Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

©isÈPÜJSÀG 1982. március 3. Negyedszázados fennállá­sát ünnepelte a Szekszárdi Re­pülőklub. Az alapítók közül hárman jöttek el a közgyű­lésre, az ünnepségre, viszont ott voltak azok, akik azok­ban az években vagy még később születtek és vitorlázó­repülők lettek. Több mint kétszáz lelkes sportember, sportbarát gyűlt össze, hogy meghallgassa Kóré Vilmos klubtitkárt. Beszámolója rész­letesen kiterjedt a megala­kulástól kezdve az elmúlt év végéig terjedő időszakra. Ne­veket sorolt fel, akiket elis­merés, dicséret illet. Negyed- százada dolgoznak önzetle­nül a sportág népszerűsítésé­ért, az eredményes munká­ért. Fáradozásukat siker ko­ronázta a Szekszárdi Repülő­klubot országosan ismerik, számon tartják, versenyzőik eredményeit jegyzik. Szabiár Béla ezüstkoszorús vitorlázórepülő főmérnök kez­deményezésére 25 éve, 1957- ben alakult a Szekszárdi Repü­lőklub. A főmérnök azokat a sportembereket kereste fel öt­letével, agitálta a klub meg­alakítására, akikről tudta, hogy értik, szeretik e szép sportot. A klub első hét tagja: Szabiár Béla, Csák Péter, Csák Péterné, Cziráky László, Heilig László. Kákonyi Bertalan és Sághy György volt. A nagy lelkesedést, a szorgalmas társadalmi mun­kát legjobban az jellemzi, hogy a tagság az első hangárt tár­sadalmi munkában 1957. feb­ruárjától augusztusig felépítet­te. Az országos központ öröm­mel látta a szekszárdiak kez­deményezését és komoly segít­séget adott a működéshez. Há­rom gépet kaptak: egy Lepkét, egy Komát és egy Pilist. A feb­ruári alakuló közgyűlés után fél évvel augusztus 11-én az őcsényi repülőtérről felemelke­dett az első vitorlázó repülő­gép. Még az alakulás évében Kovács Ottó személyében füg­getlenített reptérparancsnokot kapott a klub. Az első ,,A” vizs­gát Csák Péterné repülte szep­tember 22-én. A klubnál következetes szer­vezést folytattak, így a létszám fokozatosan emelkedett. Rövid időn belül felépült az emeletes klubház, melyhez a szekszárdi vállalatok, intézmények jelentős segítséget adtak. Megjelent 1964-ben a Góbé típusú iskola­gép, amely több repülésre adott lehetőséget, de megerősödött a teljesítményrepülő gárda is. A Tolna megyei Tanács segítsé­Jubileumi közgyűlés a vitorlázórepülőknél Kóré Vilmos klubtitkár és a díszelnökség Hárman az alapitók közül. Balról jobbra: Cziráky László, Csák Péterné és Csák Péter. gével 1964-ben megkezdődött az ország akkori legnagyobb hangárjának az építése. Az avatásra 1965-ben került sor, amikor a klub megrendezte az I. dunántúli vitorlázórepülő bajnokságot. 1966-ben vette fel a klub Gyulai Györgynek az ej­tőernyősugrás közben életét vesztett szekszárdi sportolónak a nevét. Ekkor már a klub ki­vívta a megye vezetőinek, la­kosságának megbecsülését. En­nek köszönhették, hogy amikor 1969-ben „B” klubbá váltak — ezzel költségvetésileg nem tá­mogatták őket - nem követke­zett be visszaesés a munká­jukban. Fordulópontot jelentett a klub életében 1969, amikor a repülőgépes szolgálat átvette a repülőteret. A Góbék nagyjaví­tását, a műszerek és a rádiók karbantartását ellenszolgálta­tás nélkül végezték el. Más klu­bok gépkölcsönzéssel siettek a szekszárdiak segítségére. A klub vezetői és a MÉM Repü­lőgépes Szolgálat kezdeménye­zésére 1973-ban sor került a I. gemenci vitorlázórepülő baj­nokságra, amelynek szervezése, szakmai színvonala országos elismerést és anyagi támoga­tást hozott. Még 1975-ben két gépet tudtak vásárolni, majd 1976-ban egy Kobra, egy Esz­tergom és egy Mucha gépet kaptak. Ezzel az őcsényi gép­park 12-re emelkedett. Ekkor azonban már biztos volt, hogy megkapják Finnországból a Rik— 20-as gépet. A következetes nevelő munka eredményeként 1977-ben a klub régi vezetői átadták a sta­fétabotot a náluk nevelkedett fiataloknak. Kenderes László társadalmi klubtitkár és Kóré Vilmos függetlenített ügyvezető klubtitkár intézte az ügyeket. A megújulást jelezte a klub új ne­ve is, mely ettől az lidőtől kezd­ve MHSZ MÉM repülőgépes szolgálat repülőklubja. Aztán megszülettek az első 300 km- es távok. Az V. gemenci baj­nokságot már 50 versenyzővel rendezték és a szokatlan nagy létszám ellenére a szekszárdiak országos sikert vívtak ki. Kettős öröm érte a klubot 1978-ban, megérkezett, illetve hazahozták Finnországból az első Pik—20- as gépet és megkapták az MHSZ „Kiváló Munkáért” érem arany fokozatát. Kenderes László 1979-ben Lengyelország­ban Jelenia Gorában 3000 m- es tiszta magasságot repült, ez­zel a klub első aranykoszorús pilótája lett. Nem sokkal később megvásárolták a második Pik— 20-as gépet és a minőségi fej­lődés magával hozta a jó ered­ményeket is. Sorra születtek a 300 km-es távrepülések és az aranykoszorúk. A klub 1979 óta egyik szervezője a téli hóna­pokban sorra kerülő gyöngyösi hullámrepülő tábornak. Ugyan­csak az elmúlt évben megala­kult a sárkányrepülő szakosztály, tíz sportolóval. A klubtanács hét sportember­ből áll, munkájukat általában önállóan végzik. Külön említést érdemel Csák Péter, aki az ed­zőmunka mellett olyan felada­tokat is elvégez, mely a klub­titkár vagy a szakosztályvezető feladata lett volna. A negyedszázad legeredmé­nyesebb évét zárták 1981-ben. Hatan I. osztályú, öten II. osz­tályú, tízen III. osztályú, ketten ifjúsági aranyjelvényes, ketten ifjúsági ezüstjelvényes és ugyancsak ketten ifjúságii bronzjelvényes minősítést sze­reztek. Jó eredményeik alap­ján Diófási Gábort és Talabos Gábort meghívták az utánpót­lás válogatottba. A jubileumi közgyűlés be­fejezéseként a legszorgalma­sabb, legeredményesebb klubtagokat megjutalmazták. A hangulat méltó volt az ün­nepi közgyűléshez. Az idő­sebbek felelevenítették a múltat, azokat a nehéz fel­adatokat, melyeket közös munkával, összefogással ol­dottak meg. A fiatalok a kö­zelmúltról, a sikerélményeik­ről és az elkövetkező idény­ről beszélgettek. Az idősek emlékeztek, a fiatalok terve­ket szőttek. Hosszú órákon át tartott a baráti találkozó, a kellemes hangulat. * Túlzás nélkül mondhatjuk, az idén ismét néhány kellemes meg­lepetéssel, jó eredménnyel hálálják meg a fiatalok a ró­luk történő gondoskodást.- Ny ­SPORTTELEX & A ♦ d Kézilabda Két csapatunk az Alu-kupán A Szekszárdi Spartacus NB ll­es női csapata a Pécsi BTC, a Szegedi Textil, a Jánoshalma, a Mözs valamint a rendező, házi­gazda KÖFÉM SC együttesé­nek társaságában részt vett a február 27—28-án Székesfehér­várott megrendezett Alu-kupa kézilabdatornán. A Spartacus- ban a következő játékosok sze­repeltek: Tóth, Kiss, Hosnyánsz­kiné, Kadosa, Tekauer, Hokesz- ter, Fritz, Czibor, Lovász, Far­kas, Drüszler, Plutzer. Szekszárdi Spartacus—János­halma 17-14 (7-7). Első kupa- mérkőzésén jobb helyzetkihasz­nálásával megérdemelten győ­zött a szövetkezeti csapat. G.: Hosnyánszkiné 9, Tekauer, Ho- keszter 3—3, Fritz 2. Szekszárdi Spartacus—Szege­di Textil 22-22 (11-12). A három büntetőt és több ziccert kiha­gyó szekszárdiak az utolsó má­sodpercekben kapott hétméte- res-góllal biztos győzelmet en­gedtek kicsúszni kezükből. G.: Hosnyánszkiné 11, Czibor, Te­kauer, Fritz 3—3, Hokeszter 2. Pécsi BTC—Szekszárdi Spar­tacus 23-19 (10-9). A sok el­adott labda és helyzetkihagyás rányomta bélyegét a Spartacus teljesítményére. G.: Hosnyánsz­kiné 8, Lovász 4, Czibor 3, Te­kauer, Hokeszter 2—2. KÖFÉM SC—Szekszárdi Spar­tacus 20-16 (12-10). Sok hibával játszottak a szekszárdiak. Na­gyobb összpontosítással elkerül­hették volna a vereséget. G.: Hosnyánszkiné 11, Czibor, Te­kauer 2—2, Fritz. Szekszárdi Spartacus—Mözs 18-14 (11-10). Szoros első félidő után a jobb erőnléttel rendelke­ző és helyzeteit jobban kihasz­náló csapat győzött. A találkozó utolsó perceiben Herczigné (Mözs) súlyos sérülést szenve­dett. G.: Hosnyánszkiné 6, Te­kauer 5, Czibor 4, Kadosa 2, Hokeszter. További eredmények: Szeged —PBTC 17-15 (8-8), KÖFÉM— Mözs 21-13 (10-8), Mözs—Já­noshalma 15-14 (7-6), KÖFÉM —PBTC 22-16 (8-8), Szeged— Mözs 22-17 (11-11), Jánoshalma —KÖFÉM 21-17 (13-9), János­halma—Szeged 13-10 (8-4), PBTC—Mözs 20-16 (11-9). KÖFÉM—Szeged 19-18 (11-10), PBTC—Jánoshalma 19-16 (11-8). A torna végeredménye: 1. KÖFÉM SC 8, 2. Pécsi BTC 6, 3. Szegedi Textil 5, 4. Szekszárd 5, 5. Jánoshalma 4, 6. Mözs 2 ponttal. Az Alu-kupa legered­ményesebb gólszerzője Hos­nyánszkiné (Szekszárd), legjobb kapusa Fritsch (Jánoshalma), míg a legjobb mezőnyjátékosa Gutrai (Pécsi BTC) lett. * A Simontornyai BTC női együttese Veszprémben szere­peit teremtornán. Rendkívül erős mezőnyt alkotott a résztve­vő hat — köztük NB-s — együt­tes ezért is dicséretes a simon- tornyaiak derekas helytállása, akik a harmadik helyen végez­tek. Pintér József szép sikerével fejeződött be Rómában az a nemzetközi sakkverseny, melyen többek között a többszörös vi­lágbaj nok-ijelölt, jelenleg svájci színekben versenyző Korcsnoj is rajthoz állt. Pintér az utolsó, kilencedik •'fordulóban világossal döntetlent ért el az olasz Mariotti ellen, és ezzel sikerült megőriznie vezető pozícióját. Eredmények: Marovics (jugo­szláv)—Zidhiohi (olasz) döntet­len, Soós (nyugatnémet)—Tatai (olasz) döntetlen, Unzicker (nyugatnémet)—Benkő (ameri­kai) döntetlen, Korcsnoj—Ro­bot seb (osztrák) 1:0. A verseny végeredménye: 1. Pintér és Korcsnoj 7—7 pont, 3. Mariottti 5,5 pont, 4—5. Maro­vics és Benkő 4,5—4,5 pont, 6. Tatai 4 pont, 7—8. Zidhichi és Robatsch 3,5—3,5 pont, 9. Soós 3 pont, 10. Unzicker 2,5 pont. Atlétika Országos fedettpályás bajnokság A Budapest Sportcsarnokban rendezték az atléták 1982. évi országos fedettpályás bajnoksá­gát. A múlt heti válogatott via­dalhoz képest a nézőszám mintegy tizedére csökkent. Ezen a bajnokságon csak igazán a leqjobbak, a ranglisták 1—12. helyezettjei indulhattak. A férfi 60 m-es síkfutás az esélyesek küzdelmét hozta. A döntőben Kovács Attilát (Szek­szárdi Dózsa) közepesen sikerült rajt után csupán az idei rang­listavezető Nagy István tudta legyőzni. Kovács ideje 6,83 má­sodperc lett, 200 méteren bal- szerencse kísérte a szekszárdi versenyzőt. Sorsoláskor az 1-es pályát kapta, ahol erőtlen fu­tással az előző heti országos csúcsot érő eredményétől jelen­tősen elmaradt és a negyedik helyen végzett (21,82). A MASZ szakvezetése kijelöl­te a hét végén Milánóban sorra kerülő fedettpályás Európa-baj- nokságra az utazó keretet. Eb­ben három sprinter társával együtt Kovács Attila is helyet kapott. Mindannyian 60 és 200 méteren indulnak. Labdarúgó VB 1962. (Vili.) Brazília Pelé nélkül is világbajnokságot nyert A FIFA 1958-as, lisszaboni kongresszusán hozott döntése értelmében - az 1962-es lab­darúgó-világbajnokságot — Chi- e rendezhette. A dél-amerikai ország nagy lelkesedéssel lá­tott az előkészületeknek. Annak ellenére, hogy 1960 elején sú­lyos földrengés pusztított az or­szágban, Chile felkészülten várta a világ legjobb csapata­it. A VII. VB a „nagy távolsá­gok” tornája volt, ugyanis Arica — ahol Jugoszlávia, Kolumbia, a Szovjetunlió, Uruguay vívta a csoportmérkőzéseket — nem ke­vesebb, mint 2600 kilométerre volt Santiago de Chilétől. A fő­városban a hazaiak, az olasz, a svájci és az NSZK-beli váloga­tott küzdött a továbbjutásért. Vina del -Mar-ban: Brazília, Csehszlovákia, Mexikó, Spa­nyolország, míg Rancaguaban Anglia, Argentína, Magyaror­szág és Bulgária legjobbjai csaptak össze. A selejtezők során most lis akadtak meglepetések. Az 1958-as VB két legjobb euró­pai csapata — Svédország és Franciaország - nem tudta ki­harcolni a 16-os döntőbe ju­tást. A magyar csapat az NDK és Hollandia ellenében küz­dött. Baráti Lajos vezetésével a következő játékosok utaztak Chilébe: Grosics, llku, Szent­mihályi, Mátrai, Mészöly, Sá- rosi. Sóvári, Solymosi, Sipos, Nagy, Menczel, Sándor, Far­kas, Rákosi, Göröcs, Albert, Monostori, Tichy, Fenyvesi, Ku- harszki. BOTRÁNYOS MÉRKŐZÉSEK Május 30-án, a Chile—Svájc (3-1) mérkőzéssel kezdődött meg a VB. A magyar válogatott jó formában várta a rajtot és első mérkőzésén nagyszerű győzelmet aratott. Magyarország-Anglia 2-1 (1-0). V.: Leo Horn. A Grosics — Mátrai, Mészöly, Sárosi, Soly­mosi, Sipos, Sándor, Rákosi, Al­bert, Tichy, Fenyvesi összeállí­tású magyar csapat, az erősen átázott talajon remekül játszott, s Tichy 18 méteres bombalövés­sel szerzett vezetést. Az ango­lok Flowers révén 11-esből egyenlítettek, de azután Albert ragyogó szóló után megszerez­te a győztes gólunkat. A Szovjetunió-Jugoszlávia (2-0) mérkőzésen Dubinszkij, a szovjet csapat hátvédje lábtö­rést szenvedett. Meglepetést okozott a nagy nevű — Del Soi, Martinez, Puskás, Suarez, Cen­to — csatársorral kiálló spanyo­lok 1-0-ás veresége a csehszlo­vákoktól. A Chile—Olaszország találkozó előtt az olaszok vi­rágcsokrot szórtak a közönség közé. A mérkőzésen azonban elszabadult a pokol. Az erély­telen angol Aston nem tudta megfékezni az indulatokat. A két csapat játékosai közül - külön bokszmérkőzést vívott előbb a chilei R. Sanchez, Ro­jas, illetve Robotti, David, ké­sőbb Fouilloux (Chile) és az olasz Naschio. A kiállított Fer- rinit a rendőrök vezették le a pályáról, míg David -, aki fej­be rúgta a korábban egy tö­megjelenet során orrát tört L. Sanchezt, szintén a kiállítás sorsára jutott. Aston viszont L. Sanchezt (néhány perccel David durvasága előtt) nem fi­gyelmeztette azért, amiért az olasz játékos szabálytalanságá­ra, egy ökölcsapással válaszolt. Az eddigi labdarúgó VB-k leg­botrányosabb mérkőzésén vé­gül is a hazaiak nyertek 2-0- ra. Közben a magyar válogatott sziporkázóan szellemes játék­kal 6-1-re lépte le Bulgáriát, és az Argentína elleni 0-0-lal biz­tosította csoportelsőségét. BRAZÍLIA ISMÉTELT A legjobb nyolc közé a bra­zil, a csehszlovák, a szovjet, a jugoszláv, az NSZK-beli, a chi­lei, az angol és a magyar csa­pat került. A magyar válogatott Ranca- guában lépett pólyára a cseh­szlovákok ellen. Már a 14. perc­ben gólt kaptunk... A leálló, lest vitató védők mellett Sche­rer lőtt a hálóba. 1-0. A gól után szinte egy kapura játszott a magyar válogatott. A 39. percben Tichy bombája a ka­pufáról a gólvonal mögé vágó­dott. Mnidenki gólt látott, csak Latisev játékvezető nem. A hát­ralévő időben Scroiff kivédte a magyar csatárok „szemét”, az eredmény már nem változott, így a magyar válogatott kiesett a további küzdelmekből. Az elődöntők további ered­ményei így alakultak: Brazíliia- Anglia 3-1, Chile-Szovjetunió 2- 1, Jugoszlávia-NSZK 1-0. A középdöntők során nem született meglepetés. Brazília szellemes játékkal - Pelé nél­kül — 4-2-re győzte le a há­zigazdákat. A csehszlovákok 3- 1-re verték a jugoszlávokat. Ezen a meccsen a jugoszláv Durkovics szenvedett lábtörést. A harmadik helyet eldöntő találkozón Chile 1-0-ra nyert Jugoszlávia ellen. A bronzérem sorsát eldöntő gól így született: a 89. percben az előretörő Ro­jas lövésébe Markovics bele­nyúlt és a labda - a lábáról - a már elvetődött Soskics mel­lett vágódott a hálóba. A világbajnoki döntőre a szovjet Latisev játékvezetése mellett, 60 ezer néző előtt San- tiagóban került sor. A két csapat így állt fel: Brazília: Gilmar - D. Santos, Mauró, N. Santos - Zitó, Zozimó - Garrincha, Didi, Vava, Amaril- do, Zagallo. Csehszlovákia: Schroiff - Tichy, Popluhár, No­vak, Pluskal, Masopust, — Pos- pichal, Scherer, Kadraba, Kvas- nak. Jelinek. A gólok sorrend­je. 14. perc: Pospichal beadá­sát Masopust a kifutó Gilmar mellett helyezte a kapu köze­pébe, 0-1. A 16. percben Ama- rildo a feleslegesen kimozduló Schroiff mellett — szinte az alapvonalról csavart a bal fel­ső sarokba, 1-1. A 69. percben Amarildo beívelését Zitó fejel­te a csehszlovák hálóba. 2-1. A 78. percben D. Santos ívelt lö­vését Schroiff kiejtette és a szemfüles Vava két lépésről be­biztosította a brazil győzelmet. Ezzel Brazília megszerezte második világbajnoki aranyér­mét. A Rimet-kupát a FIFA új elnöke, Stanley Rus adta át Mauró csapatkapitánynak. HEGEDŰS GÉZA A tagság sorai, ahol 16-tól 60-ig, sőt még a felett is megta­lálható volt minden évfolyam

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom