Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
1982. február 6. rtÊPÜJSÀG 7 Szövetkezet gebin ben A vezetők prémiuma bánja - Egyösszegű bérutalvány Két eset lehetséges: 1. Vagy belebuknak és megy az egész vezérkar. 2. Vagy sikerül, és akkor bezsebelik a dicséreteket Középút nincs, de ne is legyen. Egy csapat fiatalember vállalta a lakáskarbantartó ipari szövetkezetnél, hogy szolgáltat, azaz minden igényt kielégít, ami a lakáskarbantartással kapcsolatos. Vállalták, teljesítették és kész — ez nem is érdemel több szót. * Mindenekelőtt azzal kell kezdeni, hogy egy 43 millió forintos beruházás is segítségükre volt. Ebből a pénzből a megyei tanács adott 23 milliót, az OKISZ pedig kétmillió forintot. Ezt a pénzt meg kell szolgálni. Három év alatt a fogyasztói szolgáltatást ötszörösére, a lakáskarbantartást hétszeresére és a közvetlen lakossági szolgáltatást négy és félszeresére emelték. Tavaly már próbálgatták az új módit. Eredményt is hozott, de döntő az idei év lesz. Először is: megkezdték a szervezését a gebines szolgáltatásnak. Jelenleg 45 emberrel van szerződésük, kőművesekkel, központifűtés-szerelőkkel, asztalosokkal, bádogosokkal, villanyszerelőkkel, kárpitosokkal és még több szakmabelivel. A gebines szakemberek önállóan vállalnak munkát, a szövetkezet, ha kérik, biztosítja az anyagot, bérbe ad gépeket. A lényege a dolognak, hogy a gebines szervezi önmaga munkáját, a szövetkezet csak segítve ellenőriz. Több kis egység alakul így ki a környéken: Bátaszéken, Tolnán, Zombán, Hőgyészen. — Amikor ezeket az értekezleteket tartottuk, ezzel kezdtem a mondandómat: ugyanannyi munkával nem lehet több pénzt keresni, mint eddig. Többet lehet keresni, több munkával. Ez legyen a tárgyalási alap — mondja Kappel Károly, a szövetkezet elnöke. Ugyancsak szervezik a bedolgozói hálózatot. Ez átmenet az üzemi körülmények és a gebines rendszer között. A szövetkezet biztosítja a munkát, az anyagot, a gépeket, s a bedolgozó a munkaidejét úgy osztja be, ahogy akarja. De ennek a rendszernek is van több válfaja, tehát az ésszerűség határain belül próbálkoznak, a lényeg, hogy mindent felvállaljanak, ami a szolgáltatással összefügg, a megyeszékhelytől kezdve a legeldugottabb faluig. BÉREMELÉS KOCKÁZATTAL A következő téma így szerepéi a hivatalos iratokban: a termelő szervezetek érdekeltségi rendszere. Kezdődött azzal, hogy egy- egy kollektíva, brigád, csoport már tavaly egyösszegű bérutalványt kapott a munka elvégzésére. Ebből gazdálkodtak, ha gyorsan és jól dolgoztak, akkor egy hét alatt megkereshették a havi bérüket, ha lassan, akkor két hónap alatt se kerestek egy havi bért. A tavalyi tapasztalatok alapján ezt a rendszert már minden üzemben bevezették. Ugyanakkor kibővítették, megteremtették az egységek teljes önelszómollási lehetőségét. Minden egységvezető meghatározhatta, hogy az idén hány százalékos béremelést hajt végre, el lehet menni 10 százalék fölé is. Amennyiben több bért használ fel, mint amennyit a teljesítmények alapján megérdemel, akkor a vezetők éves prémiuma bánja a dolgot, azaz a bért, a plusz bért az egységvezetők, a művezetők fizetik. Természetesen vannak felállított csapdák is. Csak az tud fizetni, aki eredményt mutat fel. Vegyünk egy példát: Meghatározták, hogy az egységnek fogyasztói szolgáltatásból 200 ezer forintot kell egy dolgozóra vetítve teljesíteni — ebbe beleszámít a gépírótól a portásig mindenki —, akkor kap 4 százalék béremelést az egység. Ha ezt tíz százalékkal túlteljesítik, akkor erre jár egy százalék bérfejlesztés pluszban. Van még egy megkötés, a lakossági szolgáltatás. Itt 25 ezer forintnak kell lenni dolgozónként a bevételnek. Ha ezt teljesítik, akkor szintén jár négy százalék béremelés. Minden százalék túlteljesítésnél kapható 0,2 százalék bér. Ha nem teljesítik e normákat, akkor visszafelé is érvényesek a szorzószámok. A rossz egység, lehet, hogy egyáltalán nem kap béremelést. De... Mivel a béremelés általában év elején esedékes, így az egységvezető által vállalt megfelelő százalékot kiosztják, az év végi elszámolásnál egyeztetik. Mint az előbb írtuk, elveszhet a vezetők teljes prémiuma. A HOSSZÚ MUNKAVISZONY NEM ÉRDEM A lakáskarbantartó ipari szövetkezet fiatal vezetőgárdájának egyik tagja Borbély István, a tolnai egység vezetője. — Hány százalékot vállalt? — kérdezem, de a mondat úgy is értelmezhető: Hány százalék béremelésre tette fel az éves prémiumát, ami nem csekély, 20 ezer forint? — Tíz százalékot vállaltunk, ennyit tudunk teljesíteni. — Nem sok ez, vagy talán a követelmények kicsik? — Fogyasztói szolgáltatásban vállaltunk 7,5 millió forint bevételt, ezt teljesítjük. Ezért kapunk négy százalék béremelést. Lakossági szolgáltatásban kell feltétlen előrelépnünk ahhoz, hogy itt meglegyen a hat százalék. Egymillió-hatszázezer forintot kell teljesítenünk ehhez. — Ez nem sok. — A kívülállónak. A lakossági szolgáltatás sok apró munkából áll. Legtöbbször fürdőszoba-csempézésből és ilyen apróságokból. Azt meg tudjuk tapasztalatból, hogy csak a munkabérrel számolhatunk, mert általában az anyagot a megrendelő szerzi be. Ezért nehéz teljesíteni. — így már más a helyzet — jegyzem meg. Közben egy pillanatra megzavarnak bennünket, érdemes lejegyezni : — Pistikém, a három vízvezeték-szerelő ügyében jöttem — mondja az egyik szövetkezet főmérnöke. — Nekem mindent megérnek — mondja Borbély István. — Akkor nincs mit tárgyalnunk. — Nincs. Három vízvezeték-szerelő jelentkezett az egységnél. Kellenek az emberek. A volt munkahelyen ráígértek a bérükre, de ezt megfejelte Borbély István. — A többiek reklamálnak, hogy nagy pénzért hoz ide embereket? — Nem. Ök is jelentős béremelést kapnak. Tehát megéri nekik is. Erre föl eldiskurálgatunk a munkaerő-csábításról, meg a konkurrenciáról. Borbély István szégyenlős ez ügyben, de hamar megegyezünk: az a cél, hogy konkurrencia legyen, olyan verseny, ami végül a fogyasztónak hasznos. Folytassuk : — Tehát tíz százalékot vállaltak, ezért többet is kell tenni. . . — Többet. Először is nálunk a hosszú munkaviszony nem érdem. A fegyelmezetlen embereket már tavaly elküldtük. Másodszor, a lakossági szolgáltatásban 20 százalék engedményt adunk, tehát olcsóba bak vagyunk a kisiparnál. Még sorolhatnám az ötleteinket. — Elég, köszönöm. — Egy dolgot még feltétlenül szeretnék megemlíteni: a fusizók elíien keményen fellépünk. Először megkeressük őket, hogy legyenek a bedolgozóink, vagy gebineseink, ha nem megy, akkor feljelentjük őket. — Van már bedolgozójuk? — Zombán január elején szerződtünk öt emberrel. Négy kőművessel és egy segédmunkással. Most a zombai általános iskolát tatarozzák. Egy- összegben megkapták a bérutalványukat, 47 ezer 142 forintot. Ezért ők mindent elvégeznek, a földmunkától az ácsmunkáig. Hogy mikor csinálják, bennünket nem érdekel. — A minőségre az illyen nem lehet jó hatással... — A szerződés úgy szól: Ingyen és bérmentve végzik el a javításokat. Természetesen, nem akarnak az átadás után még ott maradni egy-két napig, a hibákkal piszmogni. Erről' kár is szólni többet! * Valami megmozdult. Nem érdemes csodálkozni rajta, hiszen az év eleji rendeletek megjelenése már jelezte: mozdulni kell. Hogy mi lesz a vége? Reméljük, egy-két éven belül kiderül. Egyébként örülnék, ha a Tolna megyei Lakáskarbantartó Szövetkezet vezetői csupa dicséretet zsebelnének be. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Csökken n termőterület A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme Aki nem műveli a földet, fizet A mezőgazdasági rendeltete- tésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek 1977. és 1979. évi módosítása nyomán a földvédelem területén kedvező tendenciák bontakoztak ki. Ennek ellenére azonban — sajnos — nem mérséklődött a várt mértékben a termőterület, ezen belül is az átlagosnál jobb minőségű földek — elsősorban a szántóterületek - csökkenésének üteme. Hazánk termőterületének csökkenésével reálisan hosz- szabb távon is számolnunk kell. Enélkül ugyanis nem valósíthatók meg a társadalmi-gazdasági fejlődésünkhöz nélkülözhetetlenül szükséges létesítmények. A csökkenés folyamatát azonban feltétlenül lassítani kell. m A termőföld csökkenésének mérséklésére jelenleg döntően két lehetőségünk van. Egyrészt: az eddigieknél még hatékonyabb intézkedésekkel biztosítani kell a korábban kivont, de jelenleg hasznosítatlan területek termelésbe visszaállítását. Ezt anyagilag is ösztönözni indokolt. Másrészt: tovább kell szigorítani a termelésből való kivonás feltételeit és gondoskodni kell a jogszabályok következetesebb végrehajtásáról. A földvédelmi törvény és végrehajtási rendeletéinek újabb módosítása e célok eredményes megvalósítását szolgálja. A kihasználatlan területek termelésbe visszaállításához a pénzügyi fedezetet legcélszerűbben a földek megművelésének elmulasztásáért, valamint a termelésből való kivonásért befizetett térítésekből lehet képezni. A földvédelmi törvény módosítása ezért előírja a földvédelmi alap létrehozását. EgyA településfejlesztéseknél még gyakran előfordul, hogy olyan esetben is jó minőségű termőföldet vonnak be a belterületbe, amikor lehetőség volna erre a célra gyengébb minőségű földet felhasználni. Ennek rendszerint az az oka, hogy a településfejlesztési tervek elkészítésénél nem veszik figyelembe a földvédelmi érdekeket. Például a közelmúltban az országban 541, Tolna megyében 36 községben, városban országosan 13 868 hektár, megyénkben 506 hektár nagyüzemi mezőgazdaságú művelésű belterületi föld külterülethez történő kicsatolására tettek javaslatot a földhivatalok és az' építésügyi hatóságok. Az új rendelkezések szerint a tervezőknek már a rendezési tervek készítésekor be ben az új rendelkezések számottevő mértékben növelik a földek mezőgazdasági termelésből kivonásáért fizetendő térítés összegét, és szigorítják az egyes eljárási szabályokat is. Ezzel nemcsak a földvédelmi alap forrását teremtik meg, hanem a beruházókat is ösztönzik a takarékosabb területfelhasználásra, különösen a jó minőségű földek fokozottabb kímélésére. kell szerezni a megyei földhivatal véleményét a mezőgazdasági földek más célra való fel- használásának megtervezéséhez. A termőterületen belül is fokozottabb védelmet kell biztosítani a szántó művelési ágú földeknek. Ezért az új rendelkezések szerint a 10 hektárnál nagyobb szántóterület művelési ágának megváltoztatását .csak a minisztérium engedélyezheti. Az elmúlt évtizedekben egyes vízi létesítmények — víztározók, csatornák, halastavak — hatás- területein számottevő nagyságú mezőgazdasági terület vizese- dett el és vált mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná. A további elvizesedések megelőzése érdekében az új rendelkezések kötelezővé teszik, hogy a beruházó a vízi létesítmény megtervezése és kivitelezése során gondoskodni köteles az érintett területeken szükséges üzemközi, valamint üzemi víz- rendezési és meliorációs munkák elvégzéséről. A földvédelem következetesebb érvényesítése érdekében az új rendelkezések a termelésből kivonás engedélyezésénél növelik a mezőgazdasági minisztérium hatáskörét. Az engedély nélküli területkivonások megszüntetéséhez a szankciók maradéktalan alkalmazása szükséges. Ezt a célt szolgálja az az új rendelkezés, amely a mezőgazdasági termelésből engedély nélkül kivont föld eredeti állapotba helyreállításának kötelezettsége alól — a területnagyságra tekintet nélkül csak a minisztérium adhat felmentést. A mezőgazdasági rendeltetésű földek termelésből való kivonásáért az eddigiekhez képest lényegesen nagyobb ösz- szegű térítést kell fizetni. Az új rendelkezések szerint a jövőben a leggyengébb minőségű földet sem lehet ingyen kivonni a termelésből. A jogszabályi módosítások lehetőséget biztosítanak a földvédelem eredményesebb megvalósítására. A végrehajtás érdekében azonban még más központi intézkedések megtétele is szükséges. Ilyen például a földvédelmi alap felhasználásának szabályozása. A tervek szerint a földvédelmi alapból elsődlegesen a termelésből korábban kivont területek művelésbe vonását támogatják. Ezt követően a szántóterületek növeléséhez szükséges tereprenAlapvető feladat a művelési kötelezettség hatékonyabb et- lenőrzése is. Ennek érdekében a határszemlék rendszerének korszerűsítését tervezik. A föld- hasznosítás fokozottabb ellenőrzését ki kell terjeszteni a nem mezőgazdasági rendeltetésű földek mezőgazdasági mellékhasznosítására is. A beruházásoknál keresni kell a területta- karékosabb megoldásokat. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy az egyes létesítmények védőterületére vonatkozó jogszabályi és egyéb előírások mennyiben megalapozottak és milyen lehetőség van a termelésből ilyen célra elvont területek művelésére. Szervezettebbé kell tenni a kihasználatlan területek termelésbe való visszaállítását és ezzel egyidejűleg az erdőtelepítésekre felhasználható területek kijelölését. Erre a most hozott dezéseket, táblakialakításokat, talajjavításokat ösztönzik. A későbbiekben sor kerülhet arra is, hogy a racionálisabb föld- hasznosítás megvalósításához a területrendezések költségeihez adnak hozzájárulást. A rendelkezésre álló összegek évi elosztása pályázati rendszerben történik. kormányhatározat alapján a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium az érdekelt minisztériumokkal dolgozza ki a szükséges intézkedéseket. El kell végre érni, hogy a nem feltétlenül helyhez kötött beruházásokat a lehető leggyengébb földre telepítsék: az indokoltan szükséges területnél nagyobb földet idő előtt ne vonják ki a termelésből: azokon a földeken pedig ahol építkeznek a beruházás megkezdéséig mezőgazdasági termelést folytassanak. Az eddigieknél lényegesen következetesebb és határozottabb intézkedésekkel lehet számolni annak érdekében, hogy a termőföldet végre társadalmi méretekben és a gyakorlatban is nemzeti kincsként hasznosítsuk. DVM Szigorítások Határszemlék A tolnai művelődési ház felújításánál dolgozók is egyösszegű bérutalvány szerint kapják a bérüket ' Állványépítés
