Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-27 / 49. szám
a Képújság 1982. február 27. Ki „viseli a nadrágot”? ,,Kell-e vezéregyéniség a családban?" Ezt a kérdést tették fel a „Lityeraturnaja Gazeta” hasábjain, annak a vitának a keretén belül, amelyben a családi kapcsolatok problémáiról esett szó. A vélemények eltérőek voltak. A történelem folyamán a család élén legtöbbször a férfi állt. Tekintélye gazdasági alapokon nyugodott: ő hozott a házhoz pénzt. Ahogy ezt a régi orosz közmondás tartja: „akinek a kenyerét eszed, annak a nótáját is fújod. .." A szovjet törvények az élet minden területén egyenjogúvá tették a nőket a férfiakkal, elismerve ezzel a házastársak között az egyenlő jogokat, az egyenlő kötelességeket és az egyenlő felelősséget. A „családfő” fogalma hiányzik a szovjet polgári törvénykönyvből. Ugyanakkor gyakran szerepelnek a lakosság leveleiben, széles körben vitatják a sajtó hasábjain. Ha a házastársak a házasságban egyenlők, akkor hogyan lesz az egyenlők között valaki „vezető"? A család egy autonóm köztársaság, ahol a szokások, a hagyományok ereje sokkal erősebb, mint az egész társadalomban. A szocializmus építésének több mint 60 éve alatt a Szovjetunióban — bár ez történelmileg nagyon rövid idő az új családi kapcsolatok kialakulása és megerősödése szempontjából — a családi kapcsolatok modellje és a családok életmódja gyökeresen megváltozott. A jelenlegi családi viszonyok nem hasonlítanak a hagyományos formákhoz, viszont az új modellek még nem alakultak ki. Jelenleg folytatódik az új, szocialista típusú család kialakulásának folyamata. Megjelenik a családfő új típusa, amely a feltétel nélkül tisztelt családfőből fejlődik ki olyan vezető személy- lyé, akinél a személyi tulajdonságok elismerése lesz a döntő. Ezzel a folyamattal egyidejűleg és párhuzamosan változnak a követelmények is, amelyek a családfő felé irányulnak. Egy Moszkvában végzett szociológiai felmérés szerint a családfőnek olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, mint például a nagy tudás, energia, tapasztalat, a felelősség vállalása. Ez törvényszerű. A szocializmus körülményei között megváltozott a család gazdasági alapja, megszűnt a feleségnek a férjétől való anyagi függősége. Ennek megfelelően megváltozott a család eszményképe is: a modern nő nem csupán férjhez akar menni, hanem a házasságban megértést, boldogságot, lelki közelséget keres. így nem véletlen, hogy a „ki a család feje" kérdésre adott válaszokból világossá vált: a szovjet családok felét a nők irányítják. Sok hő viszont mellőzné ezt a szerepet. A „Lityeraturnaja Gazeta" egyik nőolvasójának levél- részlete: „A családban én vagyok a vezető, de ez nagyon fárasztó és felelősségteljes feladat.” Igaz, ellenpélda is van, sok nő szenved a férj diktatúrájától a családban. A szociológiai felmérések kimutatják, hogy a „családfő” fogalom értelmének megváltozásával együtt sok szovjet családI ban megfigyelhető a „két vezető — a férj és a feleség". Moszkvában, a vizsgált családok többségénél (65 százalék) ■ elvben megvalósult az egyenlőség, ugyanakkor a hagyományos tekintélyuralmi típushoz mindössze 5 százalék tartozik. Csehszlovák kísérlet Szárítás napmeleggel 1985-ig a csehszlovák mezőgazdasági vállalatoknál már nyolcszáz olyan szénatároló üzemel majd, amelyben a zöldtakarmányt (fű, lóhere, lucerna) a padló alatti rácsozat alá fújt levegővel szárítják. A széna tápértéke szempontjából ez az eljárás igen előnyös, mert o meleg levegőnek alacsony a relatív nedvességtartalma, s így magas a szárítóképessége. A szárítás időtartama ily módon egyiharmadávaí csökken. Márpedig régi tapasztalat, hogy a széna annál jöbb minőségű, minél hamarabb szárad meg. Gazdasági szempontból ez az eljárás azonban — az eddig használatos módszerekkel — túlságosan energiaigényes. A napenergia felihasználásának ötlete a széna szárításához a prágai Mezőgazdasági-Technikai Kutató Intézet két munkatársától, Václav Sladky tudományos kandidátustól és Jirí Bradna mérnöktől származik. Néhány mezőgazdasági vállalatnál már működnek vízmelegítésre használt napkollektorok, s a szoláris szénatároló sikeres próbaüzemelése bebizonyította, hogy ezzel a módszerrel jelentős mennyiségű fűtőolajat, nyersolajat, illetve villanyáramot takaríthatnak meg. A közép-csehországi Sedlca- ny állami gazdaságának egyik szénatároló csarnokában nagy felületű légmelegítő berendezést alkalmaztak. Lényegében két további réteget (fóliát és fekete bádoglapot) raktak a már hőszigetelt tetőre. Az üvegházakban szokásos hőhatás elve alapján előbb a bádoglap melegszik fel, majd a tető és a közötte lévő hézagban áramló levegő. A felmelegedett levegőt ventillátorok a padlórácsozat alá fújják. Energiára tehát csak a ventillátorok üzemeltetéséhez van szükség. Csehszlovákia — földrajzi helyzeténél fogva — ami a napenergia gyakorlati célokra történő kihasználását illeti, a lehetőségek határán fekszik, de a kísérlet bebizonyította, hogy a szoláris szénatárolók alkalmazása az ország területén A légvezeték beszerelése a napenergiával működő szénatárolóba túlnyomó részén reális. A Sedl- cany-i állami gazdaság, ahol a kísérletet folytatták, 400 méter tengerszint feletti magasságban fekszik a közép-cseh magaslaton, és időjárási feltételei átlagosak. A szoláris szénatároló háromréteges tetejének levegője akkor is felmelegszik, ha az idő felhős. A melegítő-berendezés csak akkor nem működik, ha esik az eső. A takarmány szárításához elég, ha a levegő csupán néhány fokkal melegebb, ekmint a kinti hőmérséklet. A napenergiának levegő fel- melegítésére szolgáló berendezés viszonylag olcsó: o mező- gazdasági vállalatok szükséges befektetései — a felhasznált anyagoktól függően — 3—5 év alatt megtérülnek. A sikeres kísérlet alapján a gyártók most próbasorozatot készítenek. A takarmány hagyományos, napon történő szárítását, kombinálva a tető alatti szárítás előnyeivel, a jövőben a csehszlovák mezőgazdasági vállalatok felhasználják majd a gabo- naneműek és más mezőgazda- sági termékek szárítására is. (—i —n) Kölcsönös érdekek alapján Együttműködés a gazdaságban Amikor N. A Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Magyarországon járt, megállapodás született a két ország áru- szükségletének teljesebb kielégítésére irányuló közös erőfeszítések széles körű programjáról. 1982-ben tovább bővül a sokoldalú szovjet-magyar gazdasági együttműködés. HETVENEZER AUTÓBUSZ Ami a két ország főbb gazdasági kapcsolatait illeti, Magyarország több villamos energiát kap a Szovjetuniótól, bővül a két ország együttműködése a kohászat, a gépipar, a vegyipar, a kőolajfeldolgozó ipar, a mezőgazdaság terén. A magyar gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszott és játszik a Szovjetunióból importált fűtőanyag, energetikai és gépipari termék. A magyar fél exportja ugyancsak jelentősen hozzájárul a szovjet nép jólétének további javításához. A Szovjetunióban jól ismerik az Ikarus autóbuszokat, amelyekből több mint 70 ezer járja az ország útvonalait, a Csepel Müvek szerszámgépeit, az elektronikai ipar termékeit, amelyek - többek között - hozzájárultak a moszkvai olimpia sikeréhez, a Május 1., a Vörös Október Ruhagyár és más könnyűipari vállalatok termékeit, a magyar élelmiszergazdaság produktumait. EGYEZTETETT TERVEKKEL A két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai napról napra sokoldalúbb és átfogóbb jelleget öltenek. Már az első, 1945-ben megkötött szovjet- magyar árucsere-forgalmi és fizetési egyezmény idején a Szovjetunió Magyarország egyik legjelentősebb gazdaságii partnerévé vált. A Magyar Népköztársaság árucsere-forgalmának majdnem 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolította le. Ez az arány az elmúlt harminchat évben nem igen változott, viszont rendkívül megnőtt a kölcsönös szállítások mértéke, a termékek száma, választéka és minősége. Míg 1949-ben Magyarország és a Szovjetunió árucsere-forgalmának értéke 120 millió rubelt tett ki, ez az összeg 1981-ben már több mint hatmilliárd rubel volt. De nemcsak erről van szó. A két ország gazdasági kapcsolatai messze túlnőttek az egyszerű árucserén. Kialakultak az együttműködés hatékonyabb formái, amelybe a népgazdaság egyre több ága kapcsolódott bele. Koordinálták az 1981. 1985. évi népgazdasági terveket, hosszú távú szakosítási és kooperációs termelési programot írtak alá 1990-ig bezárólag. Ez mind a két országban elősegíti a távlati tervezést, új, konkrét célok kitűzését a közös erőfeszítések eredményeinek figyelembevételével. MAGYAR ALKATRÉSZEKKEL SZOVJET AUTÓK Jellemző példa - a szovjetmagyar együttműködés a gépkocsiiparban, amely nemcsak az Ikarusok gyártásába hozott jelentős eredményeket. A győri Rába Gépgyár a gépkocsigyártás programjának keretén belül olyan mennyiségben kezdte meg a tehergépkocsikhoz és az autóbuszokhoz való hátsó híd előállítását, hogy ma kontinensünkön e termék egyik legnagyobb előállítója. Másik példa a Bakony Művek, amely a Zsi- guli-programba történt bekapcsolódását követően egy kicsiny gyárból korszerű kombináttá fejlődött és sok ezer alkatrészt szállít a Volgái Autógyárnak, Togliattiba, a Kámai Autógyárnak. Számos hasonló példát idézhetnénk. De a legnagyobb jelentőségű az a tény, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődése során egyre nagyobb hangsúlyt kap az együttműködés új formáinak állandó keresése azokban az alapvető ágazatokban, amelyek a tudományos-technikai haladás ütemét meghatározzák, elősegítik a szovjet és a magyar gazdaság hatékonyságának növelését. Mindkét ország sokat tesz a termelésszakosodás és kooperáció, az ipari és tudományos-technikai po- tencionál egyesítése terén. Csupán az elmúlt ötéves tervben 26 gazdasági együttműködési egyezményt írtak alá, túlnyomó többségük éppen a szakosodásra és a kooperációra vonatkozik, főleg a vegyipar, a gépgyártás, az elektronika és a műszeripar területén. KÖZVETLEN KAPCSOLATOK VÁLLALATOK KÖZÖTT Közvetlen gazdasági kapcsolatok alakulnak ki a kooperációban résztvevő iparágak között, közös vállalatokat hoznak létre. Az építőanyagipari termelésben, például a tudományos-technikai együttműködés keretein belül az e kérdésekkel foglalkozó szovjet és magyar tudományos-kutató intézetek, az építőanyagipari vállalatok azt a konkrét feladatot kapták, hogy csökkentsék a termelés energia- és anyagigényességét. Közvetlen kapcsolatok alakulnak ki az ukrán és a magyar kerámia- és üveggyárak között. Az egyezmény kölcsönös tapasztalatcserét irányoz elő, ami közvetlen hatással lesz a munkatermelékenység növekedésére, a termelés gazdaságosságára, a technológiai folyamatok tökéletesítésére. A barátság és a kölcsönös segítség elveire épülő eleven kapcsolatok mindig gyümölcsözőek voltak mindkét ország számára. Az idei évben nagy feladatok állnak a szovjet és a magyar népgazdaság előtt. Közös megoldásuk szavatolja, hogy ezeket a feladatokat eredményesen teljesíthessék. RUDOLF KOBAL APN-KS Bulgária Állatembrió-átültetés Közös mikrobiológiai kutatások A szófiai Biológiai és Immunológiai Kutatóintézet tudóskollektívája - Kirill Bratanov igazgató vezetésével - az utóbbi évek egyik legérdekesebb állattenyésztési kísérletét vitte sikerre. A kutatók juhoknál próbálkoztak a lombikbébi eljáráshoz hasonló módszer bevezetésével. Tíz kisbárány volt az eredménye annak a kísérletsorozatnak, amelynek során a megtermékenyítést lombikban végezték el és az embriót három hónap elteltével ültették át egy másik juhfajta nőstényébe. Az első siker arra késztette a tudósokat, hogy más állatfajjal is próbálkozzanak. Következő kísérletüket szarvasmarhán végezték el. A kiválasztott tehenet az elmúlt év júniusában mesterségesen megtermékenyítették, majd az embriót öt nap múlva lombikba helyezték, * s megfelelő gondoskodás után egészséges, jófajta üszőbe ültették át. Az üsző márciusban életerős kisborjakat ellett. Az új módszer számos előnynyel jár: egyrészt lehetővé teszi a legkiválóbb egyedek el- léssorozatának növelését, másrészt az üvegben nevelt embrió fejlődését az eddiginél nagyobb körültekintéssel figyelhetik a növekedés legkritikusabb, kezdeti időszakában. S mivel az embrió nemét meg lehet határozni, irányíthatóvá válik a tenyésztés, előre megtervezhetik a szarvasmarha-állomány nemek szerinti kívánatos összetételét. A Jénai Központi Akadémiai Mikrobiológiai és Kísérleti Terápiái Intézet (rövidítve: ZIMET) tudósai a szovjet kutató intézetekkel együttműködve felfedezték egy új antibiotikum szerkezetét. Számos NDK-beli lap olvasói értesülhettek róla, hogy az új antibiotikumot — carminomy- cin — több szocialista ország klinikáin vizsgálták meg, és 1980-ban kétoldalú szerződések alapján 32 tudományos témát dolgoztak ki 25 KGST-országbe- li intézettel közösen. Az utóbbi években az addig kizárólag kétoldalú kooperáció egyre inkább sokoldalú tudományos együttműködéssé bővült. A leghosszabb és az eredményekben leggazdagabb közös tevékenység. Az intézet munkatársai első ízben 25 évvel ezelőtt, 1956-ban utaztak előadások tartása és tanulmányi tartózkodás céljából a Szovjetunióba. A tapasztalat- csere mindössze egy évvel később az A-vitamin termelésben mindkét országban kölcsönös haszonhoz vezetett. A 60-as évek elején számottevően bővült a tapasztalatcsere, a látogatások és a hosszú távú munkatartózkodások a tudomány- szervezési és irányítási módszerek tanulmányozása céljából is a Szovjetunióban. „Az első kooperációs szerződést abban az értelemben, ahogyan ma az ilyen megállapodásokat értelmezzük, 1963-ban kötöttük a szteroidkutatás területén” — mondja professzor dr. Udo Taubeneck, a központi intézet igazgatója. Ezt a Szuhumiban működő kísérleti patológiai és terápiái intézettel megkötött szerződést rendszeresen hozzáigazítják a legutóbbi eredményekhez. Olyan vizsgálatokról van szó például, amelyek a szteroid anyagcserét és szteroid hormonok lebomlását érintik. A hetvenes évek elején volt a legnagyobb a munkamegosztáson alapuló kétoldalú szerződések száma, amelyek a kifejezetten interdiszciplinárisán működő intézet fő kutatási területeinek zömét érintették és amelyek egy része bele van ágyazva a KGST multilaterális megállapodásaiba. Ebben az összefüggésben 89 közös publikáció és sok szabadalmaztatott megoldás látott napvilágot. Fóliával burkolják a szénatároló tetejét.
