerecsendió, 2 dl tejszín, 4 szelet karaj (2Ö dkg), 1 evőka­nál olaj, só, bors, 2 evőkanál vaj (5 dkg). A burgonyát meghámozzuk, szeletekre vágjuk, és forrósban lévő vízben megfőzzük, majd le­szűrjük. A hagymát kockákra vágjuk, a sajtot megreszeljük. Egy kizsírozott tálba sorba le­rakjuk a burgonyát, fűszereket, hagymát, sajtot, tejszínt rá. Sü­tőben, erős tűznél 40 percig sütjük. Közben a karajszelete­ket olajjal megkenjük, előme­legített grillsütőben mindkét ol­dalát 8-8 percig sütjük, majd sózzuk, borsozzuk, apróra vág­juk és a vajjal elkeverjük. Tá­laláskor a karajszeleteket elő­melegített tálra tesszük, és ke­vés vajjal megkenjük. Mellé tá­laljuk a fűszeres, sajtos sült burgonyát. GRILLHÚSOKHOZ KÖRÍTÉSEK PARAJ PÜRÉ Hozzávalók: 15 dkg mélyhű­tött paraj, 2 evőkanál száraz sherry, 4 evőkanál tejszín, só, bors, hagymapor. A parajt hagyjuk felengedni. Az összes hozzávalóval a tur­mixgépbe tesszük, és pürét ké­szítünk belőle; fűszerezzük. SARGABARACKPURÉ Hozzávalók: 25 dkg sárgaba­rackbefőtt, 1 pohár tejszín, 2 evőkanál citromlé, 1 evőkanál vörös bor, só, bors, 1 evőkanál baracklé. A sárgabarackot lé nélkül az összes hozzávalóval turmixgép­be tesszük, és pürét készítünk belőle. Végül ízesítjük. PARADICSOMPÜRÉ Hozzávalók: 25 dkg paradi­csom, 1 db zöldpaprika, 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, só, bors, 2 evőkanál ketchup, 2 evőkanál olaj, 2,5 evőkanál ecet, 1 evőkanál paradicsom­püré. Az összes hozzávalót a tur­mixgépbe tesszük, és pürét ké­szítünk belőle. Végezetül íze­sítjük. Zsugorított krepp bőszárú nadrág vászonkabátkával

Next

/
Oldalképek
Tartalom